Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03-04 / 29. szám
A trombitás hattyú rekordja A legnagyobb repülő A repülés izgalmas és bonyolult manőveréhez az állatvilágnak egészen új technikai megoldásokat kellett kikísérletezni, illetve az evolúciónak létrehozni. Egyes rovarok repülés közben akár a másodpercenkénti kétszáznegyvenes szárnycsapást is elérhetik, miközben az emlősök és madarak többsége ennek csupán a töredékére képes. Az állatvilág repülési fenoménjei a madarak közül kerülnek ki. Példaként említhetjük az amerikai aranylilét, mely költözése során 3500—4000 kilométeres távolságot tesz meg gyakorlatilag megállás nélkül. A nagyméretű futómadarak, mint a strucc vagy az emu nem képesek a repülésre, vagy is a repülés képessége súlyhatárhoz k is kötött. Éppen ezért e héten a legnagyobb testű repképes madárról, az Észak- Amerikáhan élő tormbitás I hattyúról (Cygnus buccinator) i* beszélgettünk Szabó Péter tanár úrral, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola adjuntusával. Fekete fehéren Igazolt erkölcsök Amikor megtudtam, hogy az egyetemekre és főiskolákra készülő diákoknak — egy tavalyi kormányrendelet szerint — erkölcsi bizonyítványt kell csatolniuk a felvételi kérelemhez, arra gondoltam, kiveszem a gyereket a suliból. Mégse járjon bűnözők közé. Igyekeztünk rendesen nevelni, nem iszik, nem dohányzik, nem szipózik, szóval olyan amilyennek lennie kell. (Szerintünk, mert ugyebár minden szülőnek a maga gyereke a legjobb, legszebb, legokosabb.) Bezzeg a többi, ott az iskolában. Akiket eleddig szintúgy rendes gyereknek tartottam, ám most kiderült róluk, akár bűnözők is lehetnek. Még a legjobbak is. Különben mi másért tették volna kötelezővé az erkölcsit? Már épp készültem menni az igazgatóhoz — kabát, sapka, bakancs rajtam —, amikor bevillant: hoppá, hát az én fiam is „bandabeli”. Hiszen ő is gyanús, neki is erkölcsiért kell „folyamodnia”. Kabát, sapka, bakancs le, igazgató bácsi nem molesztálva az én alantas —- mellesleg fentről sugallt — gyanúmmal. A félelemtől reszketve leültettem a gyereket és kitöltettem vele a kérelmet. Odaadtam neki a 800 forintot—amibe erkölcsösségének igazolása kerül —, majd postáztam az egészet a BM-be. Később áldottam az eszemet mamelukságomért, mert január 10-i dátummal figyelmeztető levelet kaptak az igazgatók a művelődési és közoktatási tárcától (műv. min.),—tudtam meg egy csabai diritől —, hogy gyorsítsák meg az erkölcsi bizonyítvány-kérést. Rendes ez a műv. min. — gondoltam magamban: hogy ügyelnek arra, hogy ki ne szaladjunk a határidőből! Január 25-én aztán — mire majd minden felvételiző megkérte az erkölcsit —jött a „hidegzuhany”: a kormány orrba vágta a minisztériumot és önnön magát. Úgy határozott, mégse kell az erkölcsi. Elismerte amit rajtuk kívül mindenki tud: a középiskolák nappali tagozatán nem tanulnak büntetett előéletűek. Időközben megkaptuk az igazolást a BM-től: a gyerek erkölcsös. Megnyugodtunk. Ez azért megért 800 forintot — az államnak. Árpás! Zoltán A hattyúk közé tartozik a legnagyobb testű repülő madár — A trombitás hattyú hazája Brit-Co- lumbiától a Hudson-öbölig terjed. A teleket a sebes folyású, be nem fagyó vizeken tölti, de mivel nem tűri a környezeti változásokat, az ember közelségét, ezért a kipusztulás veszélye fenyegette. 1935-ben már csak 73 egyed létezett belőle a világon. A természetvédők ennek tudatában különös figyelmet fordítottak e fajra a számukra létesített természetvédelmi területeken, a Yellowstone Nemzeti Park közelében. E védettség hatására a trombitás hattyúk száma 1960-ra kétezerre emelkedett, s a helyzet mára némileg tovább javult. E madár testsúlya általában 20 kilogramm körüli, s ezzel a trombitás hattyú a legnagyobb méretű repülő faj a világon. — Európában melyik a legnagyobb testű repülő madár? — Ez a faj — ha nem is nagy számban —, de Magyarországon is költ. A szigorúan védett nagy túzokról (Otis tarda) van szó. A faj kakasa egy méter, tyúkja nyolcvan centiméter hosszú. Nyújtott nyakkal repül, lassú, de erőteljes számycsapásokkal. Nagyon óvatos madár, kisebb csapatokban él, s a nyílt, fátlan síkságokat, pusztákat, nagy kiterjedésű gabonatáblákat kedveli. Európai rekordernek azért mondható, mert testsúlya 14—16 kilogramm között van. Erőteljes megfogyatkozásához többek között az is hozzájárult, hogy a húsa, mely nagyon ízletes, gasztronómiai csemegének számított. Csupán Amerika felfedezése, a pulyka Európába érkezése szorította ki a konyhára szánt madarak közül. — Beszéltünk arról, hogy a repképesség összefügg a testsúllyal. Elméletileg mekkora az a súly, melyet szárnyak a levegőbe emelhetnének? — Elméletileg még a száz kilogrammos madarak is tudnának repülni, de a biztonsági határ miatt ez csaknem a tizedére szorul vissza. A csodálatos repülő, a hatalmas számyfesztávolságú albatrosz sem nehezebb 12 kilogrammnál. — A repülésen túl az úszás terén is hatalmas teljesítményekről, erőről számolnak be a krónikák. Említsünk ezek közül is néhányat! — Ecuador partjainál, nyugodt nyári napon egy halászhajó legénysége arra lett figyelmes, hogy megremeg a hajó törzse, majd féloldalra dől. Úgy érezték, mintha torpedó fúródott volna a hajó oldalába. Mikor alaposabban megvizsgálták az akkorra már süllyedő bárkát, óriási kardhal tetemét pillantották meg, mely eltéveszthette a zsákmányt és teljes erővel fúródott a halászhajó oldalába. A kardhal fogazott kardja átütött a hajó nyolc centiméter vastag oldalán és kiszakított belőle közel fél méter széles darabot. — Ehhez az erőn, energián kívül óriási sebességre is szükség van. A kardhal is az úszó rekorderek egyike? — A kutatók a leggyorsabbakként a barrakúdákat, vitorlás és a kardhalakat tartják számon. Ezek 120—150 kilométeres sebességet is elérnek a víz alatt. A barrakúda rekordja különlegességgel is szolgál, ugyanis testét olyan nyálka borítja, mely jelentősen, hatvanhat százalékkal képes csökkenteni a víz és a test közötti súrlódást. Ez a barrakúda titka. E kevésbé ismert, veszélyes ragadozóról — mely két-három méteresre is megnő, súlya elérheti a 100—150 kilogrammot is — lesz szó a következő héten. Készéi L. András N Figyelem akciói Figyelem akciói Téli vásár a Minipolnál a Vízöntő jegyében február 5-étől február 29-éig. Tisztelt vásárlóink figyelmébe ajánljuk a MINIPOL Kft. ital nagy- és kiskereskedés telephelyeit, ahol nagykereskedelmi áron szolgáljuk ki kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—16 óráig, szombaton 8—12 óráig. TELEPHELYEINK: ❖ Békéscsaba, Szarvasi út 103. Telefon: (OO) 441-257. ❖ Békés, Szarvasi út 15. Telefon: (00) 384-180. ❖ Gyoinaendriid, Fő út 214. Telefon: (OO) 388-408. Akciós termékeink: AMSTEL, 0,5 65 Ft Sió ICE tea, 1/1 TP 83 Ft KAISER, 0,5 60 Ft VV. 2 1-es Pepsi-termékek 120 Ft Pepsi-termékek, 1/1 55 Ft Apenta, 1,5 VY 50 Ft Sió kajszi TP, 1/1 112 Ft Apenta, 1,5 PÉT 55 Ft HOHES C, 1/1 TP 165 Ft iratait az ólát b tartalmazzák! Mit szól hozzá, kedves tanár úr? A megbeszélés nem azt jelenti, hogy mindent tudomásul kell vennünk Mi történik itt? - teszik fel naponta ezrek, tízezrek a kérdést. Az egészből nem értenek semmit. Mi folyik itt valójában, rendszerváltás vagy valami más? Kételyek között utazunk ezen a huszadik század végi Magyarországon. Segíteni szeretnénk. A mai magyar valóságot értelmezni. A tanár úr, akit megszólaltatunk egyetemi docens, Kelet-Európa-szakértő. Most a pártokon belüli feszültségek és csoportosulások okairól kérdezzük. —Tehát, mit szól hozzá, tanár úr? — Nehéz megmondani, hogy a pártokon belüli törésvonalak kialakulásában mekkora szerepe van az egyéni ambícióknak, vagyis a szubjektív tényezőknek, és mekkora az objektív valóságnak. Ezt külön meg kellene vizsgálni, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a döntő ok: a pártoknak a rendszerváltás által felvetett kérdésekre adott válaszai nem alkalmas válaszok. Azért nem alkalmasak, mert maguk a tömegek utasítják el ezeket a válaszokat. Ez látszódik a tömegek apátiáján, kedvetlenségén, a politikától való elfordulásán, a pártok hitelvesztésén és — amire a kérdése utal — a pártok széttöredezésén, klub-pártokká válásán. —Logikusnak látszik amit mond, de ebből nemfeltétlenül következik, hogy a pártokon belül viszályok keletkezzenek. — Pusztán ettől tényleg nem, de a politikusok érzékelik, hogy a társadalomban félelmek csomósodnak, és egyre kevesebben látják alkalmasnak a politikai garnitúrát — akár a kormánykoalíciót, akár az ellenzéket—arra, hogy kivezesse az országot a válságból. Nyilvánvaló, hogy a tömegek félelme és bizalmatlansága felveti a pártokban a személyi alkalmasság kérdését. Megkezdődik a pártharc — ennek vagyunk most tanúi—, a bűnbakkeresés, hogy személy szerint ki vagy kik a felelősek a bizalomvesztésért, kiket kell „kilőni” a vezetésből, hogy a párt hitele növekedjen. A legkülönbözőbb erővonalak keresztezik egymást, önjelöltek és mások által jelöltek lépnek színre, akikről elhiszik, vagy akik elhitetik magukról, hogy ők majd helyreállítják a párt, a parlamenti frakció, a kormánykoalíció, vagy az ellenzék tekintélyét. — Most kimondta azt, amit az első kérdésre adott válaszában csak kerülgetett. Nevezetesen, hogy személyi harcról, egyéni ambíciókról van szó. — Csak látszólag. A személyi harc következmény. Egy sikeres, népszerű pártban senki nem kérdőjelezi meg a vezetők hitelét és hozzáértését. A lényeg tehát: a pártok lelepleződtek. Kiderült, nem rendelkeznek azzal a szellemi munícióval, amivel erre a helyzetre regionális és globális értelemben egyaránt megoldást, ráadásul magyar megoldást tudnának kínálni. — Miért épp most robbant ki a vezetői válság az MDF-ben és a személyi kérdések sora az MSZP-ben, amikor a társadalomban már vagy két éve munkál a félelem? — Ez igaz, de az úgynevezett Bokros-csomag után mindenkinek be kellett látnia: az udvarlás ideje lejárt. Vagyis, ha azt hiszik, hogy a tömegeknek teendő engedményekkel, udvarlásokkal még mindig le lehet vezetni az elégedetlenséget, akkor nagyot tévednek. Ez legalább akkora tévedés, mint a tömegek lenézése, megbélyegzése, vagy számonkérése 56-ban a Gerő-féle beszédben. Ha úgy gondolják, hogy rá lehet beszélni a tömegeket arra, hogy áldozatokat hozzanak, de nem kapnak érte semmit, akkor rosszul gondolják, egészen egyszerűen nem értik a kapitalizmus értéktartományát, vagy ha értik, akkor egyoldalúan értelmezik. — Már ne haragudjon, de honnan értenék? A marxizmus — legalábbis Kelet-Európábán — halott, s vele meghalt az elmélet is. — Valóban, elméletről beszélni gyanús. Sokakban a régi rendszert idézi fel, ami nagy baj, mert nem lehet megspórolni, kihagyni az elméleti műhelymunkát. A szót értés az emberekkel, a dolgok megbeszélése velük ugyanis nem azt jelenti, hogy ők csak tudomásul vehetik a dolgokat. Úgy kell ennek a párbeszédnek zajlania, hogy a civil szervezetek, a demokratikus társaságok által felvetett valós kérdések a napi politikai gondolkodás részévé váljanak. Csak így lehet stabil a kormányzás, a parlament, az egész belpolitika, csak így haladhatunk a piacgazdaság felé. Tehát annyira szociálissá kell tenni ezt a menetelt, amennyire csak lehet és annyira korlátozni a kapitalizmust, amennyire csak lehet. Közben pedig annyira és olyan ütemben kiépíteni a kapitalista rendszer elemeit, amilyen mértékben a lehetőség, illetve a szükség alkalmat ad rá.
