Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. január 31., szerda Befejeződött a „Középiskolás leszek” verseny Battonyán Vállalták a megmérettetést A nevelő szent, a szent nevelő A XIX. század csodája így nevezte Urban Ratazzi miniszter Bosco Szent Jánost (1815—1888), akiről január 31-én, halálának évforduló­ján emlékezik meg az egy­ház. Bosco János Becchiben született, elszegényedett földműves családban. Sze­mélyiségének, nevelési mód­szerének meghatározója az az álom, amelyet gyermek­ként, 9 éves korában látott: Egy udvarban gyermekek játszottak, akik közül egye­sek tréfálkoztak, némelyek káromkodtak. Ezeket rábe­széléssel és veréssel akarta elhallgattatni, de egy tiszte­letre méltó férfi jelent meg előtte, aki így figyelmeztette: „Szelídséggel teheted őket barátaiddá!” A papi hivatást választotta és az ifjúság körében végzett munkát Torinóban kezdte meg. Első tanítványa Garelli Bertalan, aki elbeszéli társai­nak a Don Boscóval történt találkozást. A szentéletű pap köré hamarosan egész sereg gyermek gyűlt, megalakult az első oratórium (napközi). Mivel az iskolázatlan, csellengő ifjak száma foly­ton nőtt, Don Boscónak szer­vezett segítségre volt szüksé­ge. Lelkes fiatalok szegődtek mellé, akikkel új szerzetes- rendet alapított, mely ma is a Szalézi Szent Ferenc Társa­sága nevet viseli. Don Bosco: A megtorló módszer megakadályoz­hat valamely rendetlensé­get, de nehezen javítja meg a tettest A megelőző módszer ha­tékonyságáról Don Bosco így ír: „A megtorló módszer megakadályozhat valamely rendetlenséget, de nehezen javítja meg a tettest. Az a ta­pasztalat, hogy a gyerekek nem feledik el a kiállott fenyí­téseket, és legtöbbször kese­rűséget őriznek magukban az­zal a vággyal, hogy lerázzák magukról az i^át, és bosszút álljanak... Ám aki figyelem­mel kíséri a további fejlemé­nyeket, az tudja, hogy rette­netesek a gyermekek ifjúkori emlékei... Ä megelőző mód­szer szerint oly módon kap figyelmeztetést a növendék, hogy a nevelő mindenkor a szív nyelvén beszélhet vele”. Braunná Fodor Zsuzsanna Egészségfejlesztési és mentálhigiénés program pedagógusoknak Elődöntőben. Szép sikert ért el Hegyesi Andrea, a szeg­halmi Péter András Gimnázium tanulója. A szeghalmi diáklány bejutott a Lyka Károly Művé­szettörténeti Verseny országos elődöntőjébe. Családi asztmaprogram. Tavaly már eredményesen ve­zettek asztmagyógyító progra­mot beteg gyermekeknek és az őket kísérő szülőknek dr. Fodor Irén békéscsabai pszichiáter és társai. A hét végén, pénteken is­mét kezdődik egy hathetes prog­ram a békéscsabai Szabó Pál téri iskolában, ahol megtanulják a progresszív relaxációt, gyógy­tornát, az asztmás tüneteket enyhítő úszást. Előadásokat hallhatnak az asztmások helyes életmódjáról, beszélgethetnek pulmonológus szakemberekkel. Élő népzene. Berecz And­rás 1996. február 1 -jén, csütörtö­kön este Békéscsabán, a Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművé­szeti Szakközépiskola vendége­ként lép fel a Bartók Kamarate­remben. A rendezvény este 7 órakor kezdődik. Téiwstáne. Sziliné Csáki Emília táncpedagógus vezetésé­vel a szeghalmi művelődési köz­pontban már több mint húsz esz­tendeje eredményesen működik a Sárréti Társastáncklub, ma már az ország legjobbjai között szerepel. A Sárréti Társastánc­klub junior kategóriásai február 3-án délután Szeghalmon — a városi művelődési klubban — rendezik meg a standard és a latin táncok E osztályos verse­nyét. Jóga. A Békés megyei jóga a mindennapi életben egyesület szervezésében jógatanfolyamot szerveznek kezdőknek, közép­haladóknak és haladóknak Paramhansa Swami Mehes- waranda tanításai alapján. Az érdeklődők számára megbeszé­lést tartanak február 5-én hétfőn este fél hétkor a Wlasich sétá­nyon lévő belvárosi óvodában. A közelmúltban fejeződött be a battonyai Mikes Kelemen Gimná­zium és Szakközépiskolában az a kilenc tantárgyra kiteijedő tanul­mányi verseny, amelyet az intéz­mény a,beiskolázási területén ta­lálható általános iskolák tanulói számára hirdetett meg. A nemes küzdelemben 28 általános iskola több mint 300 diákja vett részt. — Hogyan sikerült ekkora érdeklődést kelteniük a verseny iránt? — kérdeztük Formanek István igazgatótól. —A Battonyához közeli isko­lák igazgatóit, osztályfőnökeit személyesen kerestük fel, a me­gye távolabbi részén dolgozó kol­légákat pedig levélben tájékoztat­tuk a versenyről. Kezdeményezé­Tavaly kilencvennégy baleset történt Szarvason és térségében. Ebből tíz volt halálos és ötvenkettő a súlyos sérülés. A baleseti okok között a gyorshaj­tás, továbbá a szabálytalan ka­nyarodás és előzés vezet — hangzott el a Szarvasi Baleset­megelőzési Bizottság hétfői ülé­sén. Csík Béla rendőr főhadnagy, a bizottság titkárának tájékozta­tójából kiderült, baleseti szent­sünk kedvező fogadtatásra talált, részben ennek köszönhető a nagyarányú részvétel. A felada­tok összeállítói a mércét elérhető magasságra helyezték, ügyelve arra, hogy ne csak a legkiválób­bak számára létező tanulmányi versenyek számát szaporítsák. —Hogyan zajlott a verseny? — Az első három forduló fel­adataira a megoldásokat a levele­zési verseny szabályai szerint le­hetett beküldeni. A döntőbejutott versenyzőknek már az iskola biz­tosította a helyszínt. A zsűri mun­kájában részt vettek a tanulókat elkísérő szaktanárok is. — Az általános iskolai peda­gógusok hogyan vélekedtek a versenyről? pontból legveszélyeztetetteb­bek a fiatalok. A bizottság ezt vette figyelembe, amikor tavaly beindította a közlekedési kis- rendőr mozgalmat. A DADA program keretében ötszáz gyer­meket oktatnak, továbbá a tér­ség valamennyi oktatási intéz­ményében népszerűsítik a biz­tonságos közlekedésre nevelő versenyeket, iskolai akciókat. A bizottsági ülésen elhang­zott, az útjelző táblák lopása — Többen is elmondták, en­nek a vetélkedőnek csak győztesei voltak. Külön kiemel­ték, hogy a tanulók végre szóban is megnyilvánulhattak egy verse­nyen. —Önök hogyan értékelik ezt a csaknem négy hónapos munkát? — Tanáraink számára a ver­seny lebonyolítása az előzetes vá­rakozásokat felülmúló erkölcsi és szakmai elismerést hozott, amely ellentételezi a versenyeztetéssel járó nem kevés munkát. Remél­jük, sikerült hagyományt terem­tenünk. Az eddigi észrevételeket és javaslatokat is figyelembe véve, a következő években szponzorok segítségével szeret­nénk hasonló versenyeket ren­dezni. A verseny végeredménye Magyar nyelv és irodalom: I. Lénárt Etelka (Békésszentandrás), II. Víg Rita (Békésszentandrás), III. Tóth Tímea (Pusztaföldvár). Történelem: I. Bellák Gábor (Mezőkovácsháza, 1-es Számú Általános Iskola), DL Marjai Tamás (Battonya), in. Molnár Mónika (Nagy­szénás). Angol nyelv: I. Csiszár Anna­mária (Battonya), II. Ale Krisztina (Mezőkovácsháza, 1-es Számú Általá­nos Iskola), III. Marjai Tamás (Battonya). Német ijyelv: I. Machnitz Zsuzsanna (Tótkomlós), II. Páli Ale­xandra (Kunágota), Dl. Csiszár Anna­mária (Battonya). Matematika: I. Kádi Hajnalka (Békéssámson), II. Nenádov András (Battonya), ID. Nagy Gabriella (Mezőkovácsháza, 2-es Számú Általá­nos Iskola). Fizika: I. Farkas Tamás, II. Ale Attila, Dl. Balázs Ilona (vala­mennyien a Mezőkovácsházi 1-es Szá­mú Általános Iskola tanulói). Kémia: I. Bozsó Zsuzsanna (Kaszaper), D. Józsa Gábor (Mezőkovácsháza, 1-es Számú Általános Iskola), Dl. Sinka Dóra (Békésszentandrás).- Biológia: I. Józsa Gábor és Lehoczki Szabolcs (Mező­kovácsháza, 1-es Számú Általános Is­kola), D. Kodácz Kinga (Pusztaföld­vár), Dl. Kardos Attila (Mező­kovácsháza, 1-es Számú Általános Is­kola). Földrajz: I. Gyurán Zoltán (Kondoros), D. Mező Ivett (Kondoros), ID. Holecska Aliz (Pusztaföldvár). mára üzletág lett. Az alumínium táblák jó pénzért a MÉH-telepre vándorolnak. De lopják, rongál­ják a belterületi jelzőtáblákat is, s az önkormányzat a vandaliz­mussal szemben tehetetlen. A balesetmegelőzési munká­ból a polgárőrség is kiveszi a részét. A Szarvasi Rendőr- kapitányság a jövőben is számít a segítségükre, s ezt hamarosan együttműködési megállapodás­sal pecsételi meg. ps u Harmincórás továbbképzési programot rendeznek^ február 1—2—3-án Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban pedagógusoknak és segítő fog- lalkozásúaknak. Az előadók a Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláról és az ugyancsak szegedi székhelyű mentálhigiénés programiroda dél-alföldi régiójából érkeznek. Az oktatási program célja, hogy segítségével a résztvevők ké­pessé váljanak bizonyos egész­séget károsító viselkedésminták felismerésére és megelőzésére, példaértékű magatartásformák bemutatására. Csütörtökön 10 órától, a megnyitót követően a Nemzeti Alaptanterv koncepci­ójának egészségfejlesztő és mentálhigiénés témaköreit érin­tik. Beszélgetnek majd az egész­ség fogalmáról, az életmódról, az életstílus szociológiai jellemzőiről, később kiscsopor­tos személyiségfejlesztő trénin­gen vesznek részt. Pénteken a közösségi mentálhigiéné, a tár­sas támogatás jelentősége, a kri­tikus életszakaszok, a család szociológiai és pszichológiai ér­telmezése, a partnerkapcsolatok elemzése lesz a téma. Szomba­ton elemzik a szegénység és munkanélküliség okozta egész­ség-veszélyeztető tényezőket, a devianciák, a káros szenve­délyek kialakulásának jellem­zőit. Holecska Aliz Pusztaföldvárról, Gyurán Zoltán és Mező Ivett Kondorosról vett részt a versenyen. Felvételünkön a battonyai középiskola kőzetgyűjteményében gyönyörködnek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Lopják, rongálják a jelzőtáblákat Kocsorék kálváriája ,JLárom a magyar igazság, egy a ráadás...” —tartja a mondás. Bé­késen, a Borosgyáni utcában Kocsor Sándorék köszönik szé­pen, nem kérik a ráadást. A többi nélkül is nyugodtan meglettek volna, mert csőtörésből egy is sok, nemhogy három! Mindegyik rengeteg vesződséggel, gonddal, bajjal járt, és jár. — S ami még ezután követke­zett, az maga a pokol ! — fogad a házaspár. Remegő hangon, szinte egymás szavába vágnak. Végül is úgy döntenek: kezdje mondan­dójukat a ház ura. Mindketten ci­garettára gyújtanak, miközben a feleség megjegyzi: — Annyi ideg van az ember­ben, a történteket nehezen visel­jük — s közben tervrajzokat, hi­vatalos iratokat, szakértői véle­ményeket tesz a konyhaasztalra. A férj kicsit rendezi gondolatait, nagyot szippant cigarettájából, s miután megrágta a szavakat, mély lélegzet után belevág. —Több éves a kálváriánk. Az egész 1991. december 31-én kezdődött: eltört az út tengelyé­ben lévő 150 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték, amit másnap kija­vítottak. A következő év novem­berének elején az előző csőtö­réstől alig néhány méterre újabb csőtörés történt, amit pontosan egy esztendő múltán, vagyis ’93. november 6-án újabb, de már a kerítésen belül, a ház falától 80 centire követett. — A vízóra-leolvasó vette észre, hogy az aknában áll a víz: 53 köbméter vizet nyelt el a talaj — kommentálja az asszony. —Amikor a gyerekekkel kiás­tam az árkot, úgy döntöttem: a régi horganyzott csövet, hogy többé ne legyen vele gond, PVC- vezetékre cserélem ki. Tizenkét méteres árkot ástunk ki, a fürdőszobát feltörtük, a latyakot kivittük, helyét homokkal töltöt­tük fel. Ezt a kárt bejelentettük a biztosítónak, egy részét ki is fizet­ték —folytatja a férj. — Aztán a következő év tava­szán észrevettünk néhány repe­dést a ház hátsó főfalán, majd nyáron az utcai frontján, ezután pedig bent a lakásban. A repedé­sek ’94 telére akkorák voltak, hogy át lehétett rajtuk látni a szomszédba, a ház alapja eltört— mondja Kocsor Sándomé. —Lehet, hogy alapozási gon- dok vannak... — Ugyan már...! Ez egy masszív ház: 1973-ban, B 30-as téglából a terv szerint épült, mes­ter végzett minden szakmunkát. A földrengéskor egyetlen haj­szálrepedés sem keletkezett. Most meg...?! Nincsen olyan he­lyiség, ahol ne lennének repedé­sek — válaszol a házigazda. — Amikor észrevettük a bajt, felkerestük a biztosítót és a Víz­mű Rt.-t, de mindeddig hiába. Az­tán ügyvédhez mentünk, aki azt tanácsolta: forduljunk a bíróság­hoz — veszi át a szót ismét a feleség, s elébem teszi a szakértő statikai szakvéleményét, ami időközben — külön díjazás fejé­ben—készültei. Részlet az 1994. október 1-jén keltezett szakértői véleményből: „..Az épület szinte minden fa­lán találhatók kisehh-nagyobh repedések, a hajszálrepedéstől a 15 milliméter megnyílásáig... Az utcaifal 10-15 millimétert elmoz­dult kifelé. A mennyezeten átlós irányú repedések láthatók... Az épület károsodását közvetve a csőtörés okozta... A teljes javítás költsége megközelíti egy új épület építésének költségeit. A vizsgált épületnél a talaj térfogatváltozási hajlama viszonylag kicsi, hiszen csak a csőtörés utáni drasztikus víztartalomváltozás során tépte szét az épületet...” Közben beszélgetőpartnereim invitálnak: nézzem csak meg ott­honukat. A látvány elszomorító. A szakértő szerint a helyreállítás költségvetése — áfával — 591 ezer 669 forint. — A biztosító korábban 82 ezer 300 forintot ajánlott fel, amit fel is vettünk... — jegyzi meg csendben Kocsomé. — Pedig a javítási költség en­nek az összegnek a többszörösére rúg. Persze ez azt is bizonyítja: a biztosítónál a kárt elismerték — érvel a házigazda. Kisvártatva még hozzáteszi:—Nem hagyjuk annyiban a dolgot. ♦ Ezek után kerestük fel a megye- székhelyen a Vízmű Rt. központ­ját. Hosszú Szilárd vezérigazgató előtt nem ismeretlen a téma. —Szerencsére nem gyakoriak az ilyen és a hasonló ügyek. Ha a károsodás oksági összefüggés­ben van a csőtöréssel, akkor amit a bíróság megítél, azt mi ki is fizetjük. Egy tiszta és pártatlan elbírálás alapján valós kártérítést fizetünk, vélt hiba miatt viszont nem tudunk jóvátételt adni. Hangsúlyozom: ennek eldöntése a bíróság feladata, ugyanis véle­ményünk szerint nem egyértel­műek a repedések okai. Kocsorék ügye 1991. decem­ber 31 -én indult útjára. Vajon mi­kor zárul le mindenki számára megnyugtatóan? Szekeres András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents