Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-22 / 45. szám

1996. február 22., csütörtök VILÁGTÜKÖR A boszniai szerb erők szer­dán fölszedték az Okucanival átellenben fekvő területen tele­pített aknákat. A magyar IFOR- kontingens ezután akadálytala­nul megépítheti az átkelőt Bo- sanska Gradiskánál - közölte Váradi Emil szóvivő. Visszafordíthatatlan folya­matnak nevezte a NATO keleti nyitását Volker Rühe német védelmi miniszter. A bonni po­litikus leszögezte: Jelcin elnök nyilatkozatával ellentétben a szövetség nem halasztja el a ki- terjesztéséről szóló döntést. A Washingtonban tárgyaló Javier Solana NATO-főtitkár és Bili Clinton amerikai elnök keddi megbeszélésükön hangsúlyoz­ták: a szervezetnek szilárdan, de körültekintően keli haladnia a kibővítés felé. A cseh állampolgársági tör­vény felülvizsgálatát szorgal­mazta az amerikai kongresz- szus Helsinki-bizottságának két társelnöke keddi nyilatko­zatában. A honatyák szerint a jogszabály ezreket foszt meg alapvető polgári és emberi jogaiktól. Az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy szankciókat léptet életbe Kína ellen, amiért az ázsiai ország nukleáris techno­lógiához szükséges alkatrésze­ket szállít Pakisztánnak. A The New York Times szerdai érte­sülése szerint a bevezetendő büntető intézkedések elsősor­ban a kínai gazdaságot fogják sújtani. Ötven kilométer hosszú olajszőnyeg takarta szerda dél­után Wales délnyugati partjait, s a szennyeződés már a nyílt tengeren is megjelent. Brit szakértők máris az újkori törté­nelem legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként emlegetik a libériái zászló alatt közlekedő, csütörtök éjjel megfeneklett Sea Empress nevű óriás tar­tályhajó balesetét. Felháborodottan utasította vissza az ukrán külügyminisz­térium azokat az amerikai vá­dakat, amelyek szerint Kijev katonai szállító repülőgépeket adott el kolumbiai kábítószer­kereskedőknek. Az ukrán kül­ügyi szóvivő tökfejnek nevezte a hírt megjelentető Los Angeles Times riporterét. Letartóztatták szerdán ott­honában, Amorebieta városá­ban a spanyolországi baszk na­cionalista párt helyettes szóvi­vőjét. A szervezet a baszk sza- kadár mozgalom, az ETA poli­tikai szárnya. Bajkonurból elindult szer­dán a sorrendben 21. expedíció a tíz éve működő Mir űrállo­másra. A két űrhajós 152 napot tölt majd az űrállomáson. New Hampshire hagyománya Szélsőségesen konzervatív jelölt győzött a republikánus táborban A 23 ezer négyzetkilométeres New Hampshire egyike a legki­sebb amerikai államoknak, alig több mint egymillióan lak­ják. A négyévenként esedékes elnökválasztási kampányok kezdetekor azonban ország-világ a helybeliek által Gránit-ál­lamnak becézett vidékre figyel. így történt ez most is. Több évtizedes hagyomány, hogy itt rendezik meg az egyik olyan előválasztást, amely lé­nyegesen befolyásolja a kam­pány további alakulását. Ha­sonló voksolások sorozata dönti majd el, hogy augusz­tusban - a republikánusok San Diegóban, a demokraták Chi­cagóban - kit indítsanak el­nökjelöltként. Ha valaki New Hampshire- ben győz, még nem bizonyos, hogy elnök lesz, de eddig — egy kivétellel, aki éppen Bili Clinton - nem került politikus a Fehér Házba, aki ne lett volna itt listavezető. A demokraták táborában az elnöknek eddig nincs ellenje­löltje. A republikánusoknál azonban még mindig nyolcán versenyeznek. A hármas él­bolyban a 72 éves veterán po­litikus, Robert Dole, az 57 esz­tendős Pat Buchanan és az 55 éves Lamar Alexander, volt tennessee-i kormányzó vég­zett, ám meglepetésre Bucha­nan lett az első. Az ír származású Buchanan „szociálisan konzervatívnak” mondja magát, s pártján belül a centrumtól erősen jobbra áll. Politikai és gazdasági naciona­lizmust hirdet, amibe egyaránt beletartozik az ENSZ ostoro­zása, a külföldi segélyek befa­gyasztása és a csapatok haza­hívása. A keresztény jobboldal erkölcsi elveit hangoztatja, és magát a középosztály igazi vé­delmezőjének, a hagyományos értékek képviselőjének tartja. Buchanan profitálni akar a tör­vényhozási választásokon erő­teljesen ható újkonzervatív hul­lámból, sokan azonban úgy vé­lik, hogy politikájával saját pártját sem képes maga mögé állítani. Réti Ervin Ezrek imádkoztak Allahhoz FOTÓ: FEB/REUTER Vége a böjtnek Az üzbegisztáni Szamarkand- ban tízezer hívő imádkozott kedden a nagymecset előtt ab­ból az alkalomból, hogy véget ért a muzulmánok szent hó­napja, a ramadán. A Korán előírja a muszli- moknak, hogy a böjt havában napkeltétől napnyugtáig tar­tózkodjanak az élvezetektől. Az egész napi önmegtartózta­tás után a hívők csak sötéte­déskor ehetnek, ihatnak, ciga­rettázhatnak. A vallási hagyomány sze­rint Mohamed próféta 610-ben negyven napig visszavonultan élt egy barlangban, hogy meg­tisztuljon és fölkészüljön az is­teni igék befogadására. A pró­féta hosszú böjt után, a mu­zulmán időszámítás kilence­dik hónapjában kapott először kinyilatkoztatást. Tart a szezon végi fegyverkiárusítás A nyugati országok a múzeumok részére vásároltak Ha még létezne, nagyszabású parádéval ünnepelné negyve­nedik születésnapját. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege azonban harmincöt esztendőt sem élt meg. 1990 októberében szűnt meg, az újraegyesítés nyomán. Az NDK százezer katonájából csak háromezret alkalmazott a Német Szövetségi Köztársa­ság védereje, de átvette a teljes tárgyi örökséget. Az arzenál­ban a többi között 2300 tank, 9000 páncélozott harci és kü­lönleges jármű, 5000 tüzérségi és rakétarendszer, 700 harci és szállító repülőgép, 192 hadi­hajó, 1 millió 200 ezer kézi­fegyver volt. A német egység megterem­tése után megkezdődött a nagy, „szezon végi” kiárusí­tás. A NATO-partnerek több­sége leginkább múzeumai ré­szére vásárolt. A spanyolok két, a belgák mindössze egy A K-47-es Kalasnyikov gép­pisztolyt vettek. A britek pe­dig csereüzletet kötöttek: egy T-72-esért egy Chieftain pán­célost szállítottak a drezdai ka­tonai múzeumnak. Az Egyesült Államoknak és Franciaországnak elsősorban azért volt szüksége néhány fegyverfajtára, hogy tesztel­hesse azokat: mennyiben hatá­sosak azok a saját eszközök, amelyeket ellenük kifejlesztet­tek. Egyiptom, Indonézia és számos fejlődő állam mellett Finnország 90 darab páncé­lost, Ausztria rakétaindítókat vett, s az egykori keletnémet fegyverek Boszniában is meg­jelentek, mint a pakisztáni és a bangladesi kéksisakosok pán­célozott járművei. Az észtek parti őrhajókhoz, a többi szovjet utódállam szál­lító járművekhez jutott, jófor­mán ingyen. Magyarországra MI-24-es helikopterek érkez­tek az egykori NDK-ból. A boszniai béke Amerika nemzeti érdeke Hóban is költöznek a szerbek Szarajevóban a hóesés elle­nére folytatódik a szerbek ki­telepítése, Mostarban válto­zatlanul feszült a helyzet. A posztjáról távozó amerikai külügyminiszter-helyettes szerint Boszniában az Egye­sült Államok nemzeti érdekei forognak kockán. A boszniai béketeremtés sikere vagy kudarca alapvetően befo­lyásolni fogja az Egyesült Ál­lamok külpolitikáját, az európai helyzet további alakulását és a NATO jövőjét - állapította meg Richard Holbrooke a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung szerdai számában megjelent írásában. A diplomata sajnálatosnak mondta, hogy az amerikai tör­vényhozás nem hajlandó meg­felelő pénzügyi támogatást nyújtani a polgári újjáépítéshez, „holott Boszniában ezúttal az Egyesült Államok nemzeti ér­dekei forognak kockán”. A hóesés és a szervezési gondok miatt lelassult a szara­jevói szerbek kitelepítése. Az átköltöztetés lebonyolításával megbízott szerb operatív bi­zottság elnöke kedden megerő­sítette: a távozni kívánók ki­lencven százalékát így is kiköl­töztetik, mielőtt a muzul- mán-horvát föderáció hatósá­gai március 19-én átveszik a város fölötti ellenőrzést. Alija Izetbegovics boszniai elnök szerint a horvát hatósá­gok továbbra is akadályozzák Mostar polgárainak szabad köz­lekedését. Hohl doktort félreértik Nem mindig ülnek a kancellár hasonlatai Az elszólásairól híres Helmut Kohl német kancellár leg­utóbb Belgiumban tett vitát kavaró megjegyzést a tisztele­tére rendezett ünnepségen. Kohlt a közelmúltban az euró­pai egység érdekében kifejtett tevékenységéért díszdoktorrá avatták a loeweni egyetemen. Minden rendben lett volna, ha a kancellár nem szólal föl a ce­remónián. Az újdonsült dísz- doktortól azonban elvárták, hogy beszédet mondjon. Helmut Kohl kifejtette: ha az európai integráció nem fejlődik tovább, az a jövő században háborús veszéllyel fenyeget. Nem Boszniában, hanem Nyu­gat-Európában. A kancellár kü­lön szólt a pénzügyi unió meg­teremtésének fontosságáról. A politikus kijelentései első­sorban Nagy-Britanniában okoztak nagy felzúdulást, hi­szen London bizonyos területe­ken szeretné lassítani az egysé­gesülés folyamatát, s nem híve a közös valutának. A brit Daily Telegraph a né­met kancellár loeweni kijelen­tése kapcsán emlékeztet: Kohl nem mindig fogalmaz pontosan és szalonképesen. Korábban például azt mondta: a német új­raegyesítés és az európai integ­ráció úgy összetartoznak, mint a virsli és a mustár. FEB Már nem érdemes a Guinnessért kockáztatni / Életveszélyes rekordok Egy 29 éves román fiatalem­ber kockára tette az életét, csak azért, hogy bekerülhes­sen a Guinness Rekordok Könyvébe. Nyolcszáz cigaret­tát kötött egyetlen kötegbe, és egy csövön keresztül egy­szerre elszívta valamennyit. Ám Stefan Sigmond teljesen fö­löslegesen füstölgött - írja a Los Angeles Times mert­hogy a Guinness szerkesztői úgy döntöttek: ezentúl nincs he­lyük a rekordok könyvében az életveszélyes vagy erkölcstelen produkcióknak. Az idén negyvenéves Guin- ness-kiadvány példányszáma és a könyvtárakból ellopott köte­tek tekintetében maga is rekor­der. Készítői mégis vagy épp ezért megelégelték a sok ön­gyilkosjelöltet, a hajmeresztő mutatványokat. Ezentúl hiába is áhítozik valaki a maga 15 szavas szócikkére, az életveszé­lyesnek ítélhető, a „politikailag tisztességtelen”, illetve az er­kölcsileg támadható rekordkí­sérletek nem kerülnek bele á több mint 77 millió példányban kinyomtatott kiadványba. Á Guinness szerkesztői azt ajánlják a vállalkozó kedvűek- nek, hogy csak a könyvben sze­replő rekordokat próbálják megdönteni. A produkció előtt legalább két hónappal pedig je­lentsék a kísérletet a szerkesz­tőségnek - így azt is ellenőriz­hetik, érvényes-e még a korábbi rekord. De még akkor sem bi­zonyos, hogy bekerülnek a ne­vezetes könyvbe. Mert például csalódnia kellett annak az onta- riói vigécnek is, aki a világon elsőként adott el hűtőszekrényt - egy eszkimónak. Ferenczy Europress Mától Zürichben tanácskoznak a világ ufószakértői A földönkívüliek távol maradnak A történelem első ufó-világkongresszusán a többi között szóba kerül majd, hogy már Hitler is űrhajókat akart küldeni a Marsra, s hogy a pápa titkossá nyilváníttatta a földönkívüliek­kel kapcsolatos vatikáni információkat. Zürichben február 22-től négy napon át tart az azonosítatlan repülő tárgyakkal foglalkozó világkongresszus. Az űrrepülések korában mindegyre erősödik az embe­riség meggyőződése: nem va­gyunk egyedül a világegye­temben. Amíg azonban erről bizonyságot szerzünk, marad­nak az ufók. A tudományos­fantasztikus, illetve az áltu­dományos irodalom szerint immár rendszeressé váltak a titokzatos találkozások embe­rek és földönkívüli lények kö­zött; történetek keringenek rejtélyes emberrablásokról, s az űrjövevényekkel megesett nemi érintkezésekről. Az emberi fantázia szerfö­lött gazdag. Mint azé az asz- szonyé is, akit pár hónapja „újra elraboltak” a rovarokra hasonlító földönkívüliek, és űrhajójukon egy parányi lényt nyomtak a karjába, hogy dé­delgesse, mert emberi törődés nélkül életképtelen az utód. A földönkívüliek a képzelet szerint inkább robotok, sem­mint hús-vér lények, és állító­lag végszükségbe kerültek az utódlást illetően. Ezért is ra­bolják el rendszeresen váran­dós asszonyok magzatait, vagy érett petéjüket. Hans-Martin Zöllner, a züri­chi pszichiátriai klinika orvosa a földönkívüliek által „elrabol- takkal” beszélgetve megállapí­totta: az elbeszélések érdekes azonosságokat mutatnak. A lé­nyek - a „tanúk” szerint - be­széd közben nem mozgatják a szájukat, szőrtelenek, hatalmas szeműek és jámborak. A velük való találkozásuk után a páciensek viselkedésza­varokkal küszködnek. A pszi­chológus meg van győződve róla: létezhetnek olyan jelensé­gek, amelyeket a ma rendelke­zésre álló eszközök még képte­lenek észlelni. Kulcsár László Lőfegyver a dumában. A magát milliomos üzletembernek nevező Vlagyimir Brincalov pisztolyát mutatja a jobbján ülő Vlagyimir Zsirinovszkijnak és képviselőtársainak az orosz törvényhozásban. Brincalov indulni kíván a júniusi elnökválasztáson. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents