Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

tpis MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. március 14., csütörtök FöldlnU volt. Ezen a napon született Orosházán 1871-ben Vitális István geológus, műegye­temi tanár, az MTA tagja. Egye­temi tanulmányait Budapesten végezte. 1893-ban Lóczy Lajos mellett tanársegéd a műegyete­men. 1903-ban a Selmecbányái főiskolán adjunktus, majd tanszékvezető tanár. 1923-tól Sopronban a foldtan-telepisme- reti tanszék tanára, 1919-20-ban rektor. Szerepe volt a főiskolának műegyetemi rangra való emelé­sében. Legfőbb eredményeit a szénkutatás terén érte el. Javas­latára több barnakőszén-telepet tártakfel. Anyákat várnak, (gh) Mindhárom magyarországi gyer­mekfalu keresi és várja az S. O. S.- anyának jelentkezőket. Az anya­jelöltek felkészítése folyamato­san történik a gyermekfalvakban. Az ideális az lenne, ha legalább tízen jeletkeznének egyszerre, s így a gyermekfalu-egyesület tan­folyam keretében, központilag végezné a felkészítést. Egészségünkért. (1) A ka­szaperi általános iskola 6. osztá­lyosai beneveztek az „Életrevaló Plusssz” országos versenybe Bé­res Károly né pedagógus irányítá­sával. Az első forduló feladatai igazi kihívást jelentenek. A tanu­lóknak négy témakörben kell szé­les körű jártasságot szerezni. Költségvetés. (1) Mezőko- vácsházán a napokban tartott testületi ülés egyik fő napirendje az idei költségvetés volt. Mint az elhangzott, az önkormányzat ta­valyi szinten kap központi hoz­zájárulást, emiatt csak a leg­szükségesebb feladatok elvég­zése tervezhető. Megszorítás je­lentkezik több intézménynél bér és dologi kiadásokban. Az intéz­mények idei tárgyi eszközvásár­lását elutasították, kivéve a hi­vatal tavalyról áthúzódó beszer­zéseit és a gimnázium induló szakképzésének költségeit. Operettbemutató a Jókai Színházban MuszteAnna és Vajda Károly, az operett két „hazai ”szereplője FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az operettet lehet szeretni és lehet tőle fanyalogni. Egy biztos: ha egy színház operet­tet mutat be, az mindig közön­ségsiker. Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét a Jókai Színház a Művészház Kft.- vel közös produkcióban mu­tatja be csütörtökön. Az ope­rett dallamai először bécsi színpadon csendültek fel 1926 márciusában. Kálmán Imre ekkor pályája csúcsán állt, a Cigányprímás, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő dallamai már meghó­dították egész Európát. A bé­csi bemutató után igen hamar, már novemberben színre ke­rült Budapesten, a Király Színházban. A siker nem ma­radt el. A békéscsabai előadás rendezőjét és producerét. Hídvégi Miklóst a főpróba előtt kértük beszélgetésre. — Egy évvel ezelőtt, a Marica grófnő bemutatója előtt azt mondta, szerepköri váltást él át, táncos-komikus­ból rendező-producerré ala­kul. Sikerült váltani? — Igen, megtörtént, igaz több szerepet játszom a bu­dapesti Operettszínházban. Egy éve készülök erre az újabb bemutatóra. Megtör­tént a lemezfelvétel, melynek különlegessége, hogy az ope­rettet a tavalyi karmesterver­seny győztese, a japán Izaki Masahiro dirigálta az Állami Operaház Zenekar élén. — Pár évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy CD-n ope­rettet ad ki, rendez és mene­dzsel. Hogy megy? — Nehezen, mint minden vállalkozás. Bár én nem is annak tartom, inkább hobbi­nak. — Akkor viszont nagyon költséges. — Igen, annál is inkább, mert ebben az évben szeret­nék még egy másik produkci­ót is színre vinni. Májusban a Cigányszerelem felvételét tervezzük, melynek színházi bemutatója késő őszre várha­tó. Ezután indulunk egy 50 előadásos turnéra Németor­szágba, Svájcba és Ausztriá­ba. — Az operettet hármas szereposztásban játsszák. Miért? — Az énekesek miatt egyrészt biztonsági okok­ból, másrészt a budapesti színészek elfoglaltságára te­kintettel az egyeztetés is megkívánta. Az idén szoro­sabb az együttműködésünk a Jókai Színházzal, így itteni színészek is közreműködnek az előadásban, többek kö­zött főszerepekben is. S még valami, rendezőként izgal­mas dolog három különböző egyéniséggel egy szerepen dolgozni. Az Operettszín­házban mi is több szereposz­tásban dolgozunk. A kettős szereposztásnál — ahol álta­lában nem én játszottam az elsőt — rá voltam kénysze­rítve arra, hogy végignéz­zem pl. Németh Sándor pró­báit. Ettől mindig nagyon rosszul érzeztem magam, mert tudtam, hogy úgy nem tudom megcsinálni. Ebből tanulva, itt nem így volt. Harsányi Frigyes, Tomanek Gábor és Kokas László pél­dául egy szerepet játszanak, de teljesen más mindhárom egyéniség. Kár lenne ugyan­azt a figurát egymásra erőltetni. — Kit láthatunk a premie­ren? — Bellái Judit lesz a pri­madonna, ezenkívül Oszvald Marikát, Csere Lászlót, Harsányi Frigyest, Muszte Annát, Vajda Károlyt és Szántó Lajost. M. K. Könyvbe kötött negyedszázad Az idő az életmódban címmel a békéscsabai kutatóintézet szék­házában a napokban könyvbe­mutatót tartottak. A megjelente­ket dr. Ti már J udit osztályvezető köszöntötte, majd röviden is­mertette a kiadvány történeti hátterét. Mint mondta, 1994-ben egy tudományos konferencián hangzottak el a most leírtak. Tár- sadalomtudósok, egyéb szakte­rületeken dolgozó munkatársak az életmód változásairól 25 éves kutatást végeztek a megyében. Azt követően Hidy Péter tudo­mányos munkatárs, a kötet szerkesztője mondta el gondola­tait a könyvvel kapcsolatban. Egyebek mellett hangsúlyozta, Losonczi Ágnes szociológus nagyszerű munkát végzett, ol­vasmányosan tárja a nagyérde­mű elé a tevékenysége során megszerzett ismereteket. Külön erénye, hogy a magukba zárkó­zottakat is sikerült megszólaltat­nia. A könyv egyébként 500 pél­dányban jelent meg és minden megyei könyvtárba, intézmény­be eljuttatják. A könyvbemutató után dr. Tí­már Judit beszélt a kutatóintézet munkájáról egyfajta történeti át­tekintést adott. 1973-ban alakult meg a kutatóintézet békéscsabai fiókja. Akkor még főleg föld­rajzkutatók alkották a „csapa­tot”, ’84-re a Magyar Tudomá­nyos Akadémia regionális tudo­mányos csoportjává nőtte ki ma­gát az intézet. ’92-ben pedig megalakult az alföldi tudomá­nyos intézetek kisebb csoportja, tevékenységi körükben az alap­kutatások is szerepelnek. Az in­tézet nagyon jó külföldi kapcso­latokat alakított ki, melyeket in­tenzíven ápol. B-r A közlekedésbiztonságért Köztudomású, hogy napjaink­ban a mind nagyobb mértékben szaporodó baleseteknél a legve­szélyeztetettebbek az iskolás­korú gyermekek. A veszélyekre való figyelemfelhívást pedig nem lehet elég korán kezdeni. Ezért is hirdette meg a megyei Balesetmegelőzési Bizottság és a FÉKÚT Alapítvány az általános iskolások számára a közlekedési rajzversenyt. Az első fordulóban legalább 30 darabból álló kiállí­tást kellett rendezni, amelyből a legjobb 3 rajz jutott tovább a terü­leti versenyre. Mint azt Kovács Péter fő­törzsőrmestertől megtudtuk, a Mezőkovácsházi Városi Bale­setmegelőző Bizottság is meg­tartotta február végén a körzetből érkezett pályamun­kák értékelését, ahol 10 iskola képviseltette magát. A zsűri több ügyes rajz közül választot­ta ki a nyerteseket, akik tárgyju­talmat kaptak. I.: Gyurkó Ta­más, Mezőkovácsháza 1. Szá­mú általános iskola, II.: Varga János, Battonyai Általános Is­kola, III.: Farkas Natália, Mezőkovácsházi 2. Számú Ál­talános Iskola. H.M. Ajándékképek Sarkadnak Holler László hódmező­vásárhelyi festő, grafikus nem ismeretlen a sarkadi művé­szetkedvelő közönség előtt, hi­szen 1986-ban már volt kiállítá­sa a városban. Akkor az 1-es számú általános iskola galériá­jában csodálhatták meg munkáit az érdeklődők. Holler László március 15-én ismét kiállítással lepi meg a várost, ezúttal azon­ban a Márki Sándor Múzeum ad otthont alkotásainak. A soproni származású festőművész 36 éve él Vásárhe­lyen, ahol megszerette a tanya­világot, a pusztát, Mártélyt és a vadregényes ártereket. Mint el­mondta, a Sarkad térségi táj sem idegen számára, hiszen a Körös-part, az ártéri erdők han­gulata a Tisza menti vidékekre emlékezteti. Talán ez az oka an­nak, hogy Holler László Sarkad kulturális értékeinek gazdagí­tása céljából 30 darab ajándék­képet ajánlott fel a múzeumnak. Mindezért Tóth Imre, a város polgármestere mond köszöne­tét a megnyitón, március 15-én, 11 órakor. —ria Megkérdeztük olvasóinkat Mit várnak az Előre FC futballcsapatától tavasszal? Jubileumi gépíróverseny a szarvasi gimnáziumban Szép József, 36 éves, békéscsa­bai eladó: — A csapatot a 9—10. hely­re várom a bajnokság végén. Úgy érzem, tavasszal jobb és eredményesebb játékkal ör­vendeztetik meg a játékosok a szurkolókat, mint ősszel. Re­mélem, az erősítések bevál­nak, az edzőmérkőzések leg­alábbis erre utaltak. Sokat v- árok Puskástól, Szabadostól, Kasiktól, Balogh Zolitól, bí­zom abban, hogy Kulcsár is megújul. Minden hazai meccsen ott szurkolok majd, és ha tehetem, vidékre is elkísé­rem a csapatot. Farkas József, 34 éves, békési kocsmáros: — Békés megyei lévén, sze­retném, hajói szerepelne a Bé­késcsabai Előre FC futballcsa­pata, és a bajnokság végén si­mán bennmaradna az NB I-ben. Ez fontos azért is, mert a focis­ták sikerei az emberek hangula­tára is kedvezően hatnak. A csapatot a középmezőnybe vá­rom, pontos helyezésre nem tippelnék. A hazai meccsek többségét hozni kell, akkor nem lehet nagyobb baj. Meccsre rit­kán járok ki, de drukkolok, hogy eredményes szezont zár­jon az Előre. Rácz János, 78 éves, békéscsa­bai nyugdíjas: — Egy futballcsapat akkor szerepel eredményesen, ha a já­tékosok egyet akarnak, egyé­nenként mindent megtesznek a győzelemért, hajlandók egy­másért, a lila-fehér színért, az egyesületért, a szurkolókért dolgozni, küzdeni. Pásztorra nagy feladat vár, hogy az újon­nan igazolt játékosokat sikere­sen beépítse a gárdába, hogy az újak összeszokjanak a régiek­kel. Sokat várok Puskástól, Kulcsártól, Kasiktól és Csatótól. Szerintem a 9—10. helyen végez az Előre. Uhrin Zoltán, 22 éves, békéscsa­bai önkormányzati alkalmazott: — A nyolcadik helyre várom a csapatot. Ahhoz, hogy ezt el­érje az együttes, a hazai meccseket nyerni kell, és az Előrével megegyező vagy gyengébb tudású csapatoktól idegenből is pontokat kell ra­bolni. Puskás egyértelműen kulcsemberré léphet elő, a gár­da szereplését meghatározhatja Fodor és Kulcsár teljesítménye. Természetesen mindenkinek sokkal többet kell nyújtani, mint az ősszel. Nem elhanyago­landó az sem, hogy legyen elegendő pénz is. Ny. L. A közgazdasági szakközépisko­lai képzés fennállásának huszon­ötödik évfordulója alkalmából jubileumi gépíróversenyt hirdet a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola. Az iskola március 29-ig vár­ja a közgazdasági tagozatán érettségizett volt diákjai je­lentkezését, s a versenyre való felkészülésükhöz gyakorló­órát is szervez. A gépíróver­senyt április 25-én rendezik, a A gyomaendrődi cipőipari szakközépiskola rendezte meg a Szép magyar beszéd szépki­ejtési verseny megyei döntőjét. Harmincegy tanuló két ka­tegóriában versenyzett. Fel­adatuk a kifejező olvasás volt. Egy kötelező és egy szabadon választott szöveget olvastak fel a tanulók, ennek alapján vá­lasztotta ki a zsűri azt a két-két diákot, akik Békés megyét képviselik a győri országos döntőn. A szakmunkástanulók ver­feladat tizenöt perces másolás elektronikus írógépen. Az is­kola örömmel venné, ha volt diákjai erre a napra szerveznék osztálytalálkozóikat, a találko­zók megszervezésében és lobonyolításában is segédkez­nének. A versenyről bővebb felvilágosítást a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kolában, illetve a gimnázium 66/311-933-as telefonszámán lehet kérni. senyének legjobbja Szatmári Éva és Szűcs Gábor. Mindket­ten a békéscsabai 635. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulói. Tanáruk: Petri Miklós. A gimnáziumok és szakkö­zépiskolák kategóriájában Szente Éva Kisanna, a békés­csabai evangélikus gimnázium tanulója — tanára Povázsayné Lantos Mária — és Szabó Ág­nes, a békési Szegedi Kis Ist­ván Református Gimnázium diákja — tanára Butsiné Ko­vács Aranka — lett a legjobb. —F— Szép magyar beszéd

Next

/
Thumbnails
Contents