Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24-25 / 47. szám

Megkérdeztük olvasóinkát Milyen legyen az új pénzügyminiszter? Kérdésünkre Csécsei Pál csabacsűdi üzletvezető is válaszolt. (4. oldal) 7-12. oldal Ma este ismét Csabai Páholy Ma este lesz az 1995—96. évad harma­dik Csabai Páholy előadása. A tagok a Kaviár című darabot láthatják. (5. oldal) 1996. FEBRUÁR 24-25., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 47. SZÁM Jogszabálymódosítás a cél A nemzetiségi tannyelvű intéz­ményt fenntartó, illetve a nem­zetiségi nyelvet oktató intéz­ménnyel rendelkező települési önkormányzatokra egyre na­gyobb teher nehezedik, hiszen szinte megoldhatatlan problé­mát jelent az érintett óvodák, iskolák működtetése. Azt, hogy a normatív támogatáson felül biz­tosított juttatás ellenére anemzeti- ségi nyelvű óvodát, iskolát fenn­tartó önkormányzatokra két-há- romszoros költségbiztosítási kö­telezettség hárul a feladatok kötelező ellátásakor, pontosan ér­zékelik Battonyán, Békéscsabán, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Méhkeréken, Szarvason, Tót­komlóson, de Csabacsűdön, Csa- baszabadin. Kardoson, Kétsop- ronyban, Nagybánhegyesen, Or- ménykúton, Pusztaottlakán és Telekgerendáson is. Az egyre súlyosabb problé­ma megoldása érdekében Bé­kés Megye Képviselő-testüle- te — nemzeti és etnikai ki­sebbségi bizottsága nevében, törvényben rögzített hatáskö­rével élve jogszabálymódo­sítást kezdeményez, és felter­jesztést készít a miniszterel­nökhöz. A települések intéz­ményfenntartó feladatainak arányos biztosítása érdekében a megyei testület két megol­dást javasol: vagy a normatív támogatáson felül a nemzeti­ségi pótlék 150 százalékban történő'megállapítását, vagy a nemzetiségi célokat szolgáló oktatási intézmények állami, minisztériumi fenntartásba vételét kezdeményezik. A jogszabálymódosító kezde­ményezést a megyegyűlés el­fogadta. L. E. Száztízmilliós hiányérzet Hiányérzete támadt jó néhány felszólalónak tegnap délelőtt, amikor a megyei képviselő-tes­tület ülésén az idei költség- vetésről foglalták össze a véle­ményüket. A képviselők egyéb­ként —- sajátos módon — vala­mennyien a tervezet elfogadását javasolták (egyetlen módosító indítvány sem hangzott el, és el­lenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag fogadták el a költ­ségvetést), ugyanakkor sorra fo­galmazták meg aggodalmaikat. A megyei önkormányzat 110 milliós forráskiegészítésre nyújt be pályázatot, s hogy ezt megtegye, különböző pénzügyi manőverekre volt szükség — mondta többek között Markó István. ,A megye akkor megye, ha eleget tud tenni regionális, területi, mecenatúra-feladatai­nak. E célra viszont csupán 39 millió forint áll a rendelkezésre, és ez kevés’’ — folytatta. Rámu­tatott, hogy a szociális és oktatá­si infrastruktúra leépülése a sze­münk előtt zajlik. Figyelmezte­tett a testület felelősségére, s bár nincs más megoldás, mint a költ­ségvetést elfogadni, ugyanak­kor cselekvésre szólította fel a megyegyűlést. Kritikai éllel állapította meg Nagy Béla (gazdasági bizott­ság), hogy a tavaly beindított in­tézményracionalizálási prog­ram nem váltotta be a reménye­ket, holott éppen e körben egyre kilátástalanabbak a működési feltételek. Szilágyi Menyhért (művelődési bizottság) szerint az intézmények — mivel az előző évi bázis szerint gazdál­kodhatnak — szinte megoldha­tatlan helyzetbe kerültek. Rá­adásul kötelező feladatot kap­tak, amelyhez nem társult fede­zet. Dr. Csaba István (egészség- ügyi bizottság) néhány intéz­mény esetéből kiindulva rámu­tatott, hogy a Pándy Kálmán kórházban veszélybe került a ’96-os műszerbeszerzés, a me­gyei gyermekotthonokban pe­dig nem ritka a szigeteletlen ve­zeték, az áramütés közvetlen lehetősége. Több képviselő (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Szamovár mellé. „Orosz­ország választások után, válasz­út előtt” címmel tart előadást Lilija Vachmina, a Puskin Inté­zet tudományos munkatársa Bé­késcsabán, a megyei könyvtár­ban február 26-án 16 órától. Az orosz kultúra iránt érdeklődők az 1996 télutójának orosz belpo­litikájáról kérdezhetik az elő­adót. Végvári esték. Bár még messze a nyár, Gyulán máris készülődnek a július 26-án kezdődő végvári estékre. Ebben az évben a városháza is beáll a szervezők közé, és szeretnék el­érni, ha ez az időpont egyben „Gyula napjává” is válhatna. Ennek érdekében meghívták Gyula összes testvérvárosának delegációját is a rendezvényre, és persze nem marad el semmi a megszokott versenyek, látvá­nyosságok közül sem. Báloznak. Mint már hírül adtuk, ma este 19 órától a békés­csabai Fiume Hotelben rendezik meg megyei báljukat a Békés megyei szabaddemokraták. A bál díszvendége Kuncze Gábor belügyminiszter, 21 órától pedig fellép Bródy János. A mulatsá­got Pap János polgármester nyit­ja meg. Dr. Pásztor Kornélházi­orvos egyetért a három te­lepülés önálló ügyeletével. (3. oldal) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Suchman Tamás miniszter (jobbról), Szöllösi Istvánná és Földesi Zoltán országgyűlési képviselő társaságában fotó: lehoczky Péter Folytatni a stabilizációt Suchman Tamás elvállalná a pénzügyi tárca vezetését A kárpótlást, a kutatóintézetek jövőjét, továbbá a megye, illetve Szarvas speciális privatizációját érintő kérdések is felvetődtek azon a szakmai fórumon, amelyet Suchman Tamás privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter meghívásával rendeztek tegnap Szarvason. Hosszú idő után először kerül arra sor, hogy az önkormány­zatok is részesülnek a privati­zációból — hangzott el a tér­ség polgármestereivel, jegy­zőivel, a magánosításban érintett cégek vezetőivel való találkozást követő miniszteri sajtótájékoztatón. Suchman Tamás elmondta, az 1989. évi 13-as törvény végrehajtásával mintegy kilencvenmilliárd forintnyi készpénzhez, illetve részvényhez jutnak a telepü­lések. A kormány feltett szán­déka, hogy korrektül teljesítse a törvényben előírt kötelezett­séget. A közelmúltban Suchman Tamás magánosítási stratégi­ában összegezte a soron következő teendőket. Lapunk az abban foglaltak megvaló­sulási esélyéről és a legsür­getőbb feladatokról kérde­zett. A miniszter egyebek közt kiemelte a kárpótoltak va­gyonhoz juttatását. Mint mondta, az előző kormányzat idején sem a földfelajánlások, sem a földkimérések nem fejeződtek be. Nehéz ma összeszedni a nyolcvanmilli­árdnyi vagyontömeget, ám egészen addig, amíg kárpótlá­si jegy lesz az emberek kezé­ben, annyi vagyont ajánlanak fel, ami ehhez szükséges. Arra a kérdésre, miszerint el- vállalná-e a pénzügyi tárca vezetését, Suchman Tamás igennel válaszolt. — Elkötelezettséget érzek, hogy mindazt, amit a válasz­tási nyilatkozatainkban fel­vállaltunk, azt megvalósítsuk. Feltételeket természetesen mint a kormány tagja nem szabhatok, legfeljebb annyit, hogy folytatni kell a gazda­ságstabilizációs folyamatot, az államháztartási reform megtervezését. Amennyiben lehetőségem lenne, a válasz­tási programban foglaltak és a kormányprogram egyensú­lyának megállapítására és összhangjának a megteremté­sére törekednék. Azt gondo­lom, hogy két évvel a válasz­tások után ez éppen időszerű — fogalmazott a miniszter, aki szarvasi programja folyta­tásaként délután lakossági fó­rumon vett részt. Csath Róza Vitaminparádé A sarkadi Bartók Béla Műve­lődési Központ munkatársai tu­datosan törekszenek arra, hogy programjaik között minél többet szerepeljenek egészségmegőr­zésről szóló előadások, vagy ez­zel kapcsolatos termékbemuta­tók. Mint Szűcs Tibomé megbí­zott igazgató elmondta, intézmé­nyükben volt már bioágynemű- bemutató, a sómentes étkezést segítő Zepter edény bemutató, voltak előadók, akik kínai gyógy- teákról vagy a természetes alap­anyagú kozmetikumokról be­széltek az érdeklődő közönség­nek. Ma délután 14 órától a VTT America közel száz fajta (termé­szetes alapanyagokból készült!) vitaminjával ismerkedhetnek meg az ide betérők. Különösen a szív- vagy daganatos megbetege­désben szenvedőknek, a magas vérnyomásra, fáradékonyságra és allergiára panaszkodóknak ajánlottak a készítményeik. Mi történt holnap? Nemrégiben figyelemre méltó műsorral gyarapodott a ma­gyar televízió kettes program­ja. Az Objektív után öt percig arról beszélnek tájékoztatással megbízott szakemberek, hogy mi lesz a másnapi újságokban. Nekem például tetszett Varga Sándor és három mun­katársa, mert kulturáltan ad­ták elő mondandójukat, oly­kor még képi többletet is köl­csönöztek a kiválasztott új­ságcikkeknek. Zavart ugyan kissé, hogy az egyik híradós hölgy sokat bakizott, mind­azonáltal nem esett nehezem­re feltételezni, hogy előbb- utóbb belejön a nyilvános fel­olvasásba. Sokkal inkább za­vart, hogy a tévések kizárólag fővárosi lapokból szemelget- tek. Mintha nem is léteznének helyi, regionális újságok. Mintha körülményes volna kapcsolatot teremteni egy- egy vidéki szerkesztőséggel. Mintha nem is volna érdemes megkérdezni, hogy mi lesz a holnapi számotokban, ha ér­dekes, ide vele, faxoljátok át, ez a huszadik század legvégén egyszerű műveletnek számít. Az első stáb tagjait nagyjá­ból egy hónap után leváltot­ták. Sajnáltam őket, de meg­értettem, hogy ebben a műsor­ban nincs helyük azoknak, akik nem az egész országban gondolkodnak. Csakhamar kiderült azonban, hogy eltá­volításuknak más oka lehetett. Azóta a következő stáb ügye­letes bemondója halálponto- san olvassa fel a korábbinál szárazabb szöveget, bakinak tehát nyoma sincs, a válogatás köre viszont változatlanul a fővárosra korlátozódik. Kár volna emiatt felháborodni. Valószínű, hogy a fővárosi té­vések csupán a könnyebbik megoldást választják: néhány ismerős újságíró feltárcsázása révén kipipálják aznapi fel­adataikat. Miért bajlódjanak számukra ismeretlenebb la­pokkal és szerkesztőkkel? Gyakorló szerkesztőként megérteném a riasztó, de ko­rántsem meglepő gyakorlatot, ha az egyébként rokonszen­ves tévések az első néhány hét után szoktak volna le az egész ország becserkészéséről. Am, ha két hónapon belül a máso­dik stáb sem kísérli meg, hogy legalább a látszat kedvéért tal­lózzon akár csak egy helyi lapból is, akkor az már szűklá- tókörűségre vall. Zöldi László „Mentőövért” kiált a falu Az alig ezer lelket számláló geszti önkormányzat kilátástalan hely­zetéről már nem először szóltunk lapunk hasábjain. Február elején a legtöbbet emlegetett téma az volt a településen, hogy az önkor­mányzat a béreknek és a kötelező szociális ellátásoknak csak a felét tudta kifizetni. Klepeiszné Maglóczki Éva, a falu jegyzője akkor azt mondta, nem tudják megmondani, mikor kerülhet sor a másik 50 százalék kifizetésére. Mint Szerb József polgármes­tertől megtudtuk, időközben si­került kifizetni a hiányzó pénze­ket, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a község helyzete egy fok­kal is rózsásabb lenne. Épp ezért a település vezetői továbbra is láza­san keresik a megoldást. Egy hét­tel ezelőtt három levelet adtak postára: egyet a belügyminiszter­nek címeztek, egyet a közoktatási miniszternek és egyet Bokros La­josnak, akiről akkor még nem tudhatták, hogy három nap múlva lemond. (Geszt szerencséje már csak ilyen.) A település polgár- mestere mindhármuknak vázol­ta, hogy a község valóban önhibá­ján kívül került lehetetlen hely­zetbe, és központi segítség nélkül pár hónap múlva „becsukhatják a kaput”. Mint Szerb Józseftől teg­nap megtudtuk, az eddigi ered­mény két szóbeli ígéret. Az egyik a közoktatási minisztériumból ér­kezett. Az itt dolgozó osztály- vezető egy belátható időn belüli írásos választ ígért, a pénzügymi­nisztérium pedig egy előjegyzést a mielőbbi pénzügyi támogatás­ra, ami ugyan nem húzza ki a települést a bajból, de legalább egy fél évig biztosítaná a bérek és a kötelező ellátások folyamatos­ságát. —ria

Next

/
Thumbnails
Contents