Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. február 6., kedd Kedves óriások a Szélmalom utcában Egy különc, aki nem tudja hová tenni a pénzét? Még csak kölykök, máris két méter magasak, súlyuk hetven kiló. Nagy testükhöz képest pipaszár, de csupaizom lábaikon futnak egy kört, majd visszaóvakodnak a kerítéshez, hogy szemügyre vegyék az idegent, megcsipkedjék kabátgombját, a feléjük nyújtott kezét. Nem értik, mit bámulnak rajtuk az emberek, hiszen pont olyanok ólt hárman, mint a többi normális strucc Dél- Afri kában. Fél éve sincs an­nak, hogy a gy omaendrődi Gyuricza Vince gondolt egy na­gyot, felkerekedett és egy hazánkbéli farmról három struccal tért haza Szélmalom utcai házába. Mint mondta, nem ver­ték nagy dobra az esetet, mégis egykettőre híre ment nem csak az utcában, hanem az egész városban. — Hogyan ju­tott eszébe, hogy struccot tartson? — A szülői por­tán gyermekko­romban megszerettem az álla­tokat. Számomra természetes, hogy lovat, kutyát, sertést, ba­romfit tartok. — És struccot, ami még­sem mindennapi. — Visszatérve a strucc­hoz. Korábban sertéstartás­sal foglalkoztam, de azzal be- fürödtem. Ekkor döntöttem el, váltani kell. Felkerestem egy tenyésztőt, hogy a feltételekről tájékozódjam. Ezek után vettem a három struccot. Befektetésnek ez sem volt olcsó, a három kis jószágért egyenként ötven­ezer forintot fizettem. Előző A csőrétől a körméig minden porci- kája sokat ér nap keltek a tojásból, nagyon vigyázni kellett rájuk. A struccfióka harmincnapos koráig rendkívül kényes. Négynapos koráig nem ihat, nem ehet, csak a tojás szikjéből él. Utána is gyá­moltalan, hiszen nincs mel­lette az anyja, akitől megta­nulhatná például azt, hogy hogyan kell enni. Előnevelt csirkét szokás melléjük ten­ni, akitől elleshetik ezt a tu­dományt. A módszer szinte mindig beválik, nem úgy a mi három struccunknál. Ezek ügyet sem vetettek a csirkére, nem utánoztak és nem ettek. A feleségemmel csak keser­vesen tudtuk „rábírni” őket a csipegetésre. — A kényességnek már nyoma sincs, hiszen a hideg ellenére kint szaladgálnak. — Húszcentisről fél év alatt kétméteresre nőttek, és hetvenkilósra híztak. Egy- esztendősen fél méterrel lesz­nek magasabbak, súlyuk ek­korra meghaladja a két má­zsát. Nem válogatósak, min­denféle szemestakarmányt megesznek, ehhez speciális granulátot kapnak. Jól tűrik a téli hideget. Az éjszakát ugyan ólban töltik, de reggel alig várják, hogy kijöhesse­nek, rendkívül nagy a moz­gásigényük. —: Mi az üzlet a strucctar- tásban? — Azt mondják, a csőrétől a körméig minden porcikája sokat ér. Koleszterinszegény húsát különösen a franciák kedvelik. Kilója egyébként negyven márka. Egy struccbőr ötszáz dollár, ami vetekszik a krokodiléval. To­jása harminckét tyúktojással ér fel. Tenyésztés céljára két- három éve hozták be az első madarakat. Gyanítom, né­hány esztendő és a nagyüzemi feldolgozása is megoldott lesz idehaza. — Az ismerősei hogy véle­kedtek erről a befektetésről? — Különc, aki nem tudja hová tenni a pénzét — mond­ták néhányan. Ám többen vol­tak azok, akik szerencsét kí­vántak. Minden csoda három napig tart. Annak idején a pulykázást is őrültségnek hit­ték, idővel mégis |üvedel- mező vállalkozás lett. Csath Róza Gazdajegyző a testület előtt Földink volt. Ezen a na­pon hunyt el 1973-ban a gyo­mai születésű Vidovszky Béla festő. Édesapja Munkácsy Mi­hály jó barátja volt Békéscsa­bán. Első olajképét iskolatár­sáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az év­ben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Ré­vész Imre és Edvi Illés Aladár voltak a mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári okle­velet, de mint állami ösztöndí­jas továbbképződ folytatta ta­nulmányait Ferenczy Károly­nál. Előbb Münchenbe, majd Párizsba ment. 1911-ben haza­térése utána szolnoki művész­telepen dolgozott. Itt és a kör­nyéken festett tájképei ország­szerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte a Wahr- mann-díjat. 1920-ban a Szi- nyei Társaság alapító tagja kö­zött szerepelt. Munkáiból 1938-ban a békéscsabai Auró­ra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes kiállítása. Beszámoló. A Szarvasi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete február 7-én 15 óra­kor tartja éves beszámoló gyű­lését a Vasipari étteremben. A vezetőség tájékoztatást ad a szervezet pénzügyi gazdálko­dásáról, számbaveszik az el­múlt év történéseit, s az idei terveket. Készül a Krónika. A sarkadi önkormányzat felkérte az intézményeket, valamint a településen működő civil szerveződések vezetőit, hogy az utókor számára készítsék el megalakulásuk és működésük rövid történetét, amelyet a Sarkadi krónika című kötetben dolgoznak majd fel a polgár- mesteri hivatal művelődéssel foglalkozó munkatársai. Leg­utóbb a Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete nyúj­totta be az 1989 óta vezetett históriáját. A kardoskúti képviselő-testület legutóbbi ülésén a gazdajegyző működéséről kaptak tájékozta­tást a jelenlévők. Bódi Jánosné, aki két településen, Kardos- kúton és Pusztaföldváron látja el ezt a tisztséget, beszámolójában elmondta: Kardoskúton és kör­nyékén a művelésre alkalmas földterületek egyharmada a kistermelők tulajdonában van, míg a többi a termelőszö­vetkezeteké. Ehhez az arányhoz nagyban hozzájárult a munka- nélküliek számának növekedé­se. A tsz-ekben bekövetkezett létszámleépítés miatt az embe­rek otthon kezdtek el gazdálkod­ni. A vállalkozáshoz viszont el­engedhetetlen feltétel a piac, a tőke és a szaktudás. Ezek megte­remtéséhez kíván segítséget nyújtani a gazdajegyző. Lehe­tőség van különféle hitelek igénybevételére. A térségben főként az útalap-, a gázolaj- és a vetési támogatást használták ki a termelők. A gazdajegyző kitért arra is, hogy ebben az évben a mezőgazdasági támogatásról szóló rendelet normatív támoga­tást is tartalmaz. Ami azért kedvező, mert ezután hitel felvé­tele nélkül is lehet majd támoga­táshoz jutni. T. A. Megkérdeztük olvasóinkat Hány százalékos lesz az idei infláció? Bizanics Tatjana, 18 éves, okányi tanuló: — A lakosság annak örülne, ha az infláció mértéke minél ki­sebb volna, de sajnos manapság a magas számokkal kell együtt él­nünk. Az idén úgy 35 százalék körüli inflációt jósolok. Az em­berek már tavaly is azt hangoztat­ták, hogy már-már elviselhetetle­nek a rájuk zúduló terhek. Ám ennek ellenére azt mondom, ezt az idei 35 százalékos inflációt is ki kell bírni. Okányban is élnek sokan kevés pénzből, nekik na­gyon nehéz lesz. Kovács István, 49 éves, körösújfalui munkanélküli: — Élég sötéten látom a mai magyar gazdasági -helyzetet, ezért idén 50 százalékos infláci­óra számítok. A tavalyi év is nagyon nehéz volt, az idei pedig még annál is keményebb lesz. Távolabbi kilátást sem látok a javulásra. Csak akkor lesz itt kedvező változás, ha 1997-ben — tekintettel az akkor már vé­szesen közeledő új választások­ra — a kormány valamifajta nagy népszerűsítő engedmé­nyekre szánja el magát. Nagy Gábor, 30 éves, vésztői táviratkézbesítő: — Már-már tűrhetetlen, hogy az árak mindig felfelé mennek, a béreket viszont senki sem igazít­ja az új árakhoz. Szerintem úgy 25-30 százalék közötti biztos lesz az idei infláció is. Itt Vésztőn is nagy a munkanélküliség, so­kan nagyon kevés pénzből élnek. Számukra lesújtóan hat egy ek­kora infláció. Én is annak örül­nék, ha a mai fizetésemből az úgy öt-hat évvel ezelőtti árakon tud­nék bevásárolni. Akkor biztosan nem panaszkodnék. Oláh Ildikó, 18 éves, szeghalmi tanuló: — Sajnos az idei infláció meg fogja haladni a 25 százalékot, pe­dig nagyon sok ember élete már így is csak nehezen viselhető el. A társadalom nagyobbik rétege már nem sokáig terhelhető. Hogy Magyarországon mikor fog vég­re csökkeni az infláció? Azt saj­nos megjósolni nem tudom. Az új választásokig biztos nem csök­ken, ám arra sincs garancia, hogy majd az 1998-ban felálló új kor­mány rendbe tudja tenni a ma­gyar gazdaságot. Vágya, hogy mesterszakács legyen A Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetsége mesterva­csorára hívta a szakma jeles képviselőit. E szervezetnek tagja Török Zoltán orosházi szakács is. aki elmesélte, mi­lyen érmein ben volt része Sió­fokon: — Hagyománya van annak, hogy az abban az évben mester­szakács címet megszerzett szakemberek készítik el a me­nüsort a résztvevőknek. A mos­tani találkozón süllőszeleteket tálaltak tihanyi módra, palócle­vest, rózsaszínűre sütött szarvasgerincet Bakonyban termett vargányával, almás ko­sárkákat gesztenyemetélttel és gyümölcsmártással. Pompás volt a vacsora. Én most vettem részt először, hiszen 1995-ben szabadultam fel — mondta ta­lálkozásunkkor a III. országos gasztronómiai versenyen diák­ként aranyérmet nyert Zoli, akiről azt is tudni kell, hogy a szakmában újabb sikereket sze­retne elérni. — Készülök az idei nemzet­közi versenyekre, szakmai na­pokra. Már kezemben vannak a versenykiírások. A munka mel­lett hétvégenként otthon kísér­letezgetek a család legnagyobb örömére. Verseny előtt ugyanis többször elkészítem a menüt, módosítok, kóstolgatok. Mivel az idén nincs segítségem, egye­dül kell rájönnöm a fortélyokra. A versenyeken vesztenivalóm nincs, ott is csak tanulhatok. A felkészülés során újítani szeret­nék, de erről nem szívesen be­szélek előre. Egy szó, mint száz jó lenne, ha idővel mester­szakács válna belőlem — mondta határozott magabiztos­sággal a fiatal szakács, aki egyelőre önmaga szponzora, menedzsere is. Találkozásunk­kor receptet is hozott magával, hogy az egészséges táplálkozás békés megyéért »VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVÁNY 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. * Tel:(66)442-520 Fax:(66)445-520 j KÁRPÓTLÁSIJEGY-TULAJDONOSOK FIGYELEM! Az ÁPV Rt. kárpótlási jegy—részvény csereakciót indít 1996. február 12-én. Az ország hat áramszolgáltatójára 4 különböző időszakban lehet részvénycserére jelentkezni az I. félév során. Először a DÉMÁSZ 8%-os részvénypakettje kerül felkínálásra, melyre 1996. február 12. és március 1. között lehet az igényeket benyújtani. Az igénybejelentéskor a kárpótlási jegyeket leadni még nem kell. A részvénycserére az alábbiak jelentkezését fogadják el: 1. Alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek. 2. Alanyi jogon kárpótolt külföldi magánszemélyek. 3. Önkormányzatok kényszereladásból szerzett kárpót­lási jegyekkel. 4. Kárpótlási Jegy Hasznosító Társaságok. 5. Belföldi magánszemélyek és intézmények egyéb kár­pótlási jegyekkel (vásárolt). Az első négy csoport részére csoportonként elkülönített rész­vénycsomag áll rendelkezésre, és csak ezek fel nem használása esetén vonható be az ötödik csoport. Túljegyzés esetén az ÁPV Rt. egy allokációs levélben értesíti ki ügyfeleit, hogy jegyzése arányában milyen összegű kárpótlási jegy beváltására jogosul­tak. A beváltás aránya: 30 000 Ft címletértékű kárpótlási jegyért 40 000 Ft értékű részvény jegyezhető. Az igénybejelentés és a jegyzés Békés megye alábbi OTP Bank fiókjainál lehetséges: Békéscsaba, Szt. István tér 3. Békés, Széchenyi tér 2. Gyomaendrőd, Fő u. 173. ' Gyula, Hét vezér u. 2—6. Mezőberény, Kossuth tér 12. Mezőkovácsháza, Hársfa u. 1—3. Orosháza, Kossuth u. 20. Szarvas, Kossuth tér 1. Szeghalom, Tildy u. 4—8. Fentiekkel kapcsolatos egyéb információkért a Bé­kés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ÁPV Rt. Ügyfélszolgálatához lehet fordulni. (Békés- » csaba, Kinizsi u. 5., telefon/fax: (66) 442-520. I A munka mellett a hétvégén otthon kísérletezgetek a csa­lád legnagobb örömére FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER jegyében ajánljon valamit az ol­vasónak. íme: Csirkemájjal töltött hagyma háziason. Hozzávalók: (4 sze­mélyre): 4 darab egész vörös­hagyma, 20 dkg csirkemáj, 2 tojás, fokhagyma, petrezse­lyemzöld, só, bors, 1 evőkanál liszt, reszelt sajt. A megtisztí­tott hagymákat sós vízben főzzük, lecsepegtetjük, majd a közepét kivesszük. Finomra vágott vöröshagymán pirítjuk a ledarált csirkemájat, ízesít­jük sóval, borssal, petrezse­lyemzölddel, zúzott fokhagy­mával. Hozzáadjuk a két to­jást, végül elkeverjük a liszttel. A hagymákat tűzálló tálra téve megtöltjük a töltelékkel, re­szelt sajttal megszórjuk és pi­rosra sütjük. Jó étvágyat! Csete Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents