Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 29., hétfő A századvég paródiája Csiky Gergelytől Kaviár a Jókai Színházban Kaviár neki a szerelem; Poroszkay patikus a cirkuszi műlovarnővel (Kovács Edit és Jancsik Ferenc) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER WöltUnle volt. Ezen a na­pon született Gyomán 1881- ben Pásztor János szobrász, az akadémizmus képviselője. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos tanítványa volt. Első nagyobb munkája a sze­gedi Vásárhelyi Pál-emlékmű két mellékalakja. 1903-ban ösztöndíjjal beiratkozott a pá­rizsi Julian Akadémiára. 1905-ben Hódmezővásárhe­lyen telepedett le, majd Buda­pestre költözött. 1929-ben a barcelonai világkiállítás nagydíját nyerte el. Bombatá­madás áldozata lett 1945-ben. A költségvetésről. Magyarbánhegyesen a napok­ban ülésezett a képviselő-tes­tület, ahol első alkalommal ke­rült teljes részleteiben terítékre az 1996-os költségvetés. Az egyre szűkülő anyagiak miatt, az időközben felmerült igé­nyek megoldására a pénzügyi bizottság több módosító javas­latot is tett, amelyet hosszas vitában mérlegelt a testület. Ezt követően az egészségügyi, gyámügyi és közművelődési feladatokat ellátó bizottság be­számolójára került sor. Megtévesztő volt. Csü­törtöki lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy a mezőkovács­házi testületi ülésen dr. Kovács Éva bejelentése szerint az elle­ne Szűcs Károly volt polgár- mester által indított becsület­sértési ügyben megszűnt az el­járás. A bejelentést a doktornő részéről Szűcs Károly elha­markodottnak és megté­vesztőnek tartja — hívta fel szerkesztőségünket az érintett. Első fokon a bíróság — a békítő szándékú meghallgatás után — egy határozattal meg­szüntette ugyan az eljárást, de — fellebbezésre — másodfo­kon, a gyulai megyei bírósá­gon tovább folytatódik a per. A becsületsértési ügyben tehát jogerős bírói ítélet még nem született. Volt egyszer egy katolikus pap a múlt századvégi Temesváron, aki negyven esztendősen döbbent rá, hogy a szolgálat helyett más kül­detés rendeltetett számára ezen a Földön. Hátat fordított az egyház­nak, megházasodott és azután minden percét az írásnak szentel­te. Mintha megérezte volna, hogy igyekeznie kell, mindössze egyetlen évtized áll rendelkezé­sére... Alighanem a korszak, amely­ben élt, az a bonyolult, zűrzavaros századvég, az hatott rá oly erősen és tartotta fogva haláláig. Lenyű­gözte az érzés, hogy tapasztalata­it, emberismeretét, az egész környező világot örökítheti meg műveiben, a kor társadalmát és figuráit keltheti életre a színpa­don. Csiky Gergely néven tartja számon az irodalom- és színház- történet, bár műveinek többsége feledésbe merült, csak egyik-má­sik darabja tűnik fel olykor szín­házaink műsorán; a Kaviárt — húsz esztendő múltán — most mutatta be másodszor a Jókai Színház. Csiky Gergely 1882-ben írt darabját Rácz György dolgozta át, Fényes Szabolcs komponálta a zenét, Szenes Iván írta a dalszö­vegeket, zenés játékot látunk, az előadást Merő Béla rendezte. Ko­vács Gabriella fli. díszletei és Laczó Henriette jelmezei a mil­lenniumi Magyarországra, a ki­egyezés utáni társadalomba kala­uzolnak, a régi képek, barna ké­peslapok a századvégi hangulatot idézik. Amikor a helyzet már ré­gen nem idilli, a társadalmi elit illúziójával, a nemzet nagyságá­val szemben lelepleződik a való­ság: a kapitalista fejlődés alapja nagyrészt a korrupció, az alsóbb osztályokat egyre kegyetlenebb kizsákmányolás sújtja. Csiky Gergely Kaviárja igazi bohózat, amelynek fő erénye — és az előadás ezt hűen tükrözi —, hogy kellemesen szórakoztat, ugyanakkor finom, tapintatos hu­morral állítja pellengérre az em­beri hibákat, a társadalmi visszás­ságokat. Egymást érik a mulatsá­gos helyzetek, a bonyodalmak. A történet főhőse Poroszkay Tiva­dar vidéki patikárius, aki a szürke hétköznapok, a már unalmas há­zasélet helyett egy kis kalandra, kaviárra vágyik. Úgy gondolja, ennyi jár neki a székesfő­városban, hogy „egy napot ura­sán” töltsön el. Szegény feje, anélkül, hogy bármit is tenne, csak bonyodalmakba keveredik. A kaviárt Bomba Lilly cirkuszi műlovarnő személyében pillantja meg, de legvégül visszatér felesé­ge, Ciliké mellé. Közben a három tánti is féijhez adja kis védencét, Mariskát, igaz, nem a kiszemelt hajóskapitányhoz, hanem Oszkár úrhoz. A kapitány a műlovarnőt veszi el. A vidám történet tulajdonkép­pen a ferencjóskás időszak szatí­rája, a cifra nyomorúság kritikája, az akkori társadalmi erkölcsöt pa­rodizálja. „A polgári világ istene a jog, és ennek az istennek mi, ügyvédek vagyunk felkent pap­jai” — mondja Zughy ügyvéd. A tőle kapott lecke megfontolandó, arról a jogról van szó, amelyet pénzért meg lehet vásárolni, ahol a gazság és igazság felcserélhető. Az előadás a könnyű műfaj jellegzetes példája, amit nagyon nehéz színvonalasan megvalósí­tani; atársulat érdeme,hogy teljes odaadással,legjobb tudásával tet­te a dolgát mindenki. Jancsik Fe­renc Poroszkay Tivadarja az a szerencsétlen flótás, akinek sem­mi sem sikerül, az a kisember, akit Arthur Miller ügynökében (kicsi, hajlott hátú, kofferrel a ke­zében) és Woody Allen filmjei­ben megismertünk. Akinek senki nem mond semmit, akinek sem­mi sem sikerül, aki csak egysze­rűen peches. Jancsik kedves egyéniségével ruházta fel, tette emlékezetessé a patikus figuráját. Markáns jellemet formált hatáso­san Muszte Anna, aki Cilikét ját­szotta, a patikus nejét. Kimagasló volt a pados jelenet: Maszlaghy és Ciliké (Tóműnek Gábor és Muszte Anna) nem véletlenül kaptak hatalmas tapsot. A szoká­sos erőbedobással keltette életre Gáspár Tibor a gőzhajókapi­tányt, Kovács Edit ügyesen, hatá­sosan alakította a műlovarnőt. Az előadás kedves színfoltja a három kisasszony, a színház három Já- szai-díjas művésze: Dénes Piros­ka, Felkai Eszter és Szentirmay Éva. Zughy ügyvéd (Szőke Pál) sajnos háttérben maradt, pedig alakja, mondandója igencsak faj­súlyos. Csiky Gergely Kaviárját érde­mes volt elővenni és kicsit lepo­rolni. Hiába, ezek a századvégek mutatnak némi hasonlóságot, a felvillanó párhuzamok nem vé­letlenek, elvégre a sorsok ismétlődnek, csak a szereplők változnak. Ezért sem árt olykor belenézni a nagyok tükrébe, még ha az görbe is... Niedzielsky Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Önök szerint milyen az ideális férfi? Tóthné Nagy Erika, 31 éves, békésszentandrási vállalkozó: — Legyen megértő és jóban, rosszban mellettem álljon. Ad­jon a külsejére. Én egy férfin két dolgot nézek meg először: a szemét és a cipőjét. Külsőre, magas, fekete, olaszos típus az ideálom. Elvárom, hogy intelli­gens legyen és családszerető, az agresszivitás viszont taszít. Az is fontos, hogy egy férfi ren­des megélhetést biztosítson a családjának és legyen munka­helye, ami nagy dolog manap­ság. Demjénné Jónás Klára, 33 éves, szarvasi óvónő: — Nincs kimondottan férfi­ideálom. A külső tulajdonságok nem számítanak annyira, a benső ami fontos. Néhány per­ces beszélgetés már árulkodik az ember jelleméről. Tetszik, ha egy férfi megnyerő, ápolt és ud­varias még az idegenekkel is. Jóleső, ha megbecsüli a felesé­gét, besegít a háztartásba és néha virágot hoz. Az is tetszik, ha egy férfi figyelmes. A férjem még ma is észreveszi, ha új ruha van rajtam. Gurszki Jánosné, 26 éves, szarvasi gyesen lévő anyuka: — Nekem a férjem az ideális férfi. Nagyon szereti a kisfiúnkat. Szerintem az a leg­fontosabb, hogy egy férfi szeres­se a családját, nyugalmat és anyagi biztonságot teremtsen számukra. Bár a külsőt nem tar­tom döntőnek, tetszik, ha egy férfi ápolt, jó megjelenésű. A belső tulajdonságok közül leg­többre a kedvességet és a figyel­mességet értékelem. Azt azon­ban nem várom el egy férfitől, hogy házias legyen. Kondacs Györgyné, 46 éves, szarvasi rokkantnyugdíjas: — Legyen figyelmes, családszerető és határozott jel­lem, igazi társ jóban, rosszban. Soha ne legyen részeg, mert nincs annál taszítóbb. S ami legalább olyan fontos, hogy te­remtse meg családja anyagi biztonságát. Bár az erények közt a belső tulajdonságokat vettem most sorra, a megjele­nést, az ápolt külsőt is fontos­nak tartom. A kéz, a cipő, a ruha mind-mind a férfi igényes­ségéről árulkodik. / Értek és teher a másság „Europa népéi között egy napon egy nép bukkant fel nagyhirtelen, nem tudni honnan jött, lecsapott kontinensünkre anélkül, hogy jelét adta volna hódítási vágyának, de anélkül is, hogy lakhatási engedélyt kért volna” — írja Liszt Ferenc a cigányokról, arról a népcsoportról, amelynek sokáig homály fedte származását, kultúráját, nyelvét és szokásait. A korabeli feljegyzések szerint Magyarországon az 1400-as években tűntek fel jelentősebb cigány csoportok. Az itt élők nem tudták honnét jöttek, s merre tartanak ezek az emberek, csak annyit láttak, hogy mások. És ennek a másságnak a megfejtése vihet közelebb hozzájuk — vallja Pálfi Károly főiskolai adjunktus, a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán e félévtől induló cigány gyermekek óvodai nevelésével foglalkozó speciálkollégium vezetője. — Hallgatóink szakdolgozatuk­ban gyakran foglalkoznak a hát­rányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekekkel. A diplomamun­kákból kiderül, különösen a ci­gány származású csemeték ne­velése adja fel nekik a leckét. Sokat töprengtünk erről, sárrá jutottunk, nem ismerjük ezeket az embereket. Nem ismerjük mentalitásukat, életmódjukat, azt a hátteret, ahonnan indulnak. Gondoltuk, egy speciális képzés sokat segíthet ebben — mesél az előzményekről Pálfi Károly. — A cigány családokban na­gyon szeretik a gyermekeket. Az erős érzelmi kötelék azonban sa­játos nevelési elvekkel párosul — folytatja. — Hároméves ko­rig nem épül ki bennük az a gát­lás, bizonyos fokú alkalmaz­kodókészség, ami az óvodai kö­zösségbe való beilleszkedésü­ket segítené. Sokan közülük nem beszélnek magyarul, sőt az anyanyelvűket sem tudják rende­sen. Ilyen esetekben a hagyomá­nyos nevelési elvek mit sem ér­nek. Célunk, hogy hallgatóinkat felkészítsük a cigánygyermekek nevelésére, a hátrányuk korrigá­lására. A pedagógusoknak a más­ság hátterét kell megismerniük, s e tudás birtokában kell segíteni értékeik megtartása mellett társa­dalmi beilleszkedésüket. Pálfi Károlytól megtudtuk, a közoktatási minisztérium há­romszázezer forinttal támogatta a speciálkollégium beindítását. A pénzt eszközökre, könyvekre, folyóiratokra költik. Az elméleti és gyakorlati képzés mellett a hallgatók megismerik a családi, illetve szociális ügyekkel fog­lalkozó hivatalokat, eljárási mó­dokat, továbbá az ügyintézés, a kérvénykészítés fortélyait. Cs. R. A bulldog bajnok Nem mindennapi dolog történt az egyik eleki kiskereskedésben. Az emberek kézről kézre adtak egy oklevelet, majd gratuláltak a tulaj­donosnak. Mint kiderült, az egyik fajtiszta kutyája, egy angol bulldog, orszá­gos jellegű elismeréssel gazdagí­totta a gazda tárházát. Ennek kap­csán egy kis beszélgetésre kértük a tulajdonost, Szkaliczki Jánost. — Mit jelentenek önnek és a családtagoknak a kutyák? — A kutyák iránti szeretetem egész a gyerekkoromig nyúlik vissza. Már akkor is ebtulaj­donosnak vallottam magam, igaz, abban az időben csupán korcsku­tyákra tellett. De már akkor meg­fogadtam magamban, ha egyszer mód és lehetőség nyílik, fajtiszta kutyákat tenyésztek. Jó 10 évvel ezelőtt sikerült fajtiszta pekingi palotait vásárolnom. A későbbiek során örömünk ürömre változott. Ugyanis három tenyész szukát el­loptak, a kan azonban megmaradt, szinte családtagként tiszteljük. Később három angol bulldogot vásároltunk. A választásunk egyébként olyan jól sikerült, hogy rövid időn belül kitűnő eredmé­nyeket tudtak felmutatni, talán ez­zel hálálva meg a gondoskodásun­kat. Az eb már két éve járja az ország kiállításait, ahol előbb juni­or, majd felnőtt bajnok lett. A 14 megmérettetésen a fajta legjobb kutyája elismerést kapta. —Mik a további célok? —Szeretnék egy komoly angol tenyészetet. b__t Tátikashow Csabán Általános iskolás gyermekek számára szervez Tátika címmel mini playbackshow-t a békéscsabai Milla Records Company. A sztárokat utánozni, illetve a táncolni szerető nebulók jelentkezését várják, és a rendezvényen agyermekek álmai, vágyai teljesülhetnek, hiszen beleélhe­tik magukat a népszerű előadók világába. Mint azt Gábor Miklós szervezőtől megtudtuk, a legjobbakat díjazzák, a felkészüléshez pedig igény szerint segítséget nyújtanak, hangszereket, hanganyagot biztosíta­nak. Bővebb információt a Milla Records Companynál (Békéscsaba, Andrássy út 6., II. em. 48., tel.: 448-448/26) kaphatnak az érdeklődők hétköznap 9—12 és 13—16 óráig, illetve itt lehet jelentkezni is. A Tátika- show-t a tervek szerint márciusban tartják Békéscsabán. Ny. L. Jól látja! Az árengedmény most tényleg több a soknál. Nyugodtan hihet a szemének! A Volkswagen és Skoda több modelljének ára jelentősen csökkeni Természetesen kamatmentes részletfizetési konstrukciónk továbbra is igénybe vehető. Raadasul. ha Ön vállalkozó, és most, az év elején köl lízingszerződést, költség­elszámolását optimálisan alakíthatja Az akció február 29-ig, illetve a raktárkészlet erejéig tart. Várjuk márkakereskedésünkben Típus Régi ár VW Polo 45 3a* I VW Rabbit VW Golf "Komfort" VW Golf Variant CL 1,90 VW Vent© "Business" Transporter "Profit" 2,4D Transporter "Joker" 2,40 *A Polo 60 ét 75 *öbb modoMjo is akciós áron vásárol ható 1*109. Típus Akciós ár :u-wrSőíu^ Skoda Felicia LX 1.349.000 Ft Skoda Felicia Combi LXi 1.649.000 Ft Skoda Pkk-up 1.039.000 Ft*ÁFA Cím: AUTÓ KÖRÖS KFT., Békéscsaba, Szarvasi út 74. Tel./fax: (66) 454-228. Tel.: (66) 447-277, 323-585. Szerviz: (60) 384-804. Alkatrész: (60) 384-825. Használtautó-értékesítés: (60) 385-906. Akciós ór 1.662.000 F» 2.077.000 FI 2.690.000 FI 2.650.000 F» 2.950.000 F» 2.799.000 Ft+ÁFA 2.899.000 F»«ÁFA

Next

/
Thumbnails
Contents