Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. február 5., hétfő Erősíteni a szlovák anyanyelv használatának igényét Nagybánhegyesen tavaly de­cember 6-án alakult a szlovák önkormányzat, amelynek el­képzeléseiről és lehetőségeiről Zsilák Pál önkormányzati elnö­köt kérdeztük. — Nagy dolgokra nem gondolhatunk, de ami már megvan azt erősíteni kell. Elsődleges feladat az anya­nyelv ápolása, amelyet a meglévő óvodai oktatásra épí­tünk. Az általános iskolában is tanulnak a gyerekek szlová­kul, de nem nemzetiségi isko­la a miénk. Itt elsősorban a technikai, szervezési dolgok­ban kívánunk lépni. Tervünk egy többcélú nyelvi labor lét­rehozása. Kapcsolatot tartunk Szlovákiában Farkasd-Ne- gyed település iskolájával, ahová Szigetiné Tóth Anna nyelvtanár közreműködésé­vel táborozni járnak a tanulók. Mivel ez személyes és nem önkormányzati jellegű kap­csolat, kívánatos lenne hiva­talossá tenni. Az anyaországi kapcsolattartást, kölcsönös látogatással a felnőttek szint­jére is szeretnénk kiterjeszte­Zsilák Pál: ,rAz anyanyelv tanulása fontos, de a leg­fontosabb a nyelv minden­napokban való használa­ta ” FOTÓ: LEH0CZKY PÉTER ni. A nyelvtanulás mellett fontos a használat. Gyakorla­tilag a község fele szlovák anyanyelvű, de a családokon belül alig használják a nyel­vet. Programunk talán e téren is elmozdulást hoz. — A faluban jól működő szlovák klub van. — A klub közösségi éle­tünk egyik forrása, de sajnos éppen a középkorosztály hi­ányzik. Megnyerésükre a hétfői klubesteken talán érde­kesebb programok is elkelné­nek. Tervünk, hogy összegyűjtjük a szlovák nép­meséket a falu történetéből és a népi tárgyakat. —A szlovák önkormányzat kap-e segítséget? — A vezetőség rajtam kí­vül négy tagból áll: Bogár Ist­ván, Ambrózay Károlyné, An­tal Pál és Tonka Pálné. Ter­mészetesen, a munka szokat- lansága miatt, nekünk is to­vábbképzésre lesz szükség. Anyagi helyzetünk szűkös, de nem kívánunk a falu vezetésé­re támaszkodni. Reméljük, az országos kisebbségi szerve­zet ad támogatást, valamint pályázatot is benyújtottunk és jó a kapcsolatunk a megyei szervezettel. Tudjuk: csodát tenni nem lehet, de igyek­szünk kihasználni a lehető­ségeket. Arra törekszünk, hogy a faluban emiatt semmi­féle súrlódás ne legyen. Amit teszünk, nem öncélú, azt a fa­luért, az itt élőkért is tesszük. H. M. A szülők „böjtöltek” és hallgathattak Rendelő és házipatika egy helyen Jogi tanácsadás. A vá­rosi nyugdíjas egyesület szerve­zésében Kutiné dr. Stefanovics Katalin ügyvéd ingyenes jogi ta­nácsadást tart Békéscsabán, a Luther u. 6/1. szám alatt 1996. február 5-én, hétfőn 16—18órá- ig. A tanácsadást minden nyug­díjas igénybe veheti. Szlovák bátyus bál. A Csabai Szlovákok Szervezete és a megyei művelődési központ ismét szlovák bálát rendez feb­ruár 17-én 18 órától a Tégla Kö­zösségi Házban. Az est folya­mán Resetár András és zenekara játszik majd. A belépőket febru­ár 6-án 13 órától az Andrássy úti Vasutas Művelődési Házban árusítják. Irány a Nemzeti. A csabacsűdi általános iskolából hamarosan egy busznyi gyerek utazik Budapestre, hogy meg­nézze, a János Vitéz Nemzeti színházbeli előadását. A szín­házlátogatás útiköltségét a Nemzeti Alapítvány pályázatán nyerte az iskola. Gyermekverskönyv. Megjelent Hetényi György, Mezőkovácsházán élő költő gyermekvers-kötete „A tiszta ég alatt” címmel. Az összeállítás­hoz Verasztó Antal, orosházi költő írt bevezetőt, a címlapot pedig Boros Béla, lapunk kari­katuristája tervezte. A közel hat­van verset illusztráció egészíti ki, ezek egy részét művészek — Barna András, Fenyves Mária és Corvus Kora Róbert — készítet­ték, a többit, a rajzok nagyobb hányadát mezőkovácsházi isko­lások Csicsely Sámuel rajztanár irányításával. Lelkes, szép mun­káik okán a gyermekek nevét érdemes külön is feljegyeznünk: Faragó Orsolya, Fogarasi Mari­ann, Gál Gabriella, Gecsei Gab­riella, Józsa Ágnes, ifj. Kuliga Lőrinc, Koszti Lajos, Mészáros Gábor, Nagy Anna, Nagy Antal, Nagy Márta, Orgoványi Péter, Pásztor Hajnalka, Pócsik Ger­gely, Prókai János, ifj. Tóth Imre, Simon Katalin, Szűcs Be­áta, Varga Enikő, Vágó Imre. A tetszetős kivitelű verseskönyv a Békés Megyei Nyomda szak­embereinek munkáját dicséri. Ahogy az alcímet is kétféle képpen lehet értelmezni, úgy a szülők fejében is számtalan for­mában fogalmazódott meg a gondolat: vajon Pusztaföldvá­ron az újfalusi óvoda vezetője önként felmondott vagy el kel­lett mennie? Egyáltalán mi tör­tént, történik gyermekeik körül? Ez is megfogalmazódott volna a legutóbbi testületi ülésen, mert az anyukák ott ültek a hallgató­ság soraiban (zárt üléskor pedig A kardoskúti képviselő-testü­let legutóbbi ülésén a gazdajegyző működéséről kaptak tájékoztatást a jelenlévők. Bódi Jánosné, aki két településen, Kardoskúton és Pusztaföldváron látja el ezt a tisztséget, beszámolójában elmondta: Kardoskúton és kör­nyékén a művelésre alkalmas földterületek egyharmada a kistermelők tulajdonában van, míg a többi a termelőszö­vetkezeteké. Ehhez az arány­hoz nagyban hozzájárult a munkanélküliek számának nö­kint ácsorogtak, „kiböjtölve” az ajtó kitárulását a polgármesteri hivatalban), és abban bíztak, meghallgatásra találnak. Ugyanis egy jegyzőkönyvet jut­tattak el a település képvise­lőinek, amiben az említett óvo­dáról, a vezetőjéről, annak mun­káltatójáról is szó esett. Az egyik képviselő indítvá­nyozta, hallgassa meg a testület jövetelük okát. —Nincs itt min­den érintett, etikátlan lenne nél­vekedése. A tsz-ekben bekö­vetkezett létszámleépítés mi­att az emberek otthon kezdtek el gazdálkodni. A vállalkozás­hoz viszont elengedhetetlen feltétel a piac, a tőke és a szak­tudás. Ezek megteremtéséhez kíván segítséget nyújtani a gazdajegyző. Lehetőség van különféle hitelek igénybevéte­lére. A térségben főként az út­alap, a gázolaj és a vetési támo­gatást használták ki a termelők. A gazdajegyző kitért arra is, hogy ebben az évben a külük a témafelvetés, hiszen nem tudnának védekezni! — hangzott a magyarázat. — A legérintettebb itt volt, miért menekült el?—így a kont­ra. Arra a megállapításra, misze­rint ez a dolgok újbóli elodázása, már senki nem figyelt. Ekkor kompromisszumos megoldás született: az óvodában kihelye­zett testületi ülést tartanak feb­ruár 7-én 17 órai kezdettel! Csete Ilona mezőgazdasági támogatásról szóló rendelet normatív támoga­tást is tartalmaz. Ami azért kedvező, mert ezután hitel felvé­tele nélkül is lehet majd támoga­táshoz jutni. Fontosnak tartotta még a jó kapcsolat kialakítását a nagy­üzemekkel, mert sok helyzetben egymásra van utalva a tsz és a kistermelő. A növényi kultúra sokfélesége lehetővé teszi mindkét fél számára a termelést, hiszen a kézimunka-igényes nö­vényeket főleg a kistermelők tudják megmunkálni. T. A. Három hónapja új háziorvos ren­del Órménykúton. Dr. Szarka Gábor a dunántúli Mosdósról ér­kezett a békési faluba. A kaposvári fiatalember szülővárosában érettségizett. Fél évig mentőápolóként rohafn- kocsin „edzette” magát, majd jöttek az egyetemi évek. A következő álomás a tüdő-, szív, és belgyógyászati betegségek­kel foglalkozó mosdósi kórház volt. Négy éves kórházi munka után határozta el, hogy házior­vosként dolgozik tovább. Nem kell soká keresnem, a „doktorék” házát mindenki is­meri Örménykúton. Zsuzsa, a fe­leség hellyel kínál. Csakhamar megérkezik Szarka Gábor is. — Beteghez hívtak — mentegetőzik a késésért. Arról kérdezem, hogy tetszik, az új lakóhelye. — Amikor az örménykúti ál­lást megpályáztam, bizony nem sokat tudtam a faluról. Kikeres­tem a térképen, láttam, majdnem háromszáz kilométer a távolság —meséli. — Már az első látoga­tásomkor feltűnt, s ezt az eddig A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ egy új, hagyományteremtő kezdemé­nyezést indít útjára: április 13- án, szombaton Mezőberényben, a művelődési központ és a helyi Petőfi Gimnázium közös szer­vezésében kerül megrendezésre a Szalagavató Táncok I. Békés megyei Fesztiválja. Ä fesztiválra három kategó­riában — néptánc, klasszikus táncok és modem táncok ne­vezhetnek az iskolák. A neve­A mezőgazdaság tavaszi erőpróbája még hátra van. A szusszanásnyi időt használtuk ki arra, hogy tájékoztatást kapjunk a kétegyházi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet mindennapjairól. Kérdésünkre Lempert László szövetkezeti elnök válaszolt. — Az őszi munkákat időben elvégeztük, mintegy 600 hektá­ron őszi búzát, 300 hektáron árpát vetettünk, 1100 hektárt felszán­tottunk. A szövetkezet tevékenységi körét bővítettük. így kukorica vetőmagot forgalmazunk. Az or­szágban kapható legjobb minőségű hibrid kukoricák ná­lunk megtalálhatók. Kivétel a kis­kun hibrid. Ezenkívül beindult a műtrágya-forgalmazás is. Mind­ezek mellett ajövőbe is tekintünk. Tervezzük a kalászosok egyéni eltelt idő csak megerősítette, a falut barátságos, segítőkész em­berek lakják. A tanyák hangula­tát különösen szeretem. Ott bol­dogabb, kiegyensúlyozottabb az élet. Csak akkor van baj, ha beüt a betegség. Az itteni ember nem orvoshoz járó fajta, főleg a ta­nyai nem az. Ha egyszer-egyszer kórházba kell küldenem valame­lyiküket, bizony nem könnyű meggyőzni, hogy fontos az otta­ni ellátás. Az orvost, új lakóhelyén jól felszerelt rendelő várta. A gyó­gyító munka mellett házipatikát is vezet. — Azzal nem oldom meg a beteg problémáját, ha megírom a receptet és mehet kiváltani Szar­vasra. Egyszerűbb, ha a gyógy­szert mindjárt a rendelő patiká­jából megveszi — magyarázza. Szarka Gábor Csabacsűdön is rendel naponta, emellett ké­szül a háziorvosi szakvizsgájára. Mint mondja, kevés szabadide­jét legszívesebben családjával — feleségével és négy gyerme­kével—tölti. Csath Róza zés során egyetlen megkötés: a fesztiválon egy iskola egy mű­fajban csak egy tánccal szere­pelhet. Minden kategória győztese 10-10 ezer, második helyezettje 8-8 ezer, harmadik helyezettje 5-5 ezer forintos dí­jat kap, s minden kategóriában egy-egy különdíjat ítél oda a zsűri. Nevezési határidő. 1996. február 29, cím: Petőfi Sándor Művelődési központ, Mezőberény, Fő u. 4-6 sz., tele­fon: (66) 352-417. termelőktől történő felvásárlását napi piaci áron. Természetesen a szövetkezet keretein belüli nö­vénytermesztési teendőkre kon­centrálunk. Igyekszünk időben beszerezni a szükséges anyago­kat, így növényvédő szereket, műtrágyát, vetőmagot, hogy ezál­tal kivédjük, illetve csökkentsük a folyamatos áremelkedések költségnövelő hatását. Az idén remélhetőleg a termelési szerző­déseknél elismerik az infláció ha­tását, a felvásárlók árai jobban megközelítik a piaci valóságot. Az elmúlt években sajnos a mun­ka eredménye nem a termelőknél, hanem a kereskedőknél jelentke­zett. A fejlesztési terveink szeré­nyek. A terményszállításhoz a fűtőolajat szeretnénk földgázzal helyettesíteni—mondta egyebek mellett Lempert László. Gazdajegyző a testület előtt Szalagavató táncok fesztiválja Bővítették a tevékenységi kört Figyeljünk a hozzátartozóink sírhelyére! A temetők árnyékában Régi, de igaz aranymondás, az hal meg, akit elfelednek vagy a sírját nem gondozzák. Az embe­rek többsége a mindennapok ro­hanásában alig tud odafigyelni a sírhelyekre, azok újravásárlásá-* ra. A többség számára e témakör igencsak zűrzavaros, ismeret­len. A tisztázás végett kerestük fel Eleken Kocsis Józsefné intézőt. — A temetőkről és a temetke­zési tevékenységekről országos rendelet dönt. Eleken a temető fenntartója a római katolikus plébániahivatal — kezdte bevezetőben az ügyvezető. — A temetkezési teendőket én inté­zem, így a sírhely vásárlását és újravásárlását is. A sírhely hasz­nálata 25 évre, a sírboltok, fedett sírok használata 60 évre szól. A kettes vagy annál több sírhelyek használati ideje az utolsó betemetéstől számított 25 év. Egyébként a többes sírhely is egy sírhelynek minősül. Sajnos, nagyon sokan vannak, akik figyelmetlenségből, nemtörő­dömségből, a felhívások elle­nére sem váltják újra hozzátar­tozóik sírhelyét, valószínűleg úgy vannak vele, úgysem törté­nik semmi, és a pénzük is meg­marad. Tudni kell azonban, hogy a lejárati idő után a sírhe­lyet a temető fenntartója újra értékesítheti. Sokan vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem kaptak névre szóló értesí­tést hozzátartozójuk sírhely­ének lejártáról. Nos, a temető fenntartójának nem kötelessé­ge és adminisztratív szempont­ból képtelenség is lenne meg­tenni. Áz országos, megyei na­pilapokban, valamint a helyi kábeltévében jelennek meg a hirdetések három alkalommal, az első hirdetéstől számított hat hónap a türelmi idő. Sokan azt sem tudják, hogy sírboltok, fe­dett sírok készítéséhez a temető fenntartójának írásbeli engedé­lye szükséges, amelyet szintén nálam lehet beszerezni, Elek, Temető sor 3. szám alatt. A sírkőkészítők nagy része ugyan­csak nem ismeri, illetve nem tartja be a rájuk vonatkozó előírásokat, hiszen a felállítandó síremlék tervét, vázrajzát a temető fenntartójánál előze­tesen fel kellene mutatnia. Ez eddig nem minden esetben tör­tént meg, ezentúl azonban szi­gorúbban ellenőrizzük őket, végső szankcióként megtilthat­juk, hogy a temetőben dolgoz­hassanak, erre egyébként volt már példa — mondta Kocsis Józsefné. b—t Gyerekkoromban nem építettem hóvárat. Nem akarat kérdése volt, nem szerettem az erőszakot, a magamutogatást. A vár felépítését követően általá­ban a viaskodás került előtérbe. Ugyanis mindig akadtak olyanok, akik el szerették volna foglalni a más várát. Ilyenkor komoly táma­dások, verekedések zajlottak. Természetesen a dolgok mímelése mellett nagyon komoly pofonok is elcsattantak. Nos, én ezekkel úgy voltam, köszö­nöm, nem kérek. Persze eldugott helyen, egyedül hóvárat építeni nem volt nagy dolog. Ezt én is érzékeltem, és nem építettem. Fiamnak köszönve, mégsem maradtam ki e ce­remóniából. Egyik nap nagy havazás közepette megkért, hogy építsünk hóvárat. Megpróbáltam elodázni a dolgot, de hamarosan látnom kellett, hogy ebbéli tervezgetésemet képtelen leszek meg­valósítani. Ezért nekikezdtiink a munkálatoknak. Hólapáttal túrtuk, hánytuk, hordtuk a havat. Időnként meg-megemlítettem, talán mára elég is lesz. De fiam részéről azonnal jött az ellentmon­dást nem tűrőfelelet: Nem! Hóvárat építünk! Min­den embernek vannak felettesei, nekem is... To­vább építettünk, egy kicsit elfáradtuk, egy kicsit izzadtunk, de rendületlenül tovább munkálkod­tunk, és a hóvár, ha csak centiméterekkel is, de növekedett. Komoly idő eltelte után végre felépí­tettük a magunk hóvárát. Megfáradtán, átázva, de diadalérzéssel a szívünkben áll­tunk az építmény előtt. A várat néztük, fogtuk egymás kezét, nem beszéltünk. Egy villanásnyi időre összepillantottunk. Sem­mit sem szóltunk, de többet mondtunk bármely ékesszólásnál. Legyőztük a lustaságot, önmagunkat, és kicsit a természeti jelenséget. Gondolatban tovább mentem. Most egy dara­big pátyolgatjuk a várat. Mepróbáljuk megmente­ni, átmenteni a nyárnak. De hamarosan rá kell jönnünk, hogy ez képtelenség. A természet, mint mindig az idők folyamán, most is legyőzi az em­bert. A hóvár előbb-utóbb elolvad. Helyén idővel víztócsa jelzi voltát, majd az sem. De mindörökre megmarad emlékképnek, mint egy szimbólumként lesz jelen egy apa és egy fiú életében. Engedve az életfolyamatának, egykoron az elmesélésben is remélhetőleg tovább szárnyal a hóvár története. Amikor a nagyapáddal, amikor apám a dédapámmal..., legyőzve a lustaságot, egy kicsit a természeti jelenséget és egy kicsit önmagu­kat is, sűrű hóhullás közepette megépítették a hóvárat... Az embernek — a maga idejében — mindig mindent meg kel! tenni, amit megtehet, még akkor is, ha először úgy tűnik, hogy értelmetlen, hiszen, ha úgy vesszük, az életben minden értelmetlen, ha nett... Bernát Nándor Hóvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents