Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-23 / 19. szám
Kínai gyógymódról Sarkadon Megkérdeztük olvasóinkat Tavaly ment nyugdíjba a sarkadi Tóth Lajos, aki Zsúrkán József kunágotai olvasónk a ma a Sunrider kínai gyógymód terjesztésével falunapon táncolt utoljára, diszkóba igyekszik embertársain segíteni. (3. oldal) nem szeret járni (5. oldal) A diszkoszvető, aki... A gyulai Kulitzy Jenő ötször volt magyar bajnok, és tizenötször magyarválogatott. (8. oldal) 1996. JANUÁR 23., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 19. SZÁM Jog az egészséges munkához Ma kezdődik Gyulán a VII. vándorgyűlés Öt hónapja, 1995. szeptember 1-jétől működik jelenlegi rendszerében a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok hálózata. Az érintett munkáltatók az Alkotmánybírósághoz fordultak a rendelkezés alkotmányosságának megkérdőjelezésével. Döntés és további jogszabályok megjelenése még várható. Ma kezdődik Gyulán a munkavédelem és foglalkozás-egészségügy témában a VII. Munkavédelmi Vándorgyűlés. A tanácskozásról, az eddigi tapasztalatokról kérdeztük dr. Csefkóné dr. Juhász Klára megyei foglalkozás-egészségügyi szakfelügyelő főorvost. Az elbocsátottak eladnák a részvényeket / Értékpapírok áron alul? Hírek Branszvik-díj. A magyar kultúra napja alkalmából Brunszvik Teréz-díjjal tüntették ki Mihály Istvánnét, a szarvasi óvóképző főiskola főigazgatóhelyettesét. A kultúra napján. Ünnepi műsorral emlékeztek meg tegnap a magyar kultúra napjáról Szarvason az 1. számú általános iskolában. Az ünnepi hangulat a tanórákon is folytatódott. A felső tagozatosok kedvenc versüket szavalták el, a kicsik pedig mesét hallgattak. A programok sorát délután a felső tagozatosok helyesírási versenye zárta. Avarok és honfoglalók. Az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében csütörtökön délután öt órakor Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban Liska András az Erkel Ferenc Múzeum régésze tart előadást a mai Békés megye területén folyt legújabb feltárások során előkerült honfoglaláskori régészeti hagyatékokról. Erkel-programok. A gyulai Erkel Ferenc Társaság ez évi programjait egyeztető megbeszélésre várja tagságát ma 16 órára. Az összejövetelt a gyulai Mogyoróssy Könyvtár olvasótermében tartják. Továbbjutottak. A napokban Kecskeméten rendezték meg a népdaléneklési verseny területi döntőjét, ahol öt megye versenyzői vettek részt. Almáskamarásról két kisdiák, Ménesi Melinda 4. osztályos és Ladányi Julianna 6. osztályos tanulók szerepléseik alapján továbbjutottak a Schneider Lajosról elnevezett országos népdaléneklési döntőbe. Erre a rendezvényre február 14-én 18 órától kerül sor Mohácson, ahol e két tanuló képviseli megyénket. A dalokat Nagy Jánosné igazgatónő tanította be. — Lényegesen többen jönnek alkalmassági vizsgálatra, mint a rendelet megjelenése előtt. Nagyon sok probléma van amiatt, hogy az apró cégeket is érinti, bár többnyire betartják a rendelkezést. Inkább a középméretű üzemek nem és ők várnak az alkotmánybírósági döntésre, hiszen anyagilag nagyobb terhet ró rájuk ez a kötelezettség. A rendelkezés felhívta a figyelmet a foglalkozás-egészségügyre és annak jelentőségére. — A vállalkozók többsége úgy értelmezi a rendelkezést, hogy az a kormány újabb bevételi lehetősége... — Ismemi kell a történetét, nem a pénzügyi kormányzat hozta a döntést. A foglalkozásegészségügyi változás 1985-ben kezdődött, amikor beléptünk a nemzetközi munkaügyi szervezetbe, az ILO-ba, 1989-ben ratifikálták a szerződést, amely időben véletlenül egybeesett a rendszerváltással és a gazdasági szerkezetváltással. A szervezet alapszabálya előírta a magyar üzem- egészségügy európai szintű foglalkozás-egészségügyi átalakításának kötelezettségét. A nagyüzemek szétoszlottak, talajtalan- ná vált az üzemegészségügy, az alapját jelentő ipar eltűnt. Az 1993-as munkavédelmi törvény kötelezővé tette a foglalkozásegészségügy változását. — Úgy tudom kevés a foglalkozás-egészségügyi szakorvos és nagyon szigorúak az orvos-foglalkoztatási előírások... — A foglalkozásegészségügyi orvos feladatai: a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, kiegészítő vizsgálatok, foglalkozási betegségek, a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálata, tanácsadás a védőeszközök használatára, felvilágosítás a munkakörök veszélyességéről, a veszélyforrások feltárása, a munkatársi elsősegély- nyújtás megszervezése. A gyógyítás viszont nem. A megyében jelenleg 13 szakorvos és 3 szakorvosjelölt dolgozik, december 31-ig a tisztiorvosi szolgálat engedélyével 26 egészségügyi vállalkozás láthatta el ezt a munkát. (Folytatás a 3. oldalon) A mezőhegyesi cukorgyárban 1995. június 1-jén 27 dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya. Az elbocsátottakat fájdalmasan érintette a döntés, voltak közöttük olyanok, akik 10-20 éve itt keresték meg a kenyerüket. Bíztak a nagy múltú üzem jövőjében, munkahelyük megtartásában, ezért vásároltak dolgozói részvényeket... —Amikor elküldték bennünket, a helyi vezetőségtől minden törvényes juttatást megkaptunk — mondja Král Gyula. — A tulajdonunkban lévő dolgozói részvényeket felajánlottuk megvételre a Magyar Cukor Rt.-nek. Október 13-án kaptuk az első levelet. Ebben arról értesítettek, hogy foglalkoznak a kérésünkkel, de egyelőre nem kívánnak a vételi jogukkal élni. Javasolták, hogy későbbi időpontban, amikor lehetőség lesz a részvényeknek egy kölcsönösen elfogadható árfolyamon történő megvásárlására, térjünk vissza a kérdésre. Mi erre azt válaszoltuk, kérjük év, hónap és nap szerint meghatározni, hogy az rt. mikor kíván élni vételi jogával. Ugyancsak kértük „a kölcsönösen elfogadható árfolyam” meghatározását. A törvény ugyanis világosan fogalmaz, alkut nem tesz lehetővé. Erre a levelünkre csak egy telefon érkezett dr. Lukács Gabriellától. Az igazgatóság titkára közölte, visszaadják a névérték 10 százalékát, és fizetnek 2 százalék osztalékot. Való igaz, mi 10 százalékért vásároltuk (Folytatás a 3. oldalon) Több az influenzás beteg Néhány évre visszatekintve az adatokat és a szakmai segítséget a körkép megrajzolásához a megyei tisztiorvosi szolgálat nyújtotta számunkra. Nyilvántartásuk alapján 1991-ben működött az influenzafigyelő szolgálat, de járvány nem volt. Az A vírus volt a bűnös 1992- ben, amikor az országban 560 ezer megbetegedést regisztráltak. Békésben 36 ezer 287 influenzás volt, legtöbben az 1- 14 évesek közül. A B-vírus látogatott meg bennünket 1993-ban, 973 ezer országos betegadat, 35 ezer 279 a megyei, ismét a fenti korosztály köréből került ki a legtöbb beteg. 1994-ben más variánssal tért vissza az A vírus, 440 ezer beteg az országos adat szerinti és 18 ezer 737 a megyei. Működött a figyelőszolgálat 1995- ben, járvány nem volt. A megyei tisztiorvosi szolgálat tegnap délután érkezett legfrissebb adatai szerint 1996- ban a 3. héten a megyében 3129-en betegedtek meg (az összlakosság 0,78 százaléka, a növekedés az előző héthez képest 60 százalékos). A szövődményes esetek száma 604, az összes betegek 19,3 százaléka. Táppénzen 598-an voltak influenzaszerű megbetegedések miatt. Kórházi ápolásra szorult 6 ember, életkori megoszlásuk szerint: ketten 1- 14 évesek, egy 15-24 év közötti, három 60 év feletti. Haláleset influenzás szövődmények miatt Békés megyében nem volt. A szövődmények többsége hörgőgyulladás (58%) és tüdőgyulladás (17%). A megbetegedettek száma Békéscsabán 919, Orosházán 581, Szarvason és környékén 382. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete továbbra is fenntartja a január 16-án elrendelt látogatási tilalmat a fekvőbeteg intézetek szülészeti és gyermekosztályain. B.Zs. Kiváló sportolók Orosházán az Agro-M Rt. vándordíját alapított azoknak a sportolóknak az elismerésére, akik az adott esztendőben kimagasló teljesítményt nyújtottak. Amikor a Rádió 5900. stábja az összefogás reményében megkereste a céget, Rozsnyai Sándor elnök-vezérigazgató örömmel vette a kezdeményezést, miszerint teremtsenek együtt hagyományt, díjazzák az év legjobb orosházi sportolóit 1995-től. így kerülhetett sor arra az ünnepélyes eseményre, ahová tegnap meghívást kaptunk. A rádió hallgatóinak szavazatai alapján Orosházán tavaly a legjobb női sportolónak járó díjat Góg Anikó triatlonista, a legjobb férfinek járó elismerést pedig Kiss Tamás birkózó kapta. A csapatok közül a női asztaliteniszezők és a férfi kézilabdások kapták a legtöbb voksot. Cs. I. Mit ér az ember, ha e vidéki? Keveset—vágjuk rá kapásból. Nem is ok nélkül, hiszen sokszor megtapasztaltuk már, hogy mi minden juttatás, elismerés esetén a sor legvégén vagyunk. Ami figyelemre méltó a fővárosban, azt nálunk észre sem veszik, ami szembetűnő mondjuk egy Szeged, Pécs, Győr vagy hasonló nagyság- rendű város esetében, az itt, a végeken szóra sem érdemes. S hogy mindez miről jutott eszembe? A magyar kultúra napja alkalmából kiosztott kitüntetésekről. Feltűnt, milyen kevés Békés megyei szerepel az elismertek között, s hogy ez ne csak afféle megérzés legyen megszámoltam. Összesen 173-an vehettek át különböző fokozatú elismerést, és mindössze három(!) megyei akadt köztük. Tovább játszadoztam a számokkal, és a következő derült ki belőlük. Budapesti illetőségű csaknem száz volt, a fennmaradók háromnegyede a Tiszától nyugatra — de már ez is a kitüntetési fokozatok vége felé —, egynegyede a keletre eső területen élő kultúrembert ért. Persze, nem földrajzi tájegységek szerint osztogatják a kitüntetéseket, de azért az mégis feltűnő, hogy „nagy”-Budapestről — ahol elbírálják a felterjesztéseket — (le)nézve, milyennek látszik az ország. Ezek szerint van szellemi ragyogás — ez érthetően maga a főváros —, azután van ahol látni még némi fényt, ez a már említett szerencsésebb égtáj, és van a nagy sötétség, itt vagyunk mi. Ha nemcsak a területi eloszlást nézzük, hanem a neveket, csupa ismerőssel találkozunk. Olyanokkal, akik nem maradhatnak ki egy valamirevaló kitüntetésosztásból, s ha minden eddigi plecsnijüket felraknák, versenyezhetnének akár Brezsnyev vei is. Persze, bizonyosan megérdemlik. Nem is ő ellenük szólok (lelkűk, ízlésük rajta), hanem azokért, akik itt, a végeken észrevétlenül, ám nem eredmény nélkül munkálkodnak e térség felemelkedésén. Országosan elismert oktatási intézményekben, főiskolákon, gimnáziumokban és a művelődés különböző területein. Csupán egy hibájuk van: rossz helyre születtek. Seleszt Ferenc Aki ezt az évet túléli... Aki ezt az évet túléli, az már hosszú távra tervezhet, és ez talán igaz az egész szakmánkra és intézményrendszerünkre is — áll a Magyar Népművelők Egyesülete (MNE) művelődésiott- hon-vezetőkhöz intézett körlevelében. Az MNE az országos szintű szakmai érdekérvényesítés mellett legalább ilyen fontosnak tartja a lakosság és a helyi képviselők megnyerését. Valamennyi művelődési otthont arra buzdítja, fogjon akcióba, amelynek kezdete legyen január 22., a magyar kultúra napja. A jeles napon e gondolatok jegyében gyűltek össze megyénk művelődésiközpont-vezetői Gyomaendrődön. A tanácskozás résztvevőinek a házigazda Katona József Művelődési Központ igazgatója, Megyeriné Csapó Ildikó beszélt a közelmúltban komoly szervezeti változást megélt intézmény tevékenységéről. Szó esett még az egyre kevesebb és szűkebb kiskaput rejtő új adótörvényekről, s a közalkalmazotti bértábla várható változásairól. Az eseményre Kucsera Lajos, a Békés Megyei Millecen- tenáriumi Szakmai Bizottság titkára is ellátogatott, hogy a tervezett programokról tájékoztassa az intézményvezetőket. A honfoglalás 1100. évfordulójára tervezett programsorozat nyitánya várhatóan március 9-én lesz a Jókai Színházban. A tervek közt szerepel a Vésztő-Mágor történelmi emlékhelyen tartandó ünnepi megyegyűlés. Itt leplezik le Szt. László király szobrát. Az évfordulós programokhoz kapcsolódik a Körösi Csorna Sándor Főiskola Duna TV-vel közös, határon túli magyar főiskolásoknak szervezett magyarságismereti vetélkedője. Cs. R.
