Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-22 / 18. szám
.ES MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 22., hétfő Rajzpályázat. Orosházán a Táncsics gimnázium rajzpályázatot hirdet felsőtagozatos általános iskolások és középiskolások részére. Május 15-éig olyan rajzokat várnak az iskola címére (Orosháza, Táncsics utca 2.), amelyek a város utcáit, tereit, épületeit ábrázolják. A beérkezett pályamunkák közül az arra érdemeseket kiállítás formájában tárják a nagyközönség elé. Galambkiállítás. A Szarvasi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesület galamb- kiállítást rendez január 27— 28-án a mezőgazdasági főiskola garázsában. A házigazdák a szomszédos megyékből is várnak kiállítókat. Az egészségért. A Vöröskereszt kaszaperi alapszervezete január 22-én 15 órakor a pártok házában tartja év végi záró taggyűlését, itt tájékoztató hangzik el a helyi szervezet tevékenységéről, majd a vezetőségi tagok és a megyei küldöttek választására kerül sor. Gyomai Iskola. Idén augusztusban ismét Gödöllő ad otthont az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításnak. A rangos eseményen a hazai állattenyésztő szakmacsoportba tartozó iskolák közül hatnak adatik meg a lehetőség, hogy bemutatkozzon a nagyközönségnek. A kiállítók sorában ott lesz a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola is. A tangazdaságukban történő gyakorlati oktatás keltette fel a szervezők figyelmét. E gyakorlati képzést kell szakembereiknek fotó- és videóanyaggal, tablókkal, prospektusokkal bemutatni a kiállításon. Juditka, mikor utazunk legközelebb? Országjárás családiasán, szépen A történelmi, politikai változások lesodorták a társadalom színpadáról a különböző mozgalmakat, eltűntek a szocialista brigádok és az úttörőtáborok. Az évek múlásával — anyagiak, idő hiányában, az igények módosulásával — sajnos „kiment a divatból” több, a szabadidő hasznos eltöltésére, közös kirándulások szervezésére irányuló próbálkozás. Az 1977-ben létrehozott magyarországi Tájak Korok Múzeumok Mozgalom mégsem tűnt el egészen, csak egy kicsit átalakult 1985- ben. Mert ahol tudtak időben váltani (mozgalomról egyesületre) és felismerték a civil szervezetek erejét, lehetőségét, ott hatékony és népszerű csoportok működnek ma is. A budapesti központú, több rangos kitüntetéssel elismert közművelődési és kulturális közösség, a TKME ma az országban 8000 tagot, 50 tagcsoportot számlál. A fővárosban több klubja és tagcsoportja működik, a megyékben általában egy— egy. A Békés megyei tagcsoport az országban elsők között alakult meg 1989-ben Békéscsabán. Jelenlegi létszámuk 128, 16 település és az óvodástól a nagyszülőig minden korosztály képviselteti magát, rokoni szálak, baráti kötődések révén megyén kívüli tagok is társulnak. A Békés' megyei tagcsoport vezetője Kovács Gábor, a helyettes Szász Zoltánná, az országos választmány tagja, akit az egyesület céljáról, programjairól és működéséről kérdeztem. — Az egyesület célkitűzéseit a nevében hordozza. Azért alakítottuk meg, hogy meglátogassuk hazánk természeti, építészeti, kulturális értékeit, közgyűjteményeit. Kirándulásainkat tudatosan a lakóhely és az ország megismerése érdekében szervezzük, és gyakran távol a főúttól is felkeressük a kevéssé ismert vagy teljesen ismeretlen helyeket, a magyar irodalom, történelem jeles helyszíneit — mondja Szászné, Judit. — A kirándulásokon egy—egy családból 3—4 generáció is résztvesz, ilyenkor együtt a család. A programokat úgy állítjuk össze, hogy mindenki megtalálja a számára érdekeset, ügyelünk arra, hogy a tempó az idősebbeknek se legyen megerőltető. Idegenvezetést és teljes ellátást biztosítunk. Rendszeresen két autóbusszal utazunk, kiváló a kapcsolatunk a békéscsabai Magúra István magánvállalkozóval. —A főprofil a közös kirándulások szervezése a megyében és az országban; van-e egyéb kínálat is? — Egy évben általában két nagyobb kirándulást szervezünk, tavasszal három naposat, ősszel egy naposat. Közben városismereti sétákra indulunk. legközelebb január 28-án Békéscsabán. A hozzánk érkező csoportoknak megszervezzük az itteni programjait. —Mennyi tagdíjat fizetnek, és milyen előnnyel jár, ha valaki belép a TKME-be? — Az idén emeltük duplájára a tagdíjat, ami tanulóknak 100, nyugdíjasoknak 200, keresőknek 400 forint egész évre. Ézért kapnak egy kártyát, amellyel az egész országban díjtalanul látogathatják a múzeumokat, közgyűjteményeket. A kirándulások önköltségesek, a részvételi díjban benne van az utazás, a szállás, a teljes ellátás, és részletre fizethető. Szász Zoltánná, a Békés megyei tagcsoport helyettes vezetője FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Áprilisban három napra Sárospatak és környékére utazunk, a programban szerepel a püspökladányi lószerszám-műhely, a Veres Péter Emlékház Balmazújvárosban, a tiszalöki vízierőmű, Tokaj, a Kazinczy Emlékhely Széphalmon, a hollóházi porcelángyár, Vizsoly, Sárospatak, Szerencs, Kossuth monoki szülőháza. Mindez tagoknak 3400, érdeklődőknek 3800 forintért. Kiváló a kapcsolatunk az egyházakkal, a múzeumokkal, a tájházakkal, a városvédőkkel, bármerre járunk, segítőkész emberekre találunk. —A tagsági díj jelképes összeg, milyen anyagi támogatásra számíthatnak még? — A kirándulások tervezetével pályázunk, és a civil szervezetek támogatása keretében eddig mindig kaptunk segítséget a békéscsabai polgár- mesteri hivataltól. Hálánk jeléül egyesületünk Pap János polgármestert tiszteletbeli tagjává fogadta. — Az ország értékeinek megismerése mellett fontos a közösségi forma, az egyiittlét. —Igen, és óriási az igény erre is. Egyesületünkben az azonos érdeklődés hozta össze az orvost, a fuvarost, a segédmunkást; itt mindenki egyenlő tag és kiránduló, és nagyon tudunk örülni egymásnak. Egy—egy sikeres program után mindig megszaporodik a tagság. Örülök, amikor hazaérkezéskor megkérdezik: Juditka, mikor utazunk legközelebb? A gyerekközönség rendkívül fogékony, a középkorosztály érdeklődő, az idősebbek mintha szeretnék bepótolni, amire korábban talán nem volt lehetőségük... Annyi kincset rejt még ez az ország, ráadásul együtt a család, több generáció— ritka mindez manapság, ebben a rohanó világban. S ha valaki kedvet kapott, hogy csatlakozzon, megteheti. Egész évben várják új tagok jelentkezését, kereshetik Kovács Gábort a Munkácsy Mihály Múzeumban, illetve Szász Zoltánnét az Intertechnika Kft.-nél. Niedzielsky Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Mi a hosszú házasság titka? Annus Antal 74 éves, csanád- apácai cipész: — Amikor megnősültem, a násznagyom azt mondta, hogy fogadjam meg a tanácsát: ha békességben akarok élni, akkor a feleségemnek nem kell minden szerete- temet kiadni egyszerre. Minden napra kell, hogy jusson egy kicsi. Az asszony kérdezi is gyakran: szeretem-e? Ilyenkor mondom neki: minden nap egyre jobban. Ez ami titkunk. Úgy gondolom, az ember nem dobhatja el a szeretetét egyetlen év alatt. Nekünk 47 év óta bevált a fenti módszer. Szincsok Jánosné 56 éves, tótkomlósi anyakönyvvezető: — Szeretette, kölcsönös megértésre van szüksége a párnak. Az egymás iránt érzett szerelmük később szeretetté válhat. Házasságkötéskor azt kívánom a fiataloknak, olyan társak legyenek, hogy mindig számíthassanak egymásra, és legyen olyan pillanatuk, amikor egyikőjük szavak nélkül is megérzi, mikor van szüksége a másiknak egy percnyi csendre, kézsimogató vigasztalásra. Házasságukban az éltető erő a szeretet legyen. Bacsúr Imréné, orosházi vállalkozó: — Egy házasságba mindenki tiszta lappal indul. Az a nyertes, akinek több a türelme, jobb az alkalmazkodó képessége. Az egymás iránti szeretet, megértés is alapja a jó házasságnak, valamint a nagy család. Mi 25 éve élünk együtt, 3 gyermekünk van. Szinte ismerjük egymás gondolatait, reakcióit Nehéz, bonyolult, vidám, keserű, édes is volt egyben az elmúlt időszak. Talán az elkövetkezendő évtizedek jobbak lesznek, okulunk eddigi hibáinkból. Rácz János, 78 éves, békéscsabai nyugdíjas: — A hosszú házasság titkáról én keveset tudok, mert csak tavaly nősültem. No, azért az első feleségemmel leéltem 21 évet, a jelenlegi nejemmel pedig együtt vagyunk már 28 esztendeje, csak maga a házasságkötés tolódott. A tartós kapcsolathoz szükséges, hogy a felek szeressék, megértsék egymást, de némi önállósággal is rendelkezzenek. Fontos a türelem, a nyugalom, mert ilyenkor könnyebben lehetnek kisebb összezördülések. / Útkeresés a sarkadi középiskolában Az utóbbi években Ady Endre Kísérleti Középiskolaként került a köztudatba a sarkadi középiskola, ahol a Gáspár László egyetemi tanár által kidolgozott program szerint oktattak a nevelők. A tavaly szeptemberben indult elsősök azonban már a hagyományos tanterv szerint kezdték meg tanulmányaikat. A város képviselői ennek megfelelően októberben döntöttek az iskola nevének megváltoztatásáról is. Az intézmény új neve a megváltozott irányvonalat jobban kifejező Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola lett. — Szeptembertől tovább folytatjuk az e tanév elején megkezdett gyakorlatot — mondta Horváth László igazgató, akivel az iskola jövőjéről beszélgettünk. — Két hagyományos tantervű gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztályt szeretnénk indítani. A gimnáziumi osztályokon belül két speciális csoportot szeretnénk kialakítani. Égy emelt óraszámú német és egy szintén emelt óraszámú számítástechnikai csoportot. A speciális csoportokba előzetes felvételi vizsgát tartottunk december elején. A felvételin 30 (zömében sarkadi és térségbeli) nyolcadikos tanuló jelent meg, s közülük 27-en sikeres vizsgát tettek. Elvileg tehát ők az iskolánk tanulói lehetnek. Ez azt jelenti, hogy február 15-éig el kell dönteniük, élnek-e a lehetőséggel. A szakközépiskolában (hasonlóan az elmúlt évekhez) az idén is az a gyakorlat, hogy a tanulók az első két év alapozása után eldönthetik, postaforgalmi vagy banki ügyintéző szakon kívánják- e folytatni tanulmányaikat. —ria Honvédségi továbbtanulási információk A katonai tiszt- és tiszthelyettesképzés iránt egyre többen érdeklődnek megyénkből. Mivel néhány módosítás is történt a közelmúltban, Nagy Zoltán századost, a Békés Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság pályára irányító főtisztjét arra kértük, ismertesse a változásokat. — Az 1+1 éves tiszthelyettes-képzésre jelentkezés határideje március 1 -jére változott — kezdte. — E képzési formában az első évben intenzív tanfolyam után érettségi vizsgát tesznek a tanulók, majd valamelyik katonai szakképző iskola hallgatójaként folytatják tanulmányaikat. A jelentkezés alapfeltétele: szakmunkás-bizonyítvány vagy annak az idei évben történő megszerzése. Az egyéves tiszthelyettes-képzésben — ahová érettségizettek pályázhatnak — változás, hogy egyes szakokra lányok jelentkezését is várják. A jelentkezés határideje február 15. A katonai főiskolákra való jelentkezés határideje is kitolódott, mégpedig március 1 -jére. Az érdeklődők egyébként bővebb információkat a megyei hadkiegészítő parancsnokságon (Békéscsaba, Ándrássy út 67— 69., tel.: 447-566) kaphatnak. Ny. L. A nyelv megőrzése, ápolása elsődleges feladat Elek nagyközség német kisebbségi egyesülete, illetve önkormányzata megtartotta évnyitó közgyűlését, amelyen elemezték az elmúlt esztendő munkáját, illetve körvonalazták az idei programokat. Az egyesület 1992. óta tevékenykedik, az önkormányzatot tavaly év elején hozták létre. A ’95-ös évről elmondható, hogy az egyesület nagy jelentőséget tulajdonít a belföldi, illetve a külföldi kapcsolatoknak. Tavaly két alkalommal tartottak nagy népszerűségnek örvendő sváb bálát. Májusban a 14. Békés megyei klubtalálkozót rendezték meg, amelyre a németországi Lauenburgból is érkeztek vendégek. Június elején Eppel- heimből mintegy 50 fős csoport érkezett Elekre. Az önkormányzat tervei között szerepel egy tájház megnyitása a volt egészségház épületében. Itt helytörténeti múzeum kapna helyet, ahol a régi mesterségbeli kovács- és bognárműhelyeket is kialakíthatnának. A kisebbség a nyelvében él tovább. Ezért a tagság megkülönböztetett figyelmet szentel a német nyelv megőrzésének és ápolásának. Tavaly kéthetes nyelvi tábort szerveztek tanárok, óvónők bevonásával. Ősszel mintegy 400 részvétvevővel az anyanyelvi kulturális napot bonyolították le. Az elekiek mellett az almáskama- rásiak, a gyulaiak és a mezőbe- rényiek képviseltették magukat. Az év vége felé tartották meg a kisebbségi napot. Előkészületek folynak a millecentenárium méltó megünneplésére, az elekiek harmadik világtalálkozójára, az anyanyelvi kulturális napokra. b—t Ötmillió forint az egészségházra Kaszaperen az orvosi-, fogászati rendelő és a védőnői szolgálat egy épületben helyezkedik el, amely nem csak kora miatt, de a néhány éve bekövetkezett házrepedések miatt is statikailag megrongálódott. A felmérések szerint az épület teljes felújítása szükséges, ám a községnek erre nincs pénz. Mivel alapellátásról van szó, a képviselő-testület úgy határozott, hogy a helyreállítási összegre központi pályázatot adnak be. A kedvező elbírálás érdekében Tóth Sándor ország- gyűlési képviselőt kérték fel közreműködőként. A napokban megérkezett a Pénzügy- és a Belügyminisztérium visszajelzése, amelyben közük, hogy Kaszaper az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe levő ön- kormányzatok kiegészítő támogatásából — úgynevezett vis maior címén — az aszály miatt életveszélyessé vált ön- kormányzati épületek felújítására 5,1 millió forint állami támogatást kap. — A támogatás segítségével a következő 10 évre megoldódik az egészségház gondja, illetve ez a fontos lakossági ellátás biztonságossá válik — mondta Csürhés István polgármester. Másik nagy feladat az időközben életveszélyessé vált iskolai technikai tanterem felújítása, amelyet még a nyáron szeretnének megkezdeni. H. M.
