Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-10-11 / 35. szám
a 1996. február 10-11., szombat-vasarnap MEGYEIKÖRKÉP rwr\- - - - - --- . _ _ ...................... tBÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Megkérdeztük olvasóinkat MegváltoztatnáRácz Gyuláné, 75 éves, geszti nyugdíjas: — Attól félek, sose lesz nyár! Ha rajtam múlna, bizony, megváltoztatnám az évszakokat. Mindig nyár lenne. Nem kellene tűzrevalót venni, nem fagyoskod- na az ember, teremnének a gyümölcsfák, olcsóbb lenne a zöldségféle. Szóval nagy előnye van a nyárnak. Az idén például sokkal több tűzrevaló kellett, mint az utóbbi években. Ez is a szegény embert sújtotta. Én például hitelbe hoztam fát az erdőgazdaságtól, majd nyöghetem az árát. Gyenge Sándorné, 69 éves, mezőgyáni nyugdíjas: —Jobbra változtatnám, ha lehetne. Nálam mindig május volna. Akkor ugyanis még nem elviselhetetlen a meleg, de már híre sincsen a mínuszoknak, s az éjszakai fagyoknak. Tele vannak virággal a kertek és a rétek. Látványnak is gyönyörű! Sajnos a férjem és én is betegesek vagyunk, a gyerekeink messze laknak, jobbára magunkra vagyunk utalva. A tél sok veszélyt rejt: nehezen járunk a csúszós utakon és hamarabb megfázunk. e az évszakokat? Valki István, 82 éves sarkad- keresztúri nyugdíjas: — Ahogy emlékszem, 1922- ben volt ilyen erős tél, mint ez a mostani. Nem is volt utána olyan sok knimplibogár, hernyó meg efféle. Én azt mondom, minden évszaknak megvan a maga feladata. A kemény tél is hasznos, hiszen jobban pusztulnak a kártevők. Én nem változtatnám meg az évszakokat, legfeljebb annyiban, hogy eltörölném az enyhe teleket. Ha már tél, tegye meg a hatását. Utána meg majd jön a többi, csak legyünk türelmesek. Csóka Mihály, 64 éves, méhkeréki nyugdíjas: — Bevallom, nem bánnám, ha mindig nyár lenne. Különösen most, hogy felviszik a gáz árát. Az „alig-nyugdíjból” már nem futja ilyen „luxusra”, mint a melegedés. Meg aztán nyáron jobban lehet dolgozgatni is, amivel az ember egy kicsit kiegészítheti a nyugdíját. Ha kinn vagyok a kertben, „fürdők” a napfényben, még a kedvem is más, mint ezeken a sötét, hideg, téli napokon. És még csak szárnya sincs az embernek, hogy télen melegebbre repüljön. Újra előtérbe kerültek a szövetkezetek A gazdálkodó saját kárán tanulja a mesterséget A legtöbben lapunkat járatják Kertészsziget a második világháborút követően jött létre a környező tanyaközpontokból (Cserepes, Görbesziget, Akasztó, Jenőmajor) történő betelepítésekkel. A településen ma a legtöbben lapunkat járatják (csaknem ötvenen), ezt követően pedig a Nők Lapja és a Népszabadság (11- 11 előfizetővel) a legkedveltebb sajtótermék — tudjuk meg abból a településfeltáró munkából, melyet Dombi Ildikó vezetésével a művelődésszervező főiskolások készítettek az 546 lakosú faluban. A megkérdezett helyi emberek többsége legnagyobb gondként a munkahelyek hiányát említette. Sokan úgy vélik, ha továbbra sem sikerül munkahelyeket teremteni, két évtizeden belül elnéptelenedhet a település. Ennek ellenére nem tartozik mindenki a reményvesztettek táborába: jóhéhányan hangot adnak elképzeléseiknek, terveiknek. S összefogással sok minden megoldható. Tavaly például felavatták Kertészsziget első köztéri szobrát, mely Kossuth Lajos alakját örökíti meg. _____________(Magyarít A napokban rendezett agrárfórum után beszélgettünk Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Végegyháza gazdajegyzőjével, Papp Józseffel. — Gazdajegyzőként 1995 júliusa óta tevékenykedem. Más néven, de a régivel azonos jellegű munkát végzünk. Szervezetileg a Békés Megyei Agrárkamarához tartozunk és mindannyian vállalkozók vagyunk. A feladatok közül tavaly kiemelkedő volt a vetéstámogatás és a gázolaj támogatások igazolása. —Mit jelent a kamarához való tartozás? — Mint tudjuk, a kamarák megalakulása nem volt zökkenő- mentes. Egyik legfontosabb feladatunk a tagtoborzás, amelynek lényeges eleme, hogy megértessük az emberekkel a kamarák szükségességét. Még nincs kézzelfogható tapasztalat, de hosszú távon a létük kamatozni fog. — Mi foglalkoztatja, mi sújtja legjobban az embereket? — A legjobban a támogatási rendszerek érdeklik az itt élőket. Bár a lehetőségek a 177/1995-ös kormány és a 44/1995-ös FM rendeletben megtalálhatók, ám a termelők úgy érzik: ezek nem oda kerülnek, ahová kell. Ezek a támogatási esélyek nem elsősorban a kisemberekért vannak. Valahogy rejtetten, de azt sugallják, hogy újra előtérbe kerülnek a szövetkezetek. Például az üzletrészek megvásárlására adnak lehetőséget, a hiteleket is elsősorban a szövetkezetek tudják felvenni. Ugyancsak nagyobb eséllyel indulnak a beruházásokban. A másik fő gond, hogy a kisemberek nem jutnak hitelhez. Ennek egyik oka, hogy fedezetként többszörös biztosítékot kell(ene) letenni. Úgy gondolom, ebben csak akkor lesz változás, ha a földjelzálogjog intézménye a gyakorlatban is működik. Sok jelzést kapok, hogy az ipari anyagok, növényvédő szerek árai olyan mértékben emelkednek, hogy emellett lehetetlen jövedelmezően gazdálkodni. Ezt sajnos nem követte a termékek felvásárlási ára. Ha szabad egy céget megemlíteni—talán a tavalyi dolgokból okulva —, az Agrimill Rt. az idén meglepően jó árra emelte az étkezési búza, az őszi árpa és a fekete napraforgó felvásárlási árát. Megjegyzem, ez még így is kevés a reálisan jobb jövedelemhez. — Miben várnak változást a termelők? —Évek óta az egymillió forintos adómentesség van érvényben, de ez közben sokat veszített az értékéből. A termelők várnák az inflációhoz igazítását. Sérelmezik, hogy a beharangozott aszálykár-térítésekből nem született fix összegű támogatás. A vetési támogatás megszűnése sem aratott sikert, hisz nem csak a gyengébb adottságú földeken gazdálkodókat kell támogatni. Az 1994-ben meghirdetett MFA gépvásárlási program segítség volt, de az 1995- ös 70 százalékos kamattámogatás, valamint az idei 25 százalékos vissza nem térítendő támogatás— amely a felvett hitelekhez kapcsolódik — közel sem vonzó. Különösen a feldolgozó üzemek nehezményezik az exporttámogatások elvonását, amely általában a felvásárlásban érvényesül. Sajnos példa erre a sertés és baromfi árainak rohamos csökkenése. A piac sem működik jól, hisz itt volt a búza irreálisan alacsony felvásárlási ára, amelytől csak a kereskedők gazdagodtak. —Hogyan tud segíteni? — Az elmondottak mindhárom településen felvetődött gondok. Tavasszal segítek a műtrágyák, vetőmagok beszerzésében, sokan érdeklődnek a vetőmagok árai iránt, a szerződéskötések felől, amelyben többféle változatot ismertetek, hogy mindenki maga választhasson. A munkát szolgálatnak tekintem és ha este keresnek fel az emberek, akkor sem zárkózom el. Itt mindenki saját kárán tanulja a mesterséget. A parasztember mindig bízik a jövőben. Az eltelt 3 hónap alatt több mint 200 mm csapadék hullott, ez bizakodással tölti el a gazdálkodókat. Remélem, nem hiába! Halasi Mária Köszöntjük a 70 éves Kertész Lajos zongoraművészt Kertész Lajos Gyulán született, ahol édesapja kántortanító volt. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1943 őszén beiratkozott a debreceni egyetem hittudományi karára. Areformá- tus lelkészi oklevél megszerzése után, 1949 őszén a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol többek között Kodály Zoltán, Antal István, Járdányi Pál és Szabolcsi Bence tanította. Tanulmányai befejezése után kinevezték a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora főszakára tanárnak. Mint zongoraművész az akadémia nagytermében debütál 1954 tavaszán Liszt „Halál- tánc”-ának előadásával. Ettől kezdve párhuzamosan halad tanári és előadóművészi pályája. Közreműködik a Magyar Rádióban Bartók összes zongoraműveinek felvételében, később Japánban, majd Ausztriában tanári munkát vállal, s mint előadóművész Liszt, Bartók, Kodály műveit is népszerűsíti. 1982—1991 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképzőjében tanít, 1987—1995-ig pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanszék- vezető tanára. Kertész Lajos a Magyar Kodály Társaság alapító és tiszteletbeli tagja, hosszú éveken keresztül részt vállalt az elnökség munkájában is. A ko- dályi örökség megőrzésén és ápolásán fáradozik. A magyar zene szeretetére és a nemzeti azonosságtudat erősítésére buzdítja hallgatóságát Liszt, Bartók, Kodály műveinek bemutatásával. 1994-ben Németh László-dí- jat, 1995 októberében pedig a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét kapta. 1995-ben a Hungaroton Classic CD-leme- zen örökítette meg Bartók- és Kodály-játékát. 1995 nyarán a zajos fővárosból Keszthelyre költözött feleségével, a gyulai származású Irházi Rózával. Kertész Lajos sikeres, de küzdelmekkel tűzdelt életpályája— mint említettük — Gyuláról indult el. Szeretettel köszöntjük a hetvenéves mestert! D. Nagy András Békésen az utolsó simítások és a takarítás után ma nyit a felújított étterem és diszkó fotó: lehoczky Péter / Uj szórakozóhely, a Szingapúr Szűk három hét alatt több millió forintos költséggel újjávarázsolták a békési Dübögő éttermet és a környék egyik népszerű diszkóját. Az évek alatt igencsak leromlott áfész tulajdonú vendéglátó egység belsejét a bérlő, Szabóné Veress Ilona helyi vállalkozókkal átépíttette. Korszerűsítették a fűtési rendszert, a bútorokat újrakárpitozták, a tükrök világában, ízléses bárpultokkal kiegészítve szürke-fekete színben pompázik minden, a függönyökre kisebb vagyont költöttek. A városközpontban lévő szórakoztató centrum hétköznapokon —előfizetéses és a la carte —étteremként, a korábbinál gazdagabb étlappal üzemel majd. A péntek este élő zenével a közép- korosztályé, míg a szombat az ifjúságé lesz. Péntekenként a B1BUCI együttes szolgáltatja a zenét, a hét végén viszont Dj-Zo- Lee, vagyis Pálfi Zoltán szórakoztatja a publikumot. A hét végén, szombaton este 9 órakor, minden különösebb ceremónia nélkül új névvel — Szingapúr diszkó -— nyit az újjávarázsolt békési szórakozóhely. _sz__ F ordulat éve a bútorosoknál. A szarvasi Bútoripari Részvénytársaságot skandináv típusú, ifjúsági, elemes fenyőbútora tette ismertté az országban. Tavaly bútoraik hetven százalékát belföldre gyártották — tájékoztatott Pusztai János elnök-igazgató. Az idei esztendő komoly fordulatot hozhat a cég életében. A napokban aláírt német szerződés ugyanis erre az évre nyolcvan százalékra növeli a cég exportját. A német partner szociális létesítmények (szanatóriumok, idősek otthona) berendezését vária. fotó i.f.hoczky pétfr OROKOS TAGSAG Új, a nézők közreműködésével számoló műsort indít útjára a Magyar Televízió Stúdió '96 szerkesztősége és a Petőfi Rádió. A közönség a mellékelt szavazólap segítségével kapcsolódhat be a játékba és választhatja meg a halhatatlanok képzeletbeli társulatának tagjait. A választható művészek nevét tartalmazó listát neves szakemberekből és közéleti személyiségekből álló zsűri állította össze. Azok a művészek, akik a legtöbb szavazatot kapják, 1996. március 31-én örökítik meg lábnyomukat a „pesti Broadwayn", a Fővárosi Operett Színház előtt. Az eseményt, valamint az utána következő gálaműsort a Magyar Televízió 1. programján április 7-én este sugározzák. Ezt követően pedig portréműsor keretében havonta egyenként találkozhatnak a kilenc győztes művésszel. Kedves Olvasó! Önnek csupán az a feladata, hogy mindhárom kategóriából három nevet X-el jelöljöp meg. A kitöltött szavazólapot kéijük március 8-ig beküldeni levelezőlapra ragasztva, a következő címre: Vt. . ^KuVIagyar Televízió Stúdió '96 szerkesztősége ÉlHBKk „Örökös tagság" 1810 Budapest, Szabadság tér 17. g SZÍNÉSZNŐ SZÍNÉSZ OPERAÉNEKES Molnár Piroska PsotaIrén Tábori Nóra Tolnay Klári Törőcsik Mari Udvaros Dorottya Benkő Gyula Darvas Iván Garas Dezső Gábor Miklós Kállai Ferene Szabó Sándor Marton Éva Melis György Polgár László Rost Andrea Simándy József Tokody Ilona
