Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

© k 1996. január 25., csütörtök C P/IPT i^RFKFS MFf.YFI HÍRÍ K 1--------------------------------------------------------------------------------------------------------­orUtxl .tIIAJIlíI IlliVíjíi Hang kapusnak hetekig nem volt játékengedélye Újra a csabai lányok „terhére” A január 17-én, szerdán megrendezett Vasas-Dreher—Békés­csabai NKC NB I-es bajnoki női kézilabda-mérkőzésen állítólag a zsűri elnöke vette észre, hogy az egykoron Békéscsabán is szerepelt kapusnak, Hang Györgyinek nincs érvényes játékenge­délye. A volt válogatott portás azonban korábban már öt mérkőzésen szerepelt a Caola SE, a Ferencváros, a Budapesti Spartacus, a Debrecen és a Kisvárda ellen a fővárosi együttes­ben. Az MKSZ lépett az ügyben és a versenybizottság hivatalból megsemmisítette a korábbi eredményeket és a két bajnoki pon­tot 10—0-s gólkülönbséggel az ellenfelek javára igazolta. így a lila-fehérek vetélytársai közül a Kisvárda, a Bp. Spartacus és a Caola SE két ponttal gazdagodott, pedig a pályán vereséget szenvedett a Vasastól. Miért nem lépett előre a röplabdacsapat? A „hiba” a hozzáállásban keresendő V Tegnap vezetőségi ülést tartott a Békéscsabai Főiskola DSE röplabdaszakosztálya. Az NB I- es női együttest működtető klub nehéz helyzet­ben van, anyagi értelemben szó szerint. De nehéz helyzetben van a csapat is, ugyanis szer- tefoszlóban van az álom, miszerint a rájátszás­ban a „középső házért” folytassák a küzdelmet, egyre inkább úgy tűnik, a 13—18. helyért játsz­hatnak a lányok. Ezek okait igyekezett elemezni a vezetőségi ülés, amelynek végkövetkeztetése az volt, hogy az első osztályba való feljutás varázsa, lendüle­te megtört, mostanában meccseken és edzése­ken sem tapasztalni elfogadható hozzáállást, felfogást. Mintha lelketlenül készülnének a lá­nyok, s csak sokadrendű lenne a sport. — Ez most különösen kiütközött a Miskolc elleni találkozón — fűzte hozzá Szabados Lajos szakosztályelnök. — Nemhogy egyre többen felnőttek volna a feladatokhoz az elmúlt fél évben, hanem inkább a húzó játékosok közül is sokán hozzászürkültek a csapat „közepéhez”. A testület három órán át kereste a kiutat, annál is inkább, mert végül is értéknek találta a játékosállományt, amely még ennél is többre képes. Egyben mindenképp megegyeztek: job­ban össze kell kovácsolni a csapatot, tudatosíta­ni bennük, hogy miért sportolnak, mitől NB I- esek, ez mit jelent számukra, a főiskolának, a városnak. No meg azt is, hogy amatőr együttesről van szó, hiszen a klub anyagi hely­zete csak ezt engedi meg. Ettől függetlenül a túléléshez pénz kell, ami­ben a csabai röplabdások sem dúskálnak. Ezért az is szóba került, hogy hatékonyabb munkával újabb szponzorokat kell felkutatni, akik támo­gatnák az egyesületet. J.P. Ha németül, akkor németül Profilváltás miatt* végkiárusítás Rövidáru 50%, játék 20-50% árengedménnyel Békéscsaba, Andrássy út 24 *ADIDAS MÁRKABOLT NYITÁS A békéscsabaiak által 23—21- re elvesztett Fáy utcai mérkő­zésre — Hang ezen is pályára lépett—viszont már nem vonat­kozik a szövetség szerint a Va­sastól a pontlevonás, mivel a Vasas másnap, január 18-án be­szerezte a szükséges játékenge­délyt a kapusnak és a bajnoki kiírás egyik pontjára hivatkozik. Nézzük, hogyan szól az ominózus idézet: „Amennyiben egy bajnoki mérkőzésen vala­melyik játékos nem rendelkezik az MKSZ által kiadott játéken­gedéllyel, a játékos játszhat, de csak az egyesülete felelősségé­re. Ebben az esetben a játékve­zetőknek a mérkőzés előtt a A szarvasiak a rossz időjárás mi­att késtek, ezért félórával később kezdődött a találkozó. Meglepetésre a Körös-partiak kezdtek nyugodtabban. Jól véde­keztek és pontosabban dobtak, így a 10. percben megérdemelten vezettek 12:6-ra. A Kecskemét kapkodott, sokáig képtelenek voltak a gyűrűbe találni. A tizedik perc után Tóth Viktor lecserélte a magas embereket és Molnár beál­lításával felgyorsult a játék. Az Univer átvette a vezetést, ám mi­vel a vendégek pontosan dobtak, így nem tudott komoly előnyre szert tenni. Az első félidő végén mindössze egypontos kecskemé­ti előnyt mutatott az eredményjel­ző. Szünet után Kovács két perc alatt három triplát dobott és a cen­ter helyen Vida is eredményes jegyzőkönyv hátoldalára be kell jegyezniük a játékos nevét, szü­letési dátumát, kézilabda-iga­zolványának számát és az igazo­lási számát.” Ezt követően tíz napon belül kell az egyesületnek megkérni a játékengedélyt, mivel anélkül csak egy találkozón szerepelhet a kézilabdázó. Szabó Károly, a lila-fehérek mestere a Fáy utcai események­ről a következőket mondta: — A találkozó előtt nyugodtan ké­szülődtünk, a játékvezetők sem jeleztek semmit, hogy gondok lennének Hang igazolásával, mi több, a mérkőzés után általunk elhozott jegyzőkönyvi példány volt, így tíz pont fölé nőtt a házi­gazdák előnye. A Szarvas ezután is rendkívül fegyelmezetten vé­dekezett, triplákat dobtak a ven­dégek, így a vártnál nehezebben nyert az Univer csapata. A Körös-partiak csaknem meglepetést okoztak az ezúttal gyengébb teljesítményt nyújtó hazaiak ellen. A szarvasiak re­mekül küzdöttek és játékuk biztató a soron következő' fel­adatok előtt. Tóth Viktor: — Rosszul ját­szottunk, szerencsére volt egy Kovács Andreánk. Gratulálok a Szarvasnak a fegyelmezett játék­hoz. Tapodi László: — Az aka­ratunkat sokáig rá tudtuk kény­szeríteni a kecskemétiekre, de a végén az Univer nagyobb rutinja érvényesült. Szabó Zoltán hátoldalán sem szerepel semmi­féle bejegyzés. Egyébként nem értem a szövetség döntését, mi­vel ha ellenünk szerepelt először Hang, akkor miért vontak le a Vasastól büntetőpontokat a ko­rábbi öt találkozó esetében, ahol szintén pályára lépett jogosulat­lanul a kapus. Királyvári Károly, a Békés­csabai NKC ügyvezetője: — Az országos lapokban megjelent cikkek után szerdán beszéltem a szövetség illetékesével és kér­tem, hogy faxon a verseny- bizottság hivatalos döntését ju­tassák el hozzánk. (Még a hiva­talos faxot a csabaiak nem kap­ták meg szerdán délutánig — a szerk.) Ennek ismeretében, sze­retnénk fellebbezést benyújtani az MKSZ-hez, amelyben sérel­mezzük a döntést. Egyébként in­formációim szerint a múlt év ok­tóber 27-én, a Caola SE ellen szerepelt először jogosulatlanul Hang a Vasasban, és a szabályok szerint ezt követően tíz napon belül kellett volna a piros-ké­keknek megkérni a játékenge­délyét a szövetségben. Mivel tu­domásom szerint ez nem történt meg, a következő hat összecsa­páson — köztük ellenünk — jo­gosulatlanul szerepelt — mond­ta az elnök. Pillanatnyilag tehát így áll a legújabb kézilabdás ügy, amely­ben úgy tűnik — korábban is volt már egy-két, a lila-fehére­ket hátrányosan érintő döntése az MKSZ-nek — ismét a vétlen békéscsabaiak húzzák a rövi- debbet. (verasztó) Új elnökség Ülést tartott a Békés Megyei Te­nisz Szövetség, és megválasztot­ta—a megyei klubok elnökeinek szavazatai alapján — az új vezetőséget. Az elnöki teendőket ezután Vágréti László látja el, he­lyettesei: ifj. Kovács Zoltán, Ronyecz Zoltán és Kádár Barna. A szakszövetség feladata to­vábbra is a Magyar Tenisz Szö­vetség és a megyei teniszklubok, sportkörök közötti kapcsolat fenntartása, koordinálása az MTESZ hivatalos versenyeinek (megyei egyéni, páros bajnoksá­gok) szervezése és lebonyolítása. A szövetségnek jócskán akad fel­adata, hiszen a Dunán innen egyedülálló az, hogy a megyei I. osztályban kilenc, az OB Ill-ban négy csapat és az OB Il-ben a megyét a Békéscsabai Előre Te­nisz Klub képviseli. ASZTALITENISZ Budapesten rendezték meg a hét végén az újonc asztalitenisze­zők országos tizenkettek verse­nyét. A viadalon a leányoknál a II. korcsoportban Czebe Lívia, az Orosházi MTK fiatalja a ki­lencedik helyen végzett. Elhunyt Iharos Sándor Szerdán 65 éves korában szívelégtelenség következté­ben elhunyt Iharos Sándor, aki a II. világháború utáni magyar sport egyik legna­gyobb egyénisége volt, a ki­váló futót 1955-ben a világ legjobb sportolójának vá­lasztották. 1953—60 között tízszeres magyar bajnok, ti- zennégyszeres magyar re­korder és tizenegyszeres vi­lágrekorder. Ifj. Nagy Frigyes, hát igen, immár 9 éve ment el közülünk, de zseni­alitása egy csöppet sem kopott az idők folyamán. Olyan maradt, mint ahogyan évekkel ezelőtt el­távozott, azoknak a szívében, akik ismerték őt, örökre megma­radt emléknek vagy úgyis mond­hatnánk, hogy még mindig itt van közöttünk, szinte látjuk vitális alakját és halljuk csatakiáltássze- rű harsogását: ásszá! Vajdaságban Ada a maga 12 ezer lakosával, országos viszony­latban csak egy kisvárosnak minősült. A sport terén azonban metropolisszá vált, szerteágazó sportágak közül választhattak a fiatalok, így labdarúgást, kézilab­dát, kosárlabdát, lovaglást, sak­kot, birkózást, majd a ’70-es évek elejétől asztaliteniszt. „Frici” édesapja, akit ismerősei között egyszerűen sportminiszternek neveznek, Kenyeres Ferenc ba­rátjával megalapították az aszta­litenisz-szakosztályt. A célkitű­zések mércéje nem volt alacsony, mindenkiből a legtöbbet kihozva országos viszonylatban eredmé­nyeket elérni. Természetesen en­nek voltak negatív előjelű kisu­gárzása is, ugyanis a legtöbb fia­tal ugyan szeret sportolni, de nem keményen dolgozni. Csak úgy a langyos vízben álldogálni, és majd csak lesz valahogy alapon odaállni az asztalhoz. Ezért elég sokan csak rövid ideig látogatták az edzőtermet. Azok viszont, akik maradtak, keményen dol­goztak és természetesen ki előbb, ki később hozta is a vártnak megfelelő eredményt. Frici kezdetben játékosként szerepelt, de hamarosan rájött, hogy lába engedetlensége miatt nem érhet el számottevő ered­ményt, ezért gyorsan és radikáli­san döntött, ütőjét az edzői szék váltja fel. A gyakorlati tudniva­lókkal párhuzamosan az elméleti tudásra fektette a hangsúlyt, a ha­zai folyóiratok mellett a külföldi­eket rendszeresen járatta és tanul­mányozta, az egyik ilyen szaksaj­tó Svájcból érkezett és német nyelven íródott. A gimnázium­ban egy osztályban koptattuk az iskolapadot, ahol, finoman fogal­mazva, nem törtük össze magun­kat, a kampón — egyes — kívül minden más jegyet, osztályzatot értékeltünk, méltányoltunk. Németből sem álltunk tudásunk magaslatán, de azért megkaptuk az átmenő osztályzatot. Nos egyszer barátom szorgal­masan olvasgatott egy német nyelvű szaklapot, nővére pedig, aki mellesleg német szakvizsgá­val rendelkezett, érdeklődött, hogy mit csinál, talán a képeket nézegeti. Nem, válaszolta Frici, olvasok. Te németül? — így a nővére. Igen — hangzott a hatá­rozott felelet. Akkor fordíts ne­kem egy részt, kérte a nővére, és Frici olvasott, fordított, olvasott, fordított. A nővére álla majdnem leesett a csodálkozásban. Hát igen. Az „életnek” nem tanulta meg maradéktalanul a német nyelvet, az asztaliteniszért igen. Amikor átvette a csapat edzői irányítását, egyszer egy országos jellegű vetélkedőn megjelent a sportág minden számottevő játé­kosa, edzője. Az egyes játszmák szüneteiben természetesen kötet­len beszélgetésekkel múlatták az időt. Nos ekkor Frici olyan kije­lentést tett, hogy az adai csapat hamarosan feljut a sportág legminőségesebb osztályába. Ez a kijelentés hatalmas meg­rökönyödést váltott ki, hiszen olyan volt, mintha én azt monda­nám, hogy én leszek az amerikai elnök, természetesen elméletileg még ez is lehetséges, de gyakor­latban... Tudni kell, hogy a szlo­vénok, horvátok és a vajdaságiak a sportág nagyhatalmainak szá­mítottak, de hogy az adaiak fel­jussanak a legjobbak közé, no ugyan kérem, kikérjük magunk­nak. Az élet és a munka pedig to­vább haladtak a saját útjukon. Az intenzív edzések hamarosan meghozták gyümölcsüket. Az együttes ekkor a harmadik vonal­ban szerepelt, de csak idő kérdése volt, hogy mikor lép előrébb. Már ekkor igazi, világbajnokságokon észlelt hangulat uralkodott az egyes mérkőzések alkalmával. A csapat számtalan olyan mérkő­zést játszott, hogy a végered­ményt illetően mindenki tisztá­ban volt, az ellenfél is gondolko­dás nélkül aláírja a sima vereségéről kiállított jegyző­könyvet. És mégis, Frici jóvoltá­ból, milyen hangulatban zajlottak le. Egy-egy balul elsült pont után hevesen csapkodta a térdét, heve­sen gesztikulált, a megnyert pon­tot követően pedig felhangzott az: ásszá! A viselkedése termé­szetesen átragadt a teremben ülőkre is. Tomboltunk! A csapat pedig biztosan araszolgatott egyre fel­jebb és feljebb a táblázaton, végül az első helyig meg sem állt. A második osztályban néhány évet töltöttek az adaiak. Ekkor kezdtem el tudósítással foglalkozni. Frici egyszer azt mondta, hogy a hatodik osztály­ban szereplő labdarúgócsapatról garmadával jelennek meg cikkek az újságban, a második vonalban szereplő asztaliteniszezőkről vi­szont szinte semmi. Ettől kezdve tudásom és tehetségem szerint ír­tam a csapatról, így utólag megál­lapíthatom, hogy keveset tettem. Frici nem csak asztaliteniszben, de a műveltségben, életvitelben is európai szintű volt, én pedig... Mindegy, ha nem is segítettem, de semmiképpen sem hátráltat­tam a pingpongozókat. A csapat pedig a ’85—86-os versenyidényben elnyerte a baj­noki címet, ezzel jogot nyerve a legjobbak társaságában vívandó selejtezőn való részvételre. Négy csapat közül csak egy juthatott tovább. Azon a nyáron, ha ez egyáltalán lehetséges volt, még intenzívebben dolgoztak a fiúk. A fő vetélytárs a Beográdi Parti­zán volt, amely játékosok megvá­sárlásával kívánta kivívni a to­vábbjutást. Sajnos, már a felké­szülés alatt Frici sokszor rosszul- létről panaszkodott, nem tudta, hogy mi a baja, de a selejtezőt követően kilátásba helyezte az orvos meglátogatását. Az edzé­sek végül is zökkenőmentesen zajlottak le, a csapat csúcsformá­ba került. Frici állapota viszont napról napra romlott, ezért min­denki igyekezett lebeszélni őt a selejtezőn való részvételről, és helyette orvoshoz küldték. O azonban hajthatatlan ma­radt, egyszerűen ott akart lenni az adaiak csúcsraérkeztekor. Eluta­zott, játékosai mesélték, hogy ott már olyan gyenge volt, hogy gyakran elesett. Végül is diadal: az adaiak veretlenül — a Parti­zánt 5:1 -re győzték le —jutottak a legmagasabb osztályba. Még azon a nyáron, augusz­tus 9-én Frici elhunyt. így a szeptemberben kezdődő első bajnokin nem ülhetett a kispad- ra. A találkozó előtt, az egyper­ces néma tiszteletadáskor nem csak az adai, de a ljubljanai játé­kosok szemében is megjelent a gyász, és egyszersmind az elis­merés könnye. így tisztelegve a sportág felejthetetlen nagysága előtt. A megszerzett pontot követően pedig elmaradt a már megszokott harsány kiáltás: ásszá! Nem kétséges, hogy Frici az örök mező birodalmában is ütőképes asztalitenisz-csapatot verbuvált. Bernát Nándor Kemény munkával készülnek Január közepétől tornatermi és szabadtéri edzésekkel, tizennyolcas kerettel készül a Békéscsabai MÁV felnőtt labdarúgócsapata a megyei I. osztályú bajnokság tavaszi rajtjára. Braun Attila edző vezetésével a tornatermi edzéseket szabadtéri futások követik. Az együttes életében néhány változás is történt. így például Iványi eltávozott, viszont jöttek, illetve várhatóan a csapathoz kerül­nek újoncok, így Tobai Gerláról jött, Bányik visszatért, Pozsár a Jamina együtteséből került a vasutasokhoz. Az eddigieken kívül a klub még tárgyalást folytat egy-két játékossal. Az ifjúsági csapatból is több tehetséges labdarúgó a felnőttekkel készül. A gárda célja: lehetőleg a középmezőnyben végezni. Budai Attila edző vezetésével, népes gárdával az ifjúsági csapat is elkezdte a felkészülést, ahol elsődleges cél az utánpótlás-nevelés mellett az első három hely valamelyikének megszerzése. G. Gy. Lilák ingyen A Békéscsabai NKC elnöksége úgy döntött, hogy a hét végi, pénteki, 18 órakor kezdődő Békéscsaba—Pécs NB I-es női kézilabda-mérkőzésre ingyen engedi be az állóhelyi lelátóra azokat a szurkolókat, akik lila sálban vagy sapkában, esetleg lila zászlóval érkeznek drukkolni a csabai lányoknak. Ha beválik, a jövőben is él az elnökség ezzel a „felajánlással”. Nem titkolt szándékuk, hogy újra „összetoborozzák” az egykor nagy hang­orkánnal szurkoló B-közepet. A nagyobb rutin döntött Kecskeméti KC—BSC Szarvas 67:57 (30:29) NB I-es női kosárlabda-mérkőzés* Kecskemét, 200 néző. V.: Görgényi, Gorka. Kecskemét: KOVÁCS (26/9), Fábián (4), Darida (-), Fück (4), Iljasenko (11/6). Cs.: VIDA (12), MOLNÁR (5), JÄ­GER (5). Edző: Tóth Viktor, Ábel József. Szarvas: Huszárik (2), Zsigmond (-), MISIK (17/3), FRANKÓ K. (17/9), Keresztény (15). Cs.: Frankó Á. (3/3), Bobvos (3/3), Tóth (-). Edző: Tapodi László. Az eredmény alakulása: 5. perc: 2:10,10. p.: 6:12,14. p.: 17:16,18. p.: 30:27,27. p.: 48:39,34. p.: 59:53,37. p.: 62:50. Kipontozódott: Keresztény a 36. percben. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőségés kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u.4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon/fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megy ei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 595 Ft, negyedévre 1725 Ft, fél évre 3570 Ft. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents