Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

it BÉKÉS MEGYEI HÍRLAf­MEGYEI KÖRKÉP 1996. januar 23., kedd Kísérleti mérések. A hazai termálvizek hatékony és környezetvédő hasznosítása céljából megalakult a Magyar Geotermális Egyesület. Az egyesület munkájában részt vesz a Mól Rt. is, amelynek je­lenleg több ezer olyan olaj- és gáztermelés szempontjából meddő kútja van, melyek fúrá­sakor nedves gőzt vagy termál­vizet találtak. A cég e meddő kutak hasznosítása érdekében az ország három pontján végez kí­sérleti méréseket: a Zalaeger­szeg melletti Andráshidán, a Duna—Tisza közén található Mélykúton és az Orosházától északra fekvő Nagyszénáson. Ez utóbbi településen egy ko­rábbi fúráskor 171 Celsius-fo- kos nedves gőzt találtak. Árvízről Sarkadon. A sarkadi képviselő-testület mai ülésén szó esik a december végi árvízvédelemről, tájékoztató hangzik el dr. Tokaji Ferenc or­szággyűlési képviselő városra és térségre vonatkozó munkájáról. Ugyancsak ezen az ülésen szá­mol be munkájáról dr. Halász Ti­bor megyei önkormányzati képviselő a városatyáknak. A Gyulai Háziipari Szövetkezet és a Sarkadi Vásártér Kft. tevékeny­ségéről is ma hallhatnak rövid összefoglalót a település vezetői. Ligettakarítás. A Békés­csabai Városgazdálkodási válla­lat zöldfelület-karbantartó cso­portja a speciális szakiskola diák­jaival közösen téli nagytakarítást végez a Széchenyi-ligetben. Hor- vát Györgyné csoportvezető tájé­koztatott arról, hogy évente két­szer, tavasszal és télen szépítik így a ligetet. Új víz- és csatornadíjak. A Békés Megyei Vízmű Rt. mű­ködési területén ez évtől emelte a víz- és csatornadíjakat. A mezőberényi önkormányzatra hárult a népszerűtlen feladat, hogy megállapítsa, rendeletben szabályozza a városban az új dí­jakat. Január elsejétől a vízdíj köbméterenként 71,60 forint, a csatornadíj 56,50 forint. Képviselők Lökösházán. Pénteken délután fél hatkor Lökösházán a művelődési házba lakossági fórumra várja a megye összes országgyűlési képvise­lője a község lakóit. Bátyus bál. A Mezőberényi Erdélyi Kör az idén is megren­dezi a már hagyományosnak számító bátyus bálját. A rendez­vényjanuár 27-én, este 7 órakor a helyi művelődési központban lesz, a jelenlévők ízelítőt kap­hatnak az erdélyi étel- és ital­különlegességekből, az esten közreműködik Banner Zoltán előadóművész. Betörés. Hívatlan látogatók jár­tak a hét végén az Endró'di Közössé­gi Ház büféjében, ahonnan nyolc­ezer forint értékben emeltek el ciga­rettát és italt. Harmincezer forint kárt okoztak továbbá a közösségi háznak, hiszen ahhoz, hogy az eme­leti üzlethelyiséghez eljussanak, há­rom ajtót kellett felfeszíteniük. Árkot „fogtak”. Sokan nem vették komolyan a tegnapi csúszós utakat — kaptuk a hírt a rendó'rség megyei ügyeletétől. Bizonyítja ezt az a négy baleset is, amelynél vala­mennyi gépkocsivezető azért borult autójával (és utasaival) az árokba, mert nem az útviszonyoknak megfe­lelő sebességgel vezetett. Kora reggel Békés és Tarhos között borult árok­ba egy autó, később Békés és Mezőbe- rény, Gyula és Elek. majd Békéscsa­ba és Kondoros között történt hason­ló baleset. Az „eredmény" három sú­lyos és három könnyű sérülés. „...ROSSZ ÜGYTŐL TÁVOL LENNI JÓ DO­LOG...” (Euripidész) Munkahelyeket teremtettek, és megőriztek egy szakmai kultúrát Hajtóműveket gyártanak, javítanak A Hajtóművek és Festő- berendezések Gyára (HAFE) békéscsabai leányvállalata né­hány évvel ezelőtt még virágko­rát élte, 1990-ben például 120 millió forint értékben gyártot­tak itt hajtóművet. Hiába műkö­dött eredményesen a 400—500 főt foglalkoztató csabai üzem, ha országosan tönkrement, és felszámolás alá került a cég. 1992 decemberében megszűnt a termelés Békéscsabán is, a dolgozók az utcán találták ma­gukat. A H Aí^ néhány munka­társa — szellemi, műszaki, fizi­kai egyaránt — nem adta fel és lépett. A szakmai, gyártási kul­túrát nem akarták „elengedni” a városból, és 1994-ben „Csa­ba” Hajtómű és Fogaskerék­gyártó Kft. néven, a HAFE sa­ját konstrukcióinak, gyártási bázisának utódaként jelentek meg a piacon. Cserei László ügyvezetőt a kft. jelenlegi helyzetéről kérdeztük. — Békéscsabán, az Északi Ipartelepen bérelünk üzem­csarnokot, húsz fővel dolgo­zunk — kezdte. — Szeren­csére akad munkánk, meg­rendelésünk. Az országból — főként az ipari gócokból — igen sok egykori partner hiá­nyolta a békéscsabai hajtó­műveket. A hazai piac mellett közvetetten exportra is gyártjuk ezeket. A felhasználási skála széles az orvosi műszeripartól, a gabona-, építő- és bányaipar­tól a környezetvédelemig, víz­ügyig. Egyik „specialitásunk” a csigahajtómű, melyet egyre ke­vesebb helyen készítenek. Mindezek mellett javítunk, fel­újítunk hajtóműveket, és alkat­részeket is gyártunk. Törek­szünk az igények pontos kielé­gítésére, a minőségi munkára. Mivel a tények azt igazolják, hogy álljuk a versenyt, a továb­bi létszámbővítés is terveink között szerepel. Ny. L. / Értékpapírok áron alul? (Folytatásai 1 .oldalról) a dolgozói részvényeket, a tör­vény szerint viszont az rt. köte­les ezeket forgalmi értéken, de legalább névértéken visszavásá­rolni. Nem értjük, miért nem te­szi meg, véleményünk szerint annyira kis összegről van szó, hogy ez nem rendítené meg a cég pénzügyi helyzetét. A ve­lünk történtek alapján úgy lá­tom, hogy talán a sarkadiaknak volt igazuk, akik le sem jegyez­ték a felkínált keretösszeget. A mezőhegyesiek panaszát továbbítottuk Horváth Mihály­hoz, a Magyar Cukor Rt. vezér- igazgatójához. — Még a nyáron egyértel­műen nyilatkoztunk arról, hogy egyelőre sem Mező­hegyesen, sem a másik négy gyárban nem kívánunk élni az elővásárlási ‘jogunkkal. Vi­szont az érintett részvényesek a dolgozók körében már ma is tetszés szerint értékesíthetik a részvényeiket. —Elképzelhető', hogy később Önök mégis vásárolnak dolgo­zói részvényt? — Igen, ha ezt a gazdasági pozícióink megengedik. S akkor nyilvánvalóan ki kell fizetnünk a 100 százalékos névértéket, hi­szen ezt a törvény előírja. Mind­ezt világosan megírtuk a volt dolgozóinknak. Pillanatnyilag a társaságunk tőkeemelésre tö­rekszik. Abszurd helyzet állna elő, ha az igazgatóság akkor vá­sárolná vissza ezeket a dolgozói részvényeket, amikor a fő rész­vényeseket tőkeemelésre szólít­ja fel. — Várhatóan mikortól szá­míthatnak kedvező fordulatra a volt cukorgyári dolgozók? — Elképzelhető, hogy né­hány hónapon belül felülvizs­gáljuk jelenlegi álláspontunkat. Akkorára eldől, hogy képesek leszünk-e a részvények vissza­vásárlására. Tehát én azt kérném a volt dolgozóinktól, hogy az eladással minimum egy negyed­évig várjanak — mondotta Hor­váth Mihály, a Magyar Cukor Rt. vezérigazgatója. Ménesi György Évindító közgyűlés Békéscsabán Idei első közgyűlésére készül Békéscsaba képviselő-testüle- te. A január 25-ére meghirde­tett ülésen a képviselők előbb zárt ajtók mögött tanácskoz­nak, majd 14 órától a nyilvá­nosság előtt tárgyalják a napi­rendi pontokban meghatáro­zott témákat. A városháza díszterme ezúttal ünnepi ese­ménynek is helyet ad; átadják a Békéscsaba Kiváló Pedagó­gusa elismerést, illetve peda­gógiai szakmai díjakat. Sor ke­rül a tavalyi költségvetés mó­dosításának megvitatására, új utcákat neveznek el, tájékoz­tató hangzik el az önkormány­zati lakások értékesítéséről. Szó esik az általános iskolai beiskolázások új rendsze­réről. A testület pályázatok kiírásáról dönt azon közokta­tási intézmények vezetői állá­sára, amelyekben a megbízá­sok hamarosan lejárnak. Ugyanilyen okok miatt hir­detnek vezetői pályázatot né­hány közművelődési intéz­mény élére (ifjúsági ház, Lencsési Közösségi Ház, Bé­kési Úti Közösségi Házak). Jóváhagyás céljából a kép­viselők elé kerül a város ön- kormányzata és a vagyon­kezelő rt. közötti megbízási szerződés. Ugyancsak foglal­koznak a városatyák a gyógy­szertárakra vonatkozó pályá­zat előzetes koncepciójával. Egy sor egészségügyi téma is szerepel a napirendi pontok között: az egészségügyi alap- ellátási intézmény alternatív működtetésének lehetőségei; a Réthy Pál Kórház-rendelő­intézet egyszemélyi felelős menedzser-igazgatói állására szóló pályázati felhívás; a központi háziorvosi ügyelet funkcionális privatizációja; a háziorvosi praxisfejlesztés, valamint Csabaszabadi orvosi ügyeletének ellátása. L. E. Argosz-bál a Partyban A belga tulajdonú Argosz biztosí­tó nem nagy múltra tekinthet vissza megyénkben. A mező- gazdaságban működő cégek és magánszemélyek segítésére lét­rehozott, de azóta már mindenfé­le biztosítással foglalkozó rt. for­dulóponthoz érkezett: az idén te­rületi igazgatóságot nyit Békés­csabán. Ezt ünnepelni jöttek össze szombaton az argoszosok, ügyfeleikkel és barátaikkal. A cég első, a békéscsabai Party kisvendéglőben rendezett bálját —melynek házigazdájaBoriszov Gábor területi igazgató volt — Johan De Decker, az rt. vezér- igazgatója nyitotta meg. A jó han­gulatú est közönségét a csabai Lakótelepi Tömegsport Egyesü­let fiataljainak sport- és táncbe­mutatója, illetve a New Dominó együttes szórakoztatta. A vendé­gek között ott láttuk dr. Simon Imre, országgyűlési képviselőt, a megyei közgyűlés elnökét és fe­leségét, Tóth Károly országgyű­lési képviselőt és feleségét, vala­mint Végh Lászlót, Békéscsaba alpolgármesterét és feleségét. A megye legjobb számítástechnikusai... Szombat délelőtt találkozott a megye 25 legjobb kis számítástechnikusa a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközép- iskolában. Az első fordulóban még számítógép nélkül a diákok programozási logikáját tették próbára, szombaton viszont már a gép előtt ülve nagyobb programozási feladattal kellett megküz­deniük a versenyzőknek, a megadott öt óra alatt. A verseny eredményhirdetésére hagyomány szerint tavasszal kerül sor, a támogatók pedig a következők voltak: Számprog Kft, Műszer- technika Békéscsaba Kft., FLASH Computer, a NAP-SZÁM Bt.., a Postabank Rt. es a 100-as ABC fotó: lehoczkyPéter Jog az egészséges munkához (Folytatás az I. oldalról) — Mennyire fedi te a hálózat a megyét? —A megyeszékhely rendben van, gondjaim vannak viszont Gyulán, Szarvason, Mezőhe­gyesen. Viszonylag rendben van Orosháza, Mezőkovácsháza. Az aprófalvak lakosainak be keli jönniük a foglalkozás-egész­ségügyi vizsgálatra. A C (ipari, szolgáltató, kutató, számítás- technikai tevékenységgel kap­csolatos) kategóriás foglalko­zás-egészségügyi osztályba tar­tozók vannak a legtöbben a me­gyében, szép számmal dolgoz­nak a B-ben (mezőgazdasági munkás, fafeldolgozás, egész­ségügyi, szociális ellátás). — Manapság mindenki félti az állását. Nem tartanak az em­berek a vizsgálat eredményétől, az esetleges alkalmatlanságuk­tól? — Csak akkor minősítettünk valakit alkalmatlannak, ha olyan mértékben volt beteg, hogy táp­pénzre kellett mennie. Ekkor rá­írtam a lapjára, hogy jelen álla­potában nem végezhet munkát, előfordult az is, hogy valakit irtás munkakörbe javasoltunk. Például kiemelkedően magas vérnyomással, veszélyes cukor- betegséggel fordulhat elő ilyes­mi. Az ÁNTSZ-nek vagy a mun­kabiztonságiaknak van joga munkaadót bírságolni a rendelet be nem tartásáért vagy ha kirívó dolgokat látnak. — Miben látja a mai tanács­kozás jelentőségét? — Itt lesznek a munkavé­delmi, a a munkahigiénikus, a munka- és foglalkozás-egész­ségügyi szakemberek. Szoro­san együtt kell dolgoznunk, hiszen minden munkavállaló­nak joga van az egészséges és biztonságos munkavégzéshez, erre felügyelünk. A munka­környezetért a védelmisek, higiénikusok, munkaegész- ségügyisek, mi foglalkozás­egészségügyiek pedig az em­beri, a munkavállalói feltéte­lekért vagyunk felelősek. Összehangoljuk, felmérjük a tapasztalatainkat és a rendele­tek értelmezéséről, az eddigi gyakorlat kritikájáról is beszé­lünk a szekcióüléseken. Bede Zsóka Tolvajok az éjszakában Összességében még nem akadt annyi dolguk a rendőröknek Orosházán, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ennek ellenére mindig becsöppen valami váratlan. így volt ez a hét végén is, amikor Nagyszénáson a nagy élelmiszerboltba látogattak ismeretlen elkövetők, akik magukkal vittek 350 ezer forint értékben cigarettát, kávét és márkás italokat. Orosházán a Gárdolyi Géza-lakótelepen is ille­téktelen személyek jártak az egyik boltocskában, ahonnan a szokásos slágercikkeket vitték el. Szentetomyán a Kosztolányi utcai bolt sem ma­radt ki a sorból, innen viszont üres kézzel távoztak a tolvajok. 70 bála szénának is lába kelt a gádorosi út mellett lévő egyik tanya udvaráról. A rendőrség kéri a lakosságot, ha észleltek valami rendkívülit a fentiekkel kapcsolatban, je­lezzék azt az Orosházi Rendőrkapitányságon, il­letve a legközelebbi rendőrnél. (esete) Nyolcszemközt a lakossággal Mezőkovácsházán az MDF helyi alapszervezet kezdeményezésére tegnap este lakossági fórumot tartottak az öt polgármester-jelölt felkérésével. A lakosság előtti megmérettetésen négy jelölt, Bakos István, Gyuri István, Kürtösi Zsigmond és ifj. Ujj Mihály vett részt, Róka Ferencné nem fogadta el a meghívást. Néhány életrajzi adat felsorolása után minden jelölt röviden ismertette a programját. Többek kö­zött érintették a gazdaságilag elmaradott városban a munkahelyteremtés lehetőségeit és ezzel összefüg­gésben a vállalkozások megsegítését. Szinte min­denki szólt az infrastruktúra fejlesztéséről, a határát­kelő miatt a város adottságainak hasznosításáról, az intézmények működtetéséről és a szociális problé­mák megoldásáról. Milyen polgármester szeretne lenni? Hogyan vezetné ki a várost az eladósodás kátyújából? — a jelöltnek egy-egy percben kellett azonos kérdésekre válaszolni. A fórum a lakosság és ajelöltek kötetlen beszélgetésével zárult. Kínai gyógymódról Sarkadon A sarkadi Bartók Béla Művelő­dési Központban tegnap este a kínai gyógyélelmiszerekről tar­tott előadást dr. Telkes József és Tóth Lajos. Telkes Józseffel, a kínai Sunrider kultúra magyaror­szági meghonosítójával két hó­napja került kapcsolatba a sarkadi Tóth Lajos. — Tavaly nyáron a Gyulai Rendőrkapitányság alezredese­ként mentem nyugdíjba — mondta találkozásunkkor Tóth Lajos. — Úgy gondoltam, to­vábbra is olyasmivel szeretnék foglalkozni, amivel segíthetek az embertársaimon. Ekkoriban tör­tént egy súlyos megbetegedés a családunkban, s ez „hozott össze” a Sunriderrel. Mivel segített raj­tunk, elhatároztam, közelebbről is megismerkedek ezekkel a gyó­gyító erejű szerekkel. Ma már nemcsak hiszek benne, de a ter­jesztésével is foglalkozom, mert úgy érzem, így nyugdíjasként most ezzel tudok segíteni az em­bereken. Az előadáson megtudhattuk, hogy ennek az ötezer éves gyúgykultúrának az elterjesztése dr. Tei Fu Csen kínai orvos­gyógyszerész nevéhez fűződik, akinek orvos ősei évszázadokon keresztül jegyezgették a növé­nyekkel való gyógyítás tapaszta­latait. Tei Fu Csen és a szintén orvos felesége 1971-ben vándo­roltak ki az Egyesült Államokba, ahol a legmodernebb technikával megkedték a Sunrider termékek nagyüzemi gyártását. A gyógy­hatású készítmények nem csak a fájdalomérzetet szüntetik meg, hanem „feltáplálják” a beteg szerveket, és alkalmassá teszik azokat a feladataik ellátására. —ria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents