Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09-10 / 59. szám

MEGYEIKORKEP 1996. március 9-10., szombat-vasárnap Vonakodnak szerződni a buzara Jótékony takarót borított végre ezen a télen a természet az őszi vetésekre: január közepe óta folyamatosan kitartott a hó. De most már türelmetlenül várják a mezőgazdaságban is a ta­vaszt. Néhány gazda ugyan próbálkozott februárban a mű- trágyaszórással, de ez a terület nem számottevő. A termelők egyébként manapság már nem csak az időjárást lesik, sőt! Az árak talán még inkább aggaszt­ják őket, hiszen a műtrágyák ára ismét ugrásszerűen növe­kedett, például 1 mázsa 34% ammóniumnitrát kétszer annyiba kerül, mint egy éve — jelenleg 27 000 és 31 000 forint közötti — ennek ellenére a for­galmazók szerint a termékből jelentős hiányra lehet számíta­ni a tavasz folyamán. A komp­lex műtrágyák ára ősz óta 20%-ot emelkedett, 1 tonna 3xl6,5%-os kevert műtrágya 38 000-42 000 forintba kerül. Minderről, a várható vetés- területekről, az idei szerző­déskötésekről kérésünkre dr. Papp Tibor, a Békés Megyei Földművelésügyi Flivatal vezetője adott tájékoztatást. Mint elmondta, az őszi kalá­szosokat a hótakaró eddig megvédte a fagytól. Ami a leendő termés sorsát illeti, a szerződéskötés lehetőségét fo­lyamatosan kínálják a felvá­sárló cégek, de a termelők vo­nakodnak ily módon lekötni a búzatermésüket. Az AGRI- MILL Rt. a február végi ada­tok szerint 16 000 forintot ígért szerződésében tonnánként, ehhez alkalmazkodva a többi felvásárló is felemelte a szerződéses árat, illetve ősszel kötött 12 000-14 000 forintos tonnánkénti áraikat 16 000 fo­rintra emelték. Ennek ellenére messze nem éri el a szerződött mennyiség a kívánt arányt. A vetésszerkezet tovább módosul az idén a megyében: a napraforgó vetésterülete a ku­korica rovására tovább nő. Ta­karmánykukoricából várható­an 80-88 000 hektárnyit vet­nek, napraforgóból pedig 70 000 hektárt. Az olajnapra­forgó szerződéses ára 34 000- 39 000 forint körül alakul ton­nánként. A cukorrépa vetéste­rületét a. termelők egy része csökkenti, mert a megyében működő gyárak szerződéseit kedvezőtlennek ítélik meg. T.I. A szarvasi Skultéti Mihály né torontáli szőnyegében gyönyör­ködnek a kiállítás látogatói FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Privatizáció: egyedül a második listán Az úgynevezett egyszerűsített privatizációs technikát a tavaly elfogadott privatizációs törvény vezette be a magánosítási eljárásba. Ezzel a módszer­rel kis- és közepes cégekre keres vevó't az APV Rt. Az első', tavaly szeptember végén megjelent listán a 73 cég között nem szerepelt Békés megyei illetőségű. A jelenlegi helyzetről Argyelán Györgyöt, az APV Rt. irodavezető' projekt­menedzserét kérdeztük. Jelmezben, (r) Jelmezes fel­vonulással, vásári árusokkal, vi­dám színpadi jelenetekkel szí­nesített farsangra készülnek a szarvasi 1. Számú Általános Is­kola alsó tagozatosai. A rendez­vény ma 14 órakor lesz a Vajda Péter Művelődési Központban. A program bevétele az alsó tagoza­tosok diákönkormányzati pénz­tárát gazdagítja. Meglepetés, (t) Hagyomány már Békéscsabán a Fiume étter­mében, hogy jeles napokon ked­ves meglepetéssel szolgálnak, így volt ez tegnap is, amikor a nőnap alkalmából zeneszó, Ba­lázs Pál kellemes játéka és dalai fogadták a hölgyeket, akiknek egy kis csokor virág is járt kö­szöntésképpen az ebédhez. Árokba lökte, (gh) Szerencsés kimenetelű ráfutásos baleset történt tegnap Battonya eló'tt a határát­kelőhelyre vezető úton a tompa­pusztai kereszteződésnél. Dimkin Ivanov Nikolaj szófiai lakos az Ausztriában vásárolt JU-983-X for­galmi rendszámú Ford típusú sze­mélygépkocsival tartott hazafelé Bulgáriába. Dimkin az útkeresz­teződéshez érve tájékozódási céllal lassított, s eközben gépkocsiját há­tulról az út menti árokba taszította a magyar tulajdonban lévő FGY-271- es forgalmi rendszámú Volkswagen. Személyi sérülés nem történt, a Fordban keletkezett anyagi kár azonban jelentős. Megzavarták őket? (gh) Si­kertelen vegyszerlopás történt teg­nap virradóra Mezőhegyesen. Isme­retlen tettesek kivágták a Ménes­birtok Rt. méregraktárának keríté­sét, majd az épület ajtajának kifeszí­tése után a raktárból gyalogosan mintegy 800 ezer forint értékű gyomirtó és rovarölő szert vittek a kerítésen kívülre. A rendőrség és az rt. képviselői hiánytalanul megtalálták az eltulajdonítani szándékozott kemiká­liákat A nyomok és a tanúvallomások alapján nagy erőkkel folyik az elkövetők felkutatása. „KIS CSOLNAK, AH, CSAK ÉLETÜNK, A SORS AZ ÓCEÁN...” (Kölcsey) A Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány már har­madszorra indította újra a kö­zépiskolai tanárok számára szervezett „Vállalkozások vilá­ga” elnevezésű képzést. A négy­napos tanfolyam (amelyet ezút­tal a Békéscsabai Regionális Munkerőképző és Fejlesztő Központban tartottak) ma ér vé­get. A tanfolyamon 15 megyei pedagógus vett részt gyulai, bé­késcsabai, mezőkovácsházi, bé­kési, battonyai és gyomaendrődi középiskolákból. Ä tanárhallga­tók többsége szakközépiskolá­ból vagy szakmunkásképzőből — Az ÁPV Rt. által február 28- án közzétett lista az egyszerűsí­tettprivatizációra kijelölt társa­ságok második körét tartalmaz­za. Békés megyéből mennyi cég szerepel ezen a listán? — A 2. fordulóban kijelölt tár­saságok között csak egy Békés megyei társaság szerepel, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság Rt., mivel összesen is csak 16 Békés megyei társaság vár privatizáció­ra. Az egyszerűsített privatizáció keretében pedig olyan kis- és kö­zépméretű gazdasági társaságok állami tulajdonban levő társasági részesedéseit értékesítik, ahol a versenyeztetés várhatóan nagy érdeklődést vált ki, egészében el­adható az állami tulajdonrész és készpénzben viszonylag na­gyobb körben megfizethető. Mi­érkezett a tanfolyamra. A költ­ségeket teljes egészében az ala­pítvány állta. A képzés egy taná­ri kézikönyvre épült, amelynek segítségével a résztvevők vállal­kozásismeretet oktathatnak di­ákjaik számára. A tanfolyam ok­tatói voltak: dr. Soltész Ánikó, a SEED Kisvállalkozás-fejleszté­si Alapítvány ügyvezetője, a Hunarian World Banking Egye­sület elnöke, Szomor Tamás, a Vállalkozásoktató Tanárok Or­szágos Egyesületének elnöke és Nádházi István gyulai iskola- igazgató. —ria vei a közeljövőben tervezi az ÁPV Rt. közzétenni az élelmi- szeripari táraságok privatizációs csomagját nagyrészt — 70-80 százalékban — kárpótlási jegyek ellenében, a még privatizálható társaságok közül itt is számításba jöhet néhány, és ezért sem kerül­hetett be a tisztán készpénzes egyszerűsített privatizáció cso­magjába. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy négy megyei tár­saság tartós állami többségi tulaj­donban marad. —Melyik az a négy társaság, és mi lesz a többinek a sorsa? — A Mezőhegyesi Ménes­birtok Rt., a Hidasháti és a Szarvasi Mezőgazdasági Rt. 75 százalékban, a Körös Volán pe­dig 51 százalékban marad állami tulajdonban. A Békés Gabona Kondoros képviselő-testülete tegnap tartotta a költségvetési vita második fordulóját. A testü­let januári javaslata alapján ké­szült költségvetési tervezet mel­lé a pénzügyi bizottság annak átdolgozott — a beruházások­nak nagyobb teret engedő — formáját is benyújtotta. A két változatból a képviselők ez utóbbit fogadták el. Javaslatként elhangzott a helyettesítési díjak önkor­mányzati hivataltól és az isko­lától való megvonása is, ám ezt a testület nem támogatta. Az önkormányzat idén nem várhatóan az élelmiszeripari csomagba kerül, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó a Bábolnáé lesz, a Hűtőipari Rt.-re még nincs kidolgozott konstrukció. Továb­bi néhány kisebbségi tulajdonban lévő cég privatizációjának mód­járól még nincs döntés. — Mutatkozik-e érdeklődés, esetleg a menedzsment kívánja megvásárolni a céget? — A meghirdetett megyei társaság iránt van érdeklődés. A menedzsment csak abban az esetben vásárolhatja meg a tár­saságot, ha a rendelkezésre álló 90 nap alatt érvényes ajánlat nem fut be az ÁPV Rt.-hez. Ez esetben egyszerűsödik le valójá­ban a privatizáció, amikor a me­nedzsment és a dolgozók vásárol­hatják meg, de ha így sem kelne el a társaság, a menedzsment meg­pályáztathatja a társaságot a ked­vezményes privatizációs techni­kák alkalmazása mellett. Erre vo­natkozóan külön eljárásrend ké­szült. Tóth Ibolya számol hitelfelvétellel, foly­tatja viszont az adósságtör­lesztést, amelynek ez évre eső része 10,6 millió forint. A közelmúltban rendezett önkormányzati farsangi bálról szóló kulturális bizottsági be­számolót is megtárgyalta a képviselő-testület. A bizottság a bál kilencvenhétezer forintos nyereségének felhasználására is javaslatot tett: az összeget a köz­ség fordítsa az évtizedek óta re­konstrukcióra váró szökőkút felújítására. A testület a javasla­tot támogatta. Cs. R. Tegnap Békéscsabán, a textilipa­ri szakközépiskolában, mintegy 250 résztvevővel országos texti­les konferencia kezdődött. A délelőtt folyamán a városháza Mokos-termében a torontáli szőt­tesek című országos pályázati ki­állítás nyűt. A megjelenteket Szilvásy Ferenc, Békéscsaba vá­ros önkormányzata közműve­lődési és sportbizottságának el­nöke köszöntötte. Majd Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója történeti átte­kintést adott, egyebek mellett a torontáli szövés kialakulásáról, iparszerűvé válásáról, az ág elha­lálozásáról, majd újbóli feltáma­dásáról beszélt. A rendezvényen munkájukért, Sok éves hagyományt ápol és folytat a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző In­tézet és Gimnázium: szakképzé­si napra invitálták azon intézmé­nyek, vállalatok képviselőit és a magángazdálkodókat, akik tá- mogatástnyújtanak a tanintézet­nek. A városi művelődési köz­pontban megtartott rendezvé­nyen több mint 160-an vettek részt, többek között ott volt Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő is, valamint részt vettek az eseményen az Alföld hasonló profilú iskoláinak vezetői is. A köszöntőket és a tájékozta­tót követően először dr. Balogh Csaba, az iskola legangyobb tá­mogató cégének, a KITE elnök­vezérigazgatója tartotta meg előadását, melyben szólt az eu­rópai gazdasági integráció alkotásaikért heten kaptak díjat, köztük három Békés megyei is, így Dávidné Gyarmati Zsuzsanna Békésről, Skultéti Mihályné Sar­kadról, Szabó Ferencné pedig Békéscsabáról. Délután megkezdődött az or­szágos konferencia, a résztve­vőket Pál Miklósné, a megyei művelődési központ igazgatóhe­lyettese üdvözölte. Ezt követően Ándrásfalvy Bertalan etnográfus, egyetemi tanár a Kárpát-meden­ce népeinek kultúrájáról, az egy­más mellett éléséről és egymásra hatásáról beszélt. Öt neves etnog­ráfus, népi iparművész tartott elő­adást. Az országos textiles konfe­rencia résztvevői ma folytatják munkájukat. B-r jelentőségéről, az európai kö­zösséghez való tartozás fontos­ságáról, ezen belül is kiemelve a mezőgazdaságot. Dr. Búzássi Lajos, a mezőgazdasági tárca ál­lamtitkár-helyettese átfogó képet adott a magyar mező- gazdaság pillanatnyi helyzeté­ről. Megyeri László, a szaktárca oktatási titkára a szakmai képzésről, az új szakképzési jegyzékről és a nemzeti alaptan­terv bevezetéséről szólt. Szat­mári János, a Hidasháti Mező- gazdasági Rt. vezérigazgató-he­lyettese a nagyüzem és a taninté­zet együttműködését vázolta. Végül Kopján-Kis Károly, az APEH címzetes tanácsosa a kistermelőket, az egyéni gazdál­kodókat érintő adószabályokról szólt, s a legfontosabb idei válto­zásokat ecsetelte. —sz— Tanárok iskolapadban Kondoros nem vesz fel hitelt Szakképzési nap Békésen A vad legyen a középpontban! Elvitték éjjel a tartálykocsikat? A részvényeket megtartják Gerendáson is megszületett a minap a település költségvetése. A bevételi és a kiadási oldal 40 millió 446 ezer 581 forintot tar­talmaz. A gerendásiak az idén nem küzdenek forráshiánnyal, nem szándékoznak hiteleket sem felvenni. Tartalékalapot is képeztek 1 millió 750 ezer forint értékben. Komolyabb beruházá­sokra nem futja a milliókból, ám az intézmények zavartalanul működhetnek, a járdák építését folytatják, rendezik a sportpálya környékét, megjavítják az iskola tetőzetét. A képviselők arról is döntöt­tek, hogy a megszerzett Dégáz- részvényeket az önkormányzat megtartja, bíznak ugyanis a tisz­tességes osztalékban. Az 5 mil­lió 200 ezer forintos Démász- részvényekkel is hasonló terve­ik vannak a gerendásiaknak. cs. i. A rendszerváltással a társadalmi viszonyok is megváltoztak Ma­gyarországon. Ennek következ­tében azok a törvények, ame­lyek az előző rendszerben jól működtek, ma már gyakran nem alkalmazhatók. Ilyen törvény a vadászati törvény is, melynek új változatát március 11-én tár­gyalja a parlament. A várható új törvénnyel kapcsolatban az or­szág egyik legrégibb vadászkö­zösségének, az immár fél évszá­zados Füzesgyarmati Vadász- társaságnak az elnökével, Gáli Istvánnal beszélgettünk. — A rendszerváltás már hat éve megtörtént, de az új vadá­szati törvény nem született még meg. Mi késleltette létrejöttét? — A politikai zűrzavarban csak nehezen tudtak letisztulni a vadászattal kapcsolatos jogok. Ha mondjuk már két éve megal­kották volna az új vadászati tör­vényt, akkor az a változat elha­markodott lett volna, hisz nem értek meg hozzá a feltételek. A vita elsősorban a tulajdonvi­szonyban volt, hogy kié is a vad. — A mai viszonyok mellett milyen vadászati törvény lenne ideális? . — Az a jó törvény, amely a vadat állítja a középpontba. A vad nagyon fontos nemzeti kincs, me­lyet kötelesek vagyunk megőrizni és átadni a későbbi ge­nerációknak. A vadállományt vé­deni szükséges; megfelelő egyensúlyt kell teremteni a vadá­szat és a természetvédelem kö­zött. A vad állami tulajdon, ám a vadászok úgy látják, az lenne az ideális, ha a vadászati jog is az lehetne. A mostani törvényterve­zet a földtulajdonhoz köti a vadá­szatijogot. Ma egy-egy vadászte­rület legkisebb nagysága három­ezer hektár. A tervezetben szere­pel olyan változat is, hogy ez a terület esetleg csupán 2-300 hek­tár legyen. Márpedig ez nagyon kevés, ekkora területen nem lehet vadgazdálkodni. —Az új törvény hogyan befo­lyásolja majd a vadásztársasá­gok életét? — Nagy munka vár minden társaságra. Például a földtulajdo­nosoktól meg kell szerezni a va­dászatijogot. A megyei földhiva­talnak pedig abban lesz jelentős szerepe, hogy a vadgazdálkodás szempontjából miként alakulnak a vadászterületek. A vadásztársa­ságok döntő többsége (legalább 85-90 százaléka) megmarad. Akik viszont nem jutnak majd földterülethez, nem tudnak mű­ködni. A vadászat is megdrágul, ezért a társasági tagok mintegy 8- 10 százaléka kénytelen lesz le­mondani szenvedélyéről. Magyari Barna Botyánszki János, a MÁV bé­késcsabai állomásfőnöke teg­nap délben még nem- tudta megmondani, mikor hagyja el a várost a jegyzői határozattal kitiltott benzinvonat. Hozzá­tette: nem ő dönt, ha „szabad jelzést” kap, 5—6 órán belül gurulhat a szerelvény. Közben a 19 tartálykocsit a lakóte­leptől távolabb, védettebb helyre szállították, s a vasúti rendészet őrizetére bízták. Dr. Klavács Antal száza­dostól, a Vám- és Pénzr ügyőrség Békés Megyei Nyo­mozóhivatalának parancsno­kától megtudtuk, hogy csütör­tökön személyesen járt el a szerelvény azonnali Zalaeger­szegre szállítása érdekében Budapesten, a MÁV központ­jában. Nem titkolta, hogy hi­vatala hetek, hónapok óta szorgalmazza a benzin elszál­lítását, a jegyzői döntés meg­hozatalához is minden segítsé­get megadtak. Azt viszont már magunk sem értjük, hogy a MÁV miért húzza az időt. Igaz, hogy a vélhetően 10 mil­liót is meghaladó kocsiállás- pénzre jogosan tart igényt — persze tisztázandó, hogy kitől —, de hát minden nap a MÁV zsebéből is pénzt vesz ki: a román vasútnak állítólag sváj­ci frankban kell fizetnie a ko­csik használatáért. Utolsó információnk: ha minden terv szerint ment, teg­nap éjfél előtt, a vasúti rendé­szet által út közben is őrzött tartálykocsik nekivágtak a Za­laegerszegre vezető útnak. K. A. J. Országos textiles konferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents