Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1996. januar 31., szerda Fotóművész elismerése. Békés megyei taggal bővült a Magyar Fotóművészek Szövet­sége. Martin Gábor békéscsabai fotográfust a reklám- és művé­szeti fotográfiai munkássága el­ismeréseként tagjai közé válasz­totta utolsó ülésén a szövetség. A teljes munkásság keresztmet­szetét illusztráló anyag a Ma­gyar Fotográfiai Múzeum tulaj­donába kerül. A csabai alkotó az utolsó két évtizedben prospek­tusok, plakátok, termékcsoma­goló anyagok készítésével, vala­mint pályázati, kiállítási fényké­pek készítésével vált ismertté. Képviselői fogadóóra. Tóth Sándor országgyűlési kép­viselő február 1-jén 15 órától fogadóórát tart Medgyesegy- házán, a polgármesteri hivatal­ban, majd 17 órától lakossági fórumot a művelődési házban. Cigányok szövetsége. A napokban hivatalosan is meg­alakult a Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, rhelynek elnöke Szilveszter Ödön, a Magyaror­szági Cigányok Demokratikus Szövetségének megyei képvise­lője. Helyettese Farkas Gusztáv, az elnökség tagjai pedig Oláhné Papp Adél (Sarkad), Balogh Barnabás (Geszt) és Szűcs János (Mezőgyán). A szövetséghez tartozik négy település (Elek, Mezőgyán, Geszt és Sarkad) ki­sebbségi önkormányzata, vala­mint Orosháza, Békés, Kun- ágota, Kevermes és Mezőko- vácsháza cigány-szószólója. A szövetség tagsága jelenleg meg­közelíti az ezer főt. Munkahelyi baleset. Súlyos baleset történt tegnap ja­nuár 30-án a Mezőhegyesi Fém­ipari Szövetkezetben, ahol P. M.-né kezének középső három ujját egy présgép összezúzta. A sérült asszonyt az orosházi kór­házba szállították. A baleset kö­rülményeinek tisztázására meg­kezdődött a vizsgálat. Megcsúszott. A 44-es úton tegnap délelőtt megcsúszott és áttárt a menetirány szerinti bal oldalra egy személygépkocsi. Itt összeütközött két másik sze­mélyautóval. A megcsúszott ko­csi vezetője könnyű sérülést szenvedett. A járművekben egy­millió forintnyi kár keletkezett. Gázpalack-tűz. Kisdomb- egyházon, a Kossuth utcában egy lakóépület konyhájában gázpalackot cserélt a házi­asszony, ám a rosszul csatlakoz­tatta az új palackot. Belobbant a gáz, de szerencsére csak a tűz­hely körüli berendezésben ke­letkezett kár. Jövedelempótló támogatás, közmunkalehetőség Békéscsabán Az 1995. július 1-jeelőttmeg- állapított jövedelempótló tá­mogatásban részesülő mun­kanélkülieknek 1996. szep­tember 30-ig 90 napig dol­gozniuk kell ahhoz, hogy is­mét jogosultak legyenek a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására. Számuk­ra ez a lehetőség 24 hónap újabb jogosultságot biztosít. Békéscsabán tavaly 702-en ' részesültek ilyen juttatásban. Közülük 401 embert hívtak a városi önkormányzat szociá­lis irodájába, hogy számukra közmunkát ajánljanak a 90 napos kötelezettség teljesíté­sére (végzettségüknél egy fokkal alacsonyabb szintű munkát kötelesek elvállalni a munkanélküliek), mindössze 73-an álltak így munkába az elmúlt évben. Munkáltatójuk, a polgár- mesteri hivatallal kötött szer­ződés alapján a városgazdálko­dási vállalat lett. A munkáltató foglalkozás-egészségügyi or­voshoz küldi őket alkalmassá­gi vizsgára. A háziorvosok nem adhatnak munkaalkalmat­lansági igazolást. Ameny- nyiben valaki nem vállalja a felajánlott munkát, vagy az or­vosi vizsgálaton alkalmasnak bizonyul, mégsem áll munká­ba, a jövedelempótló támoga­tást nem kaphatja tovább. Sok különös esettel találkoztak a szociális iroda munkatársai. Vannak, akik rossz helyen áll­nak a szociális ellátó rendszer­ben, mert valóban betegek és a rokkantsági nyugdíjra vagy já­radékra lennének jogosultak. Nekik az eljárás kezdetét java­solták. Többen viszont méltat­lannak érzik magukhoz a fel­ajánlott, különböző területe­ken végzendő közmunkát. A békéscsabai önkormányzat együttműködve a városi mun­kaügyi központtal 200 köz­munkás foglalkoztatását tudja biztosítani a jövedelempótló támogatáson lévők közül. Hetvenhárman dolgoznak a városgazdálkodásnál vagy az egyesített szociális intézmény- rendszerben, 127 embernek te­hát még tudnak munkát adni a jövedelempótlósok közül. Az idén 538-an kapnak a városban jövedelempótló támogatást, de ez a szám napról napra válto­zik. Ez a juttatás a mindenkori minimálnyugdíj 80 százaléka, tavaly 6720 forint volt. Ezért is érthetetlen, hogy akinek csu­pán ennyi a jövedelme, dolgoz­ni képes lenne, miért nem vállal dupla pénzért közmunkát. Akik a három hónap munka során megállják a helyüket, van esélyük a további alkalma­zásra. A város a munkaügyi központ további jelentős támo­gatásával egy évig 40 embert tud így foglalkoztatni. Bede Zsóka Bíróság előtt a gyulai testület döntései A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal feladata az egyes testületi döntések jogi felülvizsgálata, ellenőrzése. A törvényt sértő ha­tározatokra nekik kell felhívni a figyelmet, és amennyiben erre nem reagál egy önkormányzat, bírósághoz fordulhatnak. Egy ilyen ügynek a tárgyalása folyt tegnap délelőtt Gyulán, a városi bíróságon. A dr. Balázsné dr. Berndl Gabriella bírónő által tár­gyalt ügy első perceiben a gyulai önkormányzat képviselője, Dávidné dr. Réti Júlia— főnökei felhatalmazása hiányában — kérte a tárgyalásról a sajtó képviselőjének kizárását. A közigazgatási hivatalt képviselő dr. Kelemen József főtanácsos az ítélet meghozatala után válaszolt kérdéseinkre: — A törvény értelmében az önkormányzati lakásokból be­folyó bevételt elkülönített szám­lán kell kezelni, és csak az ön- kormányzat tulajdonában lévő épületek felújítására, korszerű­sítésére, új lakás építésére és kényszerbérletek felszámolásá­ra használhatja el. Ennek ellené­re a gyulai testület ebből a pénzből több millió forintot másra költött: minőségi lakás­cserék támogatására, a Gyula­vári Kastély megvásárlására, ta­nyavásárlásra. A törvénysértés­re több ízben felhívtuk a figyel­müket, ennek ellenére nem tör­tént semmi, ezért fordultunk a bírósághoz. —Született-e ítélet ezen a tár­gyaláson? — Igen, a bíróság hatályon kí­vül helyezte a törvénysértő testü­leti határozatokat. Az ítélet azon­ban még nem jogerős. —Van-e más ügyben is eljárás a gyulai testület ellen ? — Bírósági szakaszban nincs, de több rendezetlen ügyben foly­nak a tárgyalások. Ilyen például a Várszínház igazgatói pályázata, ami a jelenlegi formájában szin­tén törvénysértő. Reméljük azon­ban, hogy ezek az ügyek peren kívül rendeződnek. A délután folyamán többször megkíséreltük az önkormányzat nyilatkozatát is megszerezni az ügyben. Többszöri próbálkozás után a nyilatkozatra „kijelölt” Becsiné Szabó Márta aljegyző kérte, hogy véleményét a későb­biekben írásban fejtené ki. Antal Gyöngyi Csőd fenyeget Kardoson Kardos helyzete kilátástalan. Amennyiben nem kapunk köz­ponti segítséget, úgy elkerülhe­tetlenül csődbe jutunk — össze­gezte a jövő kilátásait dr. Su- tyinszki István polgármester. Az idei esztendőre átgörgetett adós­ság és annak kamata eléri a tízmil­lió forintot. Az önkormányzat két nagy összegű végkielégítéssel is adós és tizenharmadik havi bért sem fizetett — sorolta az elmaradá­sokat dr. Sutyinszki István pol­gármester. — Ráadásul a költ­ségvetésről szóló törvény is hát­rányosan érintette a falut. A har­mincszázalékos infláció ellené­re idén mindössze háromszáz- ezer forinttal nőtt a központi tá­mogatásunk. A szorongató pénzügyi helyzet további ki­adáscsökkentő lépésekre kény­szeríti az önkormányzatot. A polgármester szerint a pénz­megtakarítás egyik formája lehet az intézményfenntartó társulás. A képviselő-testület újra fontolóra veszi az iskolaösszevonás lehető­ségét. A társulás az egészségügy területén is elképzelhető, hiszen a társadalombiztosítástól érkező bevétel nem fedezi az itt fel­merülő kiadásokat. A költségek lefaragása mellett másik feladat a bevételek növelé­se. A falu a közelmúltban értéke­sítette négymillió forintért a volt téesz-irodát. Az árát hiteltörlesz­tésre szánják. Kardoson eddig nem volt helyi adó, ám januártól ezer forint kommunális adót fizet a lakosság. Márciustól várhatóan a napközis étkeztetés díját is emelni kell. Ma hetvenkét fo­rintot fizet egy iskolás, hatva- nat az óvodás. A polgármester elmondta, ta­valy tízzel csökkent az önkor­mányzati hivatalnál és intézmé­nyeinél dolgozók száma. A költ­ségvetés megtervezésekor a je­lenlegi létszámra állapítják meg a bérigényt, és ehhez igazítják a dologi kiadásokat. A költségve­tésbe a hitelfelvételt is beépítik, ám azt, hogy lesz-e hitelezőjük, nem tudják. Cs. R. Hitel, kamat, verseny (Folytatás az 1. oldalról) polarizálódás: egyfelől jelentős pénzek halmozódnak fel betétek­ben, míg mások apránként felélni kénytelenek ilyetén tartalékaikat. —A 19 milliárdhoz képest mi­lyen a lakossági hitelállomány? — Ma már lényegesen na­gyobb a betét-, mint a hitelállo­mány, ez utóbbi 7 milliárd forint. Ezen belül meghatározó a lakás­célú, régi hitel, ez teszi ki az állo­mány 80-85 százalékát. A többi áru- és személyi kölcsön. —A lakásépítési hitelezés ho­gyan alakult? — 1994 végén született egy kor­mányrendelet, amely a korábbi úgynevezett szociálpolitikai ked­vezmény helyett a gyermekek után nyújt lakásépítési kedvezményt. Tavaly májusban ez a rendelet is szigorodott, ám így is 1100 lakás, családi ház, társasház építését kezd­ték meg tavaly, ezzel szemben 1994-ben mindössze 260-at. Érde­kes: míg korábban döntően hitellel építkeztek, most az 1100-ból csak 600-hoz vettek fel kölcsönt. — Ebben feltehetően nem kis szerepet játszik az a tény, hogy a hitel drága, magasak a kamatok. — Igen. A korábbi állami tá­mogatás megszűnt, csak piaci ka­matozású hitelt tud nyújtani min­den pénzintézet. A lakásépítési kedvezmény a többség számára csekély segítség, mielőbb jelen­tős kormányintézkedés szüksé­ges e téren. Várhatóan létrejön az idén egy lakás-takarékpénztári szervezet, amelynek az előtaka- rékosság a lényege. —Kevesebb a lakáshitel. Ha­sonló a helyzet a rövid lejáratú kölcsönökkel, áruvásárlási, sze­mélyi hitelekkel is? — Nem. Azok nem csökken­tek. Sőt, vannak olyan áruvásár­lási konstrukciók, amelyeknél lényegében megelőlegezzük a kereskedőnek az ár 80 százalé­kát, és a többit kell a vevőnek letennie. — Nagy a verseny a pénzinté­zetek között. —Természetesnek tartom azt, hogy a bankok között verseny van, ez mindenkit a jobb minő­ségre ösztönöz, tehát hasznos. A lakosság tekintetében egyébként történt piacvesztés, de még így is mi bonyolítjuk pénzügyeik 50-60 százalékát, lakossági folyószám­la-állományunk meghatározó, és arra ösztönöz, hogy megtartása érdekében komoly fejlesztésre költsünk, gépesítsünk, kiépítsük on line-rendszerünket. Tóth Ibolya Biztonságban dolgozunk? A békéscsabai Kelemen Sándor épület- és bútorasztalos mes­ter műhelyében minden gépen és munkaeszközön az előírásnak megfelelő a védőberendezés: a vastagsági gyalu­gép meghajtórendszerét takaró burkolat éppúgy, mint a kés­tengely feletti védőlemez, amely a kipattogó forgács terelésére szolgál FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) pedig nagyjából megegyezik az elmúlt évek átlagával, ez 1995-ben megyénkben közel 1400 eset. Jellemző azonban, hogy néhány munkáltató nem jelenti felénk a baleseteket, ezért idén összevetettük ada­tainkat a Társadalombiztosítá­si Igazgatósághoz beküldött adatokkal, és így több vissza­élésre bukkantunk. — Megyénk élen jár a szak­emberképzésben is... — Igen, talán az országban a legtöbben, ötvenen szereztek munkavédelmi technikusoi ok­levelet a BRMKK-val közösen indított tanfolyamunkon. A.Gy. Áron alul jutottak földhöz Elfogadták az átmeneti időszak gazdálkodás-tervezetét Elek nagyközség önkormány­zati képviselő-testületi ülésé­nek legfontosabb napirendi pontja az ez évi költségvetési, rendelet megalkotása, illetve a hitelfelvétel kezdeményezése volt hétfőn. Kecskeméti János polgármester előterjesztésé­ben egyebek mellett kiemelte, hogy a képviselő-testület no­vemberi ülésén már elfogad­ták a ’96-os év költségvetési tervezetét, már ekkor nyilván­valóvá vált, hogy az önkor­mányzat költségvetése forrás- hiányos. Ebből adódik, hogy az intézményeket még a tava­lyi szinten sem tudják finan­szírozni. A lakosságot nem le­het tovább terhelni. A hosszú lejáratú hitel lehetősége az ön­kormányzati törvény elmúlt évi módosítása után korláto­zott, illetve a működési hiány­ra felvenni menthetetlen ela­dósodáshoz vezethet. A meg­lévő vagyon értékesítésének is csak akkor van értelme, ha az ebből származó bevételt az önkormányzat felhalmozási célra fordítja. Ellenkező eset­ben vagyonfelélésről beszél­hetünk. így az önkormányzat pályázatot ad be az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települések központi alapjához. Amíg a pályázati eredmény nem érkezik meg, az átmeneti időszakra költség- vetési tervezetet indítványoz­tak, melyet elfogadtak. b—t Hetvennégy hektár szántó és ti­zenhárom hektár erdő került ár­verésre tegnap Sarkadon a II/2- es kárpótlási földalapból. A földterületek összesen 1102 aranykoronát értek. A licitre 127 kárpótlási határozattal érkeztek vásárlók, akik 28 millió forintot helyeztek letétbe az árverés előtt. A licitálást Rostás Jenő, a kárpótlási hivatal munkatársa vezette. Az árverésen Wenckheim gróf egyik unokája, egy bécsi leszármazott és három ügyvéd kompromisszumot ajánlott, mi­szerint ha egy harminchektáros táblát megvásárolhatnak, nem szólnak bele a többi licitbe. Az egyezség hamar megszületett. Eszerint ők és a további négy licitben részt vevő vásárlók is aranykoronánként 1000 forin­tért jutottak földhöz. Összessé­gében kevéssel több, mint egy­millió forintot hagytak ott a vé­telre jogosultak. — Az egyezségre a jogsza­bályok adtak lehetőséget — mondta az árverés végén Mar- csó János, a földrendező bizott­ság elnöke. — Ennek köszön­hetően igen kedvező áron jutot­tak földhöz a megjelentek. Ha nincs az egyezség, valószínűleg rosszabbul járnak a vásárlók, és talán nem is lett volna olyan bé­kés hangulatú az árverés, mint így­—ria „A GONDOLATOK VÁMMENTESEK..” (Luther Márton) Döntés az iskolák ügyében A gyulai testület hétfői ülésén heves vita folyt az önkormány­zati gimnáziumok, az Erkel Fe­renc Gimnázium, a Bay Zoltán Gimnázium elhelyezéséről, il­letve ezzel együtt az 1. számú általános iskola részleges fej­lesztéséről. Az ellenzéki képviselők ré­széről ért támadások után Le- benszky Attila elmondta: — Á testület szeptemberi határozata nem jogosította fel a pályázati tanácsot a pályáz­tatásra, hisz a város erre a munkára még nem kapta meg azt a címzett támogatást, melyre a kormánynál pályáz­tunk. Bár az előzetes terveket a kormány már jóváhagyta, a par­lament csak márciusban tárgyal az ügyről, addig csak előkészítő munka folyhat az ügyben. En­nek során kötöttünk keretszer­ződést Nemes Rolanddal és Sza­bó Jenővel, akik elképzeléseiket széles körben egyeztették. Erre a feladatra december 28-áig kaptak időt, ezért került most a testület elé a beszámoló. A kér­dés most az, hogy a testület sem­mibe veszi-e a pályázati tanács döntéselőkészítő munkáját — ezzel féléves csúszást előidézve, vagy elfogadja azt. A kivitele­zési összegről terjengő hírek pedig már azért is alaptalanok, mert jelenleg olyan vázlatok vannak csak készen, amelyek­ből árakra még következtetni sem lehet. A képviselők végül több órás vita után az eredeti előterjesztést hagyták jóvá, vagyis a két tervező szerződését megerősí­tették. Egyben felkérték a pol­gármestert egy részletesebb tá­jékoztató összeállítására.

Next

/
Thumbnails
Contents