Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

1996. február 26., hétfő HAZAI TÜKÖR Reformpárti baloldali szocialisták Az áldozatok értelme Az MSZP baloldali tömörülé­sének nem áll szándékában pártszakadást előidézni, el­lenkezőleg: az a véleménye, hogy aki a párt felbomlasztá- sát kívánná, az a jobboldali populizmusnak nyit utat. Krausz Tamás, a tömörülés al- elnöke hétvégi országos érte­kezletüket követően mindehhez hozzátette: szeretnék, ha a tő­kével szemben polgárjogot nyerne az ember, és hangot kapnának azok a társadalmi csoportok is, amelyek nem „erőnyerők” a magyar átalaku­lási folyamatban. Egyetértenek azzal, hogy reformra szorulnak a különböző államháztartási rendszerek, ám elengedhetet­lennek tartják, hogy a rászoru­lók megkapják a minimális jo­got az életben maradáshoz. A tanácskozás résztvevői felszólalásaikban - nem a párt­szakítás szándékával - élesen bírálták a kormányzat egyes szociális és gazdaságpolitikai intézkedéseit, valamint a párt­vezetés bizonyos lépéseit. A tömörülés tagjai kinyilvá­nították, hogy a jelenlegi hely­zetben nincs alternatívája Horn Gyula pártelnöknek, az elnök­ség összetételében viszont vál­toztatásokat szorgalmaznak. Ne termelési értekezlet le­gyen, hanem politikai vita jel­lemezze az MSZP március végi kongresszusát - ezt már Csinta­lan Sándor, az MSZP ügyve­zető alelnöke hangoztatta Oroszlányban, a párt Komá- rom-Esztergom megyei mun­kástagozatának gyűlésén. A po­litikus szerint a kongresszuson abból kell kiindulni, hogy a gazdasági reformok folytatá­sára még akkor is szükség van, ha azok érzékenyen érintik a lakosság többségét. Hangsúlyozta: nem szabad letérni a megkezdett útról, an­nak ellenére sem, hogy többek állításával szemben még nem lehet tudni, mikor fordul jobbra a lecsúszott rétegek sorsa. Ha a kormány mégis elhagyná az eddigi utat, akkor a nemzet ed­digi áldozatvállalása is értel­metlenné válna. Zsebszerződéssel megy a föld A vidékpolitikáról Lakiteleken A vidékpolitika, a mezőgaz­daság, a földtulajdon volt a témája ezen a hétvégén a Lakiteleki Népfőiskola elő­adás-sorozatának. Az ország földtulajdonosainak több mint 80 százaléka nem maga műveli meg területét, ami nagy részben még nincs is a ne­vére írva. Kis Zoltán, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkára tegnapi előadásában rámutatott: eddig a kárpótlási földeknek mintegy 68. a részaránytulaj­donnak pedig alig 40 százalékát jegyezték be. Ha már a tulajdonosok zseb- szerződéssel vagy különféle más trükkökkel úgyis eladják földjeiket külföldieknek, jobb lenne jogi úton megengedni. Az MDF agrárgazdasági szakértői adták meg a vita alaphangját. Bogárdi Zoltán úgy vélte: a pangó mezőgazda­ság miatt ismét megindul a népvándorlás a falvakból a vá­rosokba. Raskó György volt földművelésügyi államtitkár szerint agrárügyekben bizony­talan a kormány. Lakos László miniszter válasza szerint azon­ban másfél év után is vállalható a kormány agrárpolitikája. Száz levél az elnöknek A tét: a napirend eló'tti közszereplés Ne csak a frakcióvezető, ha­nem a frakció által kijelölt más képviselő is kaphasson napirend előtt szót. Ezt kez­deményezik a KDNP képvise­lői az Országgyűlés házbi­zottságának soron következő ülésén. A párt elnökségének szombati ülésén Giczy György pártelnök a helyi szervezetektől kapott több mint 100 levélről számolt be. Ezek tanúsága szerint a tag­ság jelentős része őt látta volna szívesebben a frakcióvezetői poszton. Isépy Tamás frakcióvezető bejelentette: a KDNP kezde­ményezi a házbizottság csütör­töki ülésén, hogy a miniszterel­nök és a kormánytagok napi­rend előtti felszólalásaira a frakció által kijelölt személy, alkalmasint a pártelnök reagál­hasson. így megszűnhetne a ko­rábbi vita oka. Tegnap egyébként megkez­dődött a kereszténydemokrata képviselők kétnapos tanácsko­zása, a többi között a parla­menti csoport működéséről és a frakció alapszabályának módo­sításáról. A kicsi, a közepes és a privatizáció Nemzetközi konferencia a korrupcióról Hat év alatt megnégyszereződött hazánkban a bűncse­lekmények száma, de a leleplezett vesztegetési ügyeké minden évben ezer alatt maradt. Nem csökkent, de nem is terjedt a korrupció - hangzott el a hétvégén Budapesten megrendezett konferencián. A Friedrich Naumann Alapít­vány által szervezett tanács­kozáson Kránitz Mariann, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet mun­katársa vázolta a hazai helyze­tet. Emlékeztetett rá, hogy ná­lunk meglehetősen régi ha­gyománya van a „kis korrup­ciónak”, a borravalónak, az orvosi hálapénznek. Rendsze­rint viszonylag kis összegek cserélnek így gazdát, de jelen­tőségük összességében még­sem csekély. Felmérések sze­rint már a nyolcvanas években zsebből zsebbe vándorolt a nemzeti össztermék több mint négy százaléka. A „közepes korrupció”, vagyis a hivatali, gazdasági vezetők megvesztegetése - amit a törvény is büntet - álta­lában homályban marad. 1990 óta csaknem megnégyszere­ződtek az ismertté vált bűncse­lekmények, ám eközben a fel­derített vesztegetések száma mindig ezer alatt maradt. A nagy, a társadalomra ki­emelten veszélyes korrupció elsősorban a privatizációval, a magánítással függ össze. E té­nyeket a társadalom mind ne­hezebben fogadja el, ha a nyilvánosság révén tudomást szerez róluk. A bírósági ítéle­teket enyhének tartja, kemé­nyebb büntetéseket akar. Ám a korrupció ellen nem lehet csu­pán büntetőjogi eszközökkel fellépni - mondotta a kutató. Dörnbach Alajos ország- gyűlési képviselő az ellenőr­zés és a szabályozás fontos­ságát hangsúlyozta. Úgy vélte, a túlzott szabályozás árthat a gazdaság hatékony­ságának, a szabadosság vi­szont az ország latin-ameri- kanizálódásához vezethet. Változó szociális ellátórendszer: terhességi-gyermekágyi segély Keresetpótló támogatás anyáknak A szociális ellátórendszerek változása érinti a terhességi­gyermekágyi segélyt is. Ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, április 15-től csökken e segély ha­vonta folyósítandó összege. A módosuló családtámogatási rendszernek változatlanul fon­tos része a terhességi-gyer­mekágyi segély. Az erre vo­natkozó nélkülözhetetlen tud­nivalókat, s a tervezett változ­tatásokat Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosz­tályvezetője foglalta össze munkatársunknak. A jogosultság feltételeiben nem lesz változás. Ez a kere­setpótló támogatás továbbra is azoknak az anyáknak jár ­mondotta akik a szülést megelőző két évben legalább 180 nap biztosítási időt „gyűjtöttek össze”. Más szó­val: a szülés előtti két évben 180 napig tartó munkaviszo­nyuk volt, vagy vállalkozó­ként 180 napig fizették a tár­sadalombiztosítási járulékot. Ők jelenleg napi átlagkerese­tük 65 százalékát kapják, se­gélyként. Április 15-e után viszont csak az átlagkereset 60 százalékára számíthatnak. Azok a kismamák, akik a szülést megelőző két éven be­lül legalább 270 napi társada­lombiztosítási jogosultságot igazolnak, jelenleg a napi át­lagkeresettel azonos összeget, tehát annak 100 százalékát kapják, segélyként. Ha a tör­vény megszületik, április 15- től ők is a táppénz-megállapí­tással azonos mértékű, 70 szá­zalékos segélyre jogosultak . Ez a keresetpótlás 24 hétre jár, és a terhesgondozási kis­könyv bemutatásával lehet igényelni a munkáltatónál, vagy az illetékes egészségbiz­tosítási pénztárnál. (németh) Kiterjesztik a kulturális járulék fizetőinek körét Kétszer annyi pénz kerül az alapba A jövőben nemcsak a festmény, hanem a képkeret után is kulturális járulékot fizetnek a „gyártók” és a forgalmazók. Hamarosan kiterjesztik ugyanis a járulék fizetésére kötele­zett termékek, szolgáltatások körét. A bevételt művészeti és igényes szórakoztató programok támogatására fordítják. Ha a kormányjavaslatot elfo­gadja az Országgyűlés, akkor nem csupán maguk a kulturá­lis termékek és szolgáltatások, hanem a kultúra valamely ágával érintkező iparcikkek és szolgáltatások is adókötelesek lesznek - mondotta Perük Pál, a Nemzeti Kulturális Alap ügyvezető igazgatója. Bár ez utóbbiak részletes listája még nem készült el, jól látható, hogy a kör a korábbi­nál lényegesen szélesebb lesz. Az 1-3 százalék fizetési köte­lezettség kiterjed majd például a fa és műanyag dísztárgyak, lakberendezési termékek gyár­tóira, importálóira, a szakmai reklámok, kereskedelmi kata­lógusok kiadóira is. Járulékosak lesznek a jövő­ben a színes művirágok, az „ennivaló” műanyag gyümöl­csök, az esküvői videofelvéte­lek, a tv- és rádiókészülékek. Külön kategóriába sorolták a pornó-, a szex- és az erőszak­tartalmú műveket, 20 százalé­kos járulékfizetési kötelezett­séggel. A valaha volt „giccsadó” 1989-ben alakult át minden kulturális termékre és szolgál­tatásra kötelező járulékká - mondotta Perlik Pál. - Ezt a kört terjesztik most ki, s a pénz teljes egészében a kultú­rához kerül. Tavaly például 800 millió forinttal támogatta az alap a pályázatok révén a művészeti és igényesen szórakoztató programokat, intézményeket. Folyóiratok, iskolai könyvtá­rak, néptánc-, zenei, színházi és amatőr produkciók, köny­vek, drámák, zenei művek jöt­tek létre, gazdagodtak a járu­lékok révén. A szakmai zsűrik azonban három-három és fél­szer ekkora összeget is ki tud­tak volna osztani. A mostani kormányjavaslat nyomán évente csaknem egy- milliárddal emelkedik a kultu­rális járulékbevétel. D. G. Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület elé kerül egyebek kö­zött az az indítvány, amely sze­rint a társadalombiztosítási já­rulék számítási módja hátrá­nyosan megkülönbözteti a tár­sas vállalkozások tagjait. Egy beadvány szerint a kormány mindmáig nem tett eleget a pá­rizsi békeszerződésből adódó kártalanítási kötelezettségének, egy másik pedig a nyugdíjszá­mítás jelenleg érvényes mód­szerét kifogásolja. Az SZDSZ Országos Tanácsa meghallgatta és tudomásul vette a testület emberi jogi bi­zottságának beszámolóját, amelynek témája az volt, mi­ként érvényesülnek az emberi jogok a rendőrség munkájában. A vizsgálat kiterjedt a hátrá­nyos helyzetben lévő kisebbsé­gek hatóságokkal összefüggő panaszaira. A rendőrséggel szembeni feljelentéseknek alig két-három százaléka éri el a bí­rósági szankciót. A Diákparlament jó munkát végzett, állapították meg a há­romnapos kaposvári találkozó végeztével a résztvevők. Meg­állapodtak egyebek mellett ab­ban, hogy ösztönözni kell a te­lepülési ifjúsági önkormányza­tok megalakítását és azt, hogy minden iskolában legyen diák­önkormányzat. Szeretnék, ha új tantárgyként bevezetnék az ál­lampolgári ismereteket. A helyi közösségek fejlesz­tése a célja a vasárnap megala­kult Magyar Polgári Együttmű­ködés Egyesületnek. A szerve­zet egyetlen párt meghosszab­bított karja sem kíván lenni. A nemzet hagyományos értékei és az európai kulturális örökség iránt elkötelezett, a jogállami­ság, a szociális piacgazdaság és a magyar polgári demokrácia erősítése érdekében tenni kész polgárokat vár soraiba. A Kőolajkutató Rt. ügyében a már közzétetteken kívül olyan dokumentumok vannak a szol­noki polgármester, Várhegyi Attila birtokában, amelyek bi­zonyítják, hogy az ÁPV Rt. egész sor hibát követett el. Mint ismeretes, az olajcéget orosz érdekeltségű vásárlónak ítélték oda a privatizálási pályázaton, annak ellenére, hogy a munka- vállalók ajánlata az érintettek szerint kedvezőbb volt. Amennyiben szükséges, a pol­gármester a többi részletet is a nyilvánosság elé tárja. Visszatért gondozójához vasárnapra virradóra az a kau­kázusi farkas, amely még a múlt pénteken szökött meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Búj község egyik portájá­ról. Az engedély nélkül beho­zott állat valószínűleg valame­lyik hazai állatkertbe kerül. Egységesített szívügyek Hazánkban eddig legfeljebb ezer katéteres és 3 ezer nyitott szívműtétet végeztek évente. A várólistán szereplők közül csak minden második beteg érhette meg az utolsó reményt jelentő beavatkozást. A szívsebészeti hálózat fejlesztési programjáról dr. Rácz Jenő, a Népjóléti Minisztérium ellátásszervezési osztá­lyának vezetője tájékoztatta lapunkat. Előrebocsátotta: a tárca korsze­rűsítési programjában megkü­lönböztetett figyelmet szentel a szív- és érrendszeri bajok meg­előzésének, s a már kialakultak mielőbbi felderítésének. Ma­gyarországon ugyanis immár minden második korai elhalá­lozást e betegségek okozzák. Számottevő előrelépés csakis akkor érhető el, ha az időben kiszűrt, terápiára szoruló ál­lampolgárok gondozását egy­séges szerkezetű és szemléletű hálózat látja el. Ennek hatására .mind kevesebbszer lesz szük­ség a legsúlyosabb, egyszer­smind legdrágább beavatkozá­sokra. Nyugat-Európában az esetek nagy részében elegendő a katéterterápia, nálunk ezt rit­kán alkalmazzák. Hazánkban a kardiológiai el­látással jelenleg javarészt a kórházak belgyógyászati osztá­lyain foglalkoznak. A diagnosz­tika és a terápia kiválasztása nagymértékben függ a helyi technikai és személyi adottsá­goktól. Ez nehezíti az azonos színvonalú gyógyítást. A pár­huzamosan végzett, vagy feles­legesen meg-megismételt vizs­gálatok a betegnek bosszúsá­got, a tb-nek meg többletkölt­séget okoznak. A kardiológiai szakmai testü­letek ezért most kidolgozták e terület fekvő- és járóbeteg-ellá­tásának minimális feltételrend­szerét, s az erre épülő minőség- tanúsítás hamarosan beveze­tendő alapelveit. Szívműtéteket ez idő tájt a fővároson kívül Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Zalaeger­szegen végeznek. Regionális szívcentrumokat alakítanak ki olyan helyeken, ahol ehhez megfelelő felszere­lés és személyzet áll rendelke­zésre. A közeljövőben a legfon­tosabb a Gyermekkardiológiai Centrum létrehozása lesz. Cs. Benkő Judit Tengeralattjáró Bátonyterenyéről. Nagy kalandra készül Forintos Gyula duna­keszi vállalkozó: saját tervezésű, s a bá.tonyterenyei Fűtőber Kft. telephelyén készülő Pokol­búvár elnevezésű tengeralattjárójával szeretné körbeutazni a Földet. fotó: gyurián tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents