Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

1996. február 23., péntek EMLEKEZES MEGYEI HÍRLAP Visszatelepítés vagy repatriáció? Adalék a magyar—csehszlovák lakosságcsere történetéhez kísérő öltözéke. Nincsenek túl sokan, de „mutatják magukat”. A Szent István téren, az úgyne­vezett korzón, az Andrássy úton. Itt kapott székházat a kormány­biztosság és segédszervezete, a magyarországi AFS (Szlovákok Antifasiszta Frontja). Nem arro­gánsak — legalábbis kezdetben nem —, nem is hivalkodók. Nincs is rá szükségük. Hiszen puszta látványuk óriási kont­raszt. A csabai laktanyában ugyanis akkor két-három alig üzemképes teherautó és néhány kincstári soványságú lóval foga­tolt szekér alkotja a járműpar­kot. A katonák ruházata pedig leginkább a tisztes szegénység jelszavával illethető: „Nem baj, ha foltos, csak tiszta legyen!” Keresni sem kell a kapcsola­tokat, csak ott kell lenni, a temp­lomoktól a csapszékekig. És ők ott vannak. És ott vannak a város utcáin az öles plakátok: „Vrátte sa! (Térjetek vissza!), Matka zem vás volá! (Hív az anya­föld!), Bratja slováci: prihláste sa! (Szlovák testvérek: jelent­kezzetek!). Nem valószínű, hogy az idejövő „visszatérítők” olvasták volna Féja Géza művét, amely­ben így ír Békéscsabáról: „Csaba a honi szlovákság legfőbb szellemi központja. S mindenképpen nagy Duna-völ- gyi útmutató. A mai Magyaror­szágon nem ismerek helyet, amely annyira alkalmas volna arra, hogy Kelet-Közép-Euró- pára s kérdéseire kissé ráeszmél­jünk, mint Csaba... ragaszkodik népi mivoltához, de közben tel­jesen átadja magát a fejlődés sodrásának... a csabai szlovák­ságba sok magyar elem is beol­vadt...” (Viharsarok, Budapest, 1937.) De otthoni felkészítőik és it­teni segítőik jól tudták, hogy ép­pen ezt, a progresszív önfejlő- désű város polgárainak kettős identitástudatát kell megingatni. Az offenzívát kellően elő­készítette maga a magyar való­ság: a vesztes háború utáni ka­tasztrofális gazdasági helyzet, hatalmas infláció, munkanélkü­liség stb. Békéscsabán még kü­lön problémát jelentett, hogy nagybirtokok hiányában az ag­rárproletariátus egyetlen remé­nye, a földosztás majdhogynem jelképes volt. Az újgazdák egy- három holdas parcellákon kezd­ték az önálló életet, amely bizo­nyos szempontból a cselédsors­nál is nehezebbnek bizonyult. Aki megélhetési gondokkal küzd, előbb-utóbb fogadókész lesz a demagógia iránt, különö­sen ha az konkrét, mindennapi példákat hoz. A falragaszok, új­ságok, brosúrák a lehető leg­kedvezőbb képet festették a kin­Útban a vasútállomásra. Áttelepítőket szállító csehszlovák katonai teherautók Ötven évvel ezelőtt írták alá azt a magyar—csehszlovák egyez­ményt, amely a sok szenvedést okozó lakosságcseréhez vezetett. Erre emlékezünk a szerzőnek egy korábban publikált írásával. Emlékezni azért is időszerű — írja bevezetőben Mázán Mátyás —, mert bizonyos körök mindent elkövetnek, nehogy az egykori sérelmeket „békévé oldja az emlékezés”. Ismét — József Attilá­val szólva — „ős patkány terjeszt kórt miköztünk”, a nacionaliz­mus, amely életkortól, nemzetiségtől és állampolgárságtól füg­getlenül mételyez ma is. 1946. február 27-én Budapesten aláírták az úgynevezett ma­gyar—csehszlovák egyez­ményt. Ezzel a csehszlovák kor­mány hivatalos rangra emelte azt az etnikai tisztogatást, ame­lyet Benes elnök már 1945 tava­szán Kassán meghirdetett. Te­hette, hiszen Potsdamban a bé­ketárgyalásokon a győztesek ol­dalán ült. A szövetséges hatal­mak ugyanis nagyvonalúan fi­gyelmen kívül hagytak olyan té­nyeket, mint a Henlein nevével fémjelzett cseh fasizmus, vala­mint a szlovák Hlinka-gárda ka­tonai erejére alapozottan 1939. március 14-én proklamált Jozef Tiso plébános-államelnök által vezetett fasiszta Szlovákia, mely 1944 augusztusáig — az SNP, Szlovák Nemzeti Felkelé­sig — állt fenn. A magyar kormány kényte­len volt beleegyezni a „népcse­rébe” (korabeli csehszlovák de­finíció), lehetősége legfeljebb annyi volt, hogy megpróbál a másik fél túlkapásaival szemben a Szövetséges Ellenőrző Bizott­sághoz fordulni — gyakorlati­lag eredménytelenül. Az egyezmény értelmében 1946. március 4-én megkezdte tevékenységét Magyarországon a Csehszlovák Áttelepítési Bi­zottság. És ezzel a szlovákok lakta településeken vége lett az addigi — az adott történelmi korszakra jellemzően több szempontból is viszonylagos — nyugalomnak. 1946 tavaszán jól előkészített és szervezett totális propaganda zúdult Békéscsabára is. Már az agitátorok megjelenése is impo­záns: a csehszlovák hadsereg szállítójárművei hozzák őket és a kellékeket. A teherautók és dzsipek robusztusak, tiszták, újak, rajtuk a gondosan ottfelej­tett US Army felirat is olvasha­tó. A sofőrök overállja makulát­lan, akárcsak a többi egyenruhás Falragaszok elhelyezése Békéscsabán 1946 tavaszán Szlovákok! Vasárnap, 1946. évi augusztus hó 18»án dél­előtt 10 órakor Békéscsabán, a Szabadság-téren', szlovák nagygyűlést rendezünk 0 raagyiroPKági BlavftM sersdönfö hérdéssiröl lesz sző Mindannyian legyetek ott! Független Kisgazda Párt Szociáldemokrata Párt Magyar Kommunista Párt Nemzeti Parasztpárt Szabad Szakszervezetek ti helyzetről, azt szuggerálva, hogy az itteniek által vágyott jövő ott már megvalósult boldog jelen. Arra is ügyeltek a tobor- zók, hogy néhány tucat kivá­lasztottnak „három dimenzió­ban” mutassák be, hogy amit hirdetnek, az igaz is. Látogató- utakat szerveztek Csehszlováki­ába — természetesen jó előre- „megdolgozott” helyszínekre —, hogy a kételkedők úgymond „ocami a rukami” (szemükkel és kezükkel) érzékelhessék, mi minden szép és jó vár rájuk, ha kitelepülnek. Nem lebecsülendő az a hatás sem, amit az ingyenes gyermek- üdültetési akciókkal értek el. Az alultáplált, hegyet legfeljebb ké­pen látott csabai kisfiúk és kis­lányok két hét után visszatérve lelkesen meséltek utcahosszat a hűvös-szép Tátráról, és a nagy bögre kakaóról. Közismert tény, hogy adott esetben a gyerme­keknél nincs jobb és meg­győzőbb propagandista. A három-öt főből álló agitáci- ós brigádok előzetes informáci­ókat szereztek a kiszemelt egyénekről és családokról. Eze­ket már a helyszíni beszélgeté­sek során szerzett ismeretekkel kiegészítve fogalmazták meg érveiket és ígéreteiket. Néhány általánosabb példa: a munanél- külinek jól fizető munkát ígér­tek, a föld nélkülinek, bérben lakónak földet, házat, a házzal, földdel rendelkezőnek azonos, de méginkább értékesebb ha­sonlót, a hadifogoly családjának soron kívüli visszahozatalt (mi­vel a nagy szláv testvérország, a Szovjetunió oda azonnal haza­engedi a szlováknak számító foglyokat). Természetesen voltak, akiket nem kellett különösebben agi­tálni. Ezek az egyének és csalá­dok speciális helyzetük megol­dását remélték az áttelepüléstől. így és ezért jelentkeztek retorzi­ótól tartó nyilasok, népellenes bűnök elkövetésével gyanúsí­tott, tönkrement házasságból menekülők, szülői zsarnokság alól szabadulni akaró önállóság­ra vágyó gyerekek, jövőtől rettegő gyermektelen öregek, támasz nélkül álló hadiözve­gyek stb. Hadd szóljak a propaganda legaljasabb, „Nagy Hazugságá­ról”. Az agitáció ugyanis azt sulykolta a magyarországi szlo­SLOVÁCI! V nedefu döa 18. augusta 1946. predpoludnún o IQ*fej hodine v Békéáskej Gabe na nimestíe Slobodv usponadame Bellié siovenslfé shromazdenfe ReÜbude o véznich otáikach sbvákov iijúcich v Mad'arsku Príd’fe vsefei! Maloroi’nícka Strana Sociáldemokratická ‘Strana Komunistická Strana Národttá Sedliacká Strana Odborovó Organizáció vákokba, hogy a lakosságcsere mindkét részről önkéntes jelent­kezés alapján szerveződik. „Mindenki éljen a maga orszá­gában” — hirdette a szlogen. Jöjjenek ide a felvidéki magya­rok, hiszen ide vágynak, és tele­püljenek át az itteni szlovákok, hiszen az az ő igazi hazájuk. A kezdetekben ez nagyon sokakat megtévesztett, később aztán nem mindenkinek adatott meg a visszalépés lehetősége. Egyes adatok szerint 14 ezer, más forrás 11 ezer jelentkezőről szól Békéscsaba vonatkozásá­ban. Áttelepült végül 7500 (Dedinszky Gyula adatai szerint 7408) fő. Néhány főbb okról csak vázlatosan: rövid úton ki­derült, hogy az ottani magyarok nem önként jelentkezők. Ez ön­magában is nagyot rontott az agitátorok hitelén. Hosszú hóna­pok teltek el a feliratkozás és a kiszállítás megkezdése között. Fogyott a türelem, lohadt a lel­kesedés. Ha lassan is, javult a gazdasági helyzet: 1946. au­gusztus 1-jén megjelent a stabil pénz, a forint. A már kijutottak­tól igencsak lehangoló levelek és hírek érkeztek: „becsaptak”, „nem ezt ígérték”, „itt csupa magyar él és gyűlöl minket” és ehhez hasonlók. Végezetül ismét a kérdés ak­tualitásáról. Annak idején a csehszlovák kormány lakosság- cserét — pontosabban „népcse­rét” (vymena ludu) — akart, s véghez is vitte. Ezt a szót a Matica slovenskához közel álló történészek „elfelejtették”! Ne­kik még a „presídlenie” (áttele- pülés) szó sem szalonképes. Az itteni szlovákok 275 évvel ezelőtt a történelmi Magyaror­szág északi részéről költöztek a középső régióba. Soha szlovák, illetve csehszlovák állampol­gárok nem voltak, és önálló nemzettudatuk sem volt. Ezt csak az agitátorok próbálták be­léjük táplálni. Az ősök önként jöttek az Alföldre, jobb életet remélve, s leszármazottaikat ha­zug agitációval, agresszív sutto­gó propagandával csábították vissza. Nem elődeik egykori szülőföldjére, Közép-Szlováki- ába, hanem a kitelepített magya­rok után maradt népességhiány feltöltésére. Mázán Mátyás muzeológus Elismert nemzetközi cég magyarországi leányvállalata bővülő üzleti tevékenységéhez és értékesítésének növeléséhez keres főállású KERESKEDELMI KÉPVISELŐT Feladata lesz az ÁLKOR márkanéven ismertté vált és már bevezetett termékek (öntapadós tapéták, falburkolók, asztalterítők, étkezési alátétek, fürdőszobaszőnyegek, zuhanyfüggönyök stb.) megismertetése, értékesítése a területükön működő kereskedelmi partnerek részére. Terület: Délkelet-Magyarország Elvárásaink: *■ legalább középfokú végzettség *• kereskedelmi/értékesitósi gyakorlat *■ jó megjelenés »■ jó tárgyalókészség *■ jogosítvány lakástelefon Ajánlatunk: » kihívásokkal teli, változatos feladat egy ismert nemzetközi vállalatnál vonzó jövedelem cégautó folyamatos képzés Kérjük hogy fényképes jelentkezését rövid szakmai önéletrajzával a megjelenést követő 5 napon belül küldje el az alábbi címre: Alkor-Deco Kft. 2510 Dorog Pf. 109. Fedezze fel Észak-Lengyelországot! Olaszország legkedveltebb márkája / ü ARISTON Olsztyni Általános Nemzetközi Kiállítás és Vásár beépíthető háztartási készülékek hiőatalos importőre a pécsi ? TORIS Kft. 1996. május 16---18. Viszonteladók jelentkezései Varja. 1 ,,A magyarok számára Lengyelor­szág Krakkónál véget ér" mondják a lengyelek. Cáfoljon rá erre és ve­Úektódm lehet: T0RIS Kft. gyen részt az OLSZTYNI kiállításon és vásáron, ahol rendkívüli nagy érdeklődéssel és várakozással várják a magyarországi kiállítókat: Pécs. Király u. 8. Tál.; 72/326-706 Fax: 72/326-61 S "* zöldség- es gyümölcstermesztőket gabonatermelőket és -feldolgozókat * bortermelőket, borokat, pezsgőket in* húskészítményeket H* tésztaféléket. A lengyelek szeretik és nagyra érté­kelik a magyar konyhát, várják olyan magyar vendéglátós érdeklődését, aki a magyar konyhával szeretne ná­Mucsiháti talap luk bemutatkozni.. A kiállítás ma­gyarországi szervezője a MAOR Bt. áron alul eladó. 6600 Szentes, Honvéd u. 26/6. Telefon/fax: (63) 313-014, = mobil: 06 (30) 439-081. | Érdeklődni a 06 (60) 380-387-es telefonon. A Medgyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatósága értesíti a szövetkezet tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait, hogy a soron következő hirdetmény útján összehívja. Közgyűlés időpontja: 1996, március hó 12-én délelőtt 9 óra. Közgyűlés helye: művelődési ház, Medgyesegyháza, Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet va­gyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazga­tóság tevékenységéről, 2. A felügyelő bizottság beszámolója a munkájáról. 3. Bejelentések. Határozatképtelenség esetén a megismételt köz­gyűlés változatlan helyen és napirendi pontokkal 9.30 órakor kerül megtartásra. <i64is)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents