Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-29 / 51. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1996. február 29., csütörtök o Megkérdeztük olvasóinkat Oláh Pál, 36 éves geszti munka- nélküli: — Szerintem egy jó főnök nem csak gépnek nézi a beosztottjait, hanem embernek is, hiszen valamennyiünknek lehetnek időszakai, amikor valami miatt gyengébben teljesítünk. Sajnos egyre több az olyan munkaadó, aki telezsúfolja az alkalmazottját munkával, fizetni meg nem szeret. Nekem szerencsém volt az előző munkahelyemen, jó főnököm volt, s most félek is, sikerül-e olyan emberséges munkaadóra találnom, amilyen ővolt. Milyen a jó főnök? Sajti Krisztina, 22 éves kisnyéki kötőnő: — Szerintem a jó főnököt érdekli, hogy mit mondanak a be-. osztottjai. Figyelembe veszi a dolgozók ötleteit, elképzeléseit. Lehetőséget ad arra, hogy az ember sikerélményt szerezzen a munkájában. Aki nem tud uralkodni a hangulatán, az ne törekedjen főnöki babérokra. A főnök legyen több a beosztottjánál azzal is, hogy következetes, hogy higgadtan és nyugodtan érvel a maga igaza mellett. Soha ne nézze le az egyszerű dolgozót, s annak gondjait. Németh Károly, 72 éves nagy- gyantéi nyugdíjas: — Legyen emberséges, igazságos, egyenes gerincű. Ha ezek a tulajdonságok megvannak egy munkaadóban, már nagy baj nem lehet. Ha valaki hajlong össze-vissza, nem lehet hozzá alkalmazkodni. Ennél rosszabb a világon nincs. A jó vezető határozott, de ez ne diktátorságot jelentsen. Ha a helyzet úgy hozza, fogadja el a jogos kritikát. A beosztottjai így méginkább tisztelni fogják. Tekintélyt nem lehet konoksággal és véres szigorral kivívni. Nyári Rudolfné 20 éves méhkeréki óvőnő-hallgató és Bordás Tivadarné, 50 éves méhkeréki rokkantnyugdíjas (volt óvónő): — Legyen jó pénzügyi szakértő és jó menedzser, vagyis jó gazdája legyen a rábízott cégnek, így biztosítsa beosztotjait a munkahelyről. Manapság ugyanis az egészség után ez a legnagyobb kincs. Nagyon fontos, hogy értsen ahhoz, amit a beosztottjai csinálnak, különben nincs jogalapja követelni és tekintélye sem lesz. Vegye figyelembe, hogy az emberek éreznek és lelkűk van. M. M. Búcsú a balettmestertől Ismét gyászolunk. Pirikét gyászolja családja, férje, két kis unokája, sok ezer tanítványa, ismerőse, tisztelője, a város, a Békés Megyei Művelődési Központ. Kabódi Sándomé 1931- ben született Budapesten. 1954-től dolgozott a közművelődés területén, 1957-től a békéscsabai művelődési házban, majd a megyei művelődési központban. Balettiskolát alapított és vezetett évtizedeken keresztül. A kis óvodások, iskolások oktatása szívügye volt, sok ezer gyermekkel ismertette és szerettette meg a tánc, a balett művészetét. Negyven növendéke az Állami Balett Intézetben folytatta tanulmányait. Egykori tanítványai közül többen hazai és külföldi színházak hivatásos művészei (Debrecen, Szeged, Győr, Pécs, Magyar Állami Operaház, német és dán társulatok tagjai). Balettstúdiót is működtetett, a Jókai Színházban megtartott vizsgaelőadások mindig rangos eseményt jelentettek a város kulturális életében. Három évtizedes munkássága eredményeként több városban megindult a balettoktatás. 1986-ban ment nyugdíjba. Aki ismerte, szerette, rajongott Pirikéért. Tanítványai örömmel mentek az óráira, és a mindig csinos, fess, energiával teli balettmestert őrzik emlékezetükben. A tanítás mellett szívesen szakított időt a gyerekek lelki életére is. Amit teremtett, folytatódik Szokol Mariann balettiskolájában. „Pirikétől kaptam, neki köszönhetem a hivatásomat, ami az életem — mondja egykori tanítványa. — Hétéves koromban kezdtem balettozni, Piriké szerettette meg velem a táncot. Egyéniség volt, valódi kisugárzással.” Kabódi Sándomé ham- vasztás utáni búcsúztatása március 19-én 12 órakor lesz Békéscsabán, a Berényi úti temetőben. N. K. Nagyszénási történetek Sokba kerül rendet bontani Ecsegfalván sikeres évet zártak Nagyszénás történetének kutatásából — Czeglédi Mihály szerkesztésében — immár a harmadik kötet jelenik meg a nagyközségi könyvtár kiadásában. A mintegy 200 oldalas, szép kivitelezésű könyv 5 tanulmányt tartalmaz. Gyenge Antal 1596-tól 1848-ig tekinti át a település történetét a legújabb kutatások alapján. Bemutatja a Harruckem család történetét is. Kulcsár Lászlóné a nagyszénási nazaré- nusokról értekezik. A könyv legterjedelmesebb munkája Já- vorcsik Béla tollából származik, a Parasztlakodalom a vőfélyversek tükrében címmel. Ez az anyag a Néprajzi Múzeum által 1994-re meghirdetett'Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton II. helyezést ért el. Nagyszénás képviselő-testülete megalkotta a település környezetvédelméről és tisztántartásáról szóló rendeletét. Többek között a hulladék, a szemét elhelyezéséről annak kell gondoskodnia, akinél az keletkezik. Ha a szemetelő kiléte nem állapítható meg, akkor a „feltalálóhely” szerint illetékes ingatlantulajdonos dolga. Bármilyen esetben, ha a közterület szennyeződik, annak okozója köteles az eredeti állapotot helyreállítani. A zöldterületet, közvagyont rongálok is szabály- sértőnek minősülnek, s minden egyes „minősítés” 20 ezer forint büntetést von maga után. Szigorú szabályok szólnak a kommunális szennyvíz kezeléséről, az állatok tartásáról, a veszélyes hulladék kezeléséről. J. V. K. Az ecsegfalvi önkormányzat sikeresen zárta az elmúlt évet — derült ki a képviselő-testület legutóbbi ülésén. A több mint 3 millió forintos pénzmaradványból 418 ezer forint erejéig visszafizetési kötelezettségeit teljesíti az önkormányzat, a többi 2,9 millió forintot pedig az idén költik el. Az útalaptól jelentősebb összeget nyertek. Ezt a pénzt lakossági hozzájárulásokkal egészítették ki. így készült el az Ady Endre utca 1450 négyzetméteres aszfaltburkolata. A település legnagyobb kiadásait a támogatás-kifizetések jelentették. Ám mivel az önkormányzat 50 munkanélkülit foglalkozfatott, a tervezetthez képest a kiadási oldal is csökkent. Az idei év költségvetését március 11 -én tárgyalják. (Magy ári) TEGLAVASAR a készlet erejéig! KÖRÖS 30/19 20 db/m2 70,0 Ft/db KÖRÖS 30/23,8 16 db/m2 90,0 Ft/db ' KÖRÖS 36/19 20 db/m2 85,0 Ft/db KÖRÖS 36/23,8 ló db/m2 98,0 Ft/db Saját szállítás esetén kedvezményt biztosítunk. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Keresse vevőszolgálati irodáinkat! JAMINA Rt. 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88. Telefon: (óó) 441-670. Telefax: (óó) 441-658. A TIT sorsa megpecsételődhet? A TIT Körösök Vidéke Egyesületének újonnan (öt évre) választott elnöke dr. Papp Tibor, „civilben” a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Kapcsolataival, szakmai tekintélyével, mondhatni szívvel- lélekkel az ismeretterjesztés ügye mellé állt a társadalmi megbízatás vállalásával. — Szűklátókörűségnek tartom a 150 éves TIT munkájának lényegét a „múlt rendszer csökevé- nyének” tekinteni — fejti ki nézeteit Papp Tibor. — Átéltük mi is a változásokat, a politikaiakat és a pénzügyieket egyaránt beleértve. A természet és társadalomtudományi ismeretek terjesztése bővüljön az általános és szakmai műveltség, az állandóan megújuló ismeretek fejlesztésével a humán és a reál területeken egyaránt. A magyar értelmiség esetében is csak a magasra emelkedő szellemi kapacitás lesz képes az országot, a régiót kimozdítani a holtpontról. A megye humán erőforrásainak egyik szomorú mutatója, hogy a munkanélküliek 60 százaléka képzetlen ember. — Milyen régi ismeretterjesztő formákat és tartalmakat őriztek meg és melyek az újabbak? — Az idegen nyelv, az informatika, a számítástechnika területein rengeteg az oktatni- való. A személyi háttér biztosítása mellett meg kell változtatni a régió szerepét is. A környezetet figyelembe vevő térségi változtatásokat kell szorgalmazni a mezőgazdaság, az „Képezni kell az embereket’ ja dr. Papp Tibor-vall ipar fejlesztése területén, s ebben az ismeretterjesztésnek döntő feladata van. A tájba illő, a környezetet védő, szépítő fejlesztésekre, képzésekre kell törekednie a TIT- nek, az Agrártudományi Egyesületnek és minden tudományos szakmai társaságnak. Maradnak az előadásos ismeretterjesztő formák, a tanfolyamok, a szoros együttműködés a hasonló szervezetekkel és különböző intézményekkel. A Svéd Munkások Oktatási Szövetségével harmadik éve tartó kapcsolatból nagyon sokat hasznosíthatnak a Békés megyeiek. — Fenyegető hírként arról hallottunk, hogy el kell hagyniuk jelenlegi megszokott, ismert székházukat. —A TIT terveinek megvalósításához megfelelő feltételekre van szüksége. Harminc- három éve költözött ez a szervezet a jelenlegi helyére, ahonnan városi egységként megyei kisugárzású munkát végeznek. A Szent István téri székház bérletéért egyre több pénzt kíván a megyei jogú város beszedni, eladni viszont nem akarják. Az emberek ősidők óta itt keresik az ismeretterjesztő társulatot, a rendezvényeinket, tanfolyamainkat. Tudom, nehéz helyzetben van a város, de annyira nem lehet, hogy lebecsülje az ismeretterjesztés fontosságát. Ismételten szeretnénk kiépíteni a területi TIT szervezeteket, főként azokon a településeken, amelyekkel ma is folyamatos a kapcsolatunk. Az országos költség- vetésből 63 millió forintot kap az ismeretterjesztés, ez persze nagyon kis pénz a tevékenység egészéhez viszonyítva. Nonprofit a szervezetünk, igen olcsó minden rendezvényünk, mi is legalább az ön- fenntartást szeretnénk megélni. A várostól annyit kérnénk, hogy segítsenek a helyzetünkön. Ha felemelik a bérleti díjat, az a TIT további sorsát végzetesen megpecsételheti. Amíg biztosat nem tudunk, nem is tervezhetünk, pedig legalább az épület állagmegóvásáról gondoskodni kellene. Sokszor került nehéz helyzetbe a magyar gazdaság és társadalom, a bajokon felülemelkedni köztudottan csak a tudás gyarapításával lehet. Bede Zsóka
