Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
1996. január 10., szerda VILAGTUKOR jÉKÉSMEMHÍRLAP Kinevezte Borisz Jelcin az orosz külpolitika új irányítóját. A múlt héten lemondott és a jövőben parlamenti képviselőként tevékenykedő Andrej ko- zirev utódja Jevgenyij Primakov, az orosz hírszerzés eddigi vezetője. Francois Mitterrand volt francia államfő búcsúztatására legalább tucatnyi állam- és kormányfőt várnak csütörtökön Franciaországba. A politikusok a párizsi Notre-Dame katedrális- ban emlékeznek meg az elhunytról. A temetés az elhunyt végakaratának megfelelően szűk körben, politikusok részvétele nélkül zajlik majd Mitterrand szülővárosában, a délnyugatfranciaországi Jamacban. A boszniai szerb parlamenti elnök kérte, hogy a nemzetközi közösség szeptember 15-éig halassza el a szerb kézen lévő szarajevói negyedek muzulmán ellenőrzés alá helyezését. Mom- csilo Krajisnik az ENSZ szarajevói főképviselőjéhez, Carl Bildthez címezte levelét, amelyre szerdáig vár választ. Kizárhatják az RMDSZ-ből az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, amennyiben nem határolja el magát vezetőjének, Katona Ádámnak legutóbbi nyilatkozataitól. A székelyudvarhelyi politikus úgy véli, az RMDSZ-ben nem tölthetnek be vezető tisztséget „elrománoso- dott magyarok”. Katona Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét is bírálta. Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke bécsi sajtótájékoztatóján visszautasította azokat az állításokat, hogy ő valaha is dicsérőleg szólt volna a Waffen SS-ről. Közölte: politikai ellenfelei azért vádolták meg ezzel a parlamenti választások előtt, hogy megakadályozzák az Osztrák Néppárt (ÖVP) eseteges „félrelépését” az FPÖ-vel. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága előtt nyolcvanöt, egyelőre elintézetlen magyar beadvány fekszik. A szervezethez tartozó kelet-közép-európai államok közül a beadványok számát tekintve csak Lengyel- ország előzi meg Magyarországot - olvasható abban a jelentésben, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Párizsban. Elengedték túszaikat, és visszatértek celláikba a török szélsőbaloldalhoz tartozó foglyok, miután az igazságügyi szervek teljesítették követeléseiket. Az ötnapos országos börtönlázadás végén a török igazságügyi minisztérium leváltotta az Ümranije börtön igazgatóját, és beleegyezett a rabok életkörülményeinek javításába. Külpolitikánkban nincs fordulat A külügyminiszter szerint 1996 nem a látványos változások éve lesz Kovács László külügyminiszter szerint 1996-ban megmarad a magyar külpolitika eddigi három cselekvési fő iránya, vagyis a közeledés az euroatlanti szervezetekhez, a jó viszonyra törekvés a szomszéd országokkal, valamint a határon túli magyarság támogatása. E három fő irány között folyamatos összhangot kell teremteni - mondta a miniszter tegnap újságíróknak. Kovács szerint az idei év nem a látványos eredményeknek, hanem az 1997-98-ban várható előrelépés előkészítésének esztendeje lesz. Az Európai Unió kormányközi értekezlete idén márciusban kezdődik, s a tervek szerint 1997 nyarán ér véget. Budapesti remények szerint a magyar csatlakozási tárgyalások legkésőbb 1998 elején megkezdődhetnek. A NATO- csatlakozás érdekét szolgálja egyrészt a magyar haderőreform, másrészt a boszniai IFOR-vállalkozásban való hazai részvétel. Kovács László elmondta: az észak-atlanti szövetség 1997-ben tudja majd meghatározni, mely országok csatlakozhatnak hozzá az elsők között. A szomszédságpolitika tekintetében az Ausztriával és a Szlovéniával ápolt viszonyt „modellértékűnek”, az Ukrajnával és Horvátországgal való kapcsolatokat „jó irányba fejlődőnek” nevezte a miniszter. Szlovákia, Románia és Jugoszlávia vonatkozásában viszont megállapította, bár bővültek a kapcsolatok, az ott élő magyarság helyzete romlott. Kovács szerint támogatásuk csak akkor lehet hatékony, ha sikerül partnernek megnyerni az érintett szomszédos országok törvényhozását és kormányát, valamint a nemzetközi szervezeteket. „Magyarország külpolitikájában nincs fordulat, nem történt alá-, illetve fölérendelés” - húzta alá a miniszter, utalásként azokra az állításokra, amelyek szerint Budapest szemében leértékelődik a kisebbségpolitika súlya. Még mindig nem kizárt, hogy eljön Taszárra az amerikai elnök Clinton Boszniába indul Bili Clinton elnök a hét végén keresi fel a boszniai békemegállapodás ellenőrzésében részt vevő amerikai csapatokat. Mike McCurry fehér házi szóvivő keddi közlése szerint az elnök pénteken indul el a Tennessee állambeli Nashville-ből. Biztonsági okokra hivatkozva a szóvivő nem volt hajlandó részleteket elárulni a programról. Annyit azonban elmondott, hogy csupán egy szűk körű, szakértőkből és újságírókból álló csoport fog az elnökkel együtt utazni. Arra a kérdésre, vajon a program keretében mód nyí- lik-e arra, hogy Clinton elnök a taszári és kaposvári hadtáp- bázison állomásozó egységeknél is szemlét tartson, a Fehér Ház sajtóosztályán közölték: biztonsági megfontolásokból nem fedhetik fel, hogy az elnök a látogatás részeként mely körzeteket és helyeket fogja felkeresni. Időközben tegnap három segélyszállító gép érkezett Anconából Szarajevóba, s ezzel a szimbolikus repüléssel véget ért az 1992. július 2-án megnyitott légihíd, amely a történelem leghosszabb ilyen mentőakciója volt. A boszniai fővárosba pontosan 12 951 repülőgép hozott szállítmányt, összesen több mint 160 ezer tonnányi küldeményt. A légihíd működtetésében oroszlánrészt vállalt az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Kanada és Németország. A pilóták több alkalommal is komoly veszélyhelyzetben voltak. A legtragikusabb eset majdnem három és fél esztendeje, 1992. augusztus 2-án történt, amikor föld-levegő rakétával eltaláltak egy G-222 típusú olasz gépet, s a négytagú személyzet életét vesztette. Jelen volt a szarajevói repülőtéren tartott keddi ünnepségen John Bloom amerikai pilóta, akinek gépére tavaly április 8-án nyitottak tüzet. Ezután a légihíd működésében hosz- szas szünet következett, s csak az augusztusban végrehajtott NATO-bombázás után indítottak újra segélyszállító gépeket. Ezer embert tartanak rettegésben a csecsen terroristák Újabb túszdráma a szülőotthonban Csecsen fegyveresek tegnap hajnalban megtámadták a da- gesztáni Kizljar városát. Tűzharcban elfoglalták a városi kórházat, illetve a szülőotthont, és körülzártak egy helyi laktanyát. A támadás hat áldozatot követelt. Lapzártáig öt polgári személyt és két túszt már megöltek a csecsének. A fegyvereseket Szalmán Ra- dujev, Dzsohar Dudajev csecsen elnök veje, Gudermesz város volt prefektusa vezeti. Radujev a rendőrség hullámhosszán rádión követelte az orosz csapatok Csecsenföldről való kivonását, és polgári lakosok kivégzésével fenyegetőzött. Az 500 csecsen támadó mintegy ezer túszt tart fogva. A moszkvai vezetés válság- tanácskozást tartott, Borisz Jelcin elnök kemény fellépést helyezett kilátásba a terroristák ellen. Példátlanul éles hangnemben bírálta az erőszakszervek vezetőit, amiért tűrték a tavaly nyári déloroszországi túszdráma megismétlődését. Egyes beszámolók szerint a fegyveresek két helikoptert felrobbantottak, de nem ellenőrzik a repülőteret. A lövöldözésben eddig hat csecsen fegyveres vesztette életét, és a különleges rendőri alakulatok (OMON) több katonája meghalt. A terroristák lelőttek két dagesztáni rendőrt, és néhány polgári személyt, akik nem voltak hajlandóak teljesíteni követeléseiket. A terroristák az orosz rádió jelentése szerint „fedezékbe vonulva” a kórház ablakaiból, a fogva tartott túszok mögül, géppuskából lőnek az épületekhez közeledőkre. A városban összesen mintegy 5 ezer orosz katona, köztük a dagesztáni belügyi csapatok, a különleges rendőri alakulatok (OMON) és a terrorelhárító orosz elitegységek katonái tartózkodnak. Minden útvonal le van zárva. Pedig Peresz felmentette a felelősség alól Elbúcsúzott a kémfőnök Lemondott a titokzatos „K”, vagyis az izraeli titkosszolgálat, a Sin Bét főnöke. A mindenkori vezető kiléte államtitok, személyét csak kevesen ismerik. A kémfőnök nem sokkal azután mondott le, hogy meggyilkolták Izrael első számú közellenségét, a „mérnöknek” nevezett palesztin terroristát. A bombákat gyártó tömeggyilkos megölése sokak szerint nem a legjobb időpontban történt, és a közelgő palesztin választások miatt csak az arab szélsőségeseknek kedvez. Hivatalosan a titkosszolgálat nem is vállalta magára az akciót. Senkinek sincs kétsége afelől, hogy „K” lemondásának esetleg köze van Rabin meggyilkolásához is. Az egész világot megrázó merénylet körüli vizsgálat még mindig folyik: a titkosszolgálatiak és a rendőrök egymásra mutogatnak, parlamenti vizsgálóbizottság mé- lyedt el a Sin Bét belső ügyeiben. A szervezetet tisztázták a felelősség vádja alól. Simon Peresz kormányfő külön megerősítette: - Meggyőződésem, hogy „K” nem felelős a történtekért. A kémfőnök mégis a lemondást választotta. Lehet, hogy az amatőrfilm miatt, amelyen a későbbi gyilkos, Jigal Amir háborítatlanul táblából a szigorúan ellenőrzött biztonsági zónában. A tévénézők megdöbbenve láthatták, amint előveszi 9 mm-es pisztolyát, és közvetlen közelről belelő a miniszter- elnökbe, miközben a két biztonsági testőr éppen ellenkező irányba tekintget. Ferenczy Europress A pápa vállalatként irányítja az egyházat Lázadó amerikai papok Az amerikai püspökök megelégelték, hogy a Vatikán semmibe veszi észrevételeiket, és vitairatukkal most a nyilvánossághoz fordultak. Felhívásukban kemény szavakkal szállnak szembe Róma tekintélyelvű hatalmával. A lázadó főpapok vezetője, Rem- bert Weakland milwaukee-i érsek szerint II. János Pál eltér a második vatikáni zsinat által kijelölt elvtől, amely a püspöki konferencia és a Szentatya együttműködését írja elő. A pápa viszont úgy irányítja a katolikus egyházat, mint valamiféle „római székhelyű multinacionális trösztöt”. Áz egyházmegyéket önállóság nélküli „fiókintézményeknek” tekinti, legalábbis az érsek szerint. Az Egyesült Államok katolikus főpapjainak nem tetszik ez a gyámkodás. „Ha Róma úgy hozza meg ítéleteit, hogy meg sem hallgat bennünket, akkor kénytelen lesz megismerkedni különvéleményünkkel.” A püspökök különösen sérelmezik, hogy a pápa mereven elutasítja a nők papi hivatásgyakorlását. Ratzinger bíboros, a vatikáni kongregáció vezetője szerint viszont ez a kérdés a „csalhatatlan dogmák” egyike, ezt tükrözi a pápa álláspontja is. Az amerikai főpapok azt tervezik, hogy hamarosan körvonalazzák álláspontjukat, és felszólítják püspöktársaikaí: kövessék nézeteiket. T. A. A sejk öccse visszaadta az ereklyéket Koronamentő olajherceg A brit monarchisták egyszerre örülhetnek és szomor- kodhatnak. Ismét a Tower- ben őrzik majd - kegyes ajándékként - több egykori uralkodó koronáját. Régi-új helyükre kerülnek azok a királyi jelvények, amelyeket I. és IV. György, valamint IV. Vilmos felesége, Adelaide viselt. A koronák 1837-ben az egyik udvari ékszerész birtokába kerültek, majd jó negyven évre eltűntek. Amikor a múlt század második felében ismét felbukkantak, az udvari főékszerész, az Asp- rey’s cég vásárolta meg őket, vagyis továbbra is magántulajdonban maradtak. Most elkelt a patinás cég, s vele együtt új gazdájuk lett a királyi koronáknak is. Méghozzá egy olajherceg, a 46 esztendős Jefri Bolkiah, a világ leggazdagabb emberének, a brunei szultánnak az öccse. A gazdag férfiú 55 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolta meg a főékszerészcég részvénycsomagjának kilencven százalékát, de a koronákat nem tartotta meg. Ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta a brit királyi kincstárnak. így az öröm ürömé, hogy a monarchia kegyes ajándékként jutott a történelmi ereklyék birtokába, ám egy távoli, újgazdag uralkodói család jóvoltából. Ferenczy Europress Sohasem szabad feladni a reményt Öt év után hazamehetett Egy autóbalesetet szenve- lések, a gyógytorna mellett dett fiatal lány 15 hónapig volt kómában, majd évekig magatehetetlenül feküdt. Állapota nemrég mégis javulni kezdett. Ápolása, kezelése - kiszámították - több mint egymillió dollárba került. A texasi hölgyet súlyos fejsérülései miatt több mint 15 hónapig csak gépekkel tudták életben tartani. Állapota később sem javult. Az orvostudomány „permanens vegetatív állapotnak’’ nevezi, és általában visszafordíthatatlannak tartja ezt a helyzetet. Aztán egyszer csak - még orvosait meglepően is - változás állt be. A kórházi kezelassan javult a hölgy állapota. Öt év és két hónap után elhagyhatta a kórházat, még ha tolószékben is. Orvosai az egyik legrangosabb amerikai szaklapban tették közzé az esetet. Nemcsak különlegessége miatt, hanem azért is, hogy a közvéleményt és kollégáikat egyaránt figyelmeztessék: helytelen kép él az emberekben a kómáról. „A texasi hölgy példája bizonyítja, hogy nem mindig végleges a helyrehozhatatlan- nak tűnő állapot. Mindig lehet egy szemernyi. remény, amelyről nem szabad lemondani” - figyelmeztetnek a detroiti Henry Ford Klinika orvosai. FEB Kamionrekord A világ eddigi legnagyobb kamionkonvoját hozták össze amerikai sofőrök Los Angeles kikötőjében. Az eset kísértetiesen emlékeztetett a hetvenes évek nagy mozisikerében, a Konvojban kialakult helyzetre. A több mint harminc mérföld (kb. 48 km) hosszúságú kamionsor blokáddá alakult, amely nemcsak a kikötőt, hanem Los Angeles egész közlekedését is megbénította. Egészen a belvárosig torlódtak a járművek, soha nem látott dugók alakultak ki. A kamionosok folyamatosan nyomták a dudákat és bőgtek a kürtök, a zűrzavart csak fokozta az orkáni hangzavar. Á sofőrök a kikötői hatóságok bürokráciája és lassú munkája ellen tüntettek. A tiltakozó akció egy napig tartott. FEB Súlyos katasztrófa történt a zaire-i fővárosban. A zsúfolt kinshasai piactérre zuhant teherszállító repülőgép legalább 250 ember halálát okozta. Ez volt az ország eddigi legsúlyosabb légiszerencsétlensége. fotó: feb/reuter
