Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

,PES MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 23., kedd Az Elektrolabor nemcsak termékeladásra törekszik Szempontjaik: megbízhatóság, energiatakarékosság Manapság igen sok cég lera­gad a termékeladásnál, az al­kalmazási, tanácsadási, fel­használási tájékoztatás hiány­zik, a probléma megoldásá­nak legcélszerűbb módját nem beszélik meg az ügyfél­lel. A békéscsabai Elektrolabor Ipari Elektronika ezzel az eljárással ellentétben igyekszik partnerei kiszolgá­lásában más utat járni. — Cégünk még 1984-ben alakult, fő tevékenységünket a méréstechnika, az ipari, technológiai folyamatok au­tomatizálása tette ki — mond­ja Laczkó János ügyvezető. — Emellett profilunk folya­matosan bővült, és műszaki, energetikai tanácsadással, tervezéssel, alkalmazás- és szabályozástechnikával is foglalkozunk. A nagyipari üzemek kiszolgálása mellett a különböző- szervezetek, ma­gánszemélyek is megkeres­nek műszaki, energetikai kér­désekkel, melyekre igyek­szünk „hatásos” tanácsadás­sal, termékekkel „válaszol­ni”. — Műszakilag milyennek ítélik megyénk nagyvállalatai­nak technikai felszereltségét? — Az elmúlt években a műszaki állapot romlott, sok helyen nem is üzemeltették az adott technikát, amely egyéb­ként is általában elavult, kor­szerűtlen volt. Mi igyekszünk rövid idő alatt, helyben, köz­vetlenül a gyártótól hozzájut­tatni az ügyfeleket alkatré­szekhez, technikai rendsze­rekhez, energiatakarékos, megbízható technikákhoz. Említhetem például a szabá­lyozástechnikában a frekven­ciaváltós hajtásszabályozást. Több céget, például az Omront, az AEG-et, a Toyo Denkit is képviseljük. — Úgy tudom, világítás­technikában is léptek. — Osram fényforrások, lámpatestek kínálatával nyi­tottunk Békéscsabán szaküz­letet nemrégiben. Amikor az energia csak drágul, igény van az energiatakarékos megoldá­sokra. Az egyszerű izzóktól a legspeciálisabb orvosi mű­szer, nyomdai gép, gépjármű­fényforrásokig, közlekedési jelzőlámpákig, repülőtéri jelzővilágításig széles a skála. Szólnék még a háromsávos fénycsövekről, melyeknél legjobban biztosított a termé­szetes színvisszaadás. Ny. L. Földárverések még egyszer Földink volt. Ezen a na­pon hunyt el 1955-ben a békés­csabai születésű Perlrott-Csa- ba Vilmos festő. Tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában kezdte, majd Koszta Józsefnél és Nagybányán tanult. Párizs­ban egy ideig a Julian Akadé­miára járt, ahol Laurens volt a mestere, majd 1906-ban Matisse tanítványa lett. Rend­szeresen részt vett kiállításo­kon. 1911-ben ösztöndíjjal Spa­nyolországban járt. 1914-ben jött vissza Budapestre. Számos kiállítása volt Európa külön­böző nagyvárosaiban; több dí­jat nyert. Korai munkái a nagy­bányai iskola stílusában ké­szültek, majd Greco és főleg a kubizmus hatott rá. Tájképein Cézanne, csendéletein néha Braque hatása érződik. A 30-as évek festett aktos kompozíciói Gauguin hatását mutatják. Dombegyházi Híradó. Az önkormányzat lapjának leg­utóbbi számában Gyarmati Jánosné polgármester tájékoz­tatja a nagyközség lakóit az 1995. évi költségvetés végrehaj­tásáról, a megvalósított fejlesz­tési feladatokról. Az idei költ­ségvetési koncepciót Sebestyén %tsi jegyző ismerteti. Gerendeli György megren- dítően szép írása olvasható két nyugdíjas tanítónőről, Zsóri Józsefnéről és Korom Mihály- révL A naptármelléklettel megjelent lapot a település sport- és kulturális életéről szóló hírcsokor zárja. Tankönyvbörze. Az is­kolák a napokban rendelik meg a jövő évi tanév tankönyveit. A szabadkígyósi általános iskolá­ban a napokban tankönyvbörzét rendeztek. Használt, de még jó állapotú tankönyvek adás-véte­lét szervezték meg az iskolában. Ekkor állapodtak meg a diákok és szüleik a tankönyvek év végi cseréjében, a javasolt ár a bolti­nak a fele volt. December elején hírül adtuk: (nem a Békés Megyei Kárrende­zési Hivatal hibájából) „csúszik” a II/2 földalapra vonatkozó földár­verések menetrendje. A Magyar Közlöny 1995. december 28-ai dátumozású, január elején megje­lent száma most—ha késve is — zöld utat biztosít az újabb árveré­seknek. (Aki részletesen kíván tá­jékozódni, feltétlenül olvassa el az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal közleményét az eml ített hivatalos lapban!) A n/2-es földalap földárverései­re a megyében és máshol is január 29. és február 6-a között kerül sor. Az ingatlanok adatai és a térképek az ingatlan fekvése szerinti önkor­Nagyszalonta kiemelkedő szü­lötte, Sinka István élete jelentős részét a Sárréten töltötte. Ennek köszönhetően a nagy költő sze­mélye összekötő kapcsot jelent a régió és Nagyszalonta között. A kapcsolattartás több síkon is működik; a folyamatnak része a diákok közötti együttműködés is. Utóbbiak közé tartozik a mányzat hirdetőtábláján, az érin­tett gazdálkodó szervezetnél és az árverés helyszínén tekinthetők meg. Az ingatlanokat AK-érték- ben árverezik. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, az ingatlan értékét arany­koronánként ezer forintban állapít­ják meg. Az egyezséget az árveré­sen kell bejelenteni. Ha nem jön létre ilyen, akkor a licitálás arany­koronánként 3 ezer forinttal indul. Az árverésen a vételre szánt kár­pótlási jegyet (vagy banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, melynek 20 százaléka árverési előleg lesz. Ezt beszámítják a vétel­árba, illetve visszafizetik, ha az üz­let nem jön létre. szeghalmi Péter András Gimná­zium és a nagyszalontai gimná­zium tanulóinak immár hagyo­mányosnak mondható együtt­működése. A nagyszalontai kö­zépiskola diákjai már a tavalyi évben részt vettek a Szeghalmon lebonyolított Kovács János földrajzversenyen. Március 20-án a Péter András Érdemes előre számításba ven­ni: a vételi jogot csak az gyakorol­hatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasz­nosítására, valamint arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Ha valaki megszegné kötelezettségvállalását, a termőföld kártalanítás nélkül álla­mi tulajdonba kerül, majd árverés útján ismét értékesítik. K. A.J. * Árverési „menetrend” januárban: 29. Mezőberény, 30. Sarkad, 31. Bé­kés. Valamennyi helyen a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. területét érintik a 9 órakor, a polgármesteri hivatal­ban sorra kerülő árverések. Gimnázium ismét megrendezi a Sinka István-szavalóversenyt. A rendezvényre a nagyszalontai középiskolások is meghívást kaptak. A napokban érkezett visszajelzésből kiderül: He Er­zsébet tanárnő vezetésével a ver­senyen öt nagyszalontai gimna­zista vesz majd részt. M. B. Nagyszalontáról öt szavaló érkezik Megkérdeztük olvasóinkat Mikor bálozott utoljára? Csizmadia Károlyné 40 éves, nagybánhegyesi hivatalsegéd: — A bálozásra sajnos egyre kevesebb telik. A férjem ze­nész, így akkor megyünk bálba, ha őt elkísérem. Igaz, az iskolai programokra a 11 és 15 éves gyermekeim elcsalnak, de ez inkább nekik jelent kikapcsoló­dást. Régen szívesen jártunk a zenés szórakozóhelyekre, ahol táncolni is lehetett. Mozi, majd kellemes vacsora, ami után jól esett egy kis tánc. Ma már mindennek borsos az ára, így kénytelenek vagyunk otthon maradni. Horrúk Péter 19 éves, magyar- bánhegyesi munkanélküli: — Utoljára a községben jól ismert Alabárdos étteremben voltam mulatni. Ez a fajta élőzenés szórakozás jobban tet­szik, mint a diszkó. Jártam ugyan tánciskolába, de a diszkó­ban ezt nem lehet gyakorolni, ott másfajta tánc van. Igaz, jön a farsang, de nem hallottam sem­milyen szervezést. Vidékre nem járok. Manapság meg kell gon­dolni, hogy hova vigyünk el pél­dául egy kislányt szórakozni, mert minden nagyon drága. Egyre kevesebb a lehetőség. Zsúrkán Béla 19 éves, kunágotai munkanélküli: — Utoljára a falunapon tán­coltam. Szeretek mulatni, de nem a diszkóban. Itt évente egy- szer-kétszer szoktak falunapot, lovasbálat rendezni, akkor ott a helyem. Sajnos, ilyen egyre ke­vesebb van, főleg nem élőzenével. Farsangot csak az általános iskolában tartanak. Régen a vendéglőkben több ze­nés rendezvény volt, ahol vacso­rázni is lehetett. A szüleim me­séltek utcabálakról, nótaestek­ről. Ma már nincs igazi lehetőség errefelé. Varga Mihályné 42 éves, mező­kovácsházi hivatali dolgozó: — Legutoljára a rokonom és a lányom esküvőjén táncoltam. Azóta már 3 unokám van, nincs idő a szórakozásra. Lánykorom­ban a helyi étterembe jártunk a zenés rendezvényekre, mert ott műsor is volt. Bálba nem szeret­tem menni, nem így a lányaim. Ok a férjhezmenés előtt minden hét végén elmentek a diszkóba. Igaz, a mai fiataloknak más lehetősége sincs, pedig igény biztos lenne rá. Az élőzene han­gulatát soha nem pótolja a zene­gép­Árpád-kori diákakadémia Békéscsabán A Békés Megyei Művelődési Központban 9 foglalkozásból álló honismereti diákakadémia kezdődött szombaton. Szerve­zője, Fabulya Lászlóné, a művelődési központ főmunka­társa, a Karácsonyi János Hon­ismereti Egyesület titkára az előzményekről elmondta, hogy 1986-ban és 1987-ben már léte­zett egy diákakadémia, amit a Soros-alapítvány támogatásá­val valósítottak meg. Újszerű látásmóddal közelítettek a tör­ténelemtanításhoz, kutatókat, történészeket, szociológusokat hívtak, Békés megyei helytör­ténészeket is, akik egy-egy tör­ténelmi korszak megyei vonat­kozásairól szóltak a diákoknak, így érzékeltették, mint kapcso­lódik az ország történelméhez megyénk, sok új ismeretet nyújtva ezzel környezetünk megbecsüléséhez. Az 1100. év­forduló alkalmából újra szüksé­gesnek látszott a diákakadémia felelevenítése, ezúttal az Ár­pád-korra, az akkori Békés me­Kinek, mit ér az Szarvason az Otemplomi Evan­gélikus Egyházközség Gondozá­si Központjának jelenleg húsz la­kója van. Ám mihelyt végeznek a szomszédos épület felújításával, újabb tíz idős ember költözhet be szeretetotthonukba. A gondozási központ otthon ápolással is foglalkozik. E szolgáltatásba szí­vesen bevonnák a környező települések, tanyás térségek még több lakóját—igény lenne bőven —, ha volna pénzük a költségek fedezésére. Harmadik évébe lépett az Ó- templomi Evangélikus Egyház- község Gondozási Központja. Megismerték, megszerették a szarvasiak, elfogadták az egész­ségügyben dolgozók, s a város szociális feladatot ellátó munka­társaival is jó a kapcsolatuk — hallottuk Gellai Józsefnétól, a gondozási központ vezetőjétől. gye történéseire figyelve, segít­ve az Országos Honismereti Szövetség által két éve indított Mítosz és történelem vetélkedőt is. A diákakadémia a Karácsonyi János egyesület pá­lyázata alapján, a művelődési központ, a Nemzeti Kulturális Alapítvány, Békéscsaba városa (s talán a megye) támogatásá­val működik. Az első foglalkozáson mint­egy 80 középiskolás vett részt megyénkből. Megnyitót dr. Krupa András kandidátus mon­dott, majd ő és dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár tartot­ták meg előadásaikat a történelemről, látásmódjáról, a honismerettel és a néprajzzal való kapcsolatról. A szombaton­ként, 9 órától látogatható, nyitott akadémia témái a régészeti ered­ményekhez, a sámánhithez, az államosításhoz kapcsolódnak többek között. Konferenciával zárul és a tervek szerint a nemze­tiségi együttélést bemutató tá­borral. Sz. M. otthon ápolás? Az otthon ápolt beteg, amennyiben állapota indokolja, bekerülhet a szeretetotthonba, s mindaddig ott maradhat, amíg fel nem erősödik. Gellainé szerint az otthon ápo­lás hiába bizonyított, vált népsze­rű gondozási formává hazánk­ban, a társadalombiztosítási rendszerben még mindig keresi a helyét, finanszírozása bizonyta­lan. Eddig pályázat útján juthat­tak a tevékenység fedezetéhez, minden évben hárommillió forin­tot kaptak. A gondozási központ szívesen részesítene otthon ápo­lásban több idős embert, ám az anyagiak határt szabnak. Gellai Józsefné optimista. Abban bízik, megoldást hoz az idei év. Reméli, az egészségbiztosítási pénztár befogadja és rendezett támoga­tásban részesíti ezt a tevékenysé­get. Cs. R. Könyvbemutató Orosházán A magyar kultúra napja alkalmá­ból Orosházán az Éden cukrász­dában Beck Zoltán tanár, néprajz- kutató (aki betegsége miatt nem vehetett részt a rendezvényen) legújabb kötetét mutatta be a szépszámú közönségnek dr. Papp János. A főiskolai tanár elöljáróban megemlékezett a szerző eddigi munkásságáról, arról a szándéká­ról, hogy a békési néphagyo­mányok gyűjtése nyomán érlelődött egy 10 kötetes néprajzi sorozat gondolata. — 6 évi szünet után ismét megjelent — immár a sorozat ne­gyedik darabja—egy könyv, ami történelmi mondákat, históriákat gyűjt csokorba. Az „Egyszer Má­tyás király” című kiadvány érde­kes olvasmány lehet az általános- és középiskolás diákoknak egya­ránt — mondta a szónok. Az elismerő szavak után Szilasi H. Tibor a megjelenteknek elárulta, hogy az önkormányzat hagyo­mányt kíván teremteni ezen a na­pon. Szeretné a képviselő-testület támogatni az íróasztalok fiókjai­ban lapuló kéziratok kiadását, közkinccsé tételét. cs. i. FELHÍVÁS Gyula Város Önkormányzata lakossági fórumot tart 1996. január 24-én (szerdán) délután 17 órakor a gyulavári Bay Zoltán Általános Iskolában és 1996. január 25-én (csütörtökön) délután 17 órakor Gyulán, a városháza dísztermében az intézményes szemétszállításról. A fórumra az önkormányzati rendelet módosítása előtt kerül sor, kérjük a tisztelt érdeklődőket, véleményükkel segítsék a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents