Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

„Az igazság kis fekete göröngye” Holnap lesz 125 éve annak, hogy Bé­m késcsabán meglátta a napvilágot Áchim L. András. (4. oldal) TVK EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Ma: operettbemutató Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét a Jó­kai Színház a Művészház Kft.-vei kö­zös produkcióban mutatja be. (5. oldal) 1996. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 63. SZÁM Autóval kopogtatott. Békéscsabán tegnap délután, egy Alfa Rómeó személygépkocsi a Luther és a Kis-Tabán utca sarkán valószínűleg műszaki hiba következtében kisod­ródott és felhajtott a járdaszegélyre, ahol kidöntött egy kőoszlopot. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár 2— 300 ezer forintra tehető fotó: lehoczky Péter Kovács László külügyminiszter bizakodva tekint a pártkongresszus elé Az MSZP nem szakad? A szocialisták vendége volt teg­nap Kovács László külügymi­niszter, a párt elnökségi tagja, a közeljövőbeli MSZP-kong- resszus jelölő bizottságának el­nöke. A békéscsabai összejöve­telen a megye küldöttei jelentek meg, s többek között a személyi javaslatok is szóba kerültek. A késő délutáni órákban tar­tott sajtótájékoztatón a külügy­miniszter elsőként hazánk NATO-csatlakozásának kérdé­seiről, az orosz álláspont eny­hüléséről beszélt. Kiderült, a külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatásán először találkozott orosz kollégájával, Jevgenyij Primakovval. A meg­beszélésen felvetődött többek között az, hogy a két ország gaz­dasági együttműködése terén évente 1 milliárd dollárnyi a ma­gyar passzívum, s ez majdnem eléri hazánk teljes külkereske­delmi passzívumának a felét. Az egyensúly kialakítását termé­szetesen nem az orosz export csökkentésével kívánjuk elérni. Tárgyaltak a 950 millió dolláros orosz adósság rendezéséről, amelynek egyharmadára (hadi- technikai eszközök szállítására) már született szerződés, a két­harmadáról pedig folyik a vita. Az oroszok metróépítést java­soltak. A NATO-csatlakozásról Kovács László elmondta ven­déglátójának, hogy Magyaror­szág teljes körűen szeretne in­tegrálódni Európa politikai, gaz­dasági és biztonsági szervezete­ibe. Az orosz fél először szólt e megbeszélés alkalmával a (Folytatás a 3. oldalon) Betelt a pohár Battonyán... A polgármester nem vállalja a további kényszerintézkedéseket Battonyán futótűzként terjedt el tegnap délelőtt Takács Dezső polgármester lemondásának a híre. Az előzményekről annyit lehet tudni, hogy a város képviselő-testülete kedden tár­gyalta (volna) a város 1996. évi költségvetésének rendeletterve­zetét. A beterjesztett anyag sze­rint a 257 millió 479 ezer forint kiadás fedezésére 9 millió forint működési hitelt is fel kellett vol­na vennie az önkormányzatnak. A forráshiány okai között első helyen említendő a nagyfokú munkanélküliség, és annak kö­vetkezményei. Az egyre jobban elszegényedő város szociális ki­adásai szakadatlanul növeked­nek. ugyanakkor a helyi adók ér­demben nem befolyásolják az ön­kormányzati bevételeket. Bat­tonyán nincsenek se ipari üze­mek, se egyéb számottevő vállal­kozások. A szomszédos, hasonló lélekszámú Mezőhegyes „kasz- szájába” csak a ménesbirtok 12,7 millió forint adót fizetett be az elmúlt évben, s akkor még nem szóltunk a cukorgyárról, illetve a fémipari szövetkezetről! Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az ilyen típusú bevételek elmaradá­sán túl a nemzetiségi oktatás ter­heit is vállalnia kell Battonyának. Az állami hozzájáruláson felül a román általános iskola fenntar­tására 5,3 millió, a szerb iskoláé­ra pedig 4,2 millió önkormány­zati támogatást kellene biztosí­tania 1996-ban a városnak. (Folytatás a 3. oldalon) • • Udv az erdésznek! Szélsőséges szervezetek nem jelentkeztek Ünnepi előrejelzés ár. Ábrahám Béla főkapitány-helyettestől A fenti köszönés évszázadok óta számtalanszor hangzott már el a Körösök menti erdőkben, me­lyek ma is rendkívül értékesek, hiszen őrzik a háborítatlan ter­mészet elemeit, életközösségeit, de az emberi közösségek, élet­formák, technológiák, tulajdon- viszonyok emlékeit is. Az erdészek munkáját csak emberöltők távlatából lehet szemlélni. Talán éppen ezért, az itt élő és dolgozó erdészeknek régi vágya volt egy emlékszoba berendezése, ami nemrégiben végre megvalósulhatott: Gyu­lán, a Kárpát utcában egy kedves kis szobában őrzik azokat a régi térképeket, tárgyakat, képeket, melyekből a régiek munkáját is­merhetjük meg. A kiállítás mag­ját Povázsai László gyűjtése ké­pezte, de megtalálhatók itt Komlósi Sándor és Hajdú Imre adományai is, míg a szakirányí­tást Darócziné Leiszt Emma tör­ténész végezte. A kiállítás anya­gi és erkölcsi támogatója a Dél­alföldi Erdészeti Részvénytár­saság és az FM Kecskeméti Erdőfelügyelősége volt. A. Gy. A március 15-ei ünnepre nem­csak a települések, szervezetek készülnek, hanem a rendőrség is. Hogyan készülnek a kapi­tányságok, milyen szabályok lépnek érvénybe, csendes meg­emlékezésekre számítanak-e pénteken, a hét végén? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Ábrahám Béla alezredest, a me­gyei rendőrfőkapitány közbiz­tonsági helyettesét. — A rendőrség feladata elsősorban, hogy a megemléke­zések, a rendezvények lebonyo­lítását a maga eszközeivel — ideiglenes területzárással, for­galomeltereléssel — elősegítse — kezdte a főkapitány helyette­se. — Mikor tiltható meg, illetx’e osztható fel egy rendezvény? — Erre vonatkozóan a gyüle­kezési törvény rendelkezései az irányadók. E jog gyakorlásának keretében békés összejövetelek, felvonulások, megemlékezések, tüntetések tarthatók, amelyekkel kapcsolatban a szervezeteket be­jelentési kötelezettség terheli leg­alább három nappal a rendezvé­nyek megtartásának tervezett időpontját megelőzően. A rend­őrség meghatározott feltételek fennállása esetén tilthatja meg a rendezvényt, ezt határozattal te­szi, melynek bírósági felülvizs­gálatát kérheti a szervező. (Folytatása3. oldalon) Hírek Újságíró-találkozó, (c) A Csabai Szlovákok Szerveze­te a Magyarországi Szlovák írók és Művészek Egyesüle­tének közreműködésével március 20—21-én, szerdán és csütörtökön rendezi meg Békéscsabán, a Vasutas Mű­velődési Házban, valamint a Körös Hotelben a szlovák és magyar újságírók találkozó­ját. A rendezvényt március 20-án, 17 órakor, a Vasutas Művelődési Házban Pel- csinszki Boleszláv, a Békés megyei közgyűlés alelnöke nyitja meg. Az eseményen bemutatják a Dolnozemsky Slovák—Alföldi Szlovák című folyóirat első számát is. Van költségvetés, (b) A kétegyházi önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén elfogadták a tavalyi költségvetés zárszámadás rendelettervezetét, illetve az ez évi költségvetés rendelet- tervezetet. Tehát van költ­ségvetése a kétegyházi ön- kormányzatnak. Megem­líthető, hogy a mintegy 20 milliós forráshiányt az önhi­báján kívül hátrányos hely­zetben lévő települések or­szágos pályázatán szeretnék elnyerni. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor szigorú intézkedések megtételére kényszerül az önkormány­zat. Föld a cigányoknak, (e) A dobozi cigányok a helyi ön- kormányzattól legutóbb 8,4 hektár földet kaptak minimá­lis, négyzetméterenként 20 filléres bérleti díjért. Ezzel a lépéssel tovább kívánják bővíteni a cigányok munka- lehetőségét a faluban, egy­ben koordinálni szeretnék a helybéliek mezőgazdasági termelését. Dobozon négy évvel ezelőtt — az országban az elsők között — adtak föl­det a cigányoknak, akik ma már összesen 15 hektáros te­rületen gazdálkodhatnak. Környezetünkért Ma kezdődik a Természet- és Környezetvédő T anárok Egyesü­lete konferenciája Szarvason. A házigazda Petőfi Sándor Ál­talános Iskola a háromnapos ta­nácskozásra hetven kutatót, egyetemi tanárt, közép- és általá­nos iskolai pedagógust vár. Ma este az egyesület közgyűlést tart. A szakmai program másnap dél­után az Anna-ligeti kastélyban folytatódik, ahol Tirják László, a Körös—Maros-vidéki Termé­szetvédelmi Igazgatóság igazga­tója előadása nyomán a termé­szetvédelmi kutatás és az oktatás kapcsolatát, a kutatási eredmé­nyek oktatásban való felhaszná­lását vitatják meg a jelenlévők. Ezt követően a tanácskozók a vá­ros vezetőivel találkoznak. Már­cius 16-án a szakemberek a békésszentandrási duzzasztómű­höz látogatnak. Szarvasi prog­ramjuk arborétumi sétával zárul. Történelem elölnézetben Ádám bácsi, túl a nyolcvanon még mindig szépszál parasztem­ber, ősz fején hetykén viseli az ünneplő kalapot, ha annak van itt az ideje. De most a jószágnak keveri épp a darát, kis meleg vizet lötty int a vödörbe, hosszasan, ko­mótosan köröz a moslékkavaró- val. Az ünnepen tűnődik. Hogy az idén mi legyen. Megélt ő már sok mindent, Horthy-rendszert, orosz hadifog­ságot, kuláklistát, beszolgálta­tást, téeszagitációt, háztájit és kárpótlást. Egy valami nem vál­tozott: március 15-én mindig ki­ballagott a Kossuth-szoborhoz — fogság, más egyéb miatt ha nem tehette, akkor gondolatban. Kokárdát is tűzött, aminek két ünnep között ott a helye mindig a belső szobában a nagy kép rámá­jába szúrva. Azt a csatajelenetet csukott szemmel is maga előtt látja már, Bem apó, Petőfi, a ma­gyar zászlók, a kép alatt a Talp­ra magyar betűi bevésődtek az emlékezetébe, mint ahogyan szívébe a magyar föld, a sza­badság utáni vágyódás a láger­években. Milyen is a világ! — morfondíroz, mostanában már inkább így, magában. Minek is mondaná, az asszony csak zsör- töl, ne eméssze magát, az uno­kák nem értik, a fia nem ér rá, az az egy-két régi hasonszőrű öreg meg vagy egészen belegárgyult a politikába, beszél össze­vissza, vagy elég a maga baja. A józan parasztész, az hiányzik egyre jobban. A fene érti — azaz nagyon is érti, a politika már csak ilyen—az egyik rend­szer erre használta föl ’48-at, a másik arra. De hogy mostaná­ban mi megy! Attól zeng az ország, hogy ki kivel nem ünne­pel, mert ő az igaz, őszinte, ő a ’48-as eszmék hű követője és méltó örököse! Uram, Terem­tőm, hát hogy tanulták meg ezek a történelemleckét, mit értenek meg ’48-ból? Akinek eszébe jut kisajátítani a magyar történelem ezen fejezetét, az semmit sem ta­nult a leckéből. Az öreg ilyeténképpen végig­gondolván a dolgokat úgy hatá­roz: ezen a március 15-én kora reggel ballag ki Kossuth apánk­hoz, az üres térre, megemeli az ünneplő kalapot, elmondja ma­gában a Himnuszt, aztán haza­megy. Hagyjanak neki békét, a hírekre se kíváncsi, ünnepel ő magában, belülről, nem úgy, mint a sok kis nagyhangú, méte­res pántlikákkal, malomkerék kokárdákkal, de számító és gyű­lölködő lélekkel. Ez az ünnep tiszta, szent dolog, és ő igenis vigyáz rá, mint az apjától örökölt képre, ott, a tisztaszobában. T. I. Kertészek, hentesek és a Miss Hungary (a) Két napig tartó nagy rendezvény színhelye volt a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskola. A diák­napok során a legnépszerűbb programban, a nevezetes Schneiderikusz-show-ban megjelent az 1996-os év legszebb hölgye, a Miss Hungary,' Deák Andrea (képünkön balra) és gyulai születésű .udvarhölgye, Ács Hajnalka ísfotó: li:h<x:xky péteh

Next

/
Thumbnails
Contents