Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

átszerelésnél egyszerűbb az átverés? (Cikkünk a III. oldalon) Tyúkot, malacot a más tanyájáról Sz. Károly nem tartozik a szerencsés em­berek közé. Kevéske nyugdíja mellé csak úgy tud némi kiegészítést keresni, hogy Gyulán a benedeki bekerítetten tanyáján állatokat tart. Az elhagyott hely, a kerítés hiánya persze másokat is csábít. Először még tavaly áprilisban tűnt el az ólból hat mala­ca. A rendőrség akkor elkezdte a nyomo­zást, de bizonyítékok hiányában ered­ménytelenül te is zárta. Novemberben újabb 40 tyúknak és két malacnak „kelt lába”, ám ekkor sem talál­tak használható nyomot a rendőrök. Ettől persze az elkövetők azt hitték, övék a terep: december közepén két birka és hat­van tyúk tűnt el, valamint a sorozat zárá­saként január közepén 20-25 süldő látta kárát tevékenységüknek. Ekkor azonban már éberebbek voltak a rend őrei is, és elfogták a visszatérő tolvajokat. Hármó­juk közül ketten már bevallották tettüket, sőt harmadik „segédjük” kilétét is, akit viszont még keresnek. A. Gy. A zsákmányszerzés „öröméért” Úgy tűnik a bűnözők sohasem pihennek, mert folytatódtak a betörések január végén is a mezőkovácsházi körzetben — kaptuk a hírt a rendőrségtől. Január 22-én reggel a mező­kovácsházi M. Antalné megle­petéssel vette észre, hogy a Hunyadi utcai butikját valaki már kinyitotta helyette. Az is­meretlenek a lakatot lefeszítet­ték, majd bejutva az üzletbe különböző ruházati cikkeket vittek el 46 ezer forint értékben. Nagy kérdés, hogy a „vendé­gek” a farsangra akartak-e jól öltözötten megjelenni, vagy — és sajnos ez a bizonyosabb! — lopási szándék vezette őket. A tulajdonos reméli, mihamarabb rács mögött gondolkodhatnak el mindezen. Január 23-án ismét Ma- gyarbánhegyesen egy üresen álló lakás esett áldozatul a betörőknek. Ez alkalommal M. M. Damjanich utcai lakos sérel­mére követtek el betörést, amelyről — a tulajdonos távol­létében — a szomszédok adtak jelzést a rendőrségnek. Az elvitt lakásfelszerelési tárgyak, tyú­kok, élelmiszer értékét—éppen a sértett későbbi értesülése miatt — még nem állapították meg. Ugyanezen a napon Nagykama­ráson (szintén a Damjanich ut­cában...) történt lakásbetörés Sz. D. budapesti lakos sérelmé­re. A zsákmány itt gazdagabb­nak ígérkezett, mert hűtő, kerék­pár és más holmi is eltűnt. Janu­ár 24-én a Magyarbánhegyes Kossuth u. 58. szám alatti általá­nos iskolába jutottak be — feltehetően nem a tanulás vá­gyától hajtva — ismeretlen tet­tesek az ablak befeszítésével. Igaz, nem sok mindent találtak, egy faliórával és a kávéfőzővel távoztak. Kunágotán január 25- ére virradóan P. Béla Bocskay utca 52. szám alatti lakos házába jutottak be ismeretlenek ajtóbe­törés módszerével. Az elvitt lakásfelszerelési tárgyak érté­kének felmérése még tart. Halasi Mária Kaszált a „feketebankár” Tilos a szerelem! Betörők arany(os) hétköznapjai Szerencsére nem mindig marad­nak ismeretlenek a betörések elkövetői, azért vannak sikeres esetek is, amikor a nyomozás eredménnyel jár. Mezőkovács- házán a múlt év végén történt betörés B. Zoltán Ady utcai la­kásába, ahonnan több értékes tárgyat vittek el. Mint az a nyomozás során kiderült, a két látogató a garázs­ablakon keresztül jutott az épü­letbe, ahol első ránézésre dön­töttek: kiszerelik az ott álldogá­ló gépkocsi rádiós magnóját. Nem sokat teketóriáztak, a lépcsőfeljárón elindultak a la­kásba. Útközben — talán az iz­galmak hatására — megéhez­tek, ezért kirámolták két hű­tőszekrény tartalmát is. A lakás­ban átkutatták a szobákat, kihu­zigálták a fiókokat és „szeren­cséjük” volt, mert nagyobb érté­kű arany ékszereket is találtak. A kár 200 ezer forint. No, de hiába, a csillogás1villogás álta­lában elvakítja az embert. Ilyen okokból a nyomozás során ala­pos gyanú merült fel, hogy G. K. és T. S. mezőkovácsházi fiata­lok vihették el a holmit. Gyanú­sítottként kihallgatták őket, s miután kellő tárgyi bizonyíték állt rendelkezésre, nem volt más hátra, mint őszinte beismerő vallomást tenniük. A nyomozás a napokban befejeződött és az iratokat vádemelési javaslattal továbbították a megyei fő­ügyészségre. H. M. Az utcai „feketebankárok” a va­lutaváltók (hazánk fiai és külföl­diek egyaránt) az elmúlt években arattak igazán. A külföldi fize­tőeszközök korlátozott vásárlási tehetősége, no és az ár miatt so­kan fordultak hozzájuk pénzát­váltási gondjaikkal, amit aztán ál­talában megbántak. Az illegális valutaváltók többsége a lóvá- tevés mesterévé vált, és az „átrá- zás” tárházát is sok színes trükkel gazdagították. Leleményességü­ket busásan megfizették a jámbor halandók. Azt hihetnénk a sza­bad, korlátok nélküli valutavá­sárlás padlóra tette ezt az „üzlet­ágat”, az emberek is tanultak a múltból. De nem így van. Még mindig akad eladó és vásárló is, aki szerencsét próbál. A szeren­cse pedig, ahogy az örök igazsá­gok egyike tartja, forgandó. A sarkadi Sz. I. január 9-én délután Békéscsabán, a Fiume Szálló előtt kötött üzletet egy utcai pénzátváltóval, akitől né­met márkát akart venni. A ke­reskedők körében ismert arany- szabály szerint az a jó üzlet, ami­kor mindkét fél azt hiszi, hogy jól járt. Eme bölcselet ezúttal fél aranyszabállyá zsugorodott. Most ugyanis csak a „fekete­bankár” kaszált, mert az átadott 800 ezer forintért márka helyett méretre vágott és értéktelen új­ságpapírral fizetett. A rend­őrségen tett feljelentést köve­tően a békéscsabai rendőrök megtették a szükséges intézke­déseket az egyelőre ismeretlen csaló személyének megállapítá­sára, illetve felelősségre voná­sára.-s­Rájár a rúd a kerékpárok szerel­meseire Füzesgyarmaton! Állan­dó rendőri zaklatásnak(?) vannak kitéve. Persze csak akkor, ha nem a saját kerékpárjukba, hanem a máséba szeretnek bele. Január 16-án este kilenc óra körül egy éber állampolgár jelez­te a helyi rendőröknek, hogy két fiatalember egy lezárt kerékpárt vonszol az utcán. A helyszínre siető körzeti megbízottak láttán hőseink a makacskodó kerékpárt hátrahagyva, gyalogszenel akartak távozni, ám távfutásban a rendőrök bizonyultak jobbnak. Elfogták a 23 éves F. F. és a fiatalkorú V. I. hely­beli lakosokat Mindkettőjük ellen nyomozás indult lopás alapos gya­núja miatt. Ugyancsak Füzesgyarmat az otthona annak a három „úrnak” (V. S„ T. L. és F. S.), akik meglehetősen válogatósnak mu­tatkoztak a kerékpárlopás „műfa­jában, ugyanis csak értékes ke­rékpárokat loptak el. A rendőrök megállapították, hogy lezárt két­kerekűeket is elvittek, ha a szük­ség úgy kívánta, nem számított, hogy a bringák zárt helyen, táro­lóban vagy csak az utcán parkol­tak. Az őket elfogó füzesgyarmati rendőrök éppen egy „sikeres” lo­pás után találtak rájuk. A megtar­tott házkutatások során kerékpár­vázakat, alkatrészeket, egy komplett kerékpárt és egy erővágót foglaltak te. Mivel feltehető, hogy az első kihallgatá­sukon feltárt lopásokon túl más „balhék” is nyomják a telküket, a Szeghalmi Rendőrkapitányság jóvoltából egyelőre kénytelenek zárkózott életmódot folytatni, vagyis rendőri őrizet mellett fo­lyik a nyomozás ellenük. RÖD Együttműködnek Lobó, az „egygazdás” rendőrkutya A félelmet nem ismeri, de tőle sem félnek, hiszen buszon utazik Az Orosházi Határőr Igazgató­ság a napokban tartotta éves mun­kájáról a beszámolót. Az esemé­nyen meghívottként megjelentek az érintett megyék rendőr- főkapitányai is .Dávid Károly ez­redes elmondta, hogy szoros együttműködés jellemzi a rend­őrséget és a határőrséget. Egyre több szál fűzi őket össze a hétköz­napokban. Erre az idegenrendé­szeti törvény és a rendőrségi tör­vény is tehetőséget biztosít. Kiemelte a közös ténykedésnek azt a részét, ami nem a legfelsőbb szintű vezetők találkozásain va­lósul meg, hanem a végrehajtás különböző színterein. cs. i. A kiválóan intézkedő, jó kutyával rendelkező rendőrjárőr ritkaság. Nekünk viszont van ilyen kollégánk — ez a megállapítás akkor hangzott el az orosházi rendőrkapitány, Szalai Ferenc szájából, amikor beszélgetésre kértük Csáki János kutyavezető járőrt. Találkozásunkkor éppen szolgálatban volt a fiatalember társával, Lobóval, akit azonban a riport idejére nélkülöztünk. — Már a felszereléskor (1992- ben) elhatároztam, kutyával szeret­nék dolgozni. Ebben a döntésben volt némi nosztalgia, hiszen a filmekből közismert, milyen oko­sak a képzett rendőrkutyák és milyen sokat köszönhetnek nekik gazdáik. Miután elvégeztem Sze­geden a üszthelyettesképzőt, elke­rültem Dunakeszire — mesélt a rendőrré válás első lépéseiről. — Sok száz kutya vár ott gaz­dára. A kiadhatók közül azt aján­lották a tapasztalt kollégák, hogy németjuhászt válasszak, mert ez a fajta könnyebben kezelhető. A terveim között egyébként a rottweiler szerepelt. Hagytam magamat rábeszélni az előzőre, így kínlódtunk el közösen két és fél hónapot az iskolában, ahol a rendőri szaktárgyak mellett ku- tyaegészségüggyeí, élettani is­meretekkel, fegyelmező gyakor­latok tanításával is foglalkoz­tunk. Alexet azonban az őrző­védő munka egyáltalán nem érdekelte. A kiképző javasolta, váltsak kutyát! Csáki János életébe ekkor lé­pett be Lobó, akivel azóta is re­mek társak. — Emlékszik az első találko­zásra? —Azt mondták, ott a rottweiler boxa, menjek be hozzá és szereljem fel! Hazudnék, ha azt mondanám, nem féltem. Ám a kutya örült, hogy végre valakivel kijöhetett a boxból, nem is bántott. —Kérem, mutassa be az olva­sóknak a kutyát! — Minden követelménynek megfelel a négy és fél éves kan. Az alap, hogy lövésálló legyen (Lobó meg se rezzen puskaropo­gáskor). Jól dolgozik szájkosár­ral, tárgyhozási készsége is jó. — Mik Lobó közismert eré­nyei? — A félelmet nem ismeri, tá­madáskor nincs tekintettel sem­mire — például súlyra, méretre, helyzetre, ellenfélre. Nagyon fe­gyelmezett, úgynevezett egygaz­dás kutya. Volt is vele problé­mám, mert én a második gazdája vagyok. De mint a rendőr­kutyákra jellemző, az ő esetében is minden fegyelmezés, nevelés kérdése. Szeretettel és bizony erőszakkal keltett magamat Csáki János és Lobó FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER elfogadtatni. Keménynek keltett tennem a betörés időszakában. — Közös szolgálatuk 2 éve tart. Milyen sikerrel? — Orosházán a konzervgyár mögött tolvajok ténykedtek. A bejelentés után azonnal a hely­színre érkeztünk, akkor már a réparakodó irányába menekültek az elkövetők. Nagy volt az előnyük, de Lobó az egyiket könnyedén ledöntötte. De vol­tunk már más városba is vezé­nyelve, hiszen a kutyás rendőrnek nagyobb a tekintélye. — Ez a megállapítás a rendőrökre nem túl hízelgő... — Pedig intézkedéskor a ku­tyától — ez már sokszor bebizo­nyosodott — jobban tartanak a rossz emberek. Egy jó rendőrkutya egyébként két-há- rom egyenruhással is felér! —Milyen a privát kapcsolata a kutyával? — Csorváson lakom, ott él velünk Lobó is. Azzal kezdődik a nap, hogy ébredés után kimegyek hozzá és foglalkozom vele. Csak este kap enni. így is jó erőben van. Több mint fél mázsa. A család befogadta őt, a kicsi lányom közelébe viszont nem merem engedni. Házőrzőnek vettem egy komondor kölyköt, egyelőre kö­zömbösek egymás iránt. — Hogy oldják meg az Oros­házára való bejárást? — A munkásjárattal közleke­dünk. A buszon egyébként van egy helyünk. Ha Lobót valami ok miatt nem viszem magammal, már hiányolják az utasok. Csete Ilona epe RFKLWSlim) Békéscsaba, Tinódi u. 3. Tel./fax: (66) 328-285.- Sopron környéki ingatlanok: 06 (60) 305-820. BELYEGZOKESZITES számítógépes bélyegzőkészítő' Üzletemet 1996. február 5-én Békés­csaba, Luther u. 7. sz. alatt (bútorüzlet­tel szemben) megnyitom. Hagyomá­nyos fa- és automata bélyegzők készí­tését, régi bélyegzők gumicseréjét rö­vid határidővel vállalom. Árusítok színes bélyegzőautomatákat, dátumos, iktató, kirakós bélyegzőket. Nyitva: hétfőtől péntekig 8—12, 13—17 óráig, szombaton 8—12 óráig. Vidékre utánvéttel is szállítok. Szilágyi Lászlóné bélyegzőkészítő MfZOKfR KFT Napi áron felvásárolunk----házját----árpát----kukoricát----zabot. C ím: MEZŐKER Kft.. Békéscsaba, Orosházi út 32., telefon: (66) 444-344. Ügyintéző: Laczó Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents