Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-25 / 21. szám
tßEKES MMMÍRLAfMEGYEI KÖRKÉP 1996. január 25., csütörtök-----------------------------------------------------------------------------------------------^ A 20 évvel ezelőtti előadás két szereplője: Felkai Eszter (volt Bomba Lilly) és Dénes Piroska (volt Brigitta). Gáspár Tibort most először láthatja a közönség buffo szerepben FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Pénteken új, zenés bemutató a Jókai Színházban Kaviár a színpadon Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1929-ben a kétegyházi születésű Almásy Imre gróf, földbirtokos, politikus. Tanulmányait a kolozsvári, a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1892-tól 1897-ig szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő. 1906-tól 1909-ig Jász- Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. Tagja volt a főrendiháznak, majd 1927- től a felsőháznak. 1923-ban az Országos Mezőgazdasági Kamara első elnöke. Főleg az érdekképviseleti szerv kiépítése és irányítása körül szerzett érdemeket. Puszta- szenttamási birtokán mintagazdaságot létesített, híres volt ménese, fésűs-gyapjas juhászata. A drogokról. Hétfőn, január 29-én 14 óra 30-tól Békéscsabán az 1. számú általános iskolában tart megbeszélést a városi drogellenes munkacsoport. A szenvedélybetegségek kialakulásában a szocializációs tényezők is szerepet játszanak, erről tart tájékoztatót dr. Varga Zita, a városi tisztiorvosi szolgálat munkatársa. Iskolai egészségnevelő, megelőző programokról, valamint irodalmi pályázatról beszélgetnek a résztvevők. Filmvetítés. Január 26- án, pénteken Békéscsabán, a Phaedra mozi kamaratermében 14 óra 30-tól iskolai, művelődési és közintézményi szervezőknek, diákoknak és egyéb érdeklődőknek filmbemutatót tartanak. Műsoron Mathieau Kassowitz: Gyűlölet című filmje. Az új esztendő első bemutatóját tartja pénteken a Jókai Színház, Csiky—Fényes—Szenes Kaviár című zenés vígjátékát Merő Béla állította színre. „Élt egy pap Temesváron, a teológia doktora. Elhatározza, hogy író lesz, éspedig drámaíró... Az egyházat rögtön otthagyja, sebtiben megházasodik, és szédületes munkatempóban halála percéig nem tud, nem is akar felocsúdni a bűvöletből, hogy a valóságos életet rakhatja fel a színpadra.” O Csiky Gergely, akit nem szoktunk eléggé megbecsülni, pedig csodálatos, mennyire ismerte a maga korát. Csiky a leg- nagyobbdrámaírónk lehetett volna, de mégsem lett azzá. Mert nem tudott egy új világ küszöbén új művészetet teremteni. De nem benne volt a hiba, hanem abban a bizonyos „a maga korában”. A millineum kora csupa átmenet, csupa megszűnés. Akkor vagy a múltban lehetett élni, mint ahogy Jókai tette, vagy a jövő kápráza- tában, mint a századvég fiataljai, de a jelenben nem. Csiky azonban kimerítően ismerte azt a jelent, így szinte forrásértékű az, amit megírt. A Kaviár 1882-ben született. Felsorakoznak benne a nagyváros jellegzetes alakjai: a kikapós pati- kárius (Jancsik Ferenc), a nagyhangú hajóskapitány (Gáspár Tibor), a zugügyvéd (Szőke Pál) és egy műlovarnő (Kovács Edit). A történet? Poroszkay Ti vadait, a vidéki gyógyszerészt hivatalos ügyei a fővárosba szólítják, és titkon azt reméli, hogy ez a kis kiruccanás, a tízévi házasság és házikoszt után egy kis ínyencséghez. a kaviárhoz is hozzásegíti. A sors azonban összehozza Bomba Lillyvel, a műlovarnővel, s ez a találkozás a bonyodalmak egész sorát hozza a pat i kus életébe. Az előadást Merő Béla, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház rendezője rendezte. Mivel ez az első találkozása a békéscsabai közönséggel, rövid bemutatkozásra kértük. — A zalaegerszegi színház egyik alapítója vagyok, előtte egy neves amatőr csoportot, a Reflex Színpadot vezettem. Soha nem akartam hivatásos rendező lenni, de belekeveredtem a színházcsinálásba, és feladtam korábbi elképzeléseimet. —Mennyire szól ma a közönségnek ez a több mint 100 éve íródott darab? Hogyan tud belesimulni nyelvezete, a poénok, a helyzetek mai világunkba? —Szó mi szó, a darab olvasva katasztrofális. Csikyről el kell mondani, hogy alig van olyan darabja, amit portalanítás nélkül ma el lehetne játszani. A Kaviárnak azonban megvan a bája, amit az előadás látványvilága egyértelműen sugároz. A díszlet a milleneumi éveket idéző, bámult képeslapra emlékeztet. Mozgalmas, ugyanakkor jelzés értékű is, így egy kicsit mi is idézőjelbe tettük a figurákat, ami nem azt jelenti, hogy nem vesszük komolyan — csupán karikatúraszerűvé varázsoljuk. Végeredményben ez játék. A közönség azt fogadja majd el valóságnak, amit mi elfogadunk a színpadon. —A zenés-táncos vígjáték az úgynevezett ,,könnyű" műfaj közé tartozik. Színpadra állítani is könnyű? — Nem, nagyon nehéz. Mondhatni ez a wagneri totális művészet. De szükség van rá, hiszen az nyilvánvaló, hogy egy vidéki színház nemzeti színházbeli funkciókat kell hogy ellásson, mindent kell játszani a színészeknek. Úgy gondolom, hogy egy színház számára nagyon fontos, hogy színészei kipróbáljanak más műfajt is. Muzslai Katalin A földvári igazgató személyéért Lapunk olvasói körében jó ideje ismeretes az az állapot, ami a megüresedett Pusztaföldvári Általános Művelődési Központ (ÁMK) igazgatói tisztségének betöltése körül kialakult. A tisztánlátás érdekében adjuk közre mindkét érintett fél véleményét. Először az önkormányzat kulturális és közoktatási bizottságának állásfoglalását ismertetjük: „Az elmúlt héten összeült a kulturális és közoktatási bizottság, hogy ismételten megtárgyalja az ÁMK igazgatói állására benyújtott pályázatot. A bizottsági ülést megelőzően az iskolában már véleményezték a pályázatokat különböző fórumokon, s az alábbi szavazati eredmények születtek: az iskolaszék a 2 pályázó közül (Istvánné Laták Éva és Pribelszki Jánosné) egyhangúan 7:0 arányban Pribelsz- kiné pályázatát támogatta. A szakalkalmazotti véleményezés eredményeképpen 13:10 arányban döntöttek szintén Pribelszkiné javára. Ezt követte a szakszervezeti véleményezés, melynél a tagok nyílt szavazással 19:3 arányban, 1 tartózkodással Pribelszkinét javasolták az igazgatói posztra. Az összdolgozói értekezlet szavazásán a többség, 26:13 arányban Pribelszki Jánosnét tartotta alkalmasnak. A bizottság figyelembe véve a már előzetesen megfogalmazott véleményeket, Pribelszkinét tartja alkalmasnak mind emberi, mind szakmai vonatkozásban az igazgatói állás betöltésére.” Tegnap kaptunk egy levelet a Pusztaföldvárért Frakció tagjaitól is, ők így látják a helyzetet: „Pribelszki Jánosné — akinek megválasztására az intézményi dolgozók és a különféle illetékes vezetői fórumok (vélhetően alapos előkészítés után) döntő többségben voksoltak—érettségi után képesítés nélküli nevelőként kezdte pályafutását. Levelezőn műszaki ismeretek és gyakorlatok szakon szerzett diplomát, 3 évtizeden át alsós osztályokban tanított. Vezetési gyakorlata 1 év. A másik pályázó, Istvánné Laták Éva 16 évvel ezelőtt matematika—kémia szakos pedagógusként került az iskolához. 1992-ben a Pedagógus mesterség elnevezésű intenzív továbbképzést kiváló minősítéssel végezte el. Ezt megelőzően — igazgató- helyettesi kinevezése előtt — pedagógiai komplex szemináriumot végzett. Az elmúlt iskolai évben intenzív továbbképzésen vett részt. A 9 éves iskolavezetési gyakorlat és a fentiek alapján elképzelhető, hogy Istvánné Laták Éva kellő támogatás esetén vissza tudná állítani a földvári iskolát arra a szintre, amelyen köztudottan több évtized óta zökkenőmentesen haladt.” Lejegyezte: Csete Ilona Az elnök másképp látja Mennyi lesz a meliorációs költség? című, az elmúlt szombaton megjelent írásunkban Tarsoly Imre, a zsadányi földkiadó bizottság elnöke nyilatkozott. A cikkel kapcsolatban Matuska Sándor, a zsadányi Magyar- Lengyel Barátság Szövetkezet elnöke lapunknak elmondta: a Tarsoly Imre által említett egyes számszaki adatokkal nem ért egyet. A szövetkezet számításai szerint a földkiadó bizottság 12 676 aranykorona értékű földet osztott szét a résztulajdonosok között. Ennek a meliorációs összköltsége 4 millió 480 ezer forint. Azért csak ennyi, mert a szétosztott 12 676 aranykoronából csak 3185 aranykoronát terhel meliorációs költség. Ezek alapján a szövetkezet aranykoronánként 1406 forint meliorációs költséget kér a résztulajdonosoktól. “ M. B. Megkérdeztük olvasóinkat Hamis pénzzel önt be lehetne csapni? Almási Györgyné, 52 éves, a muronyi Hidasháti Rt. pénztárosa: — Hetente sok millió forint megy át a kezeim között. Egyszer találtam egy gyanús ezerforintost, ami nekem hamisnak tűnt: bevittem a bankba, ott megnézték, s közölték, hogy „csak” nyomdahibás a pénz. Á pénztárban lámpával ellenőrzőm a bankjegyeket, ennek ellenére becsaphatnak, mert, amint hallottam a szakemberektől, vannak olyan hamisítványok, melyek kísértetiesen hasonlítanak a valódihoz. Ha a pénztárban sok a pénz, sok a be- és kifizetés, akkor nincs idő minden egyes darabot megvizsgálni, s becsúszhat egy jó minőségű hamisítvány. lfj. SchupkégelAdám, 42 éves, köröstarcsai mezőgazdasági vállalkozó, egykori válogatott koronglövő: — Tudtom szerint hamis pénzzel még nem volt dolgom, de már láttam: lámpával megvilágították, s megmutatták azt, hogy mit kell nézni, mi a különbség a valódi és a hamis pénz között. Az eltérést szemmel nem lehetett felfedezni. Forinttal nehezebben, de külföldi fizető- eszközzel könnyebben átverhetnek. Hogy mit tennék, ha valaki hamis bankjeggyel fizetne? Egy százasért talán nem, de egy ezresért már biztosan a rendőrségre vinném azt, akitől a hamis pénzt kapnám. Berta Berta Györgyi, 30 éves, békési könyvelő: — Azt hiszem, hogy boltban, autóbuszon, s ott, azokon a helyeken, ahol nincs idő a vizsgálódásra, becsaphatnak, ugyanis az ember megbízik a másikban. A gyenge fénymásolatokat biztosan azonnal felismerném. Egyébként eszembe jutott már, hogy mit is tennék, ha a postán csekkbefizetésnél derülne ki, s közölnék velem, hogy ez és ez a bankó hamis... Először biztosan nagyon dühös lennék. Az ilyen szituáció álmomban se jöjjön elő. Szerintem sokan azt sem tudják, hogy a pénzen mit is kell nézni, s miről lehet felismerni a hamis fizetőeszközt. P torok János, 47 éves, mezőberényi magángazdálkodó: — Biztosan be tudnának csapni, annál is inkább, mert a hazai pénzforgalmi helyek zsúfoltak, s rohanó világunkban nincs idő elmélkedni, hogy vajon van-e a kötegben hamis pénz. A napokban jártam az egyik pénzintézetben, s ott a szemem előtt kiszűrtek egy ötezrest abból az összegből, amit én vittem be. Egy pillanat alatt leizzadtam, de megnyugtattak: az a bizonyos pénz festékhibás volt, a sorszámát tudták, így minden bonyodalom nélkül kicserélték. Ha rajtam múlna, akkor én a pénzhamisítókat nagyon szigorúan büntetném. Pályázati hirdetmény A „BAREX" Gazdasági Tanácsadó, Kereskedő és Szolgáltató Kft., mint a Kerek-Perec Sütőipari Kft. (5700 Gyula, Kulcs u. 8. szám) felszámolója, nyilvános pályázat útján értékesíti az alábbi vagyontárgyakat. INGATLAN: Felsőszentiván (Bács-Kiskun Megye), Kossuth u. 8. szám alatti ingatlan 4%-nyi tulajdoni hányada, a rajta lévő 84 m2-es épületrésszel (pékségnek kialakítva). Hrsz.: 620. Ingatlan irányára: 650 E Ft + áfa. GÉPEK. BERENDEZÉSEK: Sütőipari gépsor, irányára 2 900 E Ft + áfa. 1 db Mercedes 207D tehergépkocsi, irányára 200 E Ft + áfa. A gépsor és a tehergépkocsi megtekinthető: Hoffmann Kft., 8623 Balatonföldvár, Budapesti u. 41. szám alatti telepén. A pályázatokat 1996. február hó 9-én déli 12 óráig lehet írásban a BAREX Kft. központi irodájában (5540 Szarvas, Rákóczi u. 5. szám) leadni „Vételi ajánlat" jeligére, zárt borítékban. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó megnevezését — a megvenni kívánt vagyontárgyat — az ajánlott vételárat — a vételár megfizetésének feltételeit és biztosítékait. A pályázatok bontása közjegyző jelenlétében történik. A pályázatokat a felszámoló szervezet bizottság útján értékeli. A pályázót a felszámoló szervezet 1996. február 23-áig értesíti a döntéséről, illetve az esetleges meghívásos versenytárgyalásról. A pályázat érvényességének a feltétele, hogy a pályázó a megvásárlandó vagyontárgy 10%-ának megfelelő összegű bánatpénzt a felszámoló pénztárába, vagy az MHB-nál vezetett 10200115- 26510420-00000000 sz. számlájára a pályázat beadási határidejéig befizesse. A bánatpénz eredményes pályázat esetén a vételárba foglalóként beszámít, eredménytelen pályázó részére pedig visszafizetésre kerül. A társaság vagyontárgyaira a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. Értékesítéssel kapcsolatban felvilágosítást Dobruczky Zsolt felszámolóbiztos ad a (66) 313-597-es telefonszámon, illetve személyesen. A felszámoló fenntartja magának a jogot, hogy a nyilvános értékesítést indoklás nélkül eredménytelennek nyilváníthassa. BAREX Kft, felszámoló
