Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-15 / 39. szám

iBÉÍSMÍ'ŰIÍRUP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. február 15., csütörtök 4> K& „Ti vagytok a jövő!” Azok kezét szorította meg az elsők között Göncz Árpád, aki­ket bárhol a világon szíve min­den melegével köszönt: a fiata­lokét, a diákokét. A köztársasági elnök tegnapi gyulai programjá­nak első állomása a Bay Zoltán gimnázium volt, s az igazgató­val, Márki-Zay Lajossal sorra bekopogtattak az osztályter­mekbe. Megilletődöttségből, feszélyezettségből ocsúdtak fel a gyerekek, amikor az államfő —az ünneplőbe öltözött lányok, fiúk láttán — megdicsérte a pa­dok mögött állókat: „Egyébként nagyon csinosak vagytok!”. Az egyik terembe lépve Göncz Ár­pád megpaskolta a mellette álló fiú hátát. A következő pillanat­ban az „államfői hátbavere- getéssel megtisztelt” tanulóhoz odafordult a padtársa és a fülébe súgta: „Add nekem az ingedet!” *** Gyula és az idegenforgalom el­választhatatlan, ezért nem vélet­len, hogy Göncz Árpád és kísé­rete éppen az Erkel gyógy­üdülőben találkozott a város, a térség szakembereivel. A kérdé­sekre, felvetésekre válaszolva az államfő felhívta a figyelmet, hogy a millecentenáriumot ér­tékteremtő, bemutató jellegű, ízléses helyi rendezvényekkel ünnepeljék meg. Kiemelte a gyógyturizmus elsődlegességét e vidéken, s ígéretet tett arra, hogy ezt szem előtt tartva az inf- rastraktúra fejlesztése érdeké­ben minden tekintélyét latba veti. Figyelmeztetett: a gyógyvi­zet felhasználni, és nem kihasz­nálni kell. *** „A látogatás legfontosabb része ti vagytok, meg a másik iskola tanulói” — ölelte szívéhez a ro­mán gimnázium diákjait a követ­kező állomásának helyszínén Göncz Árpád. Előre összegyűj­tött, s felolvasott kérdésekre az elnök többek között elmondta, az életet, az embereket írói szem­mel nézi, s megpróbál mindenki­nek a szeme mögé látni. Taná­csolta hallgatóságának: „Úgy vi­gyázzatok a román nyelvre, mint a legszentebb, legdrágább kin­csetekre!” Az államfő nagyon sajnálta, hogy az idő hamar el­telt, s a beszélgetést be kellett fejeznie. Búcsúzóul így köszönt el: „A világ a jövőből áll, és ti vagytok a jövő, ne hagyjátok meghülyíteni magatokat!” A vendéglátók is tartogattak némi meglepetést. Virágcsokor­ral köszöntötték az elnököt, hi­szen úgy hallották, nemrég ün­nepelte a születésnapját. Jól tud­ták. Göncz Árpád február 10-én volt 74 éves. A román gimnázium könyvtárá­ban a köztársasági elnök a gyulai német és román kisebbségi ön­kormányzat, illetve néhány na­gyobb intézmény vezetőjével ta­lálkozott. Pfeff Ferenc, a német kisebbségi önkormányzat veze­tője terveikről, eredményeikről, a gyulai németség körében még mindig élő félelmekről beszélt. Göncz Árpád elmondta: — Minden nemzetiségi sta­tisztika csal, és a kisebbségi poli­tika legnagyobb eredménye az lehetne, ha mindenki fel merné vállalni nemzetiségét. Budai János, a román kisebb­ségi önkormányzat nevében a kistelepülésen működő nemze­tiségeket is tanító iskolák fontos­ságára hívta fel a figyelmet, míg Lúczi József, a város jegyzője a térség nehéz helyzetéről és előnyeiről beszélt. Göncz Árpád válaszában kifejtette: — A térséget képviselő or­szággyűlési képviselőknek kel­lene lobbizni ezért a területért, és használni az informális csator­nákat.-#-** A nap programját rövid sajtótá­jékoztató zárta. Göncz Árpád la­punk kérdéseire is válaszolt: — Elnök úr, mai társadal­munkban lát-e lehetőséget, esélyt arra, hogy a fiatalok a tudományokban elmélyülve olyan magaslatokba jussanak, mint Bay Zoltán, aki—az emlé- kezők szavaival élve—megérin­tette a Holdat? A tudósnap résztvevői körében Göncz Árpád találkozott az ünnepelt fizikus testvérének fiával, Bay Zoltánnal FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Meggyőződésem, hogy a mostani fiatalokban is határtalan az energia, ezt kell felszabadíta­ni. Tudom, rengeteg anyagi ter­mészetű nehézséggel kell szem­beszállni. Nem tudok receptet adni sem a méhkeréki, sem a máshol élő gyerekeknek, hiszen eltérőek az adottságok. A tehet­séggazdálkodáshoz stratégia szükséges, és az oktatás fontos­ságának a felismerése. — Egy árvízveszéllyel fenye­getett városban megvalósítható­nak látja-e a jó idegenforgal­mat? — Nem hiszem, hogy önma­gában ez a körülmény visszavet­né az idegenforgalmat. A prob­lémát abban látom, hogy hosszú időn át elfelejtették a vízgazdál­kodás ügyét. A vízügyeseket maffiózóknak tekintették, s ez­zel a gátakat büntették. Most rá­jöttek, hogy ez a csapat helytállt. Az elmaradt gátkarbantartást feltétlenül pótolni kell — sok- milliárd forintról van szó —, s a hiányosság kétségkívül kihathat az idegenforgalomra, de nem fojtja azt meg. A. Gy.—L. E. A játékszabályokat az Agorának is be kell tartani Megkezdték a földmunkákat a mérgesi szükségtározónál Népünk eredete. Az újkígyósi Ipolyi Arnold Nép­főiskola magyarságismereti so­rozatának következő előadása február 16-án, pénteken 18 óra­kor lesz a községháza nagyter­mében. Az előadó dr. Henkey Gyula antropológus, témája: Népünk eredete az embertani kutatások tükrében. Valentin-nap. A helyi Faluszépítő Baráti Kör szerve­zésében Valentin-nap alkalmá­ból Závogyán Magdolna virág­kötő irányításával különböző száraz virágokból, bambuszok­ból kötöttek fali virágdíszeket szeretteiknek tegnap a kon- dorosi Petőfi István Általános Iskola tanulói. Emellett nagy si­kert arattak a gyermekek köré­ben a Győré Jánosné által készí­tett mézeskalács-szívek is. Jelképes búcsú. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon III. évfolyamos diákjai vidám, szórakoztató mű­sor keretében búcsúztatják feb­ruár 17-én az intézetből távozó negyedikeseket. A művelődési központban 19 órakor kezdődő rendezvény ünnepi programja után szalaggal „avatják fel” a nagybetűs életbe lépőket, majd vidám összeállítással kedves­kednek a résztvevőknek. A mű­sorhoz és az azt követő bálhoz több támogató, valamint a szülői munkaközösség biztosítja az enni- és innivalót. Fogadóóra. Tóth Sándor országgyűlési képviselő ma Battonyán 15 órától fogadóórát, 17 órától lakossági fórumot tart a városháza tanácstermében, holnap Bánkúton 15 órától foga­dóórát tart a kastélyban, 17 órá­tól lakossági fórumot a Pince klubban. Az első szalagavató. Pénteken 18 órától rendezik Bé­késcsabán, a Belvárosi Általá­nos Iskola és Gimnázium vég­zős diákjai első alkalommal sza­lagavató ünnepségüket. Propagandavetítés. A békéscsabai Phaedra Moziban február 16-án délután fél három­tól szervezőknek, közművelő­dési felelősöknek, diákoknak, érdeklődőknek ingyen mutatják be Kern András Sztracsatella című filmjét, majd 17 órától a Don Juan című filmet. Kerékpárbaleset. Tegnap délután Békéscsaba lakott terüle­tén, a Szarvasi úton egy ittas ke­rékpáros irányjelzés nélkül nagy ívben balra kanyarodott. Össze­ütközött egy Renault 5-ös sze­mélygépkocsival. Szerencséje volt, könnyebb sérülést szenve­dett, az anyagi kár 20 ezer forint. Valószínűleg sokan emlékeznek arra az írásra, amely „Kofánvá- gás a csabai piacon” címmel je­lent meg lapunkban. Tegnap este zsúfolásig meg­telt a békéscsabai Vasutas Mű­velődési Ház nagyterme, ahol a kiskereskedők, az Agora-Csaba képviselője, a város jegyzője és a KISOSZ vezérkara jelent meg, hogy a „hogyan továbbról” tár­gyaljanak. Az elsődleges ok pe­dig az volt, hogy az Agora Csaba irreális helypénzt akar ráerősza­kolni a kereskedőkre és a terme­lőkre. — Mi jól működő piacot aka­runk — fejti ki véleményét Czibula Zoltán, a KISOSZ titká­ra. — De azt a helypénzt, bérleti díjat, amit az Agora a kiske­reskedőkre akar tukmálni, képte­lenség kifizetni. Mindannyian a padlóra kerülnének. Az üzemel­tető visszaél gazdasági erőfö­lényével, s egyoldalúan akar dik­tálni... Beszélgetésünk félbeszakad, amikor Novák Ernő, az Agora- Csaba elnök-igazgatója a mikro­fonhoz lép. Elmondja milyen kul­turált körülményeket akarnak ki­alakítani a piacon, de ahhoz, hogy ezt megtegyék, drasztikusan fel kell, hogy emeljék a bérleti díja­kat. Felszólalásával nem arat osz­tatlan sikert. Sorra emelkednek szólásra a kereskedők, s azt fejtegetik, hogy ellehetetlenülnek, ha az Agora rá­juk kényszeríti a 300-400 száza­lékos bérleti áremelést. Egyéb­ként is: az Agora ne előre kérje tőlük a pénzt, adjon megfelelő szolgáltatást, majd aztán lépjen fel az áremelési javaslatával. A pavilonosok képviselője, dr. Szombati Zoltán jelenségről be­szél: a szerződés kétoldalú meg­egyezés, azt nem lehet egyoldalú­an megváltoztatni — mondja. — Vannak játékszabályok, amelye­ket be kell tartani. Dr. Simon Mihály azzal kezdi felszólalását, hogy a városnak is az a célja, hogy kulturált körül­mények között funkcionáljon a piac. Elmondja: az Agorával megkötött szerződésben kikötöt­ték, hogy a bérleti díjak megálla­pításánál a gazdasági bizottság hozzájárulása szükséges. Ha pe­dig az Agora árat akar emelni, dolgozzon ki egy tervet, amelyet aztán a gazdasági bizottság jóvá­hagy vagy elutasít. Addig, amíg ez a terv nem áll rendelkezésre, nincs miről vitatkozni. A jegyző felszólalását vastaps jutalmazza. Úgy tűnik, eltelik még pár hét, mire a kedélyek megnyugszanak — ha egyáltalán olyan döntés születik, hogy megnyugodhat­nak. -a -i. Együttműködés az egyházakkal is A Csabai Szlovákok Szervezeté­nek vezetősége tartott ülést teg­nap Békéscsabán, a szlovák isko­lában. Ismertették azokat az együttműködési megállapodáso­kat, melyeket a békéscsabai evangélikus egyházzal, a belvá­rosi és a jaminai katolikus plébá­niákkal. valamint a szlovák isko­lával kötöttek. Ezek a megállapo­dások főként a közös rendezvé­nyekre, illetve a szlovákiai, nagy­laki kapcsolatok fenntartására, bővítésére vonatkoznak. Ancsin Pálné, a szervezet ügyvezető elnöke beszámolt a közelmúltban megtartott orszá­gos szlovák kongresszuson meg­határozott feladatokról is. E sze­rint a helyi szervezetek önállósá­gát, öntevékeny munkáját erősí­teni, segíteni kell. Nagyon fontos továbbra is megőrizni és ápolni a szlovák nyelvet, kultúrát. Az ülésen végezetül elhang­zott, hogy a hagyományos szlo­vák bátyus bálát február 17-én, szombaton 18 órakor rendezik meg Békéscsabán, a Tégla Kö­zösségi Házban. . T . Ny. L. „MINDEN DEMOSTHE- NÉSNÉL SZEBBEN BE­SZÉL A TETT.” (Petőfi Sándor) (Folytatás az 1. oldalról) kezdetén leszögezte: annak elle­nére, hogy nem volt árvízve­szély, nem lazíthattak, s nem la­zíthatnak, a megnyitás helyén meg kell építeniük egy be- és kivezető nyílást, mindezt úgy, hogy másodlagos veszélyhely­zet ne alakulhasson ki. A víz kivezetése műszaki szempont­ból nem okozott jelentősebb ká­rokat, visszavezetés viszont an­nál többet. — A közel 3 méteres szintkü­lönbség nyomán a visszaömlő víz súlyos rombolásokat oko­zott, egy hatalmas kopolyát, amolyan krátert mosott ki a zu- hatag, melynek legmélyebb ré­sze 7,5 méter mély. A rombolás mértéke csak a hét végén derült ki — folytatja Pálinkás Lajos, miközben a műszaki megoldá­sokat vázolja. Ezekben a hetek­ben a Larsen-lemezek pótolják még a fővédvonalat, melyet az átlagos árvízszintre méreteztek, s a terepszint fölött cölöpjár­mokkal támasztanak majd meg. Ebben a munkagödörben egy háromnyílású, egyenként 2 mé­ter átmérőjű leürítő műtárgy ké­szül, gondolva a jövőre. — A decemberi árhullámok nagy tanulságokkal szolgáltak. Ezen tapasztalatok összegzése, a műszaki megoldások elemzé­se sok segítséget jelenthet a jövőben — hallom. Persze ad­dig, ahogyan mondani szokták: sok víz lefolyik a Körösökön. A KÖVIZIG főmérnöke elmond­ta: az elöntött területről csaknem 30 millió köbméter vizet vissza­vezettek már, de még közel 3 millió köbméter víz kint van jég formájában, melynek levezetése csak az olvadásokkal kezdőd­het. A 15—20 centiméter vastag jég elvezetésére egyelőre nin­csenek műszaki megoldások. A vésztározó teljes leürítésére két szivattyúállást is telepítettek, s ameddig az idő engedte ezek fo­lyamatosan emelték át a vizet a Sebes-Körösbe. Most a föld­munka az egyik legfontosabb teendőjük, amit nyújtott mű­szakban végeznek, így pihentet­ve a megfeszített tempóban he­teken át dolgozó, megfáradt em­bereket. Hosszas keresgélés után találtak olyan földet, mely töltés építésére alkalmas: a régi híd feljárójából kitermelt föld­del tegnap megkezdték a kopo- lya betöltését, ami a teljes elzá­rás első, s nagyon fontos lánc­szeme. — szekeres — Geszt forráshiánya elérte a tűréshatárt Haldoklik egy falu Államháztartási (ellen)reform? Geszt Békés megye egyik legel­maradottabb térségének zsákte­lepülése. A hozzá legközelebb eső városok 30—60 kilométeres körzetben találhatók. Vasút 17 kilométerre van a falutól. A tele­pülés lélekszáma nem éri el az ezret. A lakosság 23 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik. A nyolcvanas években takarékos- sági és célszerűségi okok miatt összevonták az iskolát, az óvodát, a könyvtárat és a művelődési há­zat. Máig is valamennyinek a he­lyi Tisza-kastély ad otthon. Az iskolába jelenleg 94 tanuló jár, az óvodába 46 kisgyermek. A tanu­lócsoportok, illetve az óvodai csoportok átlaglétszáma 12—15 gyermek. A községben az orszá­gos, a megyei és a körzeti mun­kanélküliségi rátához képest (27,6 százalékkal) kétszeres a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek mellett nagy számban élnek a faluban tartós munkanélküliek, akiket sehol sem jegyeznek. Velük együtt a munkaképes lakosság 49 százalé­kának nincs munkahelye. A falu a népességarányos finanszírozás óta forráshiányos. A hiány 1991- ben 6 millió forinttal kezdődött, ma 17 milliónál tartanak. Szerb József, a község pol­gármestere már álmából éb­resztve is fújja ezeket az adato­kat, hiszen mostanában annyi­szor és annyi helyen kellett hi­vatkoznia ezekre. — A válság okát abban látom — mondta találkozásunkkor a polgármester —, hogy a helyi önkormányzatokra háruló fel­adatok egyre nőttek, ám ezek­nek pénzügyi fedezetét csak részben vagy egyáltalán nem vállalta át az állam. Példának említeném a jövedelempótló tá­mogatásokat vagy a közgyógy- ellátási igazolvány kérdését. A bérpolitikai intézkedések 4 mil­lió forintos kiesést okoztak a te­lepülésnek. És akkor még nem beszéltem a szociálpolitikáról vagy az inflációról. Sőt, arról sem, hogy 1992 óta nincs dologi automatizmus, ezzel szemben van villanyáramdíj- és tüzelő­anyagár-emelés. A kastély fel­fűtése, ahol az összes intézmé­nyünk van, nem kevés pénzbe kerül. Az a normatíva, amit a gyereklétszám után kapunk, a dolgozók bérének a felére sem elég. Az idei költségvetésünk 7 millió forinttal kevesebb, mint a tavaly i. Mi lehet a megoldás? Az iskolai társulásnak nem látom a gyakorlati megvalósíthatóságát. Ezért a normatíváért nincs foga­dó iskola, amely Gesztet elvál­lalná. A csoportösszevonásért pedig nagy árat fizetnénk, hi­szen a dolgozók felét el kellene küldeni. Ez a faluból való elván­dorláshoz vezetne. Szerb József szerint egyet­len dolog menthetné meg Gesztet a lassú „kínhaláltól”, ha az állam felülvizsgálná az önhibáján kívül forráshiányos települések helyzetét, és azok­nak kielégítő támogatást nyúj­tana. Magyar Mária (Folytatás az 1. oldalról) feladatokat „visszaállamosíta­nak” — lehetséges példaként a tűzoltóságokat említette. Járás­hoz hasonló szerepet ellátó kör­zetközpontok, körjegyzőségek kötelező alakítását sem zárta ki, s mint mondta, a PM a megyei irá­nyítás erősítése mellett voksol. A PM csökkentené a települések­hez visszakerülő személyi jövedelemadó arányát, a kieső részt a helyi adókból befolyó összeg további növelésével pó­tolná. Szerb József geszti polgár- mester elpanaszolta, hogy faluja önhibáján kívül lett fizetésképte­len. Kláricz Jánosné kertészszi­geti polgármester elmondta: a he­lyi tagokkal nem is rendelkező fiizesgyarmati vadásztársaságtól kaptak annyi pénzt, hogy az ön- kormányzatnak ne kelljen máris „lehúznia a rolót”. Szándékuk­ban áll, hogy a falu apraja-nagyja a Parlament elé vonul: lássák a honatyák, kiket lehetetlenítettek el. Tóth Imrét megtapsolták kol­légái, amikor „beolvasott” a pénzügyi kormányzatnak. „El­lenállási mozgalom” látszik ki­bontakozni a megyében a polgár- mesteri hivatalokat sújtó üzem­egészségügyi rendelkezések el­len, s a kistelepülések érdekében is aláírásokat gyűjtenek. Egy tájékoztató szerint eldőlt: a Dégáz-vagyont a megyék kö­zött népességarányosan osztják el, így megyénk véleménye nem érvényesült. A települések vi­szont népesség- él vezetékhossz- arányosan részesednek majd. Dévaványa, Körösladány, Vész­tő és Szeghalom külön tárgyal majd a gázszolgáltatóval. A töb­biek március végéig megkaphat­ják részvényeiket. K.A.J.

Next

/
Thumbnails
Contents