Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-02-03 / 53. szám
1996. március 2-3., szombat-vasárnap 1MIB8BI BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Az éneklés teljes embert kíván...” zene bűvöletében Rálik Szilvia, a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola énektanára mindössze 24 éves. Tavaly diplomázott Szegeden, Berdál Valéria növendékeként, és máris sikeres pályát mpndhat magáénak tanárként és koncerténekesként is. Gyönyörű szoprán hangja és szépsége sokakat elbűvölt a karácsonyi, majd az újévi hangversenyen is. Éppen két növendékét vizsgáztatta, mikor felkerestem a zeneiskolában. — Olyan műhelymunka folyik itt, mint egy szakközépiskolában—mondja lelkesen. — Tanítványaim közül már ketten sikerrel felvételiztek, egyik a szegedi konzervatóriumba, másik a debreceni operakórusba. —Mi vonzott erre a pályára? — Kicsi koromtól nagyon szerettem énekelni, édesapámnak és nagyapámnak is jó hangja van. Általános iskolai énektanámőm. Fehér Istvánná vitt el meghallgatásra nyolcadikos koromban Ürmösi Imréhez, aki továbbtanulásra biztatott. Bár szolfézsből sok pótolnivalóm volt, kemény munka után felvételt nyertem a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. A leánykarral jártam Amerikában, Olaszországban, Németországban, Finnországban. ArezzóSzilvia szeretné a pályáját összehangolni a magánéletével ból hét díjat is hazahoztunk. Sokat köszönhetek Rázga József karnagy úrnak, aki azóta is szép feladatokat ad nekem. — Szegeden a nagy szaktekintély, Berdál Valéria taníh’ánya lettél... — Énektanámőm, Bálint Zsuzsanna vitt el hozzá érettségi előtt, s bár nem sikerült csak másodjára bejutnom a Zeneművészeti Főiskolára, jól megálltam a helyem. Harmadéves koromra nyíltam ki Vali néni keze alatt, aki csodálatos, tanárként is és emberként is. Megtanított rá, hogy ne legyek teátrális, legyek önmagam. Belém nevelte a szövegkiejtés fontosságát és mindenekelőtt a kifejező éneklést. —Vonzott-e a színpadi szereplés? — Szegedi vizsgamunkám egyik része Mozart Cosi van Tutte című operájából volt. Dorabellaként teljesen feloldódtam. Nagyon élveztem a munkát Horváth Zoltán rendezővel és természetesen a színpadi szereplést is. Főiskolai éveim alatt más lehetőségem is volt megízlelni a színpad varázsát. —Mik a terveid a közeljövőben? — Vár a zeneiskolai munka. Ezenkívül Békéscsabán a Regionális Színház- művészetért Alapítvány színészképző tagozatán hangképzést tanítok. A felkéréseket, fellépéseket szívesen elfogadom, örömmel énekelek koncerteken, ha hívnak. Ez a pálya teljes embert kíván, de mindenképpen megpróbálom egyeztetni a fellépésekkel a magánéletemet. Ez már másoknak is sikerült. Tavasszal a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskarral az olasz testvérvárosba, Budrióba utazunk, ahol többek között Mozart, Gluck és Cézár Franck műveit énekelem. —Sok sikert a jövőben is! Kruzslitz Ilona Mit olvas? Luxemburgból érkezett a fiatal hölgy Magyarországra, pontosabban Orosházára, ahol a Hunguard Float-Üveg Kft. kereskedelmi csoportjának lett a tanácsadója. Ez még 1991 novemberében történt. Akkor úgy hitte, munkája 2 évre szól.Mireille Quaringwiszont azóta is itt van. Sokat dolgozik, bevallása szerint a gyárban 10 órát tölt, utána kevés ideje és energiája marad bármire. Szabadidejében szeret a piacon nézelődni, vásárolni. Esténként jut idő az olvasásra is. —Milyen nyelvű könyveket forgat szívesen? —Mindent eredetiben szeretek olvasni. Kezdetben németül olvasgattam, majd a francia nyelvet megtanulva azt az irodalmat forgattam, végül az angol nyelv csábított el. S hogy mit olvasok, az mindig a hangulatomtól függ. Kedvelem a krimiket, azok közül is azokat, amik életszerűek. — Ha nem csak kikapcsolódásként vesz kézbe könyvet, mihez nyúl? —A komolyabb irodalmat számomra a vezetéssel kapcsolatos szakkönyvek jelentik, de a pszichológiai témájú írásokat is kedvelem. — Magyarországon vett-e, vagy ka- pott-e könyvet? — Az igaz, hogy jól beszélem az Önök nyelvét, ám az étlap olvasásán kívül még másra nem vállalkoztam, így magyarnyelvű könyvet sem vásároltam. Mireille mindent eredetiben szeret olvasni FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Mire e sorok megjelennek, Ön megérdemelt szabadságát tölti. Milyen olvasmányt visz magával? — Németországban nagyon nagy sikere van egy új könyvnek. Szabadfordításban talán az a címe, hogy A jó lányok a mennyországba kerülnek, a rosszak mindenhová. A címe tetszett meg. Ezt szeretném elolvasni. —Hogyan és miből tájékozódik? —Angol televíziós adásokat nézek és olvasom a Budapest Sun című lapot. Érdekel a napi politika, amit nem értek, azt a barátom mondja el. De az otthoni történéseket is figyelemmel kísérem. Csete Ilona A művész dolga szólni Az utolsó tangó Brooklynban A magyar filmművészet kiválósága, Szabó István nemzetközileg is elismert alkotó, misem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az Amerikai Filmakadémia többször jelölte Oscar-díjra, majd a Mephisto című filmjéért el is nyerte a szakma legrangosabb kitüntetését. Szabó István filmrendező — nyilatkozatait, interjúit olvasva, előadásait hallgatva, akár a Száz éves a mozi tévésorozatban, tapasztalhatjuk — gondolkodóként, előadóként is nagyszerű. Bölcsessége, világlátása, embersége, a művészet erejébe vetett hite lenyűgöző. A Beszélgetések Szabó István filmrendezővel című, a Ferenczy Könyvkiadó gondozásában megjelent interjúkötetet Radnóti Zsuzsa dramaturg szerkesztette. A válogatásban a rendező beszél az életéről, mestereiről (Máriássy Félix, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Radványi Géza, Ingmar Bergman), legjelentősebb filmjeinek (Apa, Álmodozások kora, Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Édes Emma, • • • drága Böbe!)forgatásáról, üzenetéről; a színészekről, akikkel együtt dolgozott. A regénybe illő történetek tartalmas életművé állnak össze, megismerhetjük az alkotóművész kulisszatitkait, gondolkodásmódját, ars poeticáját, erkölcsi mércéjét. S közben betekintést nyerünk az elmúlt negyven év magyar és külföldi filmművészetébe. Külön megtiszteltetés, hogy a kötetben helyet kapott Az én dolgom szólni című interjú, amely 1991 - ben a Békés Megyei Hírlapban jelent meg. (Niedzielsky) Kirk Douglas több. mint négy évtizeden át valódi legenda volt Hollywoodban. A világhírű amerikai színész nyolcvannál több filmben játszott, a legkülönfélébb alakításokban csillogtathatta tehetségét, háromszor jelölték Oscar-díjra. Majd a filmvászon után—mint több színésztársa miután elmúlt ötven — regényeivel is meghódította a kritikusokat, az olvasókról nem is beszélve. A színész-író legutóbbi regénye, Az utolsó tangó Brooklynban igazi romantikus történet, amilyet—akár beismeri, akár nem — mindenki szívesen olvas. A hősnője Ellen, egy brooklyni kórház könyvtárosa, fiatal, boldog és sikeres, amikor magánéletében az első csapás éri. Szerelme, a híres szívsebész megcsalja asszisztensnőjével. Ellen ebbe majdnem beleroppan, de ekkor lép színre a számára oly fontos férfi, a nemrég megözvegyült Ben, aki éppen kétszer annyi idős, mint Ellen. Nagy szerelmük nagy értetlenségbe ütközik a barátok, ismerősök részéről, a beteljesülés elmarad. Jó szórakozást a Magyar Könyvklub újdonságához! N.K. A játékosok a klubház előtt gyülekeztek, kis csoportokban beszélgettek, miután ki-ki ellenőrizte a saját szerelését. Géza bácsi, a szertáros kissé régimódi, régi vágású ember volt; szívesen meghúzta a pálinkásüveget, talán ennek is köszönhető, hogy szertáros lett, előzőleg cipészként dolgozott. De azt nem lehetett ráfogni, hogy hanyag munkát végzett, a lehetőségekhez képest, a már elavult sportfelszerelésből — mez, sportszár, cipő, zokni—mindig a legjobbakat válogatta ki. Persze ő is tudta, kinek mivel tartozik, a csapat meghatározó, népszerű játékosainak a legjobb holmikat csomagolta be a sporttáskába. Emiatt a többiek sem méltatlankodtak, legalábbis hangosan nem, magában aztán mindenki belátása, vérmérséklete szerint helyrerakta a dolgokat. Most ő is a játékosok között állt, igyekezett bevonni magát a társalgásba, de gondolatai nemegyszer szertekuszáltak. Igen, már ő is leellenőrizte a sporttáska tartalmát, gondolatban felöltöztette magát, felhúzza a mezt, a sportnadrágot, a zoknit, a sportszárat, majd a cipőt, meccs után zuhanyozás, a törülköző is megvan. Ha egyáltalán játszik, de emberi számítás szerint játszania kell, most figyelembe véve a körülményeket, bekerülhet a csapatba. Odahaza még szinte biztos volt a dolgában, az újságban is olvashatta az edző által elmondott keretet, az esetleges felállítást, és ebben a névsorban az ő neve is szerepelt. Tehát biztos volt a dolgában, de most megszeppent. Ahogy állt a csapattársai között, ismételten kiütközött rajta a kisebbségi érzés. Most is gyámoltalanul viselkedett, igyekezett bekapcsolódni a társalgásba, de el-elakadt, zavartan motyogott magában, mosolygott akkor is, amikor nem kellett volna. Az autóbusz közben előállt, lassan szedelőzködtek és felszálltak. Olyan helyre igyekezett, ahol egyedül maradhatott volna, de látva a felszállni kívánókat, azonnal lemondott ebbéli óhajáról. Akkor most játszik vagy nem játszik, ez itt a nagy kérdés, nem pedig a hamleti. Van esélye, az edzője, aki egyébként gyerekkorában utcabelije volt, nem tehet mást. Egyszerűen nincs, akit pályára küldhetné. Pedig ha bármilyen tudású játékos állna rendelkezésére, őt bizonyára kihagyná, vagy így is kihagyja? A héten az újság miatt felpaprikásodott a mérkőzés előtti hangulat. Két község rangadójáról volt szó, ők, az adaiak mindig is meghatározó csapatként szerepeltek az osztályban, a horgosiak viszont csak az utóbbi egy-két évben, amikor a kanizsaiak átléptek hozzájuk. Igazi presztízsmérkőzésnek ígérkezett. A jelen pillanatban a mérleg serpenyője a horgosiak felé billen, lévén, hogy kevésbé tartalékosak. De a csakazértis dolgozott mind- annyiukban. Közben megérkeztek az ellenfélhez, akik közül egyik, másik csapatvezető eléjük sietett és udvariasan az öltöző felé tessékelte őket. A horgosi játékosok feltérképezték őket és megnyugodtak, tehát igazak az előhíresztelések, valóban tartalékos csapattal érkeztek az adaiak. Az öltözőt a szokásos, mesterségesen szított jókedv, illetve a már nagyon is érezhető lámpalázas, feszült hangulat különös keveréke lengte be. Az edző egy kis papírdarabot húzott elő táskájából, majd nyomatékkai hangsúlyozta, hogy végtelenül fontos a találkozó kimenetele, illene győzniük, és most a felállás. Az ő szíve ekkor a torkában dobogott, feszülten figyelt, de nem kellett sokáig figyelnie, mert hamarosan, balhátvédként az ő neve is elhangzott. Egyszeriben megnyugodott, tehát játszani fog, kapkodta magára a sportfelszerelést, a sportszárat először túl szorosan kötötte meg, később meglazította, majd ismét erősített a szorosságán. Ekkor Tóbiás, a kötődés lépett az öltözőbe, rövid leszek, mondta, ha győztök, fejenként 30 000 dinárt kaptok tőlem. Győzünk, harsogták kórusban. A pályán aztán gördülékenyebben mentek a dolgok, mint azt előzőleg gondolta, nem, nem játszott jól, de nem is hibázott, végigdolgozta a kilencven percet, végül is, ha minimális gólkülönbséggel is, de győztek, boldog volt. Az öltözőben Tóbiás, a kötődés néhány játékosnak, természetesen a népszerűbbeknek, azonnal kifizette a harmincezer dinárt, a többieknek majd odahaza, ígérte. Persze hogy jó, istenem, amióta futballozik, most keresett először pénzt. Otthon természetesen mindjárt elmesélte feleségének meg kislányának, apátok ma pénzért futballozott. Napok múltak el, de Tóbiás, a kötődés csak nem jelentkezett a harmincezer dinárral. O nem mert szólni, méltatlankodni, majd csak meg fogja kapni, vigasztalta magát. Elmúlt egy hét, két hét, majd egy hónap, még mindig semmi, óvatosan érdeklődött a játékostársaitól, ők vajon megkapták-e már a pénzt, döbbenetére valamennyien megkapták. Félénken érdeklődött a klub illetékeseinél, de az érintettek széttárták karjukat, ők nem ígértek semmit sem, de majd megkérdezik Tóbiást, a kötődést. Néhány hónap elteltével, amikor már lemondott a pénzről, egy edzésre eljött Tóbiás, a kötődés, odahívta magához, elővette pénztárcáját, hanyag eleganciával kivett belőle húszezer dinárt, és lekezelően feléje nyújtotta. O elvette, megköszönte, majd mint egy nyomorult koldus, elsompolygott, ugyanakkor boldog volt, és az égvilágért sem méltatlankodott volna a pénzösszeg nagysága ellen. Bernát Nándor Harmincezer dinár poligrupo békéscsabai irodája új helyen folytatja tevékenységét. SZOLGÁLTATÁSUNK: 108, 60 vagy 36 hónapos futamidő mellett, előleg nélküli, kamatmentes részletfizetésre Ön vásárolhat ingatlant, gépkocsit vagy bármely műszaki cikket, akár magánszemély, akár vállalkozó. Az éves többletköltség mindössze 4—9%. • I* grupo a lehetőség. Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. s Telefon: (66) 447-247. 1 USA GAZDASÁGI í SEGÉLYSZERVEZET budapesti képviselete külső és belső I MUNKATÁRSAKAT KERES magyar vállalkozások és amerikai szakértők együttműködésének menedzselésére. KÖVETELMÉNY: — magasszintű angol nyelvtudás — vállalkozási ismeretek — tájékozottság az ország főbb gazdasági folyamatairól — különös tekintettel a keleti régióra — felsőfokú végzettség — számítógép-kezelői ismeretek (Windows) — saját gépkocsi — 3 évnél régebbi jogosítvány. Részletes önéletrajzot angol és magyar nyelven a hirdetés megjelenésétől számított 2 héten belül a kiadóba kérünk „Bilingual" jeligére. Lapkiadással is foglalkozó kft. HIRDEfÉSfERVEZŐSZERKESZTÖ munkatársat keres. A SIKERES JELÖLTEK: b® 20—35 évesek felsőfokú iskolai végzettséget szereztek b®” tervezőszerkesztői képzettségük van b® rendelkeznek alapvető tipográfiai és számítógép-kezelői ismeretekkel b® saját személygépkocsijuk van ■Gr önálló munkavégzésre alkalmasak ■Gr kreatív gondolkodásúak b®” sikerorientáltak b® szeretnek emberekkel foglalkozni b® könnyen teremtenek kapcsolatot. Ha szeretne egy olyan biztos munkahelyet, ahol kamatoztatni tudja eddigi ismereteit, szívesen dolgozna fiatal munkatársakkal és megfelel a leírtaknak, küldje el pályázatát a kiadóba f/Tervezőszerkesztó" jeligére. Jelentkezni írásban, kézzel írt szakmai önéletrajzzal, a képesítést igazoló bizonyítványok másolatával 1996. március 8-áig lehet.
