Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

\ GAZDASÁG 19%. január 29., hétfő Pocokból a kevés is sok! A rossz döntésért a termelő fizessen? A GALLICOOP Rt. Az agrárágazatban a szakemberek hovatovább nem évszámok és évszakok szerint tájékozódnak, hanem az ilyen-olyan „ügyek” megjelölésével. Alig ült el a vihar a „búzaügy” körül, már ki is tört a következő, ezúttal az exporttámogatás körül. A támogatás-visszafogás súlyosan érinti a baromfiágazatot is: az agrárköltségvetésben számukra mintegy 4,5 milliárd forintot különítettek el 1996-ra, ami 50 százaléka az 1995. évinek. Ennek egyenes következménye lehet a termelés és az export visszafogása, a tavaly fejlődésnek indult ágazat hanyatlása. vezérigazgatója az exporttámogatásról A tojásból 26 hét után lesz vágásra érett pulyka — felvételünk decemberben készült a GALLICOOP Rt. korszerű vágócsarnokában fotó: lehoczky Péter Battonyán a gazdaköri népfőis­kolái program keretében az aktu­ális növényvédelmi feladatokról és az új vadászati törvénnyel összefüggő változásokról tartott előadást a közelmúltban dr. Karsai József gazdajegyző. Ki­emelte, hogy az idén az őszi veté­sű gabonák bokrosodása érdeké­ben a szokásosnál 2-3 héttel ko­rábban kell elvégezni a műtrá­gyázást. Jó hírként közölte a jelenlévőkkel: a város határában gyakorlatilag kipusztultak a me­zei pockok. A szapora rágcsálók tavaly sok milliós kárt okoztak a helyi gazdáknak, éppen ezért fontos a megmaradt (hozzáve­tőlegesen egy ezreléknyi) állo­mány irtása. A vadászati kérdésekről szólva dr. Karsai el­mondta: a vadászati jog ezentúl a földtulajdonhoz kötődik, átadá­sáért a vadásztársaságok bérleti díjat fognak fizetni a gazdáknak. Nehéz évkezdés Kamuion Igencsak nehéz helyteben kezdte a mostani évet a kamud önkor­mányzat. A falu tavalyi 44 millió forintos költségvetéséből az el­múlt esztendőben nem futotta fej­lesztésre, felújításra. Úgy tűnik: az idén sem lesz ez másképpen. Az önkormányzat néhány tagja fon­tolgatja a helyi adó bevezetésének gondolatát. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy a lakosságot nem sújtják újabb terhekkel. A községben a 700 keresőképes la­kosból mintegy 80 a munkanélkü- li, s több mint hetvenen részesül­nek jövedempótló támogatásban. Laurinyecz Pál polgármester ki­fejtette: ha a település intézménye­inek működése veszélybe kerülne, akkor fontolóra veszik a kommu­nális adó bevezetését. Békés megye — és Kelet- Magyarország — legnagyobb zárt rendszerű pulykaintegrá­cióját működteti a GALLI­COOP Baromfikeltető és Fel­dolgozó Részvénytársaság, amely 30 százalékban oszt­rák, 70 százalékban magyar tulajdonú vegyes vállalat. Ez a cég állítja elő a Magyaror­szágon feldolgozott élő puly­ka csaknem 30 százalékát. 1995-ben mintegy 15 000 tonna pulykahúst állítottak elő, a darabolt húsféleségek­nek és a továbbfeldolgozott termékeknek 50 százalékát külföldön értékesítették. — Az exporttámogatás visszafogása hogyan érinti a GALLICOOP-ot? — kérdez­tük a minap Erdélyi István ve­zérigazgatót. — Úgy ítéljük meg, ez olyan döntés, amit nem előzött meg hatásvizsgálat — kezdte a szakember. — 1994 végére talpra állt a mezőgaz­daság, 1995 minden jel sze­rint eredményes, biztató év volt. A jelenlegi helyzetben viszont tanácstalan az ember: szubvenció nélkül vesztesé­gessé válik a termelés, ha pe­dig bezár néhány üzem, em­berek százai maradnak mun­ka nélkül. Mibe kerül ez az országnak, erre gondolt-e va­laki? Szerintem rossz a meg­közelítés, miszerint a szub­venciót csökkenteni kell, ami európai mércével mérve amúgy is igen alacsony volt. A Magyarország által is aláírt GATT-szerződésben rossz adminisztrációs döntés miatt irreális összeg szerepel, de ennek a következményeit mi­ért a termelő fizesse meg? Érthetetlen, miért nem veszik figyelembe a döntéseknél az érdekeltek véleményét. — Önök milyen lépést ter­veznek most, amikor naposba­romfi lefojtásáról is hallani? — Nehéz helyzet. Termé­szetesen nem akarunk veszte­séget termelni, de hogy mit lehetne tenni?... Itt máról hol­napra nem lehet a termelést csökkenteni. 26 hetes idő­szak, amíg a tojásból vágásra érett pulyka lesz, és azt végig finanszírozni kell. A takar­mány drága — januárban 15 százalékos volt az áremelés — és az import szója, halliszt után 30 százalékos a vám, minden költség emelkedik. Hogyan vehetjük így fel a versenyt a külpiacon azokkal a nyugati cégekkel, akik nem fizetnek vámot, kapnak vi­szont 50 százalékos szubven­ciót a termékeikre? Márpedig ha kiszorulunk a piacról, nyomban a helyünkre nyo­mulnak mások. Az osztrák tu­lajdonos már egyszerűen nem tudja követni az örökös válto­zásokat, amelyek következ­tében kiszámíthatatlanná vált a gazdálkodás, lehetetlenné válik a beruházások tervezé­se és így tovább. — A földművelésügyi kor­mányzat most a termelők tá­mogatását tervezi. Erről mi a véleménye? — Ez eddig soha nem sike­rült, nem is sikerülhet, hiszen gazdaságilag visszafelé „mű­ködik” ez a rendszer. A piacra kerülő végterméket kell tá­mogatni, és ha vevőre talál az áru, utána lehet szó a vissza­osztásról. Mi sem természe­tesebb, mint hogy az alap­anyagtermelő is megfelelően részesedjen exporttámoga­tásban, de csak az tekinthető export-árualapnak, ami tény­legesen el is kel a külpiacon, tehát a végterméken keresz­tül érvényesülhet a termelő is. A jelenlegi helyzetben a termelő teljesen ellehetetle­nül. Az érdekeink tehát közö­sek, hiába akarják a termelőket és a feldolgozó- ipart szembeállítani. Mindent egybevetve, elkeserítő a helyzet, a tények nem sokat nyomnak a latba, nem értjük a szándékot. Sok egyébre van pénz, milliárdokat juttatnak más célokra; ipari 13-ak, bankkonszolidáció és a többi, ugyanakkor az agrárágazat rendre a háttérbe szorul. Saj­nos, igazi érdekképviselet nincs. Tóth Ibolya Mérséklődnek a kamatok A Magyar Nemzeti Bank kitart a csúszó forintleértékelés mel­lett. Ez egyik sarokpontja marad a jövőben követendő monetá­ris politikának. A hazai pénzpiacon a jelenlegi kamatszínvonal valószínűleg csökken, és mintegy 25 százalékon áll ma jd be. Új műsor a rádióban Zsebbe vágó dolgainkról esik szó abban az új gazda­sági műsorban, amelynek első adását ma délután, 17 óra 5 perctől sugározza a Kossuth rádió. A Kassza névre keresz­telt új, gazdasági „hetilap” első, élő, egyenes adását a rádió Márványterméből közvetítik. A műsor vendége lesz Bokros Lajos pénzügymi­niszter, aki várhatóan arról beszél majd, hogy mit jelent a magyar gazdaság talpon maradása szempontjából az államháztartási reform. Er­ről ugyanis nagyon sokat lehet hallani, ám a gyakor­latban történtekről igen ke­veset tudnak az emberek. A műsor másik meghívott vendége Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék igaz­gatója lesz, aki a közpénzek elköltésének ellenőrzését, annak módjait és eredmé­nyeit tárja a hallgatóság elé. Ugyancsak a rádió Már­ványtermébe várják Csépi Lajost, aki jelenleg az Or­szágos Takarékpénztár és Bank elnöki tanácsadója. Őt azért hívták meg a műsorké­szítők, hogy a saját otthonra vágyóknak adjon tanácsot, miként lehet érdemleges la­kástámogatáshoz jutni. Mindezek mellett a hétfői Kasszában elhangzik jó né­hány fontos információ, amit a pénzzel kapcsolatban aznap tudni kell. A műsor rádiós házigaz­dái: Számadó Júlia, gazda­sági rovatvezető és Szikra Zsuzsa, a gazdasági-jogi szerkesztőség vezetője. N. Zs. Ez olyan kamatszínvonal, amely a csúszó leértékelést és az inflációt is beszámítva még hozamot biztosít az intézmé­nyes befektetőknek, illetve nem veti vissza a hazai lakossági megtakarításokat. A többi kö­zött ezt hangoztatta Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azon a szakmai konferencián, amelyet Pénzvi­lág ’96 Magyarország címmel szombaton tartottak Budapes­ten a kormány vendégházában. Czirják Sándor szerint a ha­zai állampapír-piacon a napja­inkban tapasztalható felfoko­zott befektetői igény a jövőben valószínűleg visszafogottabb lesz, mivel már tapasztalható az állampapírok kamatának mér­séklődése. A kamatok azonban csak ad­dig a szintig mehetnek le, amelynél még a belföldi meg­takarítások fenntarthatok. Mi­vel napjainkban az inflációs vá­rakozás 23 százalék körül van erre az évre (a kormány 20 szá­zalékos inflációt prognoszti­zál), várhatóan 25 százalékra csökken a befektetési formák átlagkamata. A magyar bankrendszer for­dulópont előtt áll - jelentette ki Czirják Sándor. Az igazi meg­mérettetés az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz, addig azonban a többségében magyar tulajdonú bankoknak kemény versenyt kell kiállniuk a ha­zánkban tevékenykedő vegyes bankokkal. Bár a formán és a módszereken vitatkozni lehet, a jegybanki elnök szerint min­denképpen szükség volt a bank- és hitelkonszolidációra. Ez ugyanis egyfajta tisztulást eredményezett a gazdaságban. A következő években min­den bizonnyal jelentős koncent­ráció valósul meg majd a hazai pénz- és tőkepiacon. Ez részint a bankok, s a brókercégek szá­mának csökkenésében nyilvá­nul meg. A versenyt csak azok a kisbankok tudják állni, ame­lyek egy-egy területen speciális szolgáltatást nyújtanak. HÍREK A GAZDASÁGBÓL Európának fontos a juhtartás Az Európai Unió 2 milliárd ECU-t (36 milliárd forintot) költött tavaly a juhászat támogatására. Ebből az összegből 600 ezer tenyésztőt segítettek 80 millió juh tartásában. Az unió országaiban a gazdálkodók átlagosan 133-134 darab anyajuhot tartanak. Ebből könnyen kiszámítható, hogy az egy anyajuhra jutó támogatás 25 ECU, azaz 4 000 forint, az egy tenyésztőre jutó prémium pedig 3 350 ECU, azaz 600 ezer forint volt. Biogazdálkodás szervezetten A Biokultúra Egyesület a közeljövőben együtt­működési megállapodást köt a Hortobágyi, a Kiskunsági valamint a Balaton-felvidéki Nem­zeti Parkkal, amelynek eredményeként hazánk csaknem kétmillió hektárnyi természetvédelmi területén hamarosan elkezdődhet a biogazdálko­dás. A kecskeméti Biokertész Mérnöki Iroda vál­lalta a biogazdálkodást tervezők oktatásának a megszervezését, a folyamatos szaktanácsadást, valamint a biotermékek hivatalos minősítéséhez szükséges ellenőrzést. A Kiskunsági Nemzeti Park pedig szakmai támogatást nyújt az ország első - Kerekegyházára programozott - ökofalu­jának kialakításához. Németországi földárak A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1994-ben a keleti tartományokban a ter­mőföld ára hektáronként 7 502 márkába került, ezzel szemben a nyugati tartományokban hektá­ronként 30 124 márkáért lehetett termőföldhöz jutni. A mezőgazdaságilag hasznosítható termő­föld Bajorországban volt a legdrágább, hektáron­ként 54 623 márka, ezt követte Észak-Rajna- Vesztfália 46 717, majd Baden-Württemberg 38 628 márkával, azaz 3,7 millió forinttal. Márciusban: OECD-tagság Valószínűleg már márciusban tagja lesz Magyar- ország az OECD-nek - állapították meg vezető magyar pénzügyi szakemberek. Előrejelzésük szerint nagyjából erre az időszakra várható a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapo­dás megszületése is. Határidők cégvezetőknek Január 31.- A kőolaj-hozzájárulás átuta­lása;- munkáltatói igazolás magán- személyek részére az adóbeval­láshoz;-cégautó utáni adó magánsze­mély általi befizetése a vele meg­állapodást kötő kifizetőnek; -adóbevallás bizonyos belföldi forgalmi engedéllyel és rend­számmal ellátott tehergépjármű- vekről az 1996. január 1-jei álla­potnak megfelelően. Vámszabályok Részben az új vámtörvényre való zökkenőmentes áttérés érdeké­ben, részben pedig a most már szembetűnő joghézagok kijátszá­sának megakadályozása végett ismét módosították a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes ren­deletet, amely 1996. április 1-jéig marad hatályban. A sok újdonságot tartalmazó jogi norma szabályai közül meg­említendő, hogy a szakmai szer­vezetekkel és a gazdasági érdek- képviseletekkel bővült azok köre, akiktől a vámfizetési kötelezett­ség teljesítéséért kezességet vál­laló nyilatkozatot lehet elfogadni. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága kezességvál­lalási engedélyt adhat olyan sze­mélyeknek is, akik üzletszerűen foglalkoznak nemzetközi szál­lítmányozással, fuvarozással vagy vámközvetítéssel, akiknek valamelyik pénzintézet garanciát ad a készfizető kezességvállalá­sukból keletkező vámfizetési kö­telezettség teljesítéséért, és akik­nek sem vám-, sem adótartozá­suk nincsen. A biztosíték elszá­molásához, visszaigényléséhez, vagy a kezességvállalással nyúj­tott biztosíték feloldásához a vámhivatal kiléptető záradékával ellátott vámokmánya szükséges (amely tanúsítja, hogy az áru kül­földre vagy vámszabadterületre került). Jövedéki termék esetén pedig az áru jövedéki üzembe való visszakerülését igazoló és készletre vételéről szóló bizony­latot kell ennek érdekében be­nyújtani. Változott a vámvizsgálat rend­jének szabályozása is. Tételes vámvizsgálat alatt a külső és a vámáru teljes körére kiterjedő belső áruvizsgálatot kell érteni. A másik mód az egyszerűsített forma, amely szúrópróbaszerű (teljes okmányellenőrzésből, tel­jes külső és a küldemény egy ré­szének belső áruvizsgálatából áll) vagy adminisztratív jellegű lehet. (Ilyenkor a vámhivatal csak az okmányok alapján végzi el a vámvizsgálatot.) Egyszerűsí­tett vámvizsgálatra elsősorban akkor kerülhet sor, ha azt a vám­udvart üzemeltetők, vagy halasz­tott vámfizetési engedéllyel ren­delkezők maguk kérik, a vámte­her kiszabásához szükséges min­den adat rendelkezésre áll, és semmi nem utal visszaélésre. Ha a vizsgálat során az okmányok és az árunyilatkozatok, illetőleg a küldemény adatai között mégis eltérések mutatkoznának, akkor tételes vámvizsgálatot kell le­folytatni. A jövedéki törvény ha­tálya alá tartozó termékek esetén csak az utas- és ajándékforga­lomban tartható egyszerűsített vámvizsgálat. Eddig nem lehetett vámraktárban elhelyezni rob­banó, tűzveszélyes és sugárzó anyagokat, gyorsan romló, to­vábbá átható szagú vagy olyan árut, amely más áruban kárt okozhat, és olyasmit, aminek a kezelése körülményes vagy költ­séges, illetőleg olyan nagy terje­delmű, amelynek raktározása ne­hézségekbe ütközött. Az áru jel­legének megfelelően kialakított és ilyen célra fenntartott, illetve bérelt speciális raktárak igénybe vételével ezek a korlátozások feloldhatóak lettek. Külkereskedelmi áruforga­lomban korábban a hat évnél öregebb személygépkocsik vám­kezelése előtt kellett megvizsgál­tatni a járművet, a módosítás nyomán pedig már a négy évnél régebbi gépjárművek is csak a Közlekedési Főfelügyelet és a Környezetvédelmi Főfelügyelő­ség engedélyével vámkezelhetők a belföldi forgalom számára.

Next

/
Thumbnails
Contents