Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

tdi in I

| GAZDASÁG [

LKLAf |

1996. február 21., szerda

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatója a munkabérek személyi jövedelemadó előleg levonásáról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban szja-tv.) 47. § (12) bekezdése felhatalmazást ad az adóhatóságnak, hogy a munkáltató, a bér kifizetője (a továbbiakban: a munkáltató) számára előírt adóelőleg-megállapítási szabályoktól eltérő számítási rendszert engedélyezzen. A pénzügyminiszternek az ezen rendelkezése egységes alkalmazása céljából kiadott 7001/1996. (PK. 3.) irányelvében foglaltakkal összhangban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Apeh) a következő tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) adja ki.

Jelen tájékoztató a hivatkozott törvényi rendelkezésben említett eltérő adóelőleg-levonási rendszeri ek) és alkalmazható módszerek engedélyezésével és az azokra történő áttéréssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza.

1. Az adóhatóság csak a bér fogalmába sorolt (a továbbiakban: bér) jövedelmekre vonatkozó eltérő adóelőleg-levonási rendszerre ad ki engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezett módszer nem érintheti a bér fogalmába nem tartozó jövedelmek adóelőlegét, a kifizetőknek azokra vonatkozóan a törvényben előírt rendelkezést kell alkalmazniuk (ez a munkáltatóra is vonatkozik, ha a dolgozónak nem bért, hanem például megbízási díjat, tiszteletdíjat fizet ki).

2. Az engedélyezett módszer

csak akkor alkalmazható, ha az előlegszámítási rendszer eredményeként az év végén elszámolandó adókülönbözet (alulvagy túlvonás) mérséklődik. Az adóelőleg alul- vagy túlvonásá- nak mérséklésére vonatkozó követelménynek a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeiről (nyugdíj, gyes, ösztöndíj, munkáltatói

nyugdíjpéntári, biztosítási befizetés, megbízási díj, vállalkozásból származó összevonandó jövedelem), valamint bevallásra kötelezett osztalékáról,

árfolyamnyereségéről, külterületi termőföld bérbe adásából származó jövedelméről (a továbbiakban: együttes jövedelem) az év elejétől a bérkifizetés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján, a várható adóhoz viszonyítva, minden egyes bérkifizetésnél érvényesülnie kell.

3. Az adóhatóság az áttérés időpontjától függetlenül, a bejelentés tudomásulvételével adja meg az engedélyt, ha a munkáltató a 4. pontban leírt adóelőleglevonási rendszer alkalmazását választja. A munkáltató a bejelentést az adózás rendjéről szóló törvény 3. számú mellékletének A/l. pontja szerinti adatszolgáltatás A 95/29. vagy az A/95. számú adatkísérő lap cím alatti részén a következők feltüntetésével teheti meg:

„Az Apeh által a Pénzügyi Közlönyben (PK, 1996. évi 3. szám) közzétett tájékoztató 4. pontja szerinti adóelőleg-számítási rendszert alkalmazom.” Azok a munkáltatók, akik az adatszolgáltatást követő

időpontban térnek át a 4. pontban jelzett rendszerre, ezt az áttéréssel egyidejűleg az előbbi

tartalommal írásban jelentsék be az adóhatóságukhoz.

4. A 3. pontban említett módon engedélyezett adóelőleg-levonási rendszer az, amely megfelel az 1. és 2. pontban foglalt feltételeknek, és alkalmazása egyidejűleg a következő számítási módszerekkel történik:

— A munkáltató a saját nyilvántartása és a magánszemély munkavállalónak az 1. számú melléklet szerinti tartalommal tett nyilatkozata alapján, és kérelmére — a más forrásból (beleértve a más kifizetőtől kapott jövedelmet is) származó együttes jövedelmeiről, az azokból levont adóelőlegekről általa rendelkezésre bocsátott adatok alapján azok beszámításával, illetve a bér, valamint a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a továbbiakban: nyugdíj) éves várható előrevetítésével, valamint az adótáblára és az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések (szja-tv 30. § és 33. §) alkalmazásával számítja aki az adót, illetőleg a személyre szóló adójóváírál levonásával — figyelembe véve a 47. § (5) bekezdését is — a várható adót, és — az év során a beszámított tételekből már levont adóelőlegeket is figyelembe véve állapítja meg (az év elejétől halmozottan) minden bérkifizetésnél az adóelőleget;

— A munkáltató a magánszemély más forrásból származó jövedelmére vonatkozó bejelentését — annak nyilvántartásba vételével — akkor veszi figyelembe, ha az a jövedelem felvételét (jóváírását) követő 30 napon belül történik, és annál a bérnél számítja be, amelynek bérszámfejtése lezárását megelőzően a bejelentést megkapta;

— A bérnek nem minősülő jövedelmek előzőek szerinti figyelembevétele csak a bér „halmozott” adóelőlegét befolyásolja oly módon, hogy a bér adóelőlegeként az együttes jövedelem alapján megállapított adóelőleg és a bérnek nem minősülő kifizetésekből (40%) levont összesített adóelőleg kü- lönbözete jelenik meg.

Az előzőeknek megfelelően a várható adó kiszámítása a következő:

a) Össze kell adni a rendszeresen kifizetett bért és egyéb munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem tizenkétszerese (évesített) és a havi nyugdíj tizenkétszerese együttes összegéhez a más forrásokbó származó — a bérkifizetés időpontjáig közölt —, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket.

b) Ki kell számtítani az előbbi várható összevont adóalap adóját az adótábla szerint.

c) Ki kell számítani az a) pontban évesített bérrel arányos adójóváírás összegét az együttes jövedelem figyelembevételével.

d) A b) pont szerinti

összegből le kell vonni a c) pont szerinti összeget, a 47. § (5) bekezdésében levonandó évesített összegeket, valamint a bérkifizetés időpontjáig közölt — az összevont adóalapba tartozó — jövedelmekből levont

adóelőleget (legfeljebb 40%- ot).

Az adott bérkifizetés

összegéből adóelőlegként a d) szerinti összeg annyiad részét kell levonni, ahány hónap — az adott hónappal együtt — az év végéig még hátra van.

5. A 4. pontban foglaltaknak

megfelelő rendszerre a jelen tájékoztató megjelenését

követően át lehet térni akkor is, ha a munkáltattó addig másképp járt el, továbbá év közben is, ha a munkáltató a magánszemély kérésére a rendelkezésre bocsátott információk változása alapján azt választja. Ez azt is jelenti, hogy ha a magánszemély január hó folyamán csupán arról nyilatkozott, hogy más forrásból is számít jövedelemre, e nyilatkozatát (a 2. számú melléklet szerinti tartalommal) kiegészítheti, hogy kéri a munkabérére jutó arányos adójóváírás figyelem- bevételét, önként vállalva a más forrásból származó jövedelmei, az ezekkel összefüggésben levont adóelőlegek összegeinek bejelentését, illetőleg annak elmulasztása esetén a mulasztással járó jogkövetkezményeket.

Ha a munkáltató év közben tér át az engedélyezett módszerre, minden — az adóévben korábban kifizetett — bért és általa ismert (együttes) jövedelmet, illetőleg azok adóelőlegét figyelembe kell vennie.

6. Azok a munkáltatók, akik

az 1976. január havi bérekből nem a 47. § (12) bekezdésében lehetővé tett módszer választásával vontak adóelőleget, és a tájékoztató közzétételét

követően áttérnek a 4. pontban leírt módszer alkalmazására, a következő bérfizetésnél 4. a)—

d) pontok szerinti számítással és az 5. pontban leírtak szerint betudhatják legfeljebb az adott hónap bér adóelőlegének mértékéig a januári bérből levont többlet adóelőleget. Amennyiben ez nem elegendő, a következő hónap(ok) bér adóelőlegénél lehet beszámítani.

7. Az előlegszámítási módszer jelen tájékoztató szerinti módosítása esetén a munkáltató által korábban benyújtott havi bevallást ezen a címen nem kell önellenőrizni, ehelyett — a tényleges helyzetnek

megfelelően — a következő havi bevallásban kell az elszámolt adóelőleget szerepeltetni.

Az szja-tv. 47. § (12) bekezdése szerinti eljárásra történő áttérés nem kötelező, azonban az éven belüli egyenletes és méltányos adóterhelés megvalósítása, az éves adó és az adóelőleg közelítése érdekében az Apeh — számítva együttműködésükre — felkéri a munkáltatókat, hogy a közleményben foglaltak figyelembevételével a törvény 47. § (12) bekezdését alkalmazzák a bér adóelőlegének megállapítására és levonására.

Az Apeh kéri továbbá, hogy azok a munkáltatók, amelyek (akik) a korábbi adóhatósági (jelen tájékoztató közzététele előtti) közleményei és ajánlásai alapján már áttértek a 4. pont szerinti rendszer, illetőleg módszerek alkalmazására, a 3. pontban foglaltak figyelembevételével bejelentésüket utólagosan tegyék meg.

A zökkenőmentes áttérés érdekében az adóhatósági ügyfél- szolgálat minden segítséget és tájékoztatást megad az érintetteknek.

Adó- és Pénzügyi Ellenó'rzési Hivatal

„Multik” kontra

alkalmazottak

A hazai gazdasági élet jelentős szereplői a multinacionális vállalkozások. Ugyanakkor sajátos helyzetben vannak azok a munkavállalók, akiket ilyen cégek foglalkoztatnak, hiszen gyakori jelenség, hogy a „multik” semmibe veszik a dolgozók érdekképviseletét - hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyen a szakszervezetek és az üzemi tanácsok helyzetét értékelték.

A hazai munkástanácsok képviselője a konferencia után elmondta: a külföldi gyakorlattól eltérően Magyarországon a legnagyobb probléma abból fakad, hogy a munkajogi szabályozás nem nyújt kellő garanciát az érdekképviseletek működéséhez. A jelenlegi szabályok túlzottan liberálisak a külföldi tőkével, miközben a hazai munkavállalók érdekeit feláldozzák, a szakszervezeti munkát pedig ellehetetlenítik.

A nemzetközi vállalkozások gyakran magasabb munkabéreik miatt csábítóak. Arról azonban kevés szó esik, hogy a némileg nagyobb jövedelmek hátterében a nyolc órát lényegesen meghaladó munkaidő, és az állami vállalatoknál megszokott teljesítmények sokszorosa áll. A konferencia résztvevői szerint a nemzetközi cégek mindössze egyharmadáról mondható el, hogy a dolgozói érdekképviseletek működése megfelelő. N. Zs.

Az MNB hivatalos

devizaárfolyamai

(1 egységre, forintban)

Német márka

99,05

Osztrák schilling

14,09

USA-dollár

143,90

ECU (Európai Unió)

181,66

Az ötezres és a hegedűművész

A hamis bankók egyre jobban hasonlítanak az igazihoz

A posta januári hamisbankó-forgalma alapján tartani kell attól, hogy az idei esztendő csúcsot fog dönteni. Rövid egy hónap alatt százhúsz papírpénzt találtak gyanúsnak, s vontak ki a forgalomból a postáskisasszonyok. Ha marad ez a tempó, a tavalyi hamispénz-termés az idén megkétszereződik.

A tapasztalatok szerint minden esztendő új csúcsokat hoz az illegális bankógyártásban - mondotta munkatársunknak Garamszegi Pál, a Magyar Posta hamispénz-szakértője.- 1992-ben például 193, 1993-ban már csaknem 400 esetben találtunk házi készítésű papírpénzeket. 1994-ben körülbelül az előző évi szinten, tavaly viszont már jóval félezer fölött volt a hamisítványok száma.

A bank- és pénzforgalmi osztály szakértője hangsúlyozta: a postásoknak nincs joguk elbírálni egy bankóról, valódi-e vagy sem, még ha ordít is róla, hogy fénymásolat. A gyanús papírt azonban be

kell vonniuk, s a bűnjelet - jegyzőkönyv kíséretében - elküldik a Magyar Nemzeti Banknak. A feljelentést is ott teszik meg, s a rendőrségi papírokban gyakran ismeretlen tettes szerepel.

A posta tapasztalatai szerint a hamis pénzzel fizetők többsége becsületes állampolgár: nem bűnöző, hanem áldozat. Nem olyan könnyű ugyanis felismerni a rossz pénzt, mint sokan hiszik.

Virágzik az üzletág, s ennek több oka van. Egyrészt: a magyar ember még mindig naiv, ha váltópénzt kap - ezrest, ötszázast -, nem az az első dolga, hogy vizslassa ábráit vagy a színét. Pedig hát manapság már köznapi cikk a színes fénymásoló.

A posta központjában megfigyelték: évek óta az ezres bankó a betyárok kedvence. Ebből forog közkézen a legtöbb. Néhány belőlük még a kisnyugdíjasok táskájában, zsebében is megtalálható. Az időseket a legköny- nyebb ugyanis becsapni. Sok öreg embernek már baj van a látásával, és természetesen a pénz tapintásához sem ért. Egy-egy hamis ezres, ötezres pedig olyan tökéletes, hogy még egy hegedűművész finom ujja is nehezen érzékeli a különbséget.

Néha még a profik is lépre mennek. Szerencsére már minden postahivatalban van ellenőrző lámpa, és a hamis pénzek felismerésében gyakorlatot is szereztek a postások.

Deregán Gábor

1995-ös adatok A havonta bevont hamis bankjegyek A bevont hamis

száma (db) bankjegyek címletei

ötszáz forintos

_____________A PÉNZ BESZÉL_____________

N

övekvő kártyaszenvedély

Egyre többen használnak napi vásárlásaik során készpénz helyett műanyag lapocskát (kártyát). A pénz beszél című televíziós műsorban a hazánkban általánosnak még nem nevezhető pénzköltési és -kezelési technikáról Kóthy Judit kérdezte Erdei Tamást, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezér- igazgatóját.- Mi a fizetési kártya, és egyáltalán hogyan keletkezett?- A sokféle meghatározás közül válasszuk azt, hogy: kényelmi és biztonsági eszköz. Ez - mint oly sok minden más is - az USA-ból indult fergeteges útjára, immár fél évszázada. A pletyka szerint egy milliomos az átmulatott éjszaka'után nem tudott fizetni, ezért biztosítékként aláírt névjegykártyáját adta át a szállodatulajdonosnak. 1958 az első kártyakibocsátás éve.- A kevésbé járatos olvasó is tudja, a világon sokféle kártya létezik. Hogyan lehet csoportosítani ezeket?- Az egyszerűség és a köny- nyebb megértés kedvéért háromféle csoportosítást tartok célszerűnek. Vannak bankkártyák, cégkártyák és úgynevezett vegyes kártyák. Bankkártyát a bankok bocsátanak ki (nálunk ez terjedt el) például a Visa, az Eurocard, a Mastercard. Cégvagy társasági kártyák például az American Express és a Diners Club által kibocsátott lapocskák. Vegyes kártya a Japánban népszerű GSC.

Csoportosítjuk őket aszerint is, hogy a tulajdonosnak előre kell-e a fedezetet biztosítania (betét), vagy utólag (hitel). Látszatra nincs különbség a betét-,

illetve hitelkártya között, de amíg egy hazai Visa-tulajdo- nosnak előre kell a fedezetet letennie, addig az AmEx esetében a vásárlás ellenértékét a kártyatulajdonos utólag utalja át a kártyaszámlára.

Magyarországon a forgalomban lévők többsége betéti kártya. Ez feltételez egy folyószámlát a kibocsátónál, ami már banktechnikai kérdés. A lényeg az, hogy mielőtt kártyát kap az ügyfél, meghatározott összegű (50-250 ezer Ft) fedezetet kell elhelyeznie. Használat esetén ellenőrzik, hogy a kártya birtokosa rendelkezik-e a megfelelő fedezettel.- Tehát soha nem lehet többet költeni mint amennyi a kártyaszámlán van?- Ezt nem mondanám, mert léteznek olyan kisösszegű költségek (flórlimit), amelyek alatt nem kell ellenőrizni a fedezetet. Ebben az esetben mínuszba is átmehet a számla, de ilyenkor a bank azonnal leállítja a használatot.- Ón szerint mi az oka annak, hogy nálunk a valódi hitelkártya még kevésbé terjedt el?- Egyszerűen az az oka, hogy a bankok a lakosság részére még nem túl széles körben végeznek folyószámla jellegű hitelezést. Hiányzik a hitelképesség vizsgálatának technikája, a vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó megbízható információ. De vannak más infrastrukturális okok is.- Tehát a hitelkártya feltétele, hogy az állampolgár maga is hitelképes legyen.- Erről van szó. Hitelt, ellenőrizhető hitelképesség nélkül nem lehet kapni.

Motyovsi : ’ *ván