Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17-18 / 41. szám

A hét témája A vérnek ára nincs — megfizethetet­len. A véradók nélkül megbénulna a gyógyítás, mégsincs elismertségük (4. oldal) 5-8. oldal A tél és a szegénység áldozata Csak néhány percen múlott, hogy nem okozott halált a hó és a szegénység­Békéscsabán, a Kis-Tabán utcában. (3. oldal) 1996. FEBRUÁR 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 41. SZÁM Hírek „Évadzárás” a rendőrségen. A Békés Megyei Rendőr-fő­kapitányság február 21 -én, szer­dán tartja székházában a tavalyi évet értékelő munkaértekezle­tét. A tanácskozáson részt vesz dr. Kacziba Antal rendőr vezér­őrnagy, az Országos Rendőr­főkapitányság bűnügyi főigaz­gatója is. Meghosszabbítva. Szarvas város képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy február 29-éig meg­hosszabbítja az olajtámogatási kérelmek beadási határidejét. Elhangzott, az olajtámogatásra kapott 12,1 millió forintos keretből a december végéig be­érkezett kérelmek alapján mint­egy 11,7 millió forintot osztanak szét. Még négyszázezer forin az, ami szétosztható az újonnan, február végéig beérkező kérel­mekre. Kiállítás IV. Károlyról Mintegy ezer emléktárgy látha­tó az utolsó magyar királyról, IV. Károlyról a tegnap Békés­csabán megnyílt kiállításon. Wenckheim István kezdemé­nyezésére — létrehozták a IV. Károly Iskola Alapítványt a bé­késcsabai Katolikus Általános Iskola közreműködésével. A megyei könyvtárban ren­dezte a kiállítást egy szolnoki műkedvelő gyűjtő, Kiss Jenő gazdag első világháborús és a Habsburg-családhoz kötődő történeti emlékekből álló ma­gángyűjteményéből. A békés­csabai kiállításon a 27 tablón és a 6 tárlón levelek, iratok, képek, kitüntetések, képzőművészeti alkotások, fegyverek, IV. Ká­roly osztrák császár és magyar király családi emléktárgyai, va­lamint világháborús hadifogoly­relikviák láthatók. A békéscsabai történeti be­mutató a tervek szerint március elejéig látható. Szalagavató először. Tegnap este a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium végzős diákjainak szalagavató bálján Zátonyiné Farkas Erzsébet igazgató köszöntötte a két osztály 52 diákját, akiknek összesen 74 nyelvvizsgát sikerült összegyűjteniük és mindenki felsőfokú felvételi vizsgára készül F0Tó: kovács Erzsébet A pénzintézetek, biztosítók többségének tetszett az ötlet Összefogás a Szent László-szoborért A millecentenáriumi megemlé­kezések, ünneplések előkészü­leteinek folyamatában nincs megállás Békés megyében. Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy egy támogatói kör a vésztő-mágori emlékhely felújí­tására, rendbetételére vállalko­zott. Itt tartja ünnepi ülését a megyegyűlés szeptember ele­jén, s egyben felavatják a régió közigazgatási és egyházi szer­vezésében meghatározó szere­pet betöltő Szent László király szobrát. Nos, egy pillanatra áll­junk meg a tervezett szobor gon­dolatánál, hiszen a napokban többször is szóba esett a legjele­sebb ünnepségekhez, találko­zókhoz kapcsolódó alkotás ügye. Az elképzelés megvalósu­lásában kulcsszerepet játszikor. Szekeres István, az OTP megyei igazgatója, aki szintén részt vett egy korábbi, vállalkozókat, tá­mogatókat toborozó összejöve­telen. —Igen, a Vigadóban fogant a gondolat — mondja Szekeres István —, ott fogalmaztam meg magamban, hogy egyszer for­dulhat elő életünkben ilyen kü­lönleges esemény. Általában jellemző, hogy valamilyen ne­mes ügy támogatásában a ban­koknak, biztosítótársaságoknak jobbak a lehetőségeik, és talán el is várják tőlük az adakozást. Már a helyszínen felvállaltam a pénzintézetek, a biztosítótársa­ságok összeverbuválását, csu- (Folytatás a 3. oldalon) Halál a sínek között Fejére tette kezeit, és a robogó vonat elé állt A Békéscsabáról Szolnokra tar­tó, menetrend szerinti vonat csü­törtökön este a gyomaendrődi állomásról 20.30 órakor indult tovább. A Hármas-Körös vasúti hídjáról éppen leért a 93—95 km/óra sebességgel, a nagy köd miatt tompított fényszóróval ha­ladó szerelvény, amikor 30 mé­terre a vonattól egy embert ész­lelt a mozdonyvezető. A férfi kezeit a fejére téve, a vonatnak háttal állt a síneken. A szerel­vény elütötte a 26 éves, kertész­szigeti M. I.-t, és 300 méteres fékút után állt meg. A mozdonyvezető kiszállt, és a mozdony elején a vonóhorogra felakadva találta meg a halott férfit. Paraizs Endre őrnagy, a Szarvasi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője kérdé­sünkre a következőket mondta a rendkívüli halálesetről: — M. I.-t utoljára csütörtö­kön délután látták Kertészszige­ten, a tanúk elmondása szerint gyermekéért indult az óvodába. A vizsgálat még nem derítette ki, hogy miként és miért utazott Gyomaendrődre. Az eljárás so- (Folytatás a 3. oldalon) A bevonultak több, mint 60 százaléka munkanélküli „Behívós” halasztási kérelmek Megyénk közel 900 fiatalja kezdte meg sorkatonai szolgála­tának letöltését csütörtökön és pénteken. A bevonulás előtt azonban most fokozottan, ko­moly problémaként jelentke­zett, hogy a sorkötelesek beje­lentési kötelezettségeiknek, a szolgálathalasztási kérelmek benyújtásának nem tettek idő­ben eleget. Csepregi Péter ezre­dest, a Békés Megyei Hadki­egészítő Parancsnokság pa­rancsnokát először erről kérdez­tük. — A honvédelmi törvény előírja, hogy a katonai szolgála­tot befolyásoló változásokat — a családi állapottól az egészség- ügyi, tanulmányi változásokig — a sorkötelesnek jeleznie kell 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokság felé — kezdte. — Minderről a sorkötelesek tud­nak is, mégsem veszik komo­lyan, és sokan akkor eszmélnek, amikor már késő. Tisztában vannak azzal is, hogy várhatóan mikor, mely helyőrséghez ter­vezzük behívásukat, hiszen a so­rozáson ezt határozatban közöl­jük velük. Ennek ellenére a behí­vóval kezükben jönnek szolgá­lathalasztási kérelemmel. A leg­több esetben ilyenkor már nincs jogunk mérlegelni. Most 60-an fordultak halasztáskérő bead­vánnyal a parancsnoksághoz a behívó kézhezvétele után, és ebből 18-at utasítottunk el. Akiknél hozzájárultunk a ha­lasztáshoz, azoknál főként olyan körülmények — tanulmányi, egészségügyi, családi okok — játszottak közre, melyek a mos­tani bevonultatásukat nem tették lehetővé. A senkinek sem jó bo­nyodalmak megelőzhetők, ha időben értesítenek a fiatalok gondjaikról, mert így a behívó- parancs kiküldése előtt kivizs­gálhatjuk kérelmük jogosságát. — Milyen a bevonult állo­mány életkor szerinti megoszlá­sa, és mennyien kértek polgári szolgálatot? — A megyéből zömében 18- 19 évesek kerültek behívásra, és elgondolkoztató, hogy több, mint 60 százalékuk munkanél­küli. Polgári szolgálat iránti ké­relmet 11 -en jeleztek az alaku­latnál, fegyver nélküli szolgála­tot kérő most nem akadt. Egy fiatal tagadta meg a katonai szol­gálatot, ellene bírósági feljelen­tést teszünk. — A katonai esküt mikor tart­ják? — A határőrségnél az eskü időpontja március 2-a, a hon­védségi alakulatoknál pedig március 9-e. Nyemcsok László Megalakult a területi egészségbiztosítási bizottság A józan ész nem tb-adót támogat „Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat kinyújtott karjaként” tegnap délelőtt Békéscsabán megalakult a területi egészség- biztosítási bizottság. A gondola­tot dr. Sándor László, az önkor­mányzat (és az MSZOSZ) elnö­ke fogalmazta meg így. A 22 tagú megyei testületbe 13 munkavállalói és 9 munkál­tatói képviselőt delegáltak. Az elnök Vágvölgyi Gábor, a MEDOSZ megyei titkára (munkavállalói oldal), az alel­nök Klaukó Mátyás, a Békés Megyei Iparszövetség igazga­tója (munkaadói oldal) lett. A bizottság feladata a társada­lombiztosításban biztosítottak érdekeinek védelme, az egész­ségügyi szolgáltatások szín­vonalának ellenőrzése. A me­gyei egészségbiztosítási pénz­tárral napi kapcsolatban kont­rollálhatják, hogy a központi­lag leosztott pénzekért, a fi­nanszírozott egészségügyi (Folytatás a 3. oldalon) Gyorsító szavazógép A békéscsabai megyei jogú ön- kormányzat csütörtöki képvise­lő-testületi ülésén kipróbálhatta egy budapesti cég szavazást, jegyzőkönyvezést könnyítő, gyorsító berendezését. Ettől függetlenül a közgyűlés ismét a hajnali órákig tartott, hiszen a gépet kezelők a képviselői bő­beszédűséget, magatartást nem tudták befolyásolni. A költségvetés első olvasatá­ról 5 óra hosszán át vitatkoztak, három hét múlva egy nem hiva­talos közgyűlés (gazdasági bi­zottsági ülés) keretében ismét napirendre tűzik, majd a hat hét múlva beütemezett közgyűlésen döntenek. A vagyonkezelő és az önkormányzat közötti szerző­déskötést most levették napi­rendről. Szó volt a gyógyszertá­rak privatizációjáról, amelyre még visszatérünk. Menni vagy maradni? Most, miután a Magyarország 2000 konferencia vendégei, a sikeres magyarok visszautaz­tak választott hazájukba, le­csitultak a szenvedélyek, mó­lóban az egymásra borulás mámora, nem árt kicsit hig­gadtan elgondolkodni. Nem az az érdekes, hogy valamikor régen, három-négy évtizeddel ezelőtt miért szánták rá magu­kat, hogy hazát, szívet cserél­jenek, mennyire volt egyszerű vagy keserves a döntésük. Az sem számít ma már, hogy gye­rekfejjel, kalandvágyból ván­doroltak ki, vagy azért, mert az akkori szülőföldön nem maradt esélyük a tanulásra, al­kotó erejük kibontakoztatásá­ra, netán kedvezőbb lehető­ségekkel kecsegtetett a Nyu­gat. Esetleg menniük kellett, nem volt más választásuk, ha túl akartak élni sötét korsza­kokat. Ki a jó magyar, akit hajt a tenniakarás, vagy aki bele­nyugszik a tehetetlenségbe? Aki megy, vagy aki marad? Mondom, mindez nem érde­kes már. Inkább arra keressük a választ: milyen esélye, tere van az értelmiségnek, a tudás­nak, a tehetségnek ma ebben a hazában? Jól érzi-e magát, ér- tékelik-e, megbecsülik-e? Milyen a közérzete? Nem ka­csingat-e jobb kilátások felé — másfelé? Akárkitől is származik, jó ötlet volt hazaszólítani odakinn nevet, rangot szerzett honfitár­sakat. Kettős kötődés, más lá­tószög, érdemes, hasznos lehet meghallgatni véleményüket. Szívesen jöttek, láttak..., leckét adtak sikerből, aztán vissza­utaztak az Egyesült Államok­ba, Kanadába, Angliába, Né­metországba, Dániába, Belgi­umba; boldogulásuk helyszí­nére. így gazdagítja a nagyvilá­got a kis magyar nemzet állító­lag legnagyobb kincse: a tudás, a tehetség. Szép, szép, de: más hazalátogatni, jó tanácsokat osztogatni, majd távozni; és megint más itt élni, naponta megküzdeni a boldogulásért. A szebb világot mégiscsak az itt élők építhetik fel. Itthon is akad még szürkeállomány, tu­dás, tehetség, ha lámpással ke­ressük, még sikeres magyar is. Megérdemelnék, hogy őket is magyar-, szakértő- és ember­számba vegyék. Hiszen vala­mennyien „azért vagyunk a vi­lágon. hogy valahol otthon le­gyünk benne”. Niedzielsky Katalin Kudarcok és fegyvertények Az idei költségvetés témájára helyezték a fő hangsúlyt a bé­késcsabai képviselő-testület MSZP-s frakciójának tegnapi, közgyűlés utáni szokásos sajtó- tájékoztatóján, a párt városi iro­dájában. Elhangzottak az ered­mények, vagyis a 158,6 milliós hiány 11,3 millióra csökkentése, és mint Tóth Károly képviselő hangsúlyozta, kis lépés, de ör­vendetes, hogy 4,5 millióval nö­velték a társadalmi és civil szer­vezetek támogatását. — A szemünkre vetették, hogy hiába terjesztettük elő a konszolidációs programot, az nem tükröződik vissza a költ­ségvetésben — folytatta Tóth Károly. Igaz, de amikor a prog­ram oktatási, vagy az alapellátás intézményrendszerére vonatko­zó része napirendre került, a tes­tület megszavazta, hogy június­ban térjünk vissza a témára. Ezt tehát a mostani költségvetés nem jeleníthette meg. Nagy fegyverténynek tartot­ták a szocialisták, hogy a köz­gyűlés 30 millióval megemelte a közművelődésre és a sportra for­dítható összeget. Szóba került még a közpon­ti orvosi ügyeletre vonatkozó pályázat kiírása, amelytől az ügyeleti ellátás színvonalának emelkedését várják, sőt, elvár­ják. A szocialisták sajnálattal nyugtázták, hogy a szervezeti és működési szabályzatra vo­natkozó módosító indítványuk „elhalt”. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi nem alkalmas az ülések zökkenőmentes le­folytatására. L. E.

Next

/
Thumbnails
Contents