Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-16 / 40. szám

Egy angol agár Péterek balhé' Sáriadon Ha jól emlékszem, és a hálókabátos tolvaj (Cikkünk a III. oldalon.) betörtem a zöldségesbe (Cikkünk a II. oldalon) . (Cikkünka IV. oldalon.) Bárszékekkel verték egymást Tisztességes emberek, csak ha isznak, akkor csapódik ki náluk a kuitúrbiztosíték — így summázható az a történet, amelyet február 7-én jegyeztek fel a rendőrségi jegyző­könyvekben. Orosházán a Club ’92 elnevezésű szóra­kozóhelyre (a középső tízemeletes ház alatt) két úr érkezett a délutáni órákban. Nem ez volt az első toroköblögető kísérletük, az tény. Az ital hatására a bátorságuk is meg­jött, először csak a kiszolgáló,hölgyeket in- zultálták, ám azok „nem vették a lapot”. Ekkor tért be telefonálási szándékkal egy gyanútlan orosházi lakos. Az őt célzó újabb megjegyzések megtették a hatásukat: az urak a földre kerültek. A testek egymásnak feszülései azonban nem hoztak eredményt, így a bárszékek is részesévé váltak a küzde­lemnek, a balhé az utcán folytatódott. Mi­közben a felszolgálók értesítették a rendőr­séget, a garázdák egyikének orra tört a he­veskedés kellős közepén. Súlyos sérüléssel szállították kórházba őt. A két iszogató ellen garázdaság miatt indult eljárás. Cs. I. Göncz Árpád, a „védett férfi” Nincs különös kívánsága, a biztonsági embert nem tartja többnek, mint amennyi a szerepe A biztonsági emberekről legtöbbünk csak a filmekről, újsághírekből, fényképekről alkot véleményt, szerez benyo­mást. Igen, ők a fekete öltönyös, sötét szemüveges, aktatáskás, jól megtermett úriemberek, akik politikusok, fontos személyisé­gek, hírességek oldalán, hátterében figyelnek lankadatlanul kö­zeli és távolabbi pontokra, mozgásokra. Megszemlélhettük őket emberközelből szerdán, Göncz Árpád köztársasági elnök gyulai látogatása alkalmával, és ismét azt tapasztalhattuk, hogy ott vannak, dolgoznak, de úgy megyünk el mellettük, mintha nem is lennének. „Ez a jó” — mondja másnap délelőtti beszélgetésün­kön Karakas Ferenc alezredes, a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője, akit arra kérünk, beszéljen a felkészülésről, munkájukról, és természete­sen — a maguk szemszögéből — a Göncz-látogatásról. Göncz Árpád biztonságára mindenütt figyelő szemek és óvó kezek vigyáznak. Nemcsak a mögötte haladó úr védi: ahonnan az olvasó nézi a képet, ott állnak vele érkezett őrzői, s termé­szetesen a Békés megyeiek. A kép előterében: Göncz Árpád és Faragó András elnöki szóvivő (balról) fotó: kovács Erzsébet Karakas Ferenc: !rA Göncz- látogatáson minden a vára­kozásnak megfelelően tör­tént Békés megyében" — Amikor egy politikus, ál­lamférfi biztonságának védel­mére készülnek, mérlegelik-e az illető személyiségét, menta­litását? — Hogyne. Számunkra sem lényegtelen, hogy Göncz Árpád köztiszteletben álló személyiség, közvetlen, barátságos, rengete­gen akarnak neki ajándékot átad­ni. Nem minden védett vezetőnél kell ilyen körülményekre számí­tani. — Ezek az ismérvek viszont arra engednek következtetni, hogy nem könnyű Göncz Árpádot védeni. Az ország legnépszerűbb politikusa, sokan kíváncsiak rá, összegyűlnek az emberek egy-egy helyszínen, az elnök olykor telje­sen váratlan pillanatban odafor­dul, odamegy hozzájuk, közéjük hajol, kezet fog velük. Ez mind­mind figyelmet kívánó dolog az Önök számára. Császáron kívül mindenkit — Nehéz a munkánk ebből a szempontból, hiszen valóban erősebben kell figyelnünk, biz­tosítani kell az utat, az elnök mozgását nagy tömegben is, vissza kell terelnünk az embere­ket, ha szükséges. A másik ol­dalról megközelítve szerencsés a helyzetünk, hiszen a köztársa­sági elnök elismeri a biztonsági szolgálat tevékenységét, de nincs túllihegés, nem tartja többnek, mint amennyi a szere­pe, nincs túldramatizálva a do­log. A szerénységének köszön­hető mindez. —Van-e, volt-e bármikor is az államfőnek különleges kérése, kí­vánsága, ami eljutott Önökhöz egy-egy látogatás előtt? ■—Nincs semmilyen kérése, a szokásos védelmet kell biztosí­tanunk minden alkalommal. — Kérem, beszéljen általá­nosságban a védelmi munkájuk­ról. — Nem túlzás, de császáron kívül mindenfajta méltóság sze­mélyi biztonságának védelmé­nek ellátásában részt vettünk, köztük a pápát a magyarországi látogatásán, az angol királyi párt Bács-Kiskun megyében, Habs­burg Ottót — ő ritka kivétel, hazautazása után levélben kö­szönte meg a munkánkat —, mi­niszterelnököket, Antall Józse­fet, Boross Pétert. Szakkifeje­zéssel nyílt rendőri védelemnek nevezzük a legmagasabb állami vezetők, külföldi személyisé­gek biztonságának védelmét, nagy jelentőségű állami, politi­kai rendezvények zavartalan le­bonyolításának biztosítását. A világon mindenütt elfogadott, de nem egységes e tevékenység, hiszen láthatjuk a televízióban, hogy az Egyesült Államok elnö­két majdnem egy hadsereg kísé­ri. Nálunk viszont észrevétlen ez a munka. Az említetteken kívül kérésre ellátjuk olyan politiku­sok, miniszterek nyílt védelmét, akiknek a szabályok szerint ez nem jár, és sajnos az elmúlt időszakban sok magánszemély is jelentkezett személyi biztosí­tásért, mert megfenyegették. Ez a nehezebb munka. Ha az érdekek úgy kívánják • •• — Jellemző ez megyénkben is? — Igen. Ott, ahol bizonyos bűnözői körök érdekei összeüt­köznek, előfordul, hogy ezek a bűnözők a látókörükbe került, számukra nem érdektelen em­bereket megfenyegetik. — A megfenyegetettek több­nyire gazdagok? — Igen, jobban fenyeget ez a veszély a vagyonosok körében. — Térjünk vissza a könnyebb esetekre. Mit jelent a nyílt rendőri biztosítás a gyakorlat­ban? — Kiemelt utazásbiztosítást, utazásbiztosítást, útvonal-, prog- ramhely-ellenőrzést. Megyénk­ben általában a közutak ellen­őrzése a jellemző. Feladatunk szerint a helyszíneket az esemény előtti napokban ellenőrizzük, meg kell ismernünk a területet. — Ki felel a biztosítás hibái­ból adódó következményekért? — Minden biztosításért a főkapitány felel, s ez a fele­lősség oszthatatlan. Talán keve­sen tudják, de fontos, hogy a nyílt rendőri biztosítás komplex rendőri feladat, amelyben a köz- rendvédelmi, a bűnügyi, a köz­lekedési szakemberek, a speciá­lis állományok tagjai összehan­golt, aprólékosan kimunkált te­vékenységet folytatnak. —A szerdai államfői látoga­tás előtt és alatt hogyan sikerült megteremteni ezt az összhangot a köztársasági őrezred Gyulára érkezett tagjaival? — Kiváló a kapcsolatunk a köztársasági őrezredben szolgá­ló kollégákkal. Az együttműkö­dést jogszabály írja elő, de ne álljunk meg pusztán ennek emlí­tésénél, hiszen szakmai szem­pontból is erősek a kötődések, s nem utolsósorban baráti szálak fűződnek budapesti kollégáink­hoz. Az elnök úr érkezése előtt közösen bejártuk a helyszíne­ket, és a látogatás idején is olajo­zottan ment minden. (Folytatás a III. oldalon) Árulkodó vércseppek Sikeresen zárult annak a tavalyi esetnek a nyomozása, mely nyi­tányaként P. K. magyarbán- hegyesi lakos bejelentést tett, hogy az Alabárdos étterem előtt álló, B. J. tulajdonát képező Fiat Croma típusú személygépkocsit feltörték. A nyomozóknak nem volt nehéz megállapítaniuk, hogy a kocsi ablakát betörve ve­hettek ki onnan két télikabátot, egy rádiós magnót, nyolc műso­ros kazettát és egy plüss kabalát. Az ellopott érték 60 ezer, a ron­gálási kár 15 ezer forintra rúgott. A bejelentést követően a mezőkovácsházi nyomozók forró nyomon indultak a tettes nyomába. Segítette őket, hogy az ablakbetörés nyomán véres lett a szélvédő és a kocsi belseje is. Rögzítették a nyomokat, majd tanúkutatást, adatgyűjtést végeztek és gondolták, egy ki­csit szétnéznek a környéken is. Miközben a megfigyelés tartott, a közelben levő piactér kukájá­ból előkerült a sértett és barátnője kabátja, valamint fel­tűnt, hogy egy alak sündörög a park környékén. Az elszámolta­táskor meglátták: véres az illető keze. Ekkor komolyabban is faggatni kezdték az illetőt, és hamarosan kiderült, hogy a ko­csit ő törte fel, az ellopott tárgya­kat bedobálta a park sövényei közé. Szerencsére ez alkalom­mal a tárgyak gyorsan visszake­rültek a tulajdonosukhoz. H. P.- nek, az elkövetőnek — aki egyébként szintén magyarbán- hegyesi lakos — még a vérrel szennyezett kabátokat is ki kel­lett tisztíttatnia. H. P. a kihallga­tások során őszinte, beismerő vallomást tett. Az ügyben kelet­kezett iratokat a napokban a Battonyai Városi Ügyészségre továbbították. H. M. Téli „strandoló” Nagyszénáson Nagyszénáson egy — nem csu­pán álomittas — úr (télvíz ideje ide, télvíz ideje oda) strandolni vágyott. Aztán kiderült, hogy esetében a strandolás fogalma nem egyenlő a fürdéssel. (Ami azt illeti, nyáron sem kötelező megmártózni a strandra látoga­tóknak...) A később mégis befürdő F. T. nagyszénási pol­gár az egyik ablak betörésével bejutott a Parkfürdő területére. Nagy zsákmánya az a 800 forint volt, melyet — bizonyos fokú elismeréssel szólva — aktuális állapotából eredeztethető hátrá­nyos helyzetében is megtalált a fürdőben. F. T.-t az Orosházi Rendőfőkapitányság a bűncse­lekmény elkövetésével alapo­san gyanúsítja. Ha nem kurvákat, hanem tisztességes lányokat futta­tok, sosem kerültem volna börtönbe... Csanádapácán a szokásos szombat esti diszkó korántsem a megszokott módon ért (szomo­rú) véget. Ugyanis a faluban a kultúra letéteményeseként mű­ködő művelődési ház előtt iro­dalminak (vagy netán társasági­nak) éppenséggel nem mondha­tó szóváltás alakult ki. Az esti — inkább éjszakai — csevely egyenes folyományaként M. F. csanádapácai lakos (hogy úgy mondjuk) alaposan bántal­mazta az ugyancsak Csanád­apácán lakó A. R.-t, nem cso­da hát, ha a rendőrség maga is alaposan gyanúsítja őt bűn- cselekmény elkövetésének gyanújával. A. R. egyébként nyolc napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. Rekord Egyetlen éjszaka alatt tizenegy hétvégi házat törtek fel eddig is­meretlen tettesek a gyomaend- rődi Danzugban. Az eset február 9-én éjjel történt, a kármegállapí­tás még folyamatban van. Tiidtán kívül Tudtán kívül lett földtulajdonos a battonyai B. S. M., de nem örült a szerencséjének. A mező­kovácsházi földhivataltól kapott egy határozatot, miszerint egy árverésen két és fél hektár szán­tóföld került a tulajdonába Mezőhegyesen. Mivel csalafin­taságot látott a dologban fölöt­tébb kíváncsi lett a részletekre. Elment a földhivatalba és meg­kérdezte, hogyan is lett „földbir­tokossá”. Kérdésére egy megha­talmazást mutattak neki, amely­ben ő, B. S. M. meghatalmazza M. I. battonyai lakost, hogy ne­vében teljes jogkörrel járjon el a kérdéses földárverésen. Ä meg­hatalmazást nem ő írta alá, a nevét odahamisították. Egyálta­lán nem rendelkezik semmilyen földtulajdonnal. Az egyelőre is­meretlen hamisítót magánok­irat-hamisítás vétségének ala­pos gyanúja miatt keresi a rendőrség. Rézlopásból jeles A 20 esztendős N. F. nem tarto­zik a helyi cigányság körébe, bár Sarkadnak azon a részén lakik, ahol e kisebbség többsége él. Amikor a Sarkadi Rendőrkapi­tányság nyomozói felderítették nem éppen dicséretes tetteit, azt vallotta, hogy a nyomor és az éhezés vitte lopásra. Persze az is jól jött neki, hogy akadt olyan ember, aki segítségére volt a lo­pott holmik eladásában. (D. J. ellen orgazdaságért folytat eljá­rást a rendőrség.) A rézlopás elég jól jöve­delmezőkereseti lehetőséget je­lentett némelyeknek, így N. F. is ezzel próbálkozott eleinte. Az egyik legnagyobb „munkája” a Méhkerék határában lévő Berényi benzinkút rézcsatomái- nak, a rézből készült díszítő ku­poláknak és borítólemezeknek a leszerelése volt. Több mint 100 ezer forintos kárt okozott ezzel a tulajdonosnak. A következő al­kalommal özvegy S. S.-né sar­kadi tanyájába tört be, ahonnan rézvezetékeket, kaszát, kapát, villanymotort és egyéb mozgat­ható tárgyakat vitt el. A „sikere­ken” felbuzdulva hamarosan el­látogatott az egyik sarkadi szőlőskertbe, ahol szerszámos tárolókat fosztott ki. Ebben az évben aztán felemel­te a saját „normáját”, hiszen most már nevesebb cégek telephelyeit célozta meg. Ezek között szere­pelt a sarkadi AERO-FERR Kft. műhelye és az AGRIMILL Rt. telepe is. Pechére azonban ezekről a helyekről nem tudott begyűjteni nagyobb értékeket. A kft.-nél csupán 10 ezer, az rt.-nél 20 ezer forintos kárt okozott. N. F. szabadlábon védekezik majd a bíróság előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents