Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

Átírási illeték az új autóknál is Változott a jogszabály, az átírási illeték köb- centiméterenként nyolc forintra emelkedett. (9. oldal) Százötven éve alapították A mocsarak okozta ártalmak falvakat és városokat tizedeltek meg, hatalmas árvizek pusztítottak, amelyeket nem egy esetben az éhínség követett, mígnem... (5. oldal) Hogyan halt meg a hétéves Henriett? Látásjavító műtétre vitték Szegedre Csabacsüdről, de az operáció után elvesztette eszméletét. Három hétig volt kómában. (6. oldal) 1996. FEBRUÁR 13., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 37. SZÁM A Magyar Fodrász Bajnokság három díjazott Békés megyei modellje: Fülöp Andrea, Fábián Éva és Veszpiné Vagyon Editmunkái. (Cikkünka3. oldalon.) fotó: such tamás Sisák Péter alpolgármester a költségvetés első olvasatáról A java ezután jön Tulajdonos lesz-e a Fiumében a város? — Nehéz gazdálkodási év előtt állunk, de nem reménytelen a helyzet, és nem áll a feje tetejére az idei költségvetés — fogalma­zott lapunk kérdésére Sisák Pé­ter, Békéscsaba alpolgármeste­re, aki a csütörtöki, 10 órakor kezdődő képviselő-testületi ülés előtt összegezte gondolatait a napirendek között szereplő egyik legfontosabb témával, a készülő költségvetéssel kapcso­latban. A tervezetet első olvasat­ban tárgyalják a városatyák, amelyhez az alpolgármester a következőket mondta beveze­tésképpen: — Ugyanolyan költségvetési politikát folytatunk, mint tavaly, szigorúan a költségvetésben Fórum a polgármestereknek A telefonfejlesztéssel kapcsola­tos aktuális kérdésekről is szó lesz a megye települési polgármeste­reinek fórumán szerdán 9 órától Békéscsabán, a megyeházán. Dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnö­ke emellett azért hívta egybe a polgármestereket, hogy közösen hallgassák meg a Dégáz privati­zációjáról, az önkormányzatokat megillető részvényekről szóló tá­jékoztatót. Szükségesnek látszik továbbá, hogy időben felkészül­jenek a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény- javaslatból adódó önkormányzati feladatokra. A fórumra várják dr. Várfalvi Istvánt, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét, aki előadást tart az 1996-os költ­ségvetésről, a központosított elő­irányzatok felhasználásáról és az államháztartási reform időszerű munkálatairól. L. E. megfogalmazottakhoz kell iga­zodnunk, túlzott szabadságfo­kunk nincs. Fokozza a bizonyta­lanságot, hogy nem tudjuk, mi­lyen hatása lesz a közalkalma­zotti béremelésnek a költségve­tésre, hiszen még nincsenek meg a döntések. A szigorú gazdálko­dás az intézmények számára is vonatkozik, hiszen a város nem finanszírozhat korlátok nélkül intézményi működést. A költ­ségvetést egyébként úgy tervez­zük, hogy a hitelfelvételt elke­rüljük. A tervezet jelenlegi álla­potáról érdemben annyit mond­hatok, hogy jó irányban halad­nak az előkészületek, de komoly (Foly tat ás a 3. oldalon) Hírek Miniszteri kinevezés. A területfejlesztésben vég­zett kiemelkedő tevékenység elismerésére szolgáló Pro Régió Díj odaítélésének el­bírálását végző bizottság tagjává nevezte ki — január 15-ei hatállyal, 3 éves idő­tartamra — dr. Simon Imrét, megyénk országgyűlési kép­viselőjét, a megyei közgyű­lés elnökét dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és terület­fejlesztési miniszter. A Pro Régió Díjat 1992-ben mi­niszteri rendelettel alapítot­ták. Híderősítés. Régóta a 47-es főút neuralgikus pont­jának tartják a szakemberek a szeghalmi Berettyó-hidat, hiszen azon 20 tonna teherbí­rást meghaladó járművek nem haladhatnak át. A tila­lom alá esőknek jó hír, hogy az idei beruházások között szerepel a híd teherbírási ké­pességének emelése. Vezetői tréning. A Price Waterhouse szervezé­sében, PHARE-támogatás- sal több témakörben (válla­latirányítás, termelésmene­dzsment, marketing, cont­rolling stb.) négynapos vezetői tréningeken vesznek részt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vezetői. Az ingyenes képzésre február­ban, márciusban és április­ban Csopakon kerül sor. A nyugdíjasokért. Több mint kétmillió nyugdí­jas érdekében azt kérjük, hogy olyan politikai légkört teremtsenek az országban, amely nem rontja a nyugdíja­sok helyzetét, szűnjön meg végre a riogatás a nyugdíjkor­határ-emeléssel — mondta Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének el­nöke sajtótájékoztatóján. Flangsúlyozta: a nyugdíja­sok helyzete fokozatosan romlik. Egy esztendeje vette át a bé­késcsabai Fiume szálló és étte­rem igazgatását Andó Tamás. Az ismert szakember nagy ter­vekkel indult, mindenekelőtt azt szerette volna bebizonyíta­ni, hogy a korábbi évek kudar­cai ellenére nyereségesen üze­meltethető a megyeszékhely patinás vendéglátóhelye. Mi A sok mindenhez hozzászokni kényszerült Békés megyeiek, kiváltképpen a megyeszékhe­lyen élők megdöbbenéssel vet­ték tudomásul a február 8-ai ké­zigránátos akció hírét, bár ki-ki nyilván nyugtázta magában: a történet nem csupán nem min­dennapi, de az ilyesfajta veszé- lyezettség sem általános. A le­hetséges indítékok dolgában eleinte magunk is csak a sötét­ben tapogatózhattunk, később viszont bizonyos információk birtokába jutottunk. Popol Györgyöt, akinek háza udvarába dobták a kézigránátot, a lapunk­hoz eljuttatott vélekedések ellenőrzésére és kommentálásá­ra kértük. Azzal az állítással ta­lálkoztunk ugyanis, hogy Popol Opauszki Éva, a-Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztér járulék- és folyószámlaosztályának ve­zetője az adóbevallási határidő közeledtével hívja fel a figyel­met vállalkozó olvasóink társa­dalombiztosítással kapcsolatos tennivalóira. — Az egyéni vállalkozók többsége az adócsomagban megkapta a társadalombiztosí­tási bevallási nyomtatványt is. A társasági nyereségadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók­nak, a mezőgazdasági kisterme­lőknek, az egészségügyi vállal­valósult meg az elképzelé­sekből, milyen jövő előtt áll a Fiume? — ezt kérdeztük Andó Tamástól. — Elöljáróban annyit, hogy tavaly 20-25 százalékkal nőtt a forgalom, népszerűek voltak a vasárnapi kedvezményes csalá­di ebédek, számos jelentős ren­dezvénynek adtunk helyet, és György egy olyan őrző-védő cég tulajdonosa, mely adósság- behajtásra is vállalkozik, továb­bá olyan autós ügyletek érintett­je, melyek szálai messzire nyúl­nak. — Betéti társaságunk, mely valóban vállalkozik adósságok rendezésének elősegítésére, ki­zárólag törvényes eszközökkel éri el azt — mondta Popol György. — Január 8-án alakul­tunk meg, így nehezen elkép­zelhető, hogy e tevékenységünk máris valaki rosszallását vált­hatta volna ki. Azt sem hiszem, hogy bármiféle konkurencia­harc állna a háttérben. A másik állításnak annyi alapja van, hogy egy korábbi autókereskedési ügyben a hatóság előtt nyilvá­kozást folytatóknak a nyomtat­ványt az egészségbiztosítási pénztár küldte ki. Ha valaki en­nek ellenére nem rendelkezik a nyomtatvánnyal, az a pénztár­nál, illetve a kirendeltségen beszerezhető. E bevallást az adóbevallásra előírt határidőre kell beküldeni, de nem az adóhatósághoz, ha­nem az Egészségbiztosítási Pénztárhoz (Békéscsaba, Luther u. 3., pf. 117.) vagy a kirendelt­séghez (Gyula, Munkácsy u., pf. 48.). E bevalláson a vállalkozónak joggal mondhatom, hogy a csa­baiak egyre inkább magukénak érzik a Fiúmét — kezdte az igazgató. -— Számos külföldi csoportot is vendégül láttunk, külön megtiszteltetés, hogy márciusban mi adunk otthont a pool biliárd Európa-bajnok- ságnak. (Folytatás a 3. oldalon) nosságra hoztam bizonyos té­nyeket. —Hogyan emlékszik vissza a robbanásra? — Éjfél előtt pár perccel ol­tottuk le a villanyt, addig vide­óztunk. Egy-két perc múlva az udvaron robbant a kézigránát, százezer forintnyi kárt okozva az autómban. A környéket azonnal szemügyre vettem, ám már sem­mit nem láttam a ház körül. Nem az életünkre, testi épségünkre tör­tek az akcióval, hiszen az alkal­mazott megoldás nem erre vall. Természetesen megtettük azokat az intézkedéseket, melyeket biz­tonságunk érdekében meg kel­lett tennünk. A rendőrség is, má­sok is védelmet ajánlottak szá­munkra. K. A. J. csak a vállalkozásból származó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmét kell bejelen­teni. A bevallás minden vállal­kozóra nézve kötelező, s jó tud­ni, hogy a társadalombiztosítási törvény többek között egyéni vállalkozónak tekinti a mező- gazdasági kistermelőt (egyéni gazdálkodót) is. — Mit tegyen, akinek egyet­len forint nyeresége sem volt? — A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a vállalkozásból (Folytatás a 3. oldalon) Itt csak a lajbi nyugati Amikor áttértünk a piacgaz­daságra, állami vezetőink nem titkolták, hogy sok politi­kai és gazdasági modellt a fej­lettebb országokéról „kop­pintottak”. Ez csak nem bűn! Ott már kipróbálták, bevált, hát miért is ne másolgathat- nánk... így aztán megmagya­rázták nekünk, választásra jo­gosult állampolgároknak, hogy miért jó a nyugati adó­rendszer, miért kell privati­zálni, a szövetkezeteket meg­szüntetni és miért kell minél több külföldi tőkét Magyar- országra hozni. Szó nem volt azonban a bérezés vagy oktatás nyugati mintáinak „lekoppintásáról'’. Szegény jó nagyapám erre azt monda­ná: „Ha már kabát, vegyük fel az ujját is”. Nézzük csak az oktatást! A Nemzeti Alaptanterven 1989 óta „ücsörögnek” a szakemberek. Teljesen fe­leslegesen, merthogy úgy rossz, ahogy van, állítják so­kan. Ha egy család másik településre költözik, a gye­rek az új iskolában nem győz alkalmazkodni az új he­lyi tantervhez. A NAT-ot 1998-ban tervezik bevezetni. A választások évében ugyan ki figyel oda egy olyan apró­ságra, mint a NÁT!? Pedig az iskoláknak plusz pénz kell, hogy megvásárolják a helyi tanterveket, s hozzá a tanesz­közöket. Oktatási törvényünk szerencsére van. Igaz, hogy hároméves fennállása alatt már többször „foltozásra” szorult, de az ilyesmihez már hozzászokhattunk. Itt van mindjárt az „F” kategó­ria. Eszerint egy tanító, aki utóbb elvégezte a testneve­lés szakot, értékesebb, mint az egydiplomás matematika— fizika szakos. Csoda, hogy ez utóbbiak elhagyják a pályát? Persze ma már belátják a tör­vénykezők, talán mégis téve­dés volt az az „F” kategória. Az oktatás állami feladat. Csakhogy a finanszírozás az önkormányzatok felelőssé­ge. Miért nem adja oda az állam a pénzt közvetlenül az iskoláknak? Még a végén béke lenne az iskolák és az önkormányzatok között! Nagyapám szavaival: „Itt csak a lajbi nyugati, fiaim, az ujja magyar maradt!” Magyar Mária Akvarell a sportszatyorban A sorozatos lebukások hete volt a csempészek, deviza- és vám- szabálysértők számára az elmúlt hét a gyulai határátkelőhelyen. A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnoksá­gának tájékoztatása szerint febru­ár 5-11 között 43 vám-, 3 devi- zaszabálysértőt és egy csempészt füleltek le a vámosok a parancs­nokság működési területén. Egy ukrán állampolgár Gyu­lán lebukott azért, mert devizaha­tósági engedély nélkül vásárolt, és hosszabb ideje használt egy magyar forgalmi engedéllyel bíró személygépkocsit. Két román ál­lampolgár jelentkezett belépésre a gyulai vámhivatalnál, ahol a gépkocsi gondos átvizsgálása után a vámos — a románok nem kis meglepetésére—megtalálta a gondosan elrejtett tiszta szeszt, 190, egyenként félliteres doboz­ban, valamint a 0,2 literes dobo­zos vodkából 1695 darabot. Az árut lefoglalták a vámosok, az öt­letet pedig 22, illetve 19 ezer fo­rintos bírsággal „díjazták.” Do­bozos alkohol, pontosabban két- decis dobozos vodka a héten még hat román állampolgár csomagjá­ból került elő, tekintélyes mennyiségű cigaretta kíséreté­ben. Akadt, aki a gyulai kudarc után másnap Nagylaknál próbálta meg átjuttatni a határon a dobo­zos vodkát, de ott is lefülelték. A „pálmát” kétségtelenül az a román állampolgár vitte el a múlt héten, aki autóbuszon érke­zett a gyulai átkelőhelyre, és „el­felejtett” szólni a hátsó ülés mögé rejtett poggyászáról. Jó oka volt rá, a sporttáskában ugyanis hat festmény — öt arc­kép és egy akvarell — lapult. A muzeális értéket képviselő alko­tások együttes értéke mintegx félmillió forint. „Haditudósítás” Békéscsabáról Egyéni vállalkozók kötelezettsége Bevallás a társadalombiztosításnak is

Next

/
Thumbnails
Contents