Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-29 / 24. szám
Adótrükk vagy valami más? Az adójogszabályok kijátszására alakult volna a Kesfló Egyesület és a Stádium Alapítvány? Vajon megfelel-e működésük a törvényeknek? (3. oldal). Kaviár a Jókai Színházban Csiky Gergely zenés vígjátéka a századvégi Magyarország hangulatát idézi. Főhősét Jancsik Ferenc játssza. (5. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Tóthné Nagy Erika szerint az ideális férfi megértő. Fontos, hogy rendes megélhetést biztosítson a családjának. (5. oldal) 1996. JANUÁR 29., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 24. SZÁM Hírek Nincs árvízveszély. A Körösök felső szakaszán, a vízgyűjtő területen még nem jelentkeztek a hóolvadás következményei, így nincs víz- szintemelkedés, árvízveszély — kaptuk az információt tegnap a gyulai Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság központi ügyeletesétől. Elmondta azt is, hogy 24 órás, állandó műszaki ügyeletet tartanak, illetve a korábbi árvíz miatti helyreállításokat végzik. Folyamatosan tartják a meteorológiai állomással és a romániai kollégáikkal a kapcsolatot, hogy felkészülhessenek az esetleges tennivalókra. Határltelyzet. A határ- átlépés zavartalanságát illetően jó hetet zártak az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársai. Egész héten és a hét végén sem volt várakozási idő a gyulai, valamint a battonyai átkelőhelyeken. Ez vonatkozott a teher- és személyforgalomra egyaránt — kaptuk a tájékoztatást tegnap este a határőr igazgatóság ügyeletes tisztjétől. Egyedül a nagylaki határállomáson kellett vasárnap 5 órát várakozniuk a kimenő kamionoknak. Csak sózni kellett. Az enyhe időjárásnak köszönhetően a megye több településén tegnapra virradóra lehullott néhány centiméteres hó elolvadt, így az utak járhatóak voltak. Vantara Gyula, a Békéscsabai Közúti Igazgatóság főmérnöke elmondta, hogy a hét végén a csúszásveszély miatt az utak sózására helyezték a hangsúlyt. Vezetőségi ülés. A Csabai SzlovákQk Szervezete soron következő vezetőségi ülését január 31-én, szerdán 15 órakor tartja Békéscsabán, a szlovák iskolában. Ancsin Pálné, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta, hogy a napirenden az 1996-os munkaterv elfogadása, és az aktuális feladatok megbeszélése szerepel. Slakettparadé a Helyőrségi klubban. Born László kedvenc és díjnyertes harckocsijaival. (Tudósításunk a békéscsabai országos makett kiállításról a 3. oldalon) FOTO: LEHOCZKY PETER Agrimill: a két nagyvállalat fúziója az idén befejeződik „Kézen fogták” Viktóriát A tavalyi évet az 1994-es esztendő eredményét 40 százalékkal meghaladó nyereséggel zárta a békéscsabai központú Agri- mill Rt. Szeptemberben jelentős esemény történt a vállalat életében, hiszen többségi tulajdonosa lett a Bács-Kiskun megyei Viktória Rt.-nek. A közös cég dolgozói létszáma immáron meghaladja az 1100 főt, az 500— 520 ezer tonna gabonatárolási kapacitással a legnagyobbak az országban, és hazánk malmi kapacitásának 18 százalékát mondhatják magukénak. A gabonaőrlési teljesítmény: 800 tonna/nap. A Viktória megvétele ugyanakkor nem jelentett „fáklyás menetet”, mert a Bács- Kiskun Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat privatizáció után megmaradt része éveken át veszteséggel működött, alap- anyaghiánnyal küzdött. Dr. Bacsa Vendel vezérigazgatót először arról kérdeztük, a két vállalat fúziója miként halad, és Dr. Bacsa Vendel: „Pontosságra, eredményességre törekszünk” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER sikerült-e már a Viktóriát „feltámasztaniuk”? — A Viktóriánál a tavalyi szezonban felvásárlás nem folyt, lekésett a cég a betakarításról — kezdte. — Első lépésben alapanyagot, például 15 ezer tonna búzát szállítottunk át az Agrimilltől, hogy az ottani malmok idén áprilisig üzemelni tudjanak. Ezt majd egy kiemelt szintű karbantartás, felújítás követi minden telepen 100 milliós nagyságrendben, illetve a takarmánykeverők és a premixüzem felújítására 20 millió forintot szántunk. Nagy eredménynek tartom, hogy az átvételt követő időszak feszített tempójának köszönhetően a Viktória 20 milliós nyereséggel zárta a tavalyi évet. A két vállalat teljes összeolvadása 1996 végére fejeződik be. A kezdeti lépéseket már megtettük, számítógépes kapcsolatrendszer alakult ki, a könyvelési, pénzügyi vonalon már a csabai központban futnak össze a szálak. A fúzióval egységes kereskedelem, piacpolitika, ár- és bérezési rendszer jöhet létre. —Az Agrimill néhány év a lati folyamatosan nyereséggel működő vállalattá nőtte ki magát. (Folytatás a 3. oldalon) Nehéz évre számítanak Eleken Az önkormányzatok tevékenységében a naptári év mérföldkövet jelent. Kecskeméti Jánost, Elek nagyközség polgármesterét arra kértük, értékelje a tavalyi évet és körvonalazza az idei terveket. — A ’95-ös évet igen nehéz gazdasági feltételekkel kezdtük. Már az év elején kiderült, hogy 20 millió forint hiányzik a költség- vetésből. Átértékeltük a helyzetet, így végül 8 milliós hiányt vittünk át erre az évre — mondta elöljáróban az eleki polgármester. — Mindezek ellenére sikerült komoly fejlesztéseket is megvalósítanunk. Megépült a szilárd kommunális hulladékokat tároló szeméttelep. Ezzel párhuzamosan elkészült a szippantott szennyvíz fogadására alkalmas tároló. Tavaly sikerült bekapcsolódnunk a gázszolgáltatásba. Mintegy 1100 lakás, illetve intézmény kapcsolódott a rendszerre. Megközelítőleg 700 ingatlanban már gázzal fűtenek. Az intézmények tüzelőolajjal történő fűtését gázra váltottuk fel. Az év végén elkezdődött, most januárban befejeződik a közvilágítás korszerűsítése. A kisebb felújításokat, valamint a gázbevezetést nem számolva, közel 30 milliós fejlesztési program valósult meg. Augusztus óta folyamatosan negyven, jövedelempótló támogatásban részesülő embert foglalkoztat a polgármesteri hivatal. Maradtak azonban olyan feladatok, amelyeket nem tudtunk megoldani. (Folytatás a 3. oldalon) Mezőkovácsháza polgármestere: Bakos István Mezőkovácsházán ismét választott a lakosság. Immár ötödjére. Vasárnap reggel 6- tól lehetett az urnákhoz járulni, hogy öt jelölt közül kiválasszák azt, aki talán hosszabb távon eligazgatja a várost és nem veszíti el a lakosság bizalmát. Az utcákat járva feltűnt: sokkal kevesebb embert láttunk a szavazóhelyeknél, mint a legutóbbi választáskor. Kíváncsiságból a lakótelepen három fiatal párt is megkérdeztünk: — Nem megyünk szavazni, mert valójában nem ismerjük a jelölteket. Mondani, ígérni lehet bármit. Nincs értelme, mert a fiatalok helyzetén nem változtatnak, csak a segélyt osztogatják — kaptuk a lehangoló választ. A választási bizottságot felkeresve sem volt rózsásabb a kép: „Réggel megijedtünk, hogy bojkottál- ják a szavazást, mert fél nyolckor az V-ös választókörben még senki sem jelent meg. Lehet, hogy a mostoha időjárás is közrejátszott, de délelőtt nem volt sikeres a megjelenési arány, a 10 százalékot sem érte el. Ebéd után hirtelen 14 százalék fölé ugrott, így már bizakodhattunk” — mondta a bizottság egyik tagja. Mozgóurnát is csak ketten kértek. A kimutatás szerint délig Refor- mátuskovácsházán a VIII. számú választókörben jelentek meg a legtöbben, amely előnyt késő délutánig tartották. — Mit lehet egy városban pénz nélkül csinálni? Semmit! — válaszolta a kérdésünkre egy ősz hajú néni. Jöhet ide tíz jelölt is, ha üres marad a kamra. Hogy mégis miért szavaztam? Mert bízom, hátha valami kedvezőbb változás lesz, mint eddig volt. A választási bizottság lapzártakor kapott tájékoztatása szerint a lakoság 23,54 százaléka, 1223 polgár szavazott, 580 szavazattal Bakos Istvánt választották meg Me/őko- vácsháza polgármesterének. H.M. A nyugdíjasokért Az Orosházi Városi Nyugdíjas Egyesület és Klub a napokban tartotta évadzáró közgyűlését a Petőfi Művelődési Központban, ahol a közel 300 megjelentet Gyulai Józsefné ügyvezető alel- nök köszöntötte, majd dr. Násztor Sándor elnök ismertette a vezetőség elmúlt évi tevékenységét, az idei munkaprogramot. A támogatók közreműködésével, a nyugdíjas emberek fáradhatatlan munkájának köszönhetően, a megyében egyedülálló módon létrehozták a városi nyugdíjasházat, ahol 400 idős ember talál magának hasznos elfoglaltságot. „Működésünket meghatározza pénzügyi helyzetünk. Ennek stabilizálását szolgálja a létrehozott alapítványunk, Az Orosházi Nyugdíjasokért, a Városi Nyugdíjas Házért” — mondta beszámolója végén az elnök. cs. i. Hogyan minősítsük a riportert? „Ne haragudj, de ez nagyon hülye kérdés volt” — mondta kedvesen a rockzenész. S erre az interjút készítő újságíró nem szólt semmit. Talán, mert neves beszélgetőpartnere mégis csak elnézést kért tőle a hülyézésért. Esetleg azért nem kérte ki magának az udvariatlanságot, mert megszokta, hogy interjúalanyai minősítik a kérdéseit. Magyarországon ugyanis a rádióban, de különösen a tévében divat értékelni a riportert. A neves személyiség meghallja a kérdést, alighanem átfut az agyán, hogy nem illik nyögni vagy őzni, ezért aztán hajlamos arra, hogy az átmeneti időt minősítéssel hidalja át, szinte kizárólag elmarasztalással. A közéleti személyiség számára lényeges, hogy a nyilvánosság előtt kiderüljön: a riporter afféle szükséges rossz. Az olykor becsmérlésszerű minősítések nyomán bennünk, a hallgatókban és a nézőkben pedig kialakulhat az a bosszantó érzés, hogy itt most Valaki valakit hülyének néz. Mindez azért jutott eszembe, mert néhány napja láttam egy ellenpéldát a Magyar Televízióban. A Körző című közép-európai művészmagazin tavalyi adásaiból válogatás készült, ezt véleményeztették a stúdióban egy németes nevű amerikai kutatóval, akinek az a mániája, hogy nálunk és a környező országokban érdemleges dolgok történnek. Nos, a harminc körüli fiatalember idegesítő módon viselkedett, tudniillik minden riporteri kérdést azonnal minősített. De azzal a korántsem lényegtelen különbséggel, hogy folyton-folyvást dicsérte a beszélgetőpartnerét. O is kivárt, ő is minősítéssel hidalta át az átmeneti időszakot, csakhogy a legegyszerűbb kérdés hallatán is úgy fogalmazott, hogy nahát, ilyesmit még nem pipált, le a kalappal az újságíró előtt. Ettől aztán a műsorvezető olykor zavarba jött. Azt hiszem, sikerült megértenem, hogy mi a felfogásbeli különbség az amerikai és a magyar közéleti szereplők között. A tengeren túl az a fontos, hogy minél jobban érezze magát a hivatásos kérdező, nálunk meg az, hogy minél rosszabbul. Zöldi László Takarítson meg jelentős összeget! Engedményes vásár 1 O—50%-os engedménnyel kínálunk az Elektroház Kft. üzleteiben: mosógépeket Y televíziókat Y videókat Y porszívókat Y takarítógépeket Y hűtőgépeket Y tv-játékokat Y mikrohullámú készülékeket Y csillárokat Y borotvákat Y centrifugát Y keverőtárcsás mosógépet és további sok hasznos, márkás készüléket, amíg a készlet tart. 20% előleg befizetésével teljes kínálatunk megvásárolható 6—12—18 havi részletre az í£) ELEKTROHÁZ üzleteiben: I Békéscsaba, Baross u. 10. * Gyula, Városház u. 12. Mezőberény, Kossuth tér 2. * Elektro City, Békéscsaba, Andrássy út 24. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—18 óráig, szombaton 8—13 óráig.
