Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. március 19., kedd Q Festmény-vásár. Tegnap a békéscsabai Vasutas Művelődési Házban vásárlással egybe­kötött alkalmi kiállítás nyílt. Mint Szabó Jenőtől (képünkön), a budapesti Solart Galéria művészeti vezetőjétől megtudtuk, országos viszonylatban már ismertté vált a nevük, Békés­csabán viszont most első alkalommal vannak jelen. Mintegy 100 keretezett olajfestmény, harminc kortárs magyar művész alkotása közül választhatnak az érdeklődők. Az árakról annyit, hogy 13 000 forinttól 75 000 forintig terjednek, a részletfizetéskor 20 százalék előleget kell adni, a többi részlet egy évig törleszthető, a készpénz vásárlásnál kedvezményt adnak. A festményvásár még ma reggel 9 órától este 6 óráig tart fotó: kovács Erzsébet A tanú többet fizet, mint a vádlott Elővezetés tízezrekért Játék a számokkal Hisztéria-show. (m) A sarkadi Sweet Night Klub vezetői a közelmúltban felke­resték a Pepsi Cola igazgatósá­gát, és javasolták, klubjukban rendezzenek kupakpárosító show-t. A Pepsisek örömmel fo­gadták a sarkadiak ötletét, és ezen a hét végén megszervezték a Pepsi duo diszkó hisztéria show-t. Mint Rácz Istvántól, a klub vezetőjétől megtudtuk, nagy nyereménnyel járó „páro- sodások” nem jöttek létre, ám sokan mehettek haza kisebb ajándéktárgyakkal, amit a Pepsisek játékai során nyertek. Az aerobic show-val és a neves magyar együttesek fellépésével dúsított akciót a Sweet Night vezetői egy hónap múlva szeret­nék megismételni. Újra Torony Rádió, (z) Kéthetes adminisztrációs kény­szerszünet után, miután jogerőre emelkedett a hat esztendőre szó­ló stúdióalapítási engedély, március 15-én újra szólt a békési Torony Rádió. Bővült a közép­békési térség rádiójának műsor­ideje: most már naponta, mint­egy 35 kilométer sugarú körzet­ben 12 órától éjfélig sugározza műsorát Békésről, az FM 94,4 MHz-en a Torony Rádió. Holttest a csatornában. Orosházán még január 15-én be­jelentette édesapja eltűnését egy fiatalember. Akkor nem vezetett eredményre a kutatás, ám márci­us 16-án lakossági bejelentés alapján a rendőrök a Szabó Dezső utca végében lévő csator­nából egy ismeretlen férfi holt­testét emelték ki. Bűncselek­ményre utaló nyomokat nem fe­deztek fel, az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy a ha­lott férfi a 68 éves orosházi K. Sándor. Hasba szúrta, (m) Még a hét végén Nagyszénáson D. A.- né hasba szúrta ittas férjét, akit az esetet követően súlyos, élet- veszélyes sérülésekkel szállítot­tak kórházba. Az elkövető ellen a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osztá­lya folytat eljárást. „HA NEM HARAG­SZIK, MINDEN EM­BÉR OKOSABB.” (Euripidész) Nemrégiben lépett hatályba a belügyminiszter, az igazság­ügy-miniszter és a pénzügymi­niszter együttes rendelete — amely egy korábbi jogszabályt módosított — a tanúk, illetve a bűnelkövetők elővezetése és a rendőri kísérés végrehajtása so­rán felmerült költségek megtérítéséről. Az új rendelke­zések módosításának célja két­ségtelenül az, hogy rászorítsa e személyeket a hatóság előtti megjelenésre az elővezetési költségek megfizetése által is. Legfőképpen a tanút érinti az a bekezdés, amely szerint ,,Ha az eljárásban az elővezetett sze­mélyt kötelezik az elővezetés költségének megtérítésére, a költségtérítés mértéke kilométe­renként 200 forint, de legkeve­sebb 3 ezer 200 forint." Erre a szabályra az idézésen, illetve az elővezetési határozaton fel kell hívni az érintett figyelmét. Az elkövetőkkel szemben a következőképpen szól a rendel­kezés: ,,Ha a büntető-, illetőleg a szabálysértési eljárásban a terheltet (elkövetőt) kötelezik a rendőri kísérés költségeinek megtérítésére, a költségtérítés mértéke kilométerenként 200fo­rint, de legkevesebb 1700 fo­rint.” Mindezekből egyértelmű­en kitűnik, hogy a jogszabály — hiányzás esetén —jobban sújtja a tanút, mint az elkövetőt. Erről beszélt elöljáróban dr. Bándiné dr. Szabó Éva, a Békéscsabai Városi Bíróság elnöke is, ám vé­leménye szerint a rendelet egy sor más, elméleti és gyakorlati kérdést is felvet: — A költségekben megmu­tatkozó különbség is újólag fel­vetheti bennünk a témát, amit régóta feszegetünk, s hozzuk fel érvként a nyugati példákat, ne­vezetesen a tanú, a sértett védel­mét. Eddig ugyanis a mérleg nyelve a vádlottak személyiségi és egyéb jogai felé billent el. A költségek ilyen aránytalan meg­emelése (a békéscsabai bírósá­gon eddig 500 forint volt a hely­ben lakó, 800 forint a városon kívül élő tanúval vagy bűnelkövetővel szemben kiró­ható bírság — A szerk.) egy má­sik problémát is a felszínre hoz: feltehető, hogy sok esetben nem hajtható be ez a bírság. Kiszá­moltuk, hogy egy budapesti ta­núnak, ha nem jelenik meg a tárgyaláson, körülbelül 40 ezer forint bírságot kell megfizetnie költségtérítés címén, tehát azért, amiért a rendőrség elővezeti, a fővárosból gépkocsin a bíróság­ra hozza. Úgy gondolom, ez a rendelet sok lezáratlan ügyet je­lent majd, mert a bírságot sem behajtani nem lehet, sem végre­hajtással nem egyenlíthető ki a számla. Ezt a kérdést szélesebb körben kellett volna vizsgálni, és addig nem változtatni rajta — vagy nem ilyen magas összeg­ben megszabni —, amíg nem módosítják a büntetőeljárási tör­vényt. Jelenleg ugyanis minden tanút — az ország minden részéből— ide kell idéznünk a bírósági tárgyalásra, akkor is, ha az illető nem mond mást, mint ami a rendőrségi kihallgatása során készült jegyzőkönyvben található. Megoldás lehetne, ha a tör­vény szűkebb körben szabná meg azok személyét, akiket fel­tétlenül idézni kell a tárgyalásra, a többi tanút pedig csupán értesí­teni kellene, s közülük ki-ki el- dönthetné, részt vesz-e a tárgya­láson vagy sem. L. E. Az Alkotmánybíróság határo­zatban törvényellenesnek minő­sítette és február 23-ai hatállyal megsemmisítette a gyulai kép­viselő-testület még 1993 áprili­sában hozott határozatát, mely a városi rendészet feladat- és hatásköréről szólt. Úgy találták, hogy a közterület-felügyeletek szabályozott feladat- és hatás­körét (a közterület rendjének és tisztaságának fokozottabb vé­delme) a Gyulán városi rendé­szet néven létrehozott szervezet meghaladta, például a rendőr­séggel kötött megállapodás alapján. Az önkormányzati ren­deletben meghatározott helyszí­ni bírságolási jogkört nem gya­korolhatták volna a városi ren­dészet tagjai. (Az Alkotmánybí­róság rendelkezése nem vissza­ható hatályú, csak február 23- ától érvényes.) Az Alkotmánybíróság tisz­tázta: a városi rendészet nem a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként jött lét­re, hanem intézményként. így a polgármesteri hivatal hatósági ellenőrzési feladatait nem lát­hatta volna el, sőt a rendészek a rendőrség és más szervek hatás­körébe tartozó ellenőrzési fel­adatokat végeztek — törvényte­lenül. (Nem volt tehát jogszerű az a bírságolási tevékenységük, melyet a közúti közlekedési sza­bályok ellenőrzésével valósítot­tak meg.) Az önkormányzat az önálló szervezetet nem ruház­hatta volna fel államigazgatási — így hatósági ellenőrzési — feladatok ellátásával. A városi rendészet olyan helyszíni bírsá­golásokat sem végezhetett vol­na, melyek csak a hivatal belső szervezeti egységének dolgozói — például a közterület-fel­ügyelők — számára lehetőség. — A város 1993-ban a közte­rület-felügyeleti munka mellett egy füst alatt több hatósági ellenőrzési feladat ellátását is meg akarta oldani a városi ren­dészettel — mondja dr. Lúczi József gyulai jegyző. — Ren- dészeinket köztisztviselői stá­tusban alkalmaztuk. Ez a megol­dás akkoriban is vitatott volt, most februárban pedig, még az Alkotmánybíróság határozatá­nak megszületése előtt a testület hatályon kívül helyezte az ön- kormányzati rendeletet. A dolog lényege az, hogy Gyulán összekeveredett a sze­zon a fazonnal: a lényegében ön- kormányzati intézményként működő városi rendészet tagjait nem közalkalmazottként, ha­nem köztisztviselőként alkal­mazták olyan feladatokra, me­lyekre nézve a szervezet hatás­körrel nem rendelkezett. Az Al­kotmánybíróság döntésével a törvényesség e területen helyre­állt, ám a polgárok törvényes­ségbe vetett bizalmának sérülé­se nyilván csak hosszabb idő után gyógyul be majd... K.A.J. Motoros rendőrök versenye Körösnagyharsányban Arany minősítés nélkül lecserélik a templom süvegét Megyei Színjátszó Napok Gyomaendrődön Nyeregbe pattannak a motoros rendőrök, azaz március 22-én 10 órától a motorkerékpáros közle­kedési járőrök részére meghívá­sos egyéni és csapatversenyt ren­dez a megyei rendőr-főkapi­tányság, a megyei balesetmeg­előző bizottság és a Fékút a Gyer­mekekért, a Közlekedők Bizton­ságáért Alapítvány Békéscsabán, az Autóközlekedési Tanintézet­A Hotel Nonius tavaly ünnepel­te megnyitásának 10. évforduló­ját. Az eltelt évtizedben a kony­hán és az étteremben csak a leg­szükségesebb felújítási munkák elvégzésére került sor. A kö­zelmúltban olyan döntés szüle­tett, hogy a belső helyiségeket (a szobákat, a közlekedőfolyosó­kat és az éttermet) újrafestik, egyúttal elvégeztetik a szakipari munkákat is. A tervek között szerepelt a konyhai eszközök pótlása, az abroszok, a függö­nyök, a szőnyegek és az ágyne- műgamitúrák cseréje, valamint a bútorkárpitok felújítása. Minderre 3-4 millió forintot szánt a Ménesbirtok Rt. A mun­ben. A versenyen Arad, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok és Békés megye 5—5 fős csapata, illetve a vendéglátók hat egyéni versenyzője áll rajthoz. A motoros rendőrök előbb el­méleti teszteket töltenek ki, majd ügyességben mérik össze tudásu­kat az ATI-tanpálya udvarán. Az eredményhirdetés a kora délutáni órákban várható. kákkal két hét alatt, március 17- ére végeztek. — A vendégeinknek soknak tűnt a felújításra fordított két hét, nekünk viszont kevésnek. Erre az időre valamennyien átváltoz­tunk segédmunkássá — mondja Duma György, a szálloda veze­tője. — Ez a kis csapat erőt, fáradságot nem kímélve napi 12-18 órában takarított. Hétfőn telt házzal nyitottunk. Hamarosan sor kerül az épü­let külső festésére, így a patinás szállodának minden esélye megvan arra, hogy továbbra is a délkelet-békési körzet idegen- forgalmi központja legyen. Ménesi György A körösnagyharsányi reformá­tus templom 1802-ben épült, s a jelenleg is álló műemlék jellegű toronysüveg (mely a második világháború harci cselekménye­it is sértetlenül átvészelte) még 1866-ban került a falakra. Azóta a toronyban egyetlen elem sem lett kicserélve, csak kényszerből mellétéve — mondta lapunknak Pásztor Ervin önkormányzati képviselő, a Körösnagyharsányi Református Egyházközség gondnoka. A százharminc év alatt a ge­rendák nagyon elöregedtek. Az egyenkénti pótlás már nem meg­oldható, a teljes toronysüveget minél hamarabb le kellene cse­rélni. Ha ez nem történik meg, egy-két éven belül a templom életveszélyessé válhat. Hogy a munkálatok mikor kezdődnek meg, az egyedül a pénzen múlik. Az előzetes szá­mítások szerint a toronysüveg teljes cseréje mintegy 3,5—4 millió forintba kerül. Ha ele­gendő pénz gyűlne össze, akkor a tornyot vörösréz lemezekkel vonnák be. Ez a megoldás na­gyon tartós, garanciája egy év­századra szól. A toronysüveg-cserére vo­natkozó engedélyét az illetékes műemlék-felügyelőség már megküldte. így most már csak az építési hatóságok engedélyeit kell beszerezni, valamint a megfelelő kivitelezővel kell megállapodni. Dr. Köteles Lajos, a békés­csabai Körösi Csorna Sándor Főiskola főigazgatója (aki Kö- rösnagyharsány szülötte) az Erdélyből történő faanyag be­szerzéséhez segítségét ajánlotta. Mivel a toronysüveg cseréjéhez szükséges pénz egyelőre még nem gyűlt össze, a Körös­nagyharsányi Református Egy­házközség minden harsányi vagy Harsányból elszármazott személy, illetve mindenki más felajánlását szívesen veszi. Már létre is hozták az Egyházi Mű­emlékünk Felújításáért Alapít­ványt. Számlaszáma: 54000100 —10000245, Takarékszövetke­zet Körösnagyharsányi Kiren­deltsége. Magyari Barna Se az általános iskolás, se a kö­zépiskolai kategóriában nem ítélt oda arany minősítést a zsűri a hét végén Gyomaendrődön megrendezett Megyei Színját­szó Napokon. Az általános isko­lások korosztályából ezüst minősítést kaptak a gyoma- endrődi, a mezőhegyesi és a vésztői színjátszók, bronzot a Gyulai Református Általános Iskola és Gimnázium diákjai. Fabulya Lászlóné, a megyei művelődési központ főmunka­társa, egyben a rendezvény házi­asszonya elmondta, a tizennégy év alattiak kategóriájában tizen­négy csoport mutatkozott be. Az ezüsttel minősítettek továbbju­tók a Weöres Sándor gyermek- színjátszó találkozóra. Mint megtudtuk, az aprók já­tékában a zsűri a szép, tiszta be­szédet hiányolta. Felhívták a fi­gyelmet a szituációban való gondolkodás fontosságára s a mozgás finomítására. Fabulya Lászlóné a legigényesebb vá­lasztásnak a gyomaendrődiekét tartotta, akik Oscar Wilde Bol­dog hercegét adták elő. Kurió­zumként pedig a mezőberényiek Das Baby című jelenetét emlí­tette, amely a szituációkra épülő nyelvtanítás újszerű formájába avatta be a közönséget. , A középiskolások bemutat­kozását a zsűri tagjaként, az Or­szágos Diákszínjátszó Egyesü­let képviseletében Illés Anikó is figyelemmel kísérte. Szerinte a tapasztalatszerzés és az egymás játékából való tanulás ritka lehetőségei ezek a találkozók. Mint mondotta, kicsit szomorú, hogy a középiskolás korosztály­ból mindössze három csoportot láthattak a színpadon. Kellemes meglepetésnek tartotta viszont az örménykútiak hagyomány- őrző műsorát. — Nem a profi színházak utánpótlására, a színészek, ren­dezők képzésére van a diák szín­játszó mozgalom. A játék, a kö­zös munka öröme, s a csoport­tagok között kialakuló bizalom, ami összeköti a fiatalokat — fo­galmazott Illés Anikó. Középiskolás kategóriában ezüst minősítést kapott a békés­csabai színistúdió, bronzot a mezőberényiek és a szarvasiak csapata. Cs. R. Telt házzal nyitott a Nonius Törvényellenes, megsemmisítve értekezleten újra átvizsgálták a Várszínház, a művelődési ház, a városüzemeltetés, a 2. számú ál­talános iskola és a Thermál Tours helyzetét, itt módosításo­kat indítványoztak. Nem változ­tak azonban a sarokszámok, egyetlen nagy összeg kivételé­vel: Lebenszky Attila javaslata alapján a DÉMÁSZ-, DÉGÁZ- részvények 20 százalékának el­adásával jutna pénz az utak „fol­tozására” is. A játék a számokkal órákon keresztül folyt, majd ezután ke­rülhetett sor az intézményekben fizetendő térítési díjakról és a lakossági szennyvíztisztítás dí­járól szóló rendelet módosításá­ról, a Nürnbergi utcai orvosi rendelők bérbeadásáról, a Gyu­lai Vár és Kastély Műemlék­együttes Közalapítvány alakítá­sáról. A. Gy. Ebben a hónapban harmadszor találkoztak a gyulai képviselők, és ez a harmadik randevú ígérke­zett a legnehezebbnek: a tegnapi testületi ülésen több olyan nehéz kérdés várt rájuk, ami igénybe vette idejüket és erejüket. Ugyan az első percekben le­vették napirendről a Bay Zoltán Gimnázium és az Erkel Ferenc Gimnázium elhelyezésének ügyét, megmaradt azonban a be­számoló az 1995-ös költségve­tésről, és dönteniük kellett az idei év költségvetéséről is. Sürgősséggel vették fel napi­rendre a Gyulai Zsidó Közala­pítvány ügyét és a posta kérel­mét az Eszperantó téri ingatlan­nal kapcsolatban. Lebenszky Attila polgármes­ter költségvetési vitaindítójában elmondta, hogy az elmúlt héten összehívott intézményvezetői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents