Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
iRÉKÉS megyei hírlap GAZDASÁG 1996. február 20., kedd Tájékoztató a számla-, nyugtakibocsátásról Az elmúlt év végén megjelent tájékoztatásainkban is jeleztük, hogy az áfa-törvényben megjelölt, szabvány szerinti számla-, egyszerűsített számla-, nyugtatömbök forgalmazásának és felhasználásának szabályai módosultak 1996. január 1-jétől. Az ez évi ellenőrzési tapasztalataink alapján, valamint az érdeklődők kérdései alapján elmondható, hogy ezen módosulások nem tudatosultak fontosságuknak megfelelő súllyal az érintettek körében, így szükségesnek tartjuk ezúton is felhívni azokra a figyelmet. Nyomtatványt értékesítőket érintő változások Az ilyen nyomtatványokat forgalmazó köteles e tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesíthető adat- módosító lapon, illetve cégszerű levéllel. Határidő vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény változásbejelentési szabályainak megfelelően kell eljárni, tehát a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell azt megtenni. Ajánlatos e kötelezettségnek határidőn belül eleget tenni, ugyanis az említett törvény szerint a változásbejelentési kötelezettség nem vagy késedelmes teljesítése mulasztási bírsággal szankcionálható. Az ilyen nyomtatványt értékesítő forgalmazó az értékesítésről kiállított számlán — az áfa-törvényben meghatározott tartalmi elemekkel együtt — köteles feltüntetni: — az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését; — a nyomtatvány sorszámát (tól-ig);-— vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét); — a vevő adóigazgatási azonosító számát. Nagyon fontos kihangsúlyozni az értékesítésről kiállított számlák adatainak valódiságát, különös tekintettel a vevőkre vonatkozó adatokra, ugyanis a forgalmazóknak adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé az ilyen nyomtatványokat vásárlókról. Az adatok valódiságát' pedig a forgalmazóknak kell garantálniuk, tehát nagy a felelősségük e téren. A már említett adózás rendjéről szóló törvény ugyanis súlyos jogkövetkezményeket helyez kilátásba: — a jogszabályokban előírt bizonylatokon helytelen vagy valótlan adatok feltüntetéséért; — illetve hibás vagy valótlan adatszolgáltatásért. A forgalmazóknak ajánlatos tehát olyan mechanizmust kidolgozni és működtetni az ilyen nyomtatványok értékesítése során, mely biztosítja a vevő vagy képviselője adatainak valódiságát, ugyanis várhatóan megnő a kísértés a más nevére, adószámára történő vásárlás iránti hajlandóság, a számla-, nyugtakibocsátások körében. Ilyen mechanizmusként javasolható például a forgalmazók részére, hogy csak cégszerű megrendelővel, meghatalmazással rendelkezők részére értékesít számla-, nyugtatömböt. A nyomtatványok kiszolgálásakor azok átvevőjének azonosítási adatait — például személyi igazolvány adatai alapján — feltüntetni a megrendelőre, melyet az elévülési ideig megőriz a forgalmazó, hogy vita esetén rendelkezésre álljon ez az adat. Ezzel az eljárással elérhető, hogy csak okirathamisítás útján tudna hozzájutni az illegális vevő a vásárolt, adóhatósági kontrollinformációkban nem az ő nevén szereplő számla, illetve nyugtanyomtatványokhoz. A javasolt megoldás csak egy a sok közül, még sokféle módszer alkalmazható, amelyeknek eredménye az adatok valódisága, egyben az esetleges viták esetén a forgalmazó hitelt érdemlően igazolhatja az adóhatóság felé, hogy ő, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A nyomtatványt forgalmazó köteles az általa értékesített nyomtatványt a kibocsátott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani, és az adóhatóság részére vevőnkénti összesítésben adatot szolgáltatni, ez a kötelezettség az alforgalmazókra is kiterjed. Az adatszolgáltatási kötelezettséget negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A kötelezettség első ízben 1996 második negyedévéről 1996. július 20-án esedékes. Az 1996 első negyedév vonatkozásában tehát a jogszabály nem teszi kötelezővé az adatszolgáltatást, azonban ebből semmiképpen sem vonható le olyan következtetés, hogy az ezen időszak alatt értékesített nyomtatványokról nem kell a fentiekben részletezettek szerinti tartalmú számlát kiállítani a forgalmazóknak. A részletes számlakiállítási kötelezettség egyértelműen fennáll az 1996. január 1-jétől megtörtént nyomtatványértékesítésekről, egyrészt azért, mert a jogszabály szövegéből vitathatatlanul kitűnik, másrészt azért, mert az adóhatóság a nyomtatványt felhasználók részéről csak akkor fogadja el adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatoknak, ha azok január 1 -je utáni beszerzésről ilyen részletezettségű számlával rendelkeznek. A nyomtatványforgalmazókra vonatkozó változások ismeretének lezárásaként szükségesnek tartjuk egy fogalomzavar tisztázását. A 24/1995. (XI. 22.) PM-rende- let az áfa-törvényben megjelölt szabvány szerinti bizonylatok (számla, egyszerűsített számla, nyugta) forgalmazása vonatkozásában határozza meg a kötelezettségeket, mely kötelezettségek nem terjednek ki a számviteli törvény szerinti szigorú számadás alá vonandó egyéb, más nyomtatványok forgalombahozatalára. Tehát a nyomtatványértékesítő forgalmazó bejelentési, nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettsége a szigorú számadás alá vonandó nyomtatványok közül az áfa-törvény kategóriái szerinti bizonylatok esetében áll fenn. Végezetül ne feledjék el a forgalmazók, hogy saját értékesítéseik vonatkozásában ők egyben felhasználók is, így a továbbiakban ismertetésre kerülő — a bizonylatkibocsátókat érintő — szabályok általunk is betartandók. F elhasználókat, bizonylatkiállítókat érintő változások A bizonylatkibocsátók vonatkozásában lényeges változás, hogy az 1996. január 1. után vásárolt számla-, nyugtatömbök akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak (szabályosnak), ha a kibocsátó — azok beszerzéséről — a forgalmazó által kiállított — megfelelő részletességű számlával rendelkezik; — azokról megfelelő tartalmú, szigorú számadású nyomtatvány-nyilvántartást vezet; — ezek a bizonylatok nyomtatott sorszámozással ellátottak. A forgalmazókra vonatkozó fejezetben leírtuk, hogy milyen nyomtatványok értékesítésekor milyen részletességű számlát köteles kiállítani az eladó, ha azonban ezt kérés nélkül sem tenné meg, a vevő követelje meg a megfelelő tartalmú számla kiállítását és átadását, ugyanis ez több szempontból is fontos számára. Először is azért, mert az 1996. január 1-jétől vásárolt ilyen nyomtatványok jogszerű birtoklását ezzel a számlával tudja igazolni, másrészt ez a számla képezi az e nyomtatványokról vezetett szigorú számadású nyomtatvány-nyilvántartás alapbizonylatát. Ezt a nyilvántartást nyomtatványfajtánként külön-külön kell vezetni, s annak tartalmaznia kell az alábbi adatokat: — a nyomtatvány jele és számjele; — a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte; —- a tömbök sorszáma (tóiig):-— a használatba vétel kelte; — irattárba helyezés (kiselejtezés) kelte. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezen új szabályok teljes körűen az 1996. január 1-jétől vásárolt nyomtatványok vonatkozásában alkalmazandók, az azt megelőzően beszerzett olyan nyomtatványok, amelyek nyomtatott sorszámozással ellátottak, tovább használhatók abban az esetben, ha azokat a kibocsátó szigorú számadás alá vonta, a korábbi előírásnak megfelelő tartalommal. Az 1996. január 1. előtt vásárolt, nyomtatott sorszámozást nem tartalmazó bizonylatok 1996. márcus 31 -éig tovább használhatók, ha azokat az adóalany előre besorszámozta, és az új előírásoknak megfelelően, szigorú számadás alá vonta. A fentiekben ismertetett új szabályok hatályba lépésével az a jogalkotói szándék érvényre juttatása került kinyilvánításra, hogy az ilyen nyomtatványok útja a gyártástól a végső felhasználásig nyomon követhető legyen, s az adóhatósági kontrollinformációk alapján szűküljön a „bizonylatolt”, de lekönyvelésre nem kerülő bevételek tömege. Az adóhatósági információs bázis természetesen országos kiterjedésű adattartalommal bír. Az adóhatóság abban az esetben is megfelelő adatokkal fog rendelkezni, ha ilyen beszerzéseit akár nagykanizsai, akár záhonyi székhelyű nyomtatványforgalmazóknál eszközük. Uhrin János osztályvezető, Apeh Békés Megyei Igazgatósága Az áremelés biztos, a kompenzáció nem A kormány vasárnapi ülésén döntött a vezetékes energia- hordozók árainak változásáról. Eszerint március 1-jétől a vezetékes földgáz átlagára 25 százalékkal, a villamos energiáé 18 százalékkal emelkedik. A közcélú villamosművekben és hőtermelő létesítményekben termelt gőz és melegített víz ára is módosul. A legújabb energiaáremelés végrehajtása csak kompenzációval képzelhető el - közölte hétfőn Por- páczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke. Az érdekképviseleti szervezet a költségarányos árak híve. Március I. és június 30. között vizsgálják felül termelési költségeiket az energiaszolgáltató vállalatok. A vállalati költségek az erőművekben, a gáz-, és az áramszolgáltatóknál ekkor lesznek pontosan kimutathatók. A szövetségnél indokoltnak tartják a legkisebb költség elvének érvényesítését. Nem lehet azonban a mostani energiaár-emelést a legrászorultabbak kompenzációja nélkül végrehajtani. A költségvetés az áremelés során befolyt többletből segítse a rászorulókat - hangzik a szövetség véleménye. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,22 Osztrák schilling 14,11 USA-dollár 143,74 ECU (Európai Unió) 181,63 Olcsó permetnek árt a leve Óvakodjunk a gyanús eredetű növényvédő szerektől! A múltbeli esetekből le kellene vonni a tanulságokat, hogy az idén hasonlók ne fordulhassanak elő. Már csak azért se, mert a gazdálkodók meglehetősen sok tanulópénzt fizettek értük. Mondhatni, ez volt a mottója a Növényvédelmi Társaság legutóbbi klubösszejövetelének. A szakemberek bonckés alá vették a tavalyi növényvédőszer- botrányt, amikor is - mint emlékezetes - az Alföld egyes térségeiben, Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert környékén teljesen hatástalan maradt a kémiai védekezés. A Bács-Kiskun megyei nö- vényegészség-ügyi és talajvédelmi állomás munkatársai a vizsgálat lezárása után arra a következtetésre jutottak, hogy a kárvallott gazdálkodók feketepiacról származó, alacsony hatóanyag-tartalmú, külföldi növényvédő szereket használtak. Olyan eset is előfordult, hogy jóval olcsóbb és silány minőségű vegyszereket árusítottak drága, márkás készítmények dobozában. A tavalyi ügy kapcsán tanulságul szolgálhat az is, hogy olyan vállalkozók kaptak engedélyt az árusításra, akik nem rendelkeztek a veszélyes, mérgező szerekkel dolgozók számára elengedhetetlenül szükséges alapfokú szakmai végzettséggel. Szent-Miklóssy Ferenc, a Növényvédelmi Társaság klubjának elnöke szerint az ilyen és hasonló esetek elkerülése végett gyakoribb ellenőrzésekre lenne szükség, továbbá a jelenleginél jóval szigorúbb, visszatartó hatású büntetésekre, bírságokra. Sajnálatosnak tartja, hogy az ellenőrző szerveknél a létszámleépítés éppen olyan időszakra esett, amikor a növényvédő szert forgalmazók száma az 1990 előttihez viszonyítva a többszörösére nőtt. A növényvédelmi szakemberek abban látnák a kivezető utat a jelenlegi helyzetből, ha javulna az együttműködés a gyártók, a kereskedők és a felhasználók között. A termék útjának lerövidítése ugyanis nagyobb biztonságot nyújtana a gazdálkodók számára. A termelőknek azt tanácsolják : óvakodjanak az olcsó, kétes helyről származó, alkalmilag árusított, nem gyári csomagolású növényvédő szerek vásárlásától. Újvári HÍREK A GAZDASÁGBÓL BC-részvény kárpótlási jegyért is Február 21-én fejeződik be a BorsodChem-rész- vények nemzetközi értékesítése. A felkínált csomagot hatszorosan jegyezték túl az érdeklődők. A kibocsátási ár 12,45 dollár. Február 26-án indul a hazai piacon a nyilvános forgalombahoza- tal. A belföldi magánszemélyek kárpótlási jegy és készpénz kombinációjával is vásárolhatnak. Ez esetben 5 darab részvény 7 258 forint és egy darab kárpótlási jegy ellenében jegyezhető. Keresett a Kékkúti A Kékkúti Ásványvíz Rt. tavaly összesen 825,3 millió forint értékű terméket értékesített; adózás előtti nyeresége 95,1 millió forintot tett ki. A társaság vezetői az elmúlt esztendőt kedvezőtlennek ítélték, elsősorban a csomagolóanyagok árának nagymértékű növekedése, továbbá a kormány megszorító intézkedései és a turistaforgalom csökkenése miatt. Bíznak abban, hogy az idén növekszik a cég forgalma. Megkezdődött a Kékkúti Ásványvíz külföldi értékesítése: máris szállítanak Szlovákiába, s tárgyalásokat folytattak argentínai kivitelről is. A Boszniában állomásozó amerikai hadsereg ugyancsak vevője lett a Kékkúti Ásványvíznek. Új exportőr az agrárpiacon A bécsi központú nemzetközi kereskedőház, a- Vienna Trade GmbH budapesti leányvállalata bekapcsolódott a magyar agráripari termékek exportjába. A Vienna Trade Magyarország a múlt esztendőben mintegy 250-300 millió forint értékben exportált elsősorban szárított zöldséget, gyümölcsféléket, konzerveket, valamint gabonát. Az idén azzal számolnak, hogy kivitelük eléri a tavalyi kétszeresét. A tengerentúlon Kanada, USA és Japán, Európában elsősorban a skandináv országok, valamint Németország és Ausztria vásárol közvetítésükkel magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeket. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Nincs pánik a tőzsdén Folytatódott a múlt héten elkezdődött árkorrekció hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén. A pénzügyminiszter lemondásának híre tovább nyomta a részvényárakat, de a brókerek véleménye szerint a csökkenésben nem ez volt a meghatározó tényező. Pánikhangulat mindenesetre nem volt érezhető a tőzsdén. A papírok általában jóval a pénteki záróárúk alatt nyitottak, de a többségnél már nem volt lényeges csökkenés. A BUX határidős piacán azonban 180-200 pontos elszámolóár-zuhanások voltak, ami azt mutatja, hogy a befektetők és a brókerek egyaránt további árfolyamesésre számítanak. Az Egis 4400 forinton zárt, de a részvények többsége ennél 40-50 forinttal alacsonyabb áron cserélt gazdát. A Richter 4050 forintos nyitóárról 3910 forintig csökkent, majd 4 ezer forinton fejezte be a kereskedést. Viszonylag stabil. 1400 forint körüli áron keltek el a Afo/-pap írok, a záróárúk 1420 forint lett. Az OTP 1100 forinton nyitott, záráskor 1170 forint volt az árfolyama. A bank papírjainak többségére 1150-1160 forintos áron kötöttek üzleteket. A Foíejr-részvényekkel 110- 120 forint közötti árakon kereskedtek, záráskor 115 forintot adtak értük. A Pick árfolyama 6100 forintra esett. A kárpótlási jegyek 214 forinton zártak. A sertésállomány alakulása A sertésállomány az elmúlt öt esztendőben mintegy a felére csökkent. A tenyésztők az 1990 évet tartották az aranykornak, amikor majd minden lakosra jutott egy sertés. A mélypont 1994-ben következett be: ekkor 5 milüó disznót tartottak nyilván. Számuk a múlt év első negyedévében tovább csökkent, a második negyedévtől kezdve a támogatásoknak köszönhetően viszont ismét elindult az állomány gyarapodása.
