Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
KÉS MEGYEI HÍRUPGAZDASÁGI OLDAL 1996. januar 10., szerda Az őszi szántás elmaradt Országszerte befejeződtek a múlt év végén a mezőgazdasági betakarítási munkák. Kivétel ez alól Somogy megye, ahol a hó alatt rekedt 2500 hektár kukorica. Egyébként kedvez az összefüggő hótakaró az őszi vetésű növényeknek - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium által most közzétett legfrissebb jelentésből. Korántsem ilyen biztató a kép a tavaszi vetésű növények talaj-előkészítő munkálatait illetően, mivel az őszi mélyszántást a vetésterületnek mindössze kétharmadán sikerült elvégezni. A szakemberek szerint a hirtelen téliesre fordult időjárás csupán egyik oka a késésnek. A másik - egyre gyakrabban visszatérő - magyarázat a pénztelenség, az ésszerűtlen takarékosság. A jelentés arról is beszámol, hogy a palántanevelő telepeken és hajtatóházakban a zöldségtermesztők már az idei termést készítik elő, a feldolgozók pedig megkezdték a termelési szerződések kötését. A termeltetők az idén kizárólag azokkal kötnek szerződést, akik vállalják az öntözést, és azt, hogy ellenőrzött, jó minőségű, fajtaazonos vetőmagot használnak. U. G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,62 Osztrák schilling 13,74 USA-dollár 139,59 ECU (Európai Unió) 179,60 Termelőpárti szabályozórendszer Zárult az agrárolló, megállt az állatállomány csökkenése Sikeresnek értékelte az agrárgazdaság múlt évét Lakos László földművelésügyi miniszter kedden, idei első sajtótájékoztatóján. A szaktárca vezetője elmondta: az élelmiszer-gazdaság 1995-ben több százmillió dollárral túlteljesítette tervezett exportbevételét, miközben a behozatal dollárban számolva 5, mennyiségét tekintve pedig 10 százalékkal csökkent. A miniszter örvendetesnek tartja, hogy a termelői ár nagyobb mértékben - mintegy 30 százalékkal - növekedett az ipari áraknál, ami azt jelenti, hogy az agrárolló először záródott. A tavalyi eredmények közé sorolta, hogy stabilizálódtak a szövetkezetek, és valamelyest növekedett az üzletrészforgalom is. Kevesebb üzem jelentett csődöt. Megállt az állatállomány csökkenése, a sertés- és a juhágazatban növekedést regisztráltak. Lakos László termelőpártinak nevezte az idei szabályozórendszert. Mint mondotta, a támogatási keret igazságosabban lesz felosztva a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. Nagyobb anyagi segítséghez jutnak például az elmaradt térségek beruházásai és fejlesztései. 30 százalékos támogatást juttat az állam azoknak, akik növénytermesztési biztosítást kötnek. Mezőgazdasági gépvásárlásra az idén 25 százalékos vissza nem térítendő hozzájárulást lehet igénybe venni. A miniszter vitákra számít az új exporttámogatási rendszer körül, mivel az export ösztönzésére fordítható összeg - igaLakos László fotó: feb zodva a GATT-egyezményhez - a tavalyinál lényegesen kevesebb. Ezért körültekintőbben döntenek majd a támogatás odaítélésekor. (újvári) Mától jelentkezhetnek engedélyért a behozatali korlát alá eső termékek eladói Új lábbelitől az öreg autóig Mától nyújthatják be - személyesen vagy postai úton - a hagyományos importőrök igényüket az első félévi fogyasztásiim- port-keretbe tartozó árucikkek behozatalára. Az új import- igénylőknek erre január 29-től lesz módjuk, ám a pályázatot postán kell feladniuk - írja a Magyar Közlöny 115. száma. Az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletében „hagyományos importőrnek” tekinti mindazokat a vállalkozókat, akik a fogyasztási cikk „globálkvóta” (teljes hányad) keretében már tavaly is kaptak engedélyt, s élve azzal, hoztak is be árucikkeket. Az „új importőrök” azok, akik először csak a múlt év második felében kapcsolódtak az üzletbe. Az előbbiek 1996-ban tavalyi, első félévi keretük és tényleges behozataluk mértékére adhatnak be kérelmet, s ezt automatikusan engedélyezik is majd nekik. Ily módon gazdagodhat a boltok kínálata némely halkonzervből, szőnyegből, rövidáruból, háztartási tisztítószerből, lábbeliből, új és használt ruházati cikkből. A hagyományos importőrök személyesen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályán (Budapest V., Hold utca 17.) nyújthatják be kérelmüket, pénteken délelőtt, a többi munkanapon délután, 1-től 4-óráig. A főosztály postai címe: Bp., Pf. 111., 1880. Ezt azért fontos megjegyezniük, mert új és használt személykocsik, lakókocsik behozatalához csak postai úton adhatják be kérvényüket a kereskedők. Az új importőrök kérelmeiket január 29-től február 3-ig küldhetik el postán, kizárólag tértivevénnyel ellátott ajánlott levélben. A kérvényezhető mennyiséget a rendelet melléklete részletezi, de a keret adott, túllépni nem lehet. FEB ___________A PÉNZ BESZÉL___________ A kamatok átváltozása írásainkban nyomon követjük a Magyar Televízió hasonló címmel indított sorozatát. Ezúttal dr. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hitelkamatokról nyilatkozik.- Gyakran esik szó a hitelek kamatainak nagyságáról. Sokan nem értik: hogyan lesz például a 10 százalékból 30-34 százalék, mire a pénz az MNB-töl az igénylőkhöz jut?- A kamatok szintjét a pénzpiac, a kereslet és a kínálat határozza meg - válaszolta a szakember. A külföldről felvett kölcsön belföldi kamata magában foglalja a külföldi úgynevezett forrásköltséget, a leértékelés, illetve az inflációs várakozás nagyságát és a kereskedelmi bank által felszámított kamatrést. Ez utóbbi mértékét befolyásolja még - a bank minősítésétől függően - az adós fizetőképességi kockázata is. Ha a vállalkozó devizában vesz föl hitelt, számolnia kell a forint- leértékelés okozta úgynevezett árfolyamkockázattal is.- Mondana erre példát?- Vállalkozónk 1 millió USD összegű kölcsönt vett fel, közvetlenül külföldi hitelezőtől. Napjaink árfolyamán 135 millió forintra van szüksége, hogy - kamat nélkül - törleszthesse adósságát. Havi 1,2 százalékos folyamatos forintleértékelést figyelembe véve, egy év múlva már 156 millió forintra lesz szüksége a tőketörlesztéshez. Példa: Közreműködők Tőkeösszeg Kamat Tőke+kamat Világbank 100 000 000 10 % 110 000 000 MNB 110 000 000 0,5% 550 000 Eves forintleértékelés 110 000 000 15 % 16 500 000 Keresk. banki kamatrés 110 550 000 6 % 6 633 000 Összesen 31,5 % 133 683 000 Ahhoz, hogy helyesen értelmezhessük a példát, tudni kell: minden közreműködő továbbhárítja a másik által felszámolt kamatot. A halmozódás miatt így lesz a nettó 31,5 százalékból 33,68 százalék. Figyelmet érdemel, hogy a tőkeoldalon nem egyenes a halmozódás, mivel a kamat csak a ténylegesen kifizetett összegre rakódik, a forintleértékeléssel járó többletköltségre nem. Egyébként a belföldi pénzintézetek által felszámított kamatrés — a példához hasonlóan - a valóságban nem szokta meghaladni a forrász- szerzés esetünkben 10 százalékos kamatát. Hozzá kell tennem: a kereskedelmi bankok által felszámított kamat jelentősen eltérhet a példában bemutatott 6 százaléktól.- Véleménye szerint hogyan alakulnak a kamatok a következő hónapokban?- A csúszóárfolyam-politika hosszabb távon fennmarad, ezért a kamatok mérséklődni fognak. Motyovszki István Az általános forgalmi adó ellenőrzésének tapasztalatai 1995-ben Az általános forgalmi adó törvény 1988-as bevezetése óta igen nagy változásokon ment keresztül, kivéve azt az alapelvet, mely szerint az adóterhet a végsó' fogyasztónak kell megfizetni, miután hozzáadott érték típusú adóról van szó. A gazdasági élet szereplői így a beszerzéseiket terhelő általános forgalmi adót levonhatják az értékesítéseik alapján fizetendő adó összegéből. Változások, visszaigénylés A törvény ezen alapelveken belül megfogalmazta a területi és személyi hatályát az értékesítés és azzal egy tekintet alá eső tevékenységet. Az értékesítés után keletkező fizetési kötelezettség időpontját, mely 1995-ben változott meg jelentősen azzal, hogy az egyszeres könyvvezetést folytatók, valamint a kettős könyv- vezetésre kötelezettek közötti különbség a fizetendő adót illetően szinte megszűnt, mivel az adófizetési kötelezettség a tényleges teljesítés időpontjában keletkezik annyi eltéréssel, hogy az egyszeres könyvvezetést folytató adóalany az általa teljesített értékesítés után 90 napos halasztást vehet igénybe, ha a pénzügyi teljesítés nem történt meg. Az adóalany beszerzéseit terhelő általános forgalmi adó levonásának szabályaiban is történt változás, miszerint azon beszerzések általános forgalmi adója nem vonható le, amelyet nem teljes egészében a gazdasági tevékenységhez használ, hasznosít az adóalany. Az adóalanyok bevallásukat az önadózás keretén belül készítik el és nyújtják be az adóhatósághoz 1995-től negyedévente vagy havonta. A bevallásban szereplő visszaigénylések (amikor negatív előjelű az adott bevallási időszak elszámolandó adója) kiutalását 1995. január 1-jétől akkor teljesíti az adóhivatal, ha: adóéven belül göngyölítetten eléri az 1 000 000 Ft bevételt, vagy tárgyi eszköz beszerzése esetén, ennek áfája 100 000 Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszak fizetendő adóját, feltéve, hogy a tárgyi eszközök beszerzését terhelő előzetesen felszámított adót kifizette; a megszűnéshez kapcsolódó bevallást nyújtottak be; külföldi utas részére adható adóvisszatérítés szerepel a bevallásban. A fenti szabályok apró lépések az irányban, hogy az igen nagy számban megjelenő visszaigényléseknek törvényi keretek között határt szabjanak és feltételekhez kössék, de még ezen törvényi változásokkal sem tudták azt elérni, hogy az adóalanyok ne csak a beszerzéseiket, hanem bevételeiket is a valóságnak megfelelően szerepeltessék a bevallásban. A bevétel eltitkolása felderítésének érdekében az adóhivatal egyre gyakrabban végez és fog végezni egy-egy bevallás ellenőrzése során leltár- ellenőrzést, mivel normál körülmények között azon adóalanyi körben, ahol nincs exporttevékenység, nem 0%-os termékeket forgalmaznak és nem folyik beruházás, és nem a készletek felhalmozása a cél, a fizetendő adónak is meg kell jelenni, tehát a leltározással megállapítható, hogy a beszerzett termékek közül melyek azok, amelyek nem kerültek értékesítésre az adott bevallási időszakon belül. Jogtalan igénylések A bevétel eltitkolásán túl gyakran találkozunk az általános forgalmi adó visszaigénylések ellenőrzései során olyan bevallásokkal, amelyekben jogtalan igény szerepel. E jogtalan igénylések alapvetően két kategóriába sorolhatók: az egyik, amikor az adott bevallási időszakban nem jogos az igénylés, de később igen; például: több alkalommal fordult elő, hogy az importált termékek áfáját a VPOP határozata alapján a hónap utolsó napján fizették meg, így lehetőség a visszaigénylésre a megfizetést követő naptári napon van, ami már a következő bevallási időszakra esik; ebbe a kategóriába sorolhatók mindazok az esetek, amelyek az adóalanyok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések, de a tényleges teljesítés időpontja későbbi, mint a bevallás időszaka, ez abban a bevallásban jogtalan igény; előfordult, hogy az adóalany visszaigényelhető és kiutalandó adóként szerepeltette a bevallásában akkor is az áfát, amikor bevétele nem érte el az éves szinten göngyölített 1 millió forintot, illetve nem tárgyi eszközt szerzett be. Ez a saját vállalkozásban végzett beruházások esetében nagyon gyakori, mivel a bevallás 15. sorában szerepeltetni csak akkor lehet, ha már egy előző időszakról szóló bevallásban befizették ennek az áfáját. A kivitelezéshez kapcsolódó beszerzések áfáját pedig a 12. sorában kell szerepeltetni, mint a többi beszerzés előzetesen felszámított adóját. A másik kategória, amikor nem csak időlegesen jogtalan visszaigénylés, hanem egyáltalán nem jogosult az adóalany bizonyos beszerzések általános forgalmi adóját visszaigényelni. Ezen adóalanyok között találhatók azok, akik fiktív számlát bocsátanak ki, illetve fiktív számlát használnak fel, illetve azon számlák, amelyek nem valós gazdasági eseményt takarnak. Az adóhivatal ellenőrzései során ilyen esetekben a kiutalást kérő adóalanyon kívül vizsgálat alá vonja a számla kibocsátóját is, ami alapján állapítja meg a jogtalan igénylést. Mezőgazdasági kistermelők Az áfa-vizsgálatok kapcsán említést kell tenni a mező- gazdasági tevékenységről is, mivel az elmúlt évben igen sok mezőgazdasági kistermelő adószámot kért és bejelentkezett áfa-alanynak, mivel így a különböző beruházások áfáját visszaigényelhették, ugyanakkor megfeledkeztek vagy nem is volt arról tudomásuk, hogy ezzel a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott a jövedelem adózására vonatkozó kedvező szabályok (1 millió forintos mentes bevétel vagy tv. szerinti diktált kulccsal kiszámítható jövedelem) nem vonatkoznak rájuk, csak a bevétellel kapcsolatban ténylegesen felmerült számlával igazolt költségeket lehet elszámolni. Továbbá a megtermelt termékeket áfát tartalmazó számlával kötelesek értékesíteni és ezen áfa-összeget befizetni az adóhivatal megfelelő számlájára. Az áfa-tv. lehetővé teszi, hogy a mező- gazdasági tevékenységet folytató adóalany saját előállítású termékét kompenzációs felárral értékesítse, melyről a bizonylatot a felvásárló köteles kiállítani. Az elmúlt évben igen sok visszaélés történt ezen felvásárlási jegyekkel, ahol a vizsgálat azt állapította meg, hogy a felvásárlási jegyen nem létező magánszemély szerepelt vagy létező, de mezőgazdasági terméket nem állított elő, illetve létező személy és terméket is állított elő, de vállalkozóként végzi a mezőgazdasági tevékenységet, így értékesítéseit csak számlával bizonylatol- hatja, ami áfa-fizetési kötelezettséget von maga után. Az ellenőrzések tapasztalatait összefoglalva, amíg az általános forgalmi adó törvény lehetővé teszi az exporton és a beruházán kívül (ahol természetes és indokolt a visszaigénylés) a visszaigényléseket, addig az adóalanyok bizonyos köre megtalálja és megkeresi azokat a törvényesnek látszó, de törvényen kívüli eszközöket, amivel az állami költségvetést megrövidítve jogtalan igényt nyújtanak be. Ennek megfékezésére szükség van a különböző ellenőrző szervek, a VPOP, valamint a rendőrséggel való együttműködésre. Valachné Kesztyűs Erzsébet osztályvezető', APEH Békés Megyei Igazgatósága
