Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-15-17 / 64. szám

KÖRKÉP 1996. március 15-17., péntek-vasárnap £ flL/elissák mindig lesznek * m* Szarvasi találkozás Hernádi Judittal A. R. Gumey Szerelmes levelekbéli Melissája egyszerre vagány és sebez­hető. Elutasító és szenvedélyes. Maga­biztos és kétségekkel teli. A Mácsai Pál rendezte levéldráma a közelmúltban Hernádi Judit és Gáljfi László előadá­sában a szarvasi művelődési központ színpadán elevenedett meg. A Jászai- díjas művésznőt munkájáról és napja­ink Melissáiról kérdeztük. —Egyszer azt nyilatkozta: a pályán és a magánéletben is az a legfontosabb, hogy jól érezze magát az ember. Hogy van, Művésznő? —Jól érzem magam. Igen. Nincsen semmi bajom. —Jó ideje szabadúszóként dolgozik. Nem hiányzik a társulat ? — Született szabadúszó vagyok. Alapjában véve akkor is ilyen típus voltam, amikor még társulatban ját­szottam. A társulat csak egy forma. Az, hogy az emberek hogyan közlekednek egymással, az a kapcsolatokon múlik. A társulat számomra semmit nem je­lent, nekem csak az emberek fontosak. —Azért a Vígszínházzal megmaradt a kapcsolata. — Az ottaniakhoz nagyon kötődöm. A Vígben most Szomory Dezső Her­melinjében játszom, Szolnokon pedig az Osztrigás Miciben. —Eddig számos vígjátéki és drámai szerepet osztottak Önre. Az egyéniségé­hez melyik szerepkör áll közelebb? — Nincs ebben különbség. Ha vala­ki elesik az utcán, az épp annyira drá­mai, mint amennyire komikus. Drámai, mert eltörte a lábát, és komikus, mert szétgurult minden. Nézőpont kérdése, hogy mennyire megyünk bele a dolog­ba, vagy mit látunk meg benne. — Mostanában több filmszerepet is játszott. Egyebek közt Elek Judit Ébre­dés című filmjében, Koltai Róbert Szambájában és A brooklyni testvérek­ben láthatta a közönség. Ez utóbbiban nyújtott alakításáért díjat is kapott. A filmet Gárdos Péter rendezte. —- Gárdos Péterrel már sokszor és sokfélében dolgoztam. Többek között vele csináltuk évekkel ezelőtt az Első szerelem című műsort. O rendezte, ő találta ki az egészet. A műsor nagy port kavart, volt, akinek tetszett, volt, aki­nek nem. És több filmjében is szerepel­tem. Gárdossal mindig szívesen dolgo­zom, s gondolom ő is velem, ha már ennyit hív. — Nőnapon beszélgetünk. Milyen jelentőséget tulajdonít az ünnepek­nek? — Az ünnep mindig azt feltételezi, hogy a többi napunk semmibe van néz­ve. Ezért nem szeretem ezeket a kiemelt napokat. Nőnap... A nő és a férfi egy­formán ember. Március 8-a ünnep a férfinak, mert vehet virágot, és ünnep a nőnek, mert kaphat virágot. Ez így szo­kás, és kész. — A Szerelmes levelekben a csupa szenvedély művészt, Melissát alakítja. Mennyiben tud azonosulni az őalakjá­val? ' — Mindenben! Én spéciéi nem va­gyok alkoholista, de itt nem is ez a legfontosabb. Az ő története jól példáz­za azt az élethelyzetet, amikor az ember nem bírja tovább elviselni a valóságot, amiben él és valamibe belemenekül. Melissa Gardner esetében ez az alko­hol. Persze minden emberéletében más és más lehet a menedék. Melissával nagyon egyet tudok érezni, szívem-vé- rem az övé. — Vajon ma hány Melissa él köz­tünk? — Melissa Gardner sorsa egy embe­ri sors, és az emberi sorsok a Biblia óta ismétlődnek. A történetek mindig ugyanazok, csak a szereplők változnak. Ugyanígy örök a férfi-nő kapcsolat, mint ahogyan a darab üzenete is: érde­mes kiélni az érzelmeinket akkor, ami­kor éppen lehetőség van rá. Csath Róza Békési művészek Ausztriában A békési Csuta György, a békéscsabai Várkonyi János és a nagykanizsai Ludvig Zoltán festőművész ma indul az ausztriai St. Anionba, hogy Peppi Spiss, a Vorarlbergi Kulturális Hetek főrendezőjének meghívására részt vegyen a már­cius 16-tól április 23-ig tartó képzőművészeti tá­borban. A meghívás előzménye, hogy Csuta György öt évvel ezelőtt a hajósi művésztelepen ismerkedett meg Spiss úrral. Akkor szó esett a lehetséges cserekapcsolatról, a már „bevált” békési művész­telep előnyeiről — alkotó társaknak nyújt lehetőséget az eszmecserére, a megmérettetésre és az erőgyűjtésre —, valamint az egyelőre csak tervezett osztrák rendezvényről: St. Antonban há­rom éve működik a békésihez hasonló művésztá­bor, első alkalommal Csuta táborából a legjobb öt művész utazott Ausztriába. Az idei meghívás úgy szólt, hogy Csuta Györgyöt két művésztársával együtt várják Ausztriába. A festői St. Anton—a magas hegyek és az örök hó birodalma a német, a svájci és az osztrák határ közelében — húsz képzőművészt lát vendégül a világ minden tájáról, Németországból, Olaszor­szágból, Romániából, Kínából, Izraelből és az Amerikai Egyesült Államokból. A képzőmű­vészeti táborral egy időben mozgalmas kulturális élet zajlik a téli sportok paradicsomaként ismert osztrák faluban: színházi előadásokat, hangverse­nyeket tartanak, bábfesztivált rendeznek. A képzőművészeti tábor immár hagyományosan ki­állítással zárul, és gazdag katalógust jelentetnek meg a szervezők. Érdekesség még, hogy minden esztendőben más tematikában alkotnak a művészek. Tavaly A fehér mámor—és a szürke valóság jegyében folyt a munka, most így szól a jelmondat: Hogyan lett St. Anton hegyvidéki kis faluból a téli sportok otthona? Niedzielskv Katalin Csuta György Síelő című festménye tavaly készült St. Antonban A Pierrot két előadással pályázott a Faludi Akadémia felhívására Színjáték az iskolában A Magyar Jezsuita Egyház által alapított Faludi Ferenc Akadémia és a Nemzeti Színház még ta­valy ősszel Schola ludens címmel pályázatot hir­detett a régi magyar dráma iskolai színpadra vite­lére. A pályázat célja az volt, hogy az ezeréves magyar iskolára emlékezve, annak elfelejtett, noha máig modem elemére ráirányítsák a figyel­met. Ez az elem pedig az iskolai színjátszás, mint a nevelés szerves része. A színjátszás tematikájában és nevelő hatásá­val fontos szerepet játszott és játszik ma is az esztétikai nevelésben, a kommunikációs készség fejlesztésében; továbbá a világ jobb megértését segítheti, akárcsak a társadalmi, erkölcsi beillesz­kedést, a személyiség fejlesztését, a közösségépí­tést — vallják a szervezők. S a jelenkor hazai oktatása — tisztelet a kevés kivételnek—ezeket a lehetőségeket ritkán aknázza ki. Pedig a régi ma­gyar drámák közül sok kifejezetten iskolai előadásra íródott. A pályázat meghirdetői erre is szeretnék felhívni a pedagógusok figyelmét, s egyben segítségüket ajánlják fel a felkészítéshez. Egyúttal arra is alkalmas az akció, hogy a ma­gyar kultúrtörténet kevéssé ismert fejezeteit be­mutassa a közönségnek, közelebb hozza a progra­mon részt vevő diákoknak. Fontos tényező, hogy nyelvünk elfelejtett értékeit is újra fel lehet fedez­ni, és a játék ösztönöz a teljességre törekvő, érzel­mi-szellemi nevelés eszményére. Nem ver­senycentrikus, hanem a csoportok értékeire rámu­tató, baráti, őszinte, alkotó légkörű fórumot sze­retnének teremteni a szervezők. Zsűritagnak is­mert színházigazgatókat és színművészeket kér­tek fel, és a legjobbak részére nyáron színjátszó tábort szerveznek. A területi elődöntők holnap Békéscsabán kezdődnek, a budapesti elődöntőt március 23— 24-én rendezik meg. A legjobb előadások április­ban a budapesti Várszínházban kerülnek színre. Pályázott a békéscsabai Pierrot Gyermekszín­ház. Gál Zsuzsa csoportja a Betlehemes 1629 című történelmi misztériumjátékkal, valamint a Csík- somlyói passió Kerényi Imre-féle változatával mutatkozik be. Az előbbi előadásban 29, az utób­biban 60 gyerek szerepel, reméljük, itt is sikerrel! N. K. Slágerek a Vigadóban Kétezernél több nyelvre fordították A Magyar zene gyöngyszemei cím­mel opera-, operett- és népdal­slágerekből összeállított program- sorozat indul a Pesti Vigadóban március 18-án. December végéig 34 alkalommal mutatják be a mű­sort. A Vass Lajos Szimfonikus Ze­nekar, a Bekecs Népi Együttes, a Vasas Táncegyüttes Bartók Béla, Bárdos Lajos, Erkel Ferenc, Huszka Jenő, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Weiner Leó műveiből játszik. A Bibliát 1995-ben 31 újabb nyelvre, illetve nyelvjárásra for­dították le, és így összen már 2123 nyelven olvasható a szent­írás. A Biblia az a könyv, ame­lyet a legtöbb nyelvre ültettek át, hallható lemezen, CD-n, kazet­tán és látható videokazettán is. Azóta, hogy 550 éve Guten­berg feltalálta a könyvnyomta­tást, a Bibliát újabb és újabb nyelvekre fordítják le. A legtöbb bibliafordítás Afrikában van, a fekete kontinensen 601 nyelven olvasható. Ázsiában 525, Ame­rikában 446, Óceániában 355, Európában pedig 191 nyelven jelent meg eddig a szentírás. Az Egyetemes Biblia Szövetségnek 230 tagszervezete van, és egyik célja az, hogy mindenki anya­nyelvén olvashassa a Bibliát. Kukoricatermelők, figyelem! Az AGRIMILL Rt. megkezdte a kukorica vetőmagok értékesítését. A már jól ismert fajták mellett kínáljuk a szárazságtűrő, bő termőképességű TEKILA és MADONA fajtájú kukorica vetőmagokat. Ezen fajták egy hektár vetőmagköltsége 6400 Ft + áfa. Ezen kívül kínáljuk az ANITA és a BELLA fajtájú kukorica vetőmagokat étkezési célú kukorica termesztésére. A készpénzes értékesítés mellett lehetőség lesz a már jól bevált OTP-konstrukciójú hitelezéses formában történő értékesítésre is. Az AGRIMILL Rt.-nél az őszi búza és az őszi árpa szerződéskötések mellett folytatódik a tavaszi vetésű növények szerződéskötése is (takarmány- kukorica, étkezési kukorica, borsó, iregi csíkos napraforgó, rizs). Érdeklődjön munkatársainknál, az AGRIMILL Rt.-nél: Gyomaendrőd, Kossuth u. 68., tel.: (66) 386-922, Orosháza, Tárház, Szeszfőzde út 2., tel.: (68) 312-822, Mezőkovácsháza, Keverőüzem, Bethlen Gábor u. 1., tel.: (68) 381-211, Sarkad, Keverőüzem, Őssy u. 2., tel.: (66) 375-944, Kondoros, Keverőüzem, Csabai út 75., tel.: (66) 388-166, Szeghalom, Malom, Kinizsi u. 17., (66) 371-044, Békéscsaba, Északi Ipartelep, Ipari út 15., tel.: (66) 445-711, Szarvas, Malom, Külterület 218., tel.: (66) 311-064, Agrimill Rt. Központ, Békéscsaba, Gyulai út 2. Siági László főosztályvezető, tel.: (66) 451-251. Agrimill Rt. Területi felelősök: Giricz Máté, tel.: 06 (60) 482-165, Jankó Ferenc, tel.: 06 (60) 482-511. Ili

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents