Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-20 / 67. szám
Makra Ágnes pénteken Békéscsabán dedikál Lecke hitből és reményből A háború, az erőszak, a terrorizmus naponta szedi áldozatait, társadalmi ellentétek és természeti katasztrófák teszik földönfutóvá emberek ezreit, bosszút áll a kizsákmányolásért a Föld, a természet, éhínség és betegség pusztít a nagyvilág számos térségében. A sötét középkor gyilkos járványai, a pestis, a kolera, a tífusz pusztít újra, feltámadt ismét a szegények betegsége, a tüdővész, és a modem kor korábban ismeretlen vésszel.- fenyeget: atom, AIDS, ebola, Lyme-kór. Az emberiség kiszolgáltatottságához képest eltörpül az emberi szenvedés. Félünk a haláltól, a gyógyíthatatlan betegségtől, ugyanakkor nem vesszük komolyan, amíg nem férkőzik a közelünkbe, nem# szeretteinket sújtja, amíg nem magunk vagyunk a kiszemelt áldozat. Félelem és remény: emberi tulajdonság. S többszörösen áldozat az, akin a tudomány jelenlegi állása szerint ma még nem tudnak segíteni. 1985 előtt nálunk még nem ismerték például a Borellia burgdorferi nevű baktériumot, ami kullancscsípéssel terjed és a Lyme-kórt okozza. (Amerikai orvosok már 1975-ben felfedezték.) Makra Ágnest ez a kór támadta meg, s csak 1990- ben derült ki a betegség oka, amikor már teljesen mozgás- képtelen volt. Ha hamarabb rájönnek, megfelelő antibiotikumos kezeléssel meggyógyíthatták volna. Ma mára teljes gyógyulásra kevés a remény... Ágnes mégsem adta fel. Minden idejét a betegség tanulmányozásának szentelte, és felfedezett egy cikket, mely szerint a Lyme-kórt Mexikóban maláriával gyógyítják. A Szeged körA könyv, mely a további gyógykezelés költségeit fedezheti nyéki kis falu széléről, ahol élt, teljes elszántsággal szervezkedett, vállalatok és magánszemélyek adakozásaiból összegyűjtötte a milliókat. Az egyszeri kezelés azonban nem volt elég. Megírta első könyvét A kullancscsípéstől a maláriáig címmel, és a bevételből fedezte az újabb kezelés költségeit. De további gyógykezelésre szorul, és megszületett a könyv folytatása: A maláriától a gyógyulásig, Ezt a könyvet dedikálja a szerző március 22-én, pénteken 11 -tői 17 óráig Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban. Ágnes bámulatos lelkierővel és hittel rendelkezik. Ez segítette át annyi válságos órán. Sorsa, tartása példaértékű mindannyiunk számára; arra tanít, hogy a reményt soha nem szabad feladni, harcolni kell az életünkért, az egészségünkért, a gyógyulásért. Niedzielsky Katalin CSALÁDI OLDAL 1996. március 20., szerda Zsuzsanna, a híd névadója Zsuzsanna asszony már nagyon várja a találkozást férjével Zsuzsanna 220 méter hosszú, négy méter széles, 33 elemből áll és hatvan tonna teherbírású. Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát köti össze a Száva folyón át, Bosanska és Stara Gradisca települések között. Ezt a hidat építette a nemzetközi békefenntartó (IFOR) kötelékéhez tartozó magyar műszaki kontingens. Február 26-a óta ezen közlekednek az IFOR-csapatok, amelynek vezetői maximális elégedettséggel szólnak hazánk katonáinak munkájáról. Zsuzsanna 44 éves, 170 cm magas, barna hajú, zöld szemű és végtelen teherbírású. Róla nevezte el a hidat férje, a műszaki kontingens századparancsnoka, Bencze Károly» őrnagy, aki „amúgy” a győri 18. Báró Nádasdy Ferenc Műszaki Ezred felderítőfőnöke. Most feleségét, a híd névadóját mutatjuk be. Riportunk szó szerint futtában készült Benczéék lakásától az autóbusz-pályaudvarig, mert Zsuzsanna asszony Budapestre utazott: meghívást kapott a Friderikusz-show-ba, hogy ország-világ előtt elmesélje örömét, érzéseit. — Mit szól ahhoz, hogy a férje önről nevezte el a hidat? — Ez csodálatos érzés. Nem tudtam, nem is sejtettem. Szerencsére amikor meghallottam a hírt a déli krónikában, éppen ültem. Kolléganőim a fodrászüzletben szintén meglepődtek, velem örültek. Tudták, hogy a férjem mire vállalkozót, ők is szurkolnak, hogy ne essen baja. Naponta kérdezik, hogy tele- fonált-e jött-e levél? Ezt az örömöt nehéz szavakban elmondani, ezt át kell élni. Ez csodálatos. —Mit tud a hídról? — Nem sokat. Erről nem nagyon beszéltünk a férjemmel, de nem is tartozik rám. Nagyon szépnek láttám, és örülök, hogy az angoloknak is tetszik. Szívesen megnézném, sétálnék rajta. Friderikuszék voltak ott, örömmel kimentem volna velük, de nem hívtak. A show- ra a napokban kaptam a felkérést. Igent mondtam. Kicsit izgulok Fridi kérdéseitől, de azért mindenre válaszolok. — Olyan kényes kérdésre is, hogy mint csinos, fiatal nőnek mennyire hiányzik a férje? — Nagyon hiányzik, de a testnek lehet parancsolni. Ezeket a „bizonyos hiányokat”, amivel nekem most szembe kell néznem, lehet korrigálni mozgással, könyvvel, tévézéssel. Nem probléma számomra... De nagyon várom már azt a pillanatot, hogy ne csak képernyőn és telefonon keresztül „találkozzunk”, hanem élőben is láthassam. Hetente kétszer telefonál, levelet ritkábban ír, mivel kevés rá az ideje. Még nem volt itthon, most várjuk március végén öt napra. Remélem, tud jönni. Erezzük a gyerekekkel, hogy nap mint nap velünk van. Gondolatainkban velünk ébred, velünk fekszik. Az egész lakásban ott vannak a fényképei, a Kisalföld fotója az ágyam felett. A képekkel beszélgetek. Megsimogatom és azt mondom: „Na látod, drágám, most ezt vagy azt csináltam, büszke vagyok rád, tudtam én, hogy ki vagy és mi rejlik benned.” Ha idegen hallaná, azt hinné, begolyóztam. —Panaszkodni szokott a kinti helyzetről, ellátásról? — Nem panaszkodik, elégedett. Van hideg-meleg víz, a konténerek melegek, hatan jól elférnek, jó a csapat. Katonaember, ezt vállalta. Tisztában van vele, hogy nem egy összkomfortos lakás várja esténként. —Az életét nem félti? — Dehogynem, és ez a leg- szömyűbb. Hiába mondják, hogy béke van, nincs lövöldözés, de szerintem még ott nagyon szunnyad a konfliktus. A gyomoridegem tudná bizonyítani. mit jelent az a féltés, amit érzek iránta és a kontingens minden tagjáért. Azért is szeretnék kimenni, mert talán megnyugodnék, ha látnám, mi van ott, mit csinálnak... — Az itthoni gondokkal hogyan birkózik meg egyedül? — Remekül. Megszoktam már. Tisztfeleség vagyok. Nem kellett eddig senkihez sem fordulnom. Kemény vagyok, nem félek. Volt már három évig távol, amikor az akadémiára járt, de akkor hétvégenként találkoztunk. Egyébként 1981. január 16. óta vagyunk házasok. — Gyerekek? — Két gyermekünk van, a huszonnégy éves Adrienn az első házasságomból és most huszonhatodikén tízéves kislányunk, Zsuzsanna. A hidat egyébként kettőnkről nevezte el a férjem. A híradóban láttuk a riportot, amit egyébként győri újságíró készített, és elcsukló hanggal mondta mindkettőnk nevét. Zsuzsi az Arany János iskolába jár, negyedik osztályos, Adrienn pedig felnőtt, dolgozó hölgy. Ok is nagyon várják az édesapjukat... * A Kisalföld telejsíti Zsuzsanna kérését, ugyanis hamarosan helyszíni riportot készít Okucaniban, ahová ha az IFOR-központ nem támaszt akadályt, magunkkal visszük Bencze őrnagy feleségét is. Juhász Zsolt világnap -1996. március 24. Egészséges életmód, hús nélküli táplálkozás Tuberkulózis Több, mint 110 évvel a tbc kórokozójának felfedezése után, a XX. század végén a tuberkulózis szerte a világon több áldozatot szed, mint valaha. A világ népességének egy harmada (kb. 1,7 milliárd ember) átesett tbc-s fertőzésen. Közülük évente 8 millióan megbetegszenek és csaknem 3 millióan meghalnak. 1991 óta nálunk is évről évre többen betegednek meg tbc-ben (1995-ben 4338 beteg). További kedvezőtlen körülmény, hogy a betegek többsége súlyos állapotban kerül felismerésre és szaporodnak azok a betegek, akik olyan baktériumokat szórnak szét környezetükben, amelyekre a gyógyszerek hatástalanok. Az említett kedvezőtlen jelenségeket elsősorban az okozza, hogy az emberek többsége nem fordít kellő figyelmet egészsége megőrzésére, ezen belül a tuberkulózist nem tekintik reális veszélynek. Évről évre kevesebben vesznek részt a tüdőszűrésen, az ismételt felszólításokat zaklatásnak tekintik. Tünetek esetén sem fordulnak orvoshoz. Ennek következtében késik a betegség felismerése. A tuberkulózis sajátossága, hogy a teljes gyógyuláshoz hosszú, több hónapos kezelésre van szükség. A fertőzőképesség megszűnése után a kórházból hazaengedett betegek közül sokan nem szedik rendszeresen gyógyszerüket, elhanyagolják az ellenőrzést. Emiatt a betegség kiújulhat, a beteg ismét fertőzővé válhat és megjelenhetnek a már említett, gyógyszereknek ellenálló kórokozók. Mindebben szerepet játszik az anyagi-szociális helyzet romlása is. így érthető, hogy a tuberkulózis elsősorban a társadalom perifériájára szorult embereket veszélyezteti, de nem csak őket. A tbc fertőző betegség és gyakorlatilag senki sem érezheti „védettnek” magát. A korábban bevált és sikeresnek bizonyult eljárásokat igyekszünk a megváltozott helyzethez alakítani. Nagyobb mértékben be kívánjuk vonni a háziorvosokat a tbc-s betegek kezelésébe. Mi azt szeretnénk, ha az emberek tudnák: a tüdó'szűréssel saját és legközelebbi hozzátartozóik, szeretteik egészségét és munkaképességét tudják megvédeni. Nem attól kell félni, hogy a szűrésen felfedezik a betegséget, hanem attól, hogy nem fedezik fel. A tbc-s beteg addig jelent veszélyt a környezetére, amíg nem szed gyógyszert, mert a hatásos gyógyszerek igen rövid idő (néhány hét) alatt megszüntetik a fertőző képességet. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Napjainkban egyre többen ismerik fel az egészséges életmód jelentőségét. Ennek érdekében a békéscsabai adventista egyház néhány fiatal tagja, a Heted ünneplő adventista egyház, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a budapesti Szívesház segítségével egy három témakörből (stressz, dohányzás, vegetáriánus főzőtanfolyam) életmódváltoztató programsorozatot szervez. A rendezvényekről, valamint a vegetáriánus táplálkozásról Gyetvai Gellért szervező számolt be. — Az előadásokon életmód- és szemléletváltoztatással próbáljuk az embereket a helyes életvitelre rávezetni. Mi megadjuk a szükséges információkat, elősegítve ezzel a hallgatók döntési lehetőségét. A dohányzásleszoktató foglalkozáson figyelemelvonó módszerekkel, gyógyszerek nélkül próbáljuk a jelentkezőket káros szenvedélyükről lemondatni. — Beszéljünk a vegetáriánus táplálkozásról! — A több mint száz éve Amerikából indult mozgalom napjainkban hazánkban is érezteti hatását. A vegetáriánus étkezés, a hús nélküli (zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek), zsiradékban szegény étrendet helyezi előtérbe. Állati zsír helyett növényi eredetű zsiradékot kellene fogyasztani a koleszterinszint csökkentése érdekében. Szervezetünk a szükséges napi háromszáz milligramm (másfél tojás- nyi) koleszterint önmaga is képes előállítani. Többféle táplálkozási mód ismert. Vannak csak kizárólag növényi eredetű, növényi és tejet, illetve tejterméket fogyasztó, továbbá növényi, valamint tejtermékeket és tojást is evő vegetáriánusok. A teljes vegetáriánusoknál vashiányos vérszegénység léphet fel, ezért is ajánlott a növényi táplálék mellett állati eredetű származékokat is fogyasztani. — Önök a közeljövőben főzőtanfolyamot indítanak a Lencsési'-lakótelepi közösségi házban . Milyen hasznos dolgok sajátíthatók majd itt el? — Szeretnénk a tanulás folyamatában lévő embereknek utat mutatni a reformtáplálkozásban, megtanítjuk az ételkészítést és a hozzá kapcsolódó fontosabb feladatokat, egy-egy egészségügyi előadással „fűszerezve” mindezt. B. Takács Marianna Három koreai orvos Se szeri, se száma már a hazánkban „üzemelő” természetgyógyászoknak. Vannak oroszok, japánok, kínaiak, szerbek, szlovákok, a hazaiakról nem is beszélve. Legutóbb pedig koreaiakról hallottam. Nem rosszakat. Adrienn például porckorongsérvvel küszködött. Közölték vele, már csak a műtét segít. S akkor hallott a koreai diplomás természetgyógyászokról, akik Békéscsabán, egy bérelt lakásban praktizálnak. — Nem azt mondom, hogy már teljesen jól vagyok—mondja Andrienn —, de hála Istennek nem kell vágatnom magam, s egyre jobban érzem az akupresszura jótékony hatását. * Dr. Kim Un mutatja be társait és vállalja a tolmács szerepét. Dr. Gang Yong Si és dr. Li Sin Song csak egy pár szót tudnak magyarul. Kim Un viszont húsz évvel ezelőtt Budapesten kezdte az orvosi egyetemet, aztán családi okok miatt haza kellett mennie és Phenjanban fejezte be tanulmányait. — Mivel nyújtanak többet, mint bármelyik más hazánkban megtalálható természetgyógyász? — A specialitásunk talán az otthonról hozott és a gyógyításhoz nélkülözhetetlen gyógytermékekben van — kezdi Kim úr. — Nálunk évszázados hagyományai vannak a természetgyógyászatnak, s a különböző betegségek gyógyításának. Elsősorban akupunktúrával és aku- presszúrával gyógyítunk. — Először járnak Békéscsabán? — Nem, nem! Már ismerik módszereinket, hiszen kollegáim tavaly itt töltöttek fél évet, és innen kaptuk az ez évre szóló meghívást. — Most mennyi időre hagyták el hazájukat? — Három évig szeretnénk maradni... — Mi az, amit sikerrel gyógyítanak? — Specialitásunk a gyermekkori agyi paralízis, a szív- és idegrendszeri megbetegedések gyógyítása, az idegbénulás, ge- rincbántalmak, csigolyaelcsúszás, agyvérzés okozta féloldali bénultság, gyomorbántalmak, migrének gyógyítása, a nőgyógyászati panaszok megszüntetése és a klimax eredményes gyógyítása. —Önök szakorvosok? — Hét évig tanultuk az egyetemen a természetgyógyászatot. Természetesen — ha szükséges — konzultálunk, ha egy-egy beteg gyógyításához fogunk.-a -i. A három orvos (balróljobbra), dr. Kim Un, dr. Li Sin Song és dr. Gang Jong Si Koreából érkeztek a megyeszékhelyre, hogy három évig gyógyítsák a hozzájuk forduló betegeket FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
