Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-23 / 46. szám
1996. február 23., péntek EMLEKEZES MEGYEI HÍRLAP Visszatelepítés vagy repatriáció? Adalék a magyar—csehszlovák lakosságcsere történetéhez kísérő öltözéke. Nincsenek túl sokan, de „mutatják magukat”. A Szent István téren, az úgynevezett korzón, az Andrássy úton. Itt kapott székházat a kormánybiztosság és segédszervezete, a magyarországi AFS (Szlovákok Antifasiszta Frontja). Nem arrogánsak — legalábbis kezdetben nem —, nem is hivalkodók. Nincs is rá szükségük. Hiszen puszta látványuk óriási kontraszt. A csabai laktanyában ugyanis akkor két-három alig üzemképes teherautó és néhány kincstári soványságú lóval fogatolt szekér alkotja a járműparkot. A katonák ruházata pedig leginkább a tisztes szegénység jelszavával illethető: „Nem baj, ha foltos, csak tiszta legyen!” Keresni sem kell a kapcsolatokat, csak ott kell lenni, a templomoktól a csapszékekig. És ők ott vannak. És ott vannak a város utcáin az öles plakátok: „Vrátte sa! (Térjetek vissza!), Matka zem vás volá! (Hív az anyaföld!), Bratja slováci: prihláste sa! (Szlovák testvérek: jelentkezzetek!). Nem valószínű, hogy az idejövő „visszatérítők” olvasták volna Féja Géza művét, amelyben így ír Békéscsabáról: „Csaba a honi szlovákság legfőbb szellemi központja. S mindenképpen nagy Duna-völ- gyi útmutató. A mai Magyarországon nem ismerek helyet, amely annyira alkalmas volna arra, hogy Kelet-Közép-Euró- pára s kérdéseire kissé ráeszméljünk, mint Csaba... ragaszkodik népi mivoltához, de közben teljesen átadja magát a fejlődés sodrásának... a csabai szlovákságba sok magyar elem is beolvadt...” (Viharsarok, Budapest, 1937.) De otthoni felkészítőik és itteni segítőik jól tudták, hogy éppen ezt, a progresszív önfejlő- désű város polgárainak kettős identitástudatát kell megingatni. Az offenzívát kellően előkészítette maga a magyar valóság: a vesztes háború utáni katasztrofális gazdasági helyzet, hatalmas infláció, munkanélküliség stb. Békéscsabán még külön problémát jelentett, hogy nagybirtokok hiányában az agrárproletariátus egyetlen reménye, a földosztás majdhogynem jelképes volt. Az újgazdák egy- három holdas parcellákon kezdték az önálló életet, amely bizonyos szempontból a cselédsorsnál is nehezebbnek bizonyult. Aki megélhetési gondokkal küzd, előbb-utóbb fogadókész lesz a demagógia iránt, különösen ha az konkrét, mindennapi példákat hoz. A falragaszok, újságok, brosúrák a lehető legkedvezőbb képet festették a kinÚtban a vasútállomásra. Áttelepítőket szállító csehszlovák katonai teherautók Ötven évvel ezelőtt írták alá azt a magyar—csehszlovák egyezményt, amely a sok szenvedést okozó lakosságcseréhez vezetett. Erre emlékezünk a szerzőnek egy korábban publikált írásával. Emlékezni azért is időszerű — írja bevezetőben Mázán Mátyás —, mert bizonyos körök mindent elkövetnek, nehogy az egykori sérelmeket „békévé oldja az emlékezés”. Ismét — József Attilával szólva — „ős patkány terjeszt kórt miköztünk”, a nacionalizmus, amely életkortól, nemzetiségtől és állampolgárságtól függetlenül mételyez ma is. 1946. február 27-én Budapesten aláírták az úgynevezett magyar—csehszlovák egyezményt. Ezzel a csehszlovák kormány hivatalos rangra emelte azt az etnikai tisztogatást, amelyet Benes elnök már 1945 tavaszán Kassán meghirdetett. Tehette, hiszen Potsdamban a béketárgyalásokon a győztesek oldalán ült. A szövetséges hatalmak ugyanis nagyvonalúan figyelmen kívül hagytak olyan tényeket, mint a Henlein nevével fémjelzett cseh fasizmus, valamint a szlovák Hlinka-gárda katonai erejére alapozottan 1939. március 14-én proklamált Jozef Tiso plébános-államelnök által vezetett fasiszta Szlovákia, mely 1944 augusztusáig — az SNP, Szlovák Nemzeti Felkelésig — állt fenn. A magyar kormány kénytelen volt beleegyezni a „népcserébe” (korabeli csehszlovák definíció), lehetősége legfeljebb annyi volt, hogy megpróbál a másik fél túlkapásaival szemben a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordulni — gyakorlatilag eredménytelenül. Az egyezmény értelmében 1946. március 4-én megkezdte tevékenységét Magyarországon a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. És ezzel a szlovákok lakta településeken vége lett az addigi — az adott történelmi korszakra jellemzően több szempontból is viszonylagos — nyugalomnak. 1946 tavaszán jól előkészített és szervezett totális propaganda zúdult Békéscsabára is. Már az agitátorok megjelenése is impozáns: a csehszlovák hadsereg szállítójárművei hozzák őket és a kellékeket. A teherautók és dzsipek robusztusak, tiszták, újak, rajtuk a gondosan ottfelejtett US Army felirat is olvasható. A sofőrök overállja makulátlan, akárcsak a többi egyenruhás Falragaszok elhelyezése Békéscsabán 1946 tavaszán Szlovákok! Vasárnap, 1946. évi augusztus hó 18»án délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Szabadság-téren', szlovák nagygyűlést rendezünk 0 raagyiroPKági BlavftM sersdönfö hérdéssiröl lesz sző Mindannyian legyetek ott! Független Kisgazda Párt Szociáldemokrata Párt Magyar Kommunista Párt Nemzeti Parasztpárt Szabad Szakszervezetek ti helyzetről, azt szuggerálva, hogy az itteniek által vágyott jövő ott már megvalósult boldog jelen. Arra is ügyeltek a tobor- zók, hogy néhány tucat kiválasztottnak „három dimenzióban” mutassák be, hogy amit hirdetnek, az igaz is. Látogató- utakat szerveztek Csehszlovákiába — természetesen jó előre- „megdolgozott” helyszínekre —, hogy a kételkedők úgymond „ocami a rukami” (szemükkel és kezükkel) érzékelhessék, mi minden szép és jó vár rájuk, ha kitelepülnek. Nem lebecsülendő az a hatás sem, amit az ingyenes gyermek- üdültetési akciókkal értek el. Az alultáplált, hegyet legfeljebb képen látott csabai kisfiúk és kislányok két hét után visszatérve lelkesen meséltek utcahosszat a hűvös-szép Tátráról, és a nagy bögre kakaóról. Közismert tény, hogy adott esetben a gyermekeknél nincs jobb és meggyőzőbb propagandista. A három-öt főből álló agitáci- ós brigádok előzetes információkat szereztek a kiszemelt egyénekről és családokról. Ezeket már a helyszíni beszélgetések során szerzett ismeretekkel kiegészítve fogalmazták meg érveiket és ígéreteiket. Néhány általánosabb példa: a munanél- külinek jól fizető munkát ígértek, a föld nélkülinek, bérben lakónak földet, házat, a házzal, földdel rendelkezőnek azonos, de méginkább értékesebb hasonlót, a hadifogoly családjának soron kívüli visszahozatalt (mivel a nagy szláv testvérország, a Szovjetunió oda azonnal hazaengedi a szlováknak számító foglyokat). Természetesen voltak, akiket nem kellett különösebben agitálni. Ezek az egyének és családok speciális helyzetük megoldását remélték az áttelepüléstől. így és ezért jelentkeztek retorziótól tartó nyilasok, népellenes bűnök elkövetésével gyanúsított, tönkrement házasságból menekülők, szülői zsarnokság alól szabadulni akaró önállóságra vágyó gyerekek, jövőtől rettegő gyermektelen öregek, támasz nélkül álló hadiözvegyek stb. Hadd szóljak a propaganda legaljasabb, „Nagy Hazugságáról”. Az agitáció ugyanis azt sulykolta a magyarországi szloSLOVÁCI! V nedefu döa 18. augusta 1946. predpoludnún o IQ*fej hodine v Békéáskej Gabe na nimestíe Slobodv usponadame Bellié siovenslfé shromazdenfe ReÜbude o véznich otáikach sbvákov iijúcich v Mad'arsku Príd’fe vsefei! Maloroi’nícka Strana Sociáldemokratická ‘Strana Komunistická Strana Národttá Sedliacká Strana Odborovó Organizáció vákokba, hogy a lakosságcsere mindkét részről önkéntes jelentkezés alapján szerveződik. „Mindenki éljen a maga országában” — hirdette a szlogen. Jöjjenek ide a felvidéki magyarok, hiszen ide vágynak, és települjenek át az itteni szlovákok, hiszen az az ő igazi hazájuk. A kezdetekben ez nagyon sokakat megtévesztett, később aztán nem mindenkinek adatott meg a visszalépés lehetősége. Egyes adatok szerint 14 ezer, más forrás 11 ezer jelentkezőről szól Békéscsaba vonatkozásában. Áttelepült végül 7500 (Dedinszky Gyula adatai szerint 7408) fő. Néhány főbb okról csak vázlatosan: rövid úton kiderült, hogy az ottani magyarok nem önként jelentkezők. Ez önmagában is nagyot rontott az agitátorok hitelén. Hosszú hónapok teltek el a feliratkozás és a kiszállítás megkezdése között. Fogyott a türelem, lohadt a lelkesedés. Ha lassan is, javult a gazdasági helyzet: 1946. augusztus 1-jén megjelent a stabil pénz, a forint. A már kijutottaktól igencsak lehangoló levelek és hírek érkeztek: „becsaptak”, „nem ezt ígérték”, „itt csupa magyar él és gyűlöl minket” és ehhez hasonlók. Végezetül ismét a kérdés aktualitásáról. Annak idején a csehszlovák kormány lakosság- cserét — pontosabban „népcserét” (vymena ludu) — akart, s véghez is vitte. Ezt a szót a Matica slovenskához közel álló történészek „elfelejtették”! Nekik még a „presídlenie” (áttele- pülés) szó sem szalonképes. Az itteni szlovákok 275 évvel ezelőtt a történelmi Magyarország északi részéről költöztek a középső régióba. Soha szlovák, illetve csehszlovák állampolgárok nem voltak, és önálló nemzettudatuk sem volt. Ezt csak az agitátorok próbálták beléjük táplálni. Az ősök önként jöttek az Alföldre, jobb életet remélve, s leszármazottaikat hazug agitációval, agresszív suttogó propagandával csábították vissza. Nem elődeik egykori szülőföldjére, Közép-Szlováki- ába, hanem a kitelepített magyarok után maradt népességhiány feltöltésére. Mázán Mátyás muzeológus Elismert nemzetközi cég magyarországi leányvállalata bővülő üzleti tevékenységéhez és értékesítésének növeléséhez keres főállású KERESKEDELMI KÉPVISELŐT Feladata lesz az ÁLKOR márkanéven ismertté vált és már bevezetett termékek (öntapadós tapéták, falburkolók, asztalterítők, étkezési alátétek, fürdőszobaszőnyegek, zuhanyfüggönyök stb.) megismertetése, értékesítése a területükön működő kereskedelmi partnerek részére. Terület: Délkelet-Magyarország Elvárásaink: *■ legalább középfokú végzettség *• kereskedelmi/értékesitósi gyakorlat *■ jó megjelenés »■ jó tárgyalókészség *■ jogosítvány lakástelefon Ajánlatunk: » kihívásokkal teli, változatos feladat egy ismert nemzetközi vállalatnál vonzó jövedelem cégautó folyamatos képzés Kérjük hogy fényképes jelentkezését rövid szakmai önéletrajzával a megjelenést követő 5 napon belül küldje el az alábbi címre: Alkor-Deco Kft. 2510 Dorog Pf. 109. Fedezze fel Észak-Lengyelországot! Olaszország legkedveltebb márkája / ü ARISTON Olsztyni Általános Nemzetközi Kiállítás és Vásár beépíthető háztartási készülékek hiőatalos importőre a pécsi ? TORIS Kft. 1996. május 16---18. Viszonteladók jelentkezései Varja. 1 ,,A magyarok számára Lengyelország Krakkónál véget ér" mondják a lengyelek. Cáfoljon rá erre és veÚektódm lehet: T0RIS Kft. gyen részt az OLSZTYNI kiállításon és vásáron, ahol rendkívüli nagy érdeklődéssel és várakozással várják a magyarországi kiállítókat: Pécs. Király u. 8. Tál.; 72/326-706 Fax: 72/326-61 S "* zöldség- es gyümölcstermesztőket gabonatermelőket és -feldolgozókat * bortermelőket, borokat, pezsgőket in* húskészítményeket H* tésztaféléket. A lengyelek szeretik és nagyra értékelik a magyar konyhát, várják olyan magyar vendéglátós érdeklődését, aki a magyar konyhával szeretne náMucsiháti talap luk bemutatkozni.. A kiállítás magyarországi szervezője a MAOR Bt. áron alul eladó. 6600 Szentes, Honvéd u. 26/6. Telefon/fax: (63) 313-014, = mobil: 06 (30) 439-081. | Érdeklődni a 06 (60) 380-387-es telefonon. A Medgyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatósága értesíti a szövetkezet tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait, hogy a soron következő hirdetmény útján összehívja. Közgyűlés időpontja: 1996, március hó 12-én délelőtt 9 óra. Közgyűlés helye: művelődési ház, Medgyesegyháza, Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről, 2. A felügyelő bizottság beszámolója a munkájáról. 3. Bejelentések. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés változatlan helyen és napirendi pontokkal 9.30 órakor kerül megtartásra. <i64is)