Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

1996. március 18., hétfő HAZAI TÜKÖR A SZÉF elnöke szerint késik, de érlelődik az aláírás Az ígéretek fedezete Nem jutott nyugvópontra a kormány és a közalkalma­zotti szakszervezetek közötti béralku. Míg korábban az idei esztendőre szóló emelés­ről szólt a vita, egy ideje a há­roméves megállapodás a tét. Már-már egyezséget kötöttek az érintett felek, ám az aláírás mégis elmaradt. Miért? - kér­deztük Szabó Endrétől, a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának elnökétől.- Az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szakszer­vezete nem látta fedezetét, ga­ranciáit az idei bérmegállapo­dásnak, s úgy vélték, ha ez bi­zonytalan, akkor még inkább az a hároméves egyezségé. Most Szabó György népjóléti minisz­ter, majd Hóm Gyula minisz­terelnök is megerősítette, hogy április elsejétől emelik az egészségügyi dolgozók fizeté­Rajzanak a / Arkon-bokron át Nagy forgalmat bonyolítottak le a határokon a görbe uta­kon járók a hosszú ünnepi hétvégén. Előfordult minden, aminek nem szabadna. Ötvenkilenc illegális határátlé­pőt; tíz jármű-, gázolaj- és ciga­rettacsempészt fogtak el pénte­ken és szombaton a határőrök. Csaknem 1100 személyt irányí­tottak vissza, mert nem rendel­keztek a Magyarországra szóló beutazás feltételeivel. Tizenki­lenc utast okirathamisításon csíptek rajta! Mint Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta: a legtöbb kifelé igyekvő illegá­sét, így hát feltehetően eloszla- nak a kételyek. A szakszervezet vezető testületé a hónap végén ülésezik, hozzájárulásuk nélkü­lözhetetlen az aláírásához. A Pedagógusok Szakszerve­zete sem kérdőjelezi meg a hosszabb távú egyezség értel­mét. Nekik azért vannak fenn­tartásaik, mert a közoktatási törvény tervezett módosításá­ban néhány javaslattal nem tudnak egyetérteni. Ezek a ta­nulócsoportok létszámának, vagy a nevelők kötelező óra­számának a növelésére, az isko­larendszer esetleges változásai­ra vonatkoznak. Ezekről is folynak még az egyeztető tár­gyalások. Remélhető, hogy az ugyan­csak a közeljövőben összeülő vezető testületük elé már egy új, érdemi döntésre alkalmas megáilapodástervezet kerül. Koós Tamás határsértők hamis passzussal lis határátlépő török (15) és román (13) volt, de akadt köz­tük iraki (6), pakisztáni (5), egyiptomi (5) és jugoszláv (4) állampolgár is. Befelé tizenegy határsértőt fogott el a hatóság. A járműcsempészeket Ló- nyán, Battonyán és Gyulán tar­tóztatták fel. Három lengyel és egy magyar állampolgár BMW, Mercedes, FIAT és Opel gyárt­mányú személygépkocsit szere­tett volna átvinni a határon. Tiszabecsnél, Beregsurányban és Záhonynál összesen 500 ezer forint értékű csempészett cigaret­tát foglaltak le, koboztak el a magyar hatóságok. A ráadás: holdfogyatkozás Messziről jött látogató hazánk égboltján Távoli látogató érkezésére várunk. Jövő hétfőtől egy hónapig szabad szemmel is jól látható lesz a felfedezőjé­ről Hjakutakenak elnevezett üstökös az égbolton. Azért láthatjuk szabad szem­mel is, mert viszonylag közel, tizenöt millió kilométerre ha­lad el Földünk mellett. „Ez negyvenszerese a Föld-Hold- távolságnak, és csak kozmikus méretekben számít „közeinek” - mondotta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesü­let főtitkára. - Nem kell tehát félni az ütközéstől. Ahhoz elég nagy a távolság, hogy az üstökös ne veszélyeztesse bolygónkat.” Mozgása az égbolton lát­szólag gyors lesz. Március 25- én a Göncölszekér rúdjánál, két nappal később a Sarkcsil­lag közelében látható. Ápri­lisban napnyugta után a fé­nyes Esthajnal-csillagtól északra tűnik majd fel, ott ér­demes keresni. Az üstököst idén január 30- án fedezte fel egy japán ama­tőr csillagász, akinek a nevét viseli. Megfigyelésére a Ma­gyar Csillagászati Egyesület és társszervezetei április 3-án országszerte távcsöves bemu­tatást szerveznek. A budapesti Planetáriumnál az esti órákban egy teljes holdfogyatkozásban is gyö­nyörködhetnek az érdeklődők. Főhajtás eleink emléke előtt Megnyílt a millecentenáriumi kiállítás a Nemzeti Múzeumban Feladatunk, hogy foglalkoz­zunk a múltunkkal, a tév- utakkal együtt, mert érté­keinket csak így őrizhetjük meg és hagyományozhatjuk át az utókorra. Ezt a gondolatot hangsúlyozta Göncz Árpád államfő, a Mille­centenáriumi Emlékbizottság elnöke a honfoglalás 1100. év­fordulójának ünnepségsoroza­tát útjára indító kiállítás meg­nyitóján, szombaton, a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban. Göncz Árpád kifejtette: tu­datos választás eredménye­ként kezdődik az ünnepségso­rozat az ország első közgyűj­teményében, amelynek éppen az a hivatása, hogy a nagykö­zönség elé tárja az ezeregy­száz év tárgyi emlékeit. Az „Őseinketfelhozád...” - A honfoglaló magyarság című bemutató azt a széles körű Gazdag bemutató a múlt hagyatékából fotó: feb/diósi imre gyűjtőmunkát is érzékelteti, amely a magyar államiság 10Ö0. évfordulóján, 2000-ben teljesedik ki, illetve a múzeum alapításának 200. évében, 2002-ben fejeződik be. A gazdag kiállítási anyag főként azoknak kíván emléket állítani, akik a magyarság fennmaradását biztosították, a kézműveseknek, a szántó-vető parasztembernek. A Kisgazdapárt szerint Göncz a kormány szószólójaként nyilatkozott meg Veszélyes a Torgyán-jelenség A kisgazdák pártelfogultsággal vádolták Göncz Árpádot, aki Torgyán József március 14-i beszédére utalva azt mondta: „az ünnep előestéjét beárnyékolta feketén és epezölden a gyűlölet”. Az FKGP elnöksége rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az ál­lamfő az MSZP-SZDSZ-es kormány szószólójaként nyilatko­zott meg. Ha a nemzet egészét képviselné, pártpolitizálás he­lyett a Magyarország jövőjét meghatározó kérdésekről szólna. Horn Gyula szerint az Ország- gyűlés egyik pártjának frak­cióvezetője etikai szempont­ból nem engedhet meg olyan „szónoki mélységeket”, ami­lyeneket március 14-én pro­dukált. A „kormánybúcsúztató” tüntetésen tett kijelentéseivel Torgyán József felrúgta azt a hatpárti megegyezést, amire az MSZP mindvégig töreke­dett, s emiatt a megállapodást alapvetően újra kell gondolni - mondta Toller László, az MSZP parlamenti frakciójá­nak helyettes vezetője. Nagy Sándor szerint veszé­lyes a „Torgyán-jelenség”: a kisgazda elnök lejáratja a fele­lős kritizálást, és csökkenti a valós problémafeltárásért tett erőfeszítések értékét. A Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület főtitkára szerint a demokratikus hagyo­mányokhoz hű józan többség mindenkor elítélte a szélsősé­ges, demagóg politikai meg­nyilvánulásokat, miként eluta­sítja a kormányzatnak a nemzet egysége ellen ható lépéseit is. Az Egyesült Kisgazdapárt elhatárolta magát Torgyán Jó­zseftől, és az általa képviselt stílustól, amely szétrombolja a népi-nemzeti konzervatív erők összefogását. MDF-MDNP: békés egymás mellett élés? Értelmiségiek a Néppártban Eddig több mint hétszázan léptek be a Magyar Demok­rata Néppártba, s 1300-an jelezték írásban csatlakozási szándékukat. 15 fős parla­menti frakciójukhoz újabb 2 képviselő kíván csatlakozni. Az új pártba nem az MDF- ből érkeznek a legtöbben. Raskó György, az MDNP ügyvivője lapunknak el­mondta: nem az a céljuk, hogy látványosan felduzzasszák taglétszámukat, hanem, hogy elismert, értékes embereket vonjanak be munkájukba. Ezért a felvételi követelmé­nyek szigorúak. A 43 fős ala­pítói körből két ajánlást kell szereznie a jelentkezőnek, s a kérelmet ezután a 7 tagú el­nökség bírálja el. A belépők 99 százaléka ér­telmiségi, de a társadalom va­lamennyi rétegét - köztük el­sősorban a munkásokat, a vi­déki gazdákat - „célba veszik” a szervezők. Sok az olyan je­lentkező, aki eddig semmilyen pártnak nem volt tagja, s mindössze 20 százalék azok aránya, akik az MDF-ből iga­zolnak át. Mivel a két politikai alakulat nagyrészt más-más társadalmi ■ réteget vonz, semmi akadálya a békés egy­más mellett élésnek. Raskó György fotó: feb Raskó szerint a legfőbb cél olyan koalíció összehozása, amelynek rajtuk kívül a Fi- desz-MPP, a KDNP és az MDF a tagja. (takács) Nyugdíjszámítás. Holnap összeül az Alkotmánybíróság. A testület ezúttal egyebek közt foglalkozik azzal a beadvány­nyal, amely kifogásolja a nyug­díjszámítás módját. A teljes ülésen vizsgálják annak alkot­mányosságát is, hogy az apa­sági perekben a törvényes kép­viselő továbbra is megvonhatja a gyermek jogát származása ki­derítéséhez. Egyházi titkárság. A kor­mány döntése értelmében a Miniszterelnöki Hivatal kereté­ben címzetes államtitkár és tit­kárság foglalkozik majd - ön­álló feladatkört betöltve - az egyházakkal kapcsolatos kor­mányzati teendőkkel. A kabinet javasolja az Országgyűlésnek, hogy az egyházi ingatlanok tu­lajdoni helyzetének rendezésé­vel összefüggő feladatokat úgyszintén a Miniszterelnöki Hivatal lássa el. NATO-gyakorlat. A Magyar Honvédség képviseletében szakértői csoport utazott tegnap Urbán Lajos vezérőrnagy veze­tésével a NATO németországi törzsvezetési gyakorlatára. A több nemzetiségű parancsnoki gárda gyakorlatának célja a bé­kefenntartó tevékenység isme­reteinek elmélyítése. Hazánk a Partnerség a Békéért program­ban vállalt kötelezettsége alap­ján küldött katonai vezetőket a gyakorlatra. Kettős gyermekhalál. Szek- szárd körzetében, Keselyűsnél csúszkálás közben beszakadt a Forgó-tó jege egy 7 éves kisfiú alatt. A segítségére siető 12 éves bátyja megpróbálta kimen­teni, s bár sikerült kihúznia öccsét a vízből, amikor a part felé indultak, mindkettőjük alatt beszakadt a jég és élsüly- lyedtek a tó vízében. A búvárok tegnap hajnalban találták meg a 8 éves R. Róbert és 12 éves Pé­ter bátyja holttestét. Árhullám a Krasznán. A Felső Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vasárnap elsőfokú árvízvédelmi készültséget ren­delt el a Kraszna mentén. A fo­lyó romániai vízgyűjtő terüle­tén ugyanis megindult a hóol­vadás, amely megemelte a fo­lyó vízszintjét.. A prognózis szerint a Kraszna kilép a med­réből és a töltésekig elönti majd az árterületeket. A figyelőszol­gálat folyamatosan ellenőrzi az árhullám növekedését. Testőrvizsgák. A személy- és vagyonvédőknek, valamint a magánnyomozóknak március elejéig kellett szakmai felké­szültségüket bizonyítvánnyal igazolniuk. Az okmányok be­szerzésére, illetve a vizsgák le­tételére azonban hosszabb idő szükséges, ezért az év végéig haladékot kaptak szakképesíté­sük elismertetésére. Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz Ne szavazzák meg az újabb járulékot Tisztelt Képviselők! A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény mó­dosításáról szavaz az Országgyűlés a közeli napokban. A magyar lapkiadók 1993 óta, a Nemzeti Kulturális Alap létrejöttétől fizetnek bevételeik után, műfajtól függően 20,3% illeti’e 1% kultu­rális jutalékot. A magyar lapkiadók ismeretei szerint Önök elé egy olyan javaslat kerül, amelynek elfogadása esetén, a magyar lapki­adók újabb jogcímen hirdetési bevételeik után fizetnének kulturális járulékot. Annak ellenére, hogy mértékadó, a témában jártas képviselők is kérdésesnek és aggályosnak tartották ezen újabb jogcímen a járulékfizetés kiterjesztését, az Önök elé kerülő javaslat ezt a kitételt továbbra is tartalmazza. A magyar lapkiadók úgy vélik, hogy a kul­túra támogatása nemzeti ügy, és ha erre más lehetőség nincs, abban minden gazdálkodó szervezetnek részt kell vennie. Teljességgel el­fogadhatatlannak tartjuk azonban a lapkiadást újabb jogcímen kulturális támogatás fizetésére kötelezni. Ezen az alapon minden logikát és eti­kát nélkülözve bármikor, bármilyen gazdasági csoportra kivethető lehetne kulturális vagy egyéb járulék, attól függően, hogy mely terüle­ten van pénzszűke. Elfogadhatatlan továbbá az a logika, amely a kultúrát amúgy is támogató és terjesztő lapki­adást a már eddig is fizetett járulék mellett újabb járulékfizetési kötelezettséggel sújtaná, hiszen ily módon a kultúrát terjesztőtől várnák el a kultúra támogatását. Felhívjuk a Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak figyelmét, ne szavazzák meg a hirdetési bevételek járulékoltatását célzó törvénymódo­sító javaslatot. Ez nemcsak a sajtószabadságot, de az olvasók érdekeit is veszélyeztető lépés lenne. Budapest, 1996 március 14. Magyar Lapkiadók Egyesülete Tizenöt éves játékország egyik legszebb, európai hírű fellegvára Csutkababa és nemezkatona Tizenötezer gyerekjátékot őriz a kecskeméti Szórakaténusz já­tékház, s ezzel méltó versenytársa Európa legtekintélyesebb hasonló intézményeinek. Abban viszont páratlan a maga ne­mében, hogy a gazdag gyűjteményhez műhely is társul, ahol kedvükre alkothatnak-játszhatnak is az ifjú látogatók. Napjainkban a Szórakaténusz születésnapot ünnepel. Tizenöt évvel ezelőtt nyílt meg, épült fel Kerényi József Kossuth-díjas építész tervei alapján, s vált azóta tartalmában országos hatókörű és nemzetközi hírű művelődési központtá.- Annak idején sokat töpreng­tünk Bánszky Pál múzeumigaz­gatóval, kedves barátommal azon, hogy ha egyszer lenne pénzünk, mit építenénk a naiv művészek gyűjteményét őrző szép „gólyás ház” és az óvoda közötti üres telekre - mondja az építész. A tűnődéshez társaink is akadtak. Játékház illene oda, ja­vasoltuk. És lett pénz, és felépült a Szórakaténusz, galériás múze­umnak, varázslatos műhelynek. Örülök, hogy a játékház mun­katársai tizenöt év múltán meg­hívtak a két jubileumi kiállítás mostani megnyitójára. Az egyik bemutató évszázadok játék mes­terműveiből ad ízelítőt, a másik Noé képzeletbeli bárkájára gyűjti össze a nemezből világszerte ké­szült játékokat. A játszóházban természetes anyagokból, fából, agyagból, kukoricacsuhéból készítenek eszközöket az ország minden tá­járól odalátogató gyerekek. Évente több mint 40 ezer ven­dége van a háznak. Közülük sok ezren vesznek kézbe szerszámot, ülnek a korongozóhoz, vagy ép­pen báboznak, énekelnek, zenél­nek, táncolnak, elmondanak egy otthoni mesét. Néhány éve lelkes fiatal nép­művészek, Nagy Mari és Vidák József fedezték fel játék-alap­anyagnak a nemezt, ezt a birka­gyapjúból ősi módon készített anyagot, s ausztrál, amerikai, ja­pán látogatók vitték magukkal feldolgozásának a tudományát. Most a külföldiek Magyaror­szágra küldött műveiből állt ösz- sze a világon egyedüli tárlat az épület galériáján. (deregán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents