Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

-S S

S— C3 'OJ — aj

ÖJD

•

50

2

vcaj

E

Cm

ÖJO

aj

E

hJ

W 5

Uh <

w W

C/D y

CO £

W D <* N

Ö'<

*s

Sd

O tó

S'<

/-—s

,

a

’n

cs

'CJ

ri

cd

■S

'Cí

&

*3

cm-X

s

s

22

C/7

'<D-4

t*}

'<D

N

■m*

'cs

g

<D

*Pai>&

cí

ü

£3

s

tNf

'5h

s;

E

’2

i.

N

O

Sm

'ca

N

&

53

t/3

s

"is

>>

*

ÖO

<D

'©

£

jo*

3

a.

<D

M

'CS

%

'SS

>

1

<D

s

%

Sí

a

v<L>8

E

V

N

S

1

C/5

MU

TS®

2

(L\Ll\)

ÖT)

VE

S-H

'O

00

1

,50

'■c3

1-H

'O-o

ON

öf)

15

aj

C

vaj

a<

*o

*o

c

o

c5

X5

E

o

M

o3

>

4—*

c

tó*i

c

=s

M

'cd

OJ

un

u

Os

— vH

V3 i 'OJ

Tf

va> rrj

CQ . o

I

N

'<

X

S

PC

'<

hH

H

<

S3

'<

X

ö

PÖ

Tf

r^j

vo

c

cS

*03

H

—

0000000000000000Ö000

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

*o *o *o >o *o *o'O 'O

_Q _Q _Q _Q _Q _Q _D _Q _Q _Q _Q _Q _Q _Q _Q _D _Q _Q _Q _Q

~ö~o~o~o~o~o~o~u~o~o~ö~o~ö~o~o~o~o~o~o~o

OlO‘OOOOOOOOOOlOOlOiOOlOOO

OCNCNCNOvO'OviOCN^O^KON'OOvNO'O

lO'OOOOOOvO'>— Cv)0-'^N'^0"00'lOCNlOCNO

•—•—•— CN-—CNCNxJCNxjiOxJkO'O

ÖOOOÖÖOOOOOOOOÖÖOOOO

i i i i 1 1 i 1 1 1 1 1 1 i S 1 1 i_ i 'O 'O 'O 'O 'O 'O 'O 'O 'O 'O 'ö 'O 'O 'ö 'ö 'O 'O 'ö 'ö 'ö

OOOOOOpOOOOOOOOOOOOO

>0000000000000 _ _ _ _ _ >0000000000000 S0N0N0'0'0N0N0N0N0N0'0S0S0'0'0'OVO'0'0'0

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

ooooooc

K <D <d cd cd ov o^ c> c> cd o ov cd o^ cd o^ cd c> cd ov

r—‘ CN CN CN CN CN CN CN Cl Cl CN Cl Cl Cl ^ xj xf xf

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

^00^000000000000000000

r-(N(NCNCv)CN(¥)xíniO^^'ONxívOOOiO'0'0

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

100^000000000000000000

r-CNCNCOCOxJ-xíxíiOiOsONO'Of\CX5COCOOvOCN

(178911)"

c E ó 6

(U 3 u *E"i

c E o o

!>!“! a> v"ö>

E

tó vX a) a> ^

• 8 ?2 •“eL

a> r- m

£S&1

ü £ <1> Z . -c 0-5 3 o

E° a

"O *: s v)- a> j--x o

«I s: S ?=o:SJ

j ; “ o

» o> _ 00 <*> TJIN <?

4) 4- O

y2s

« E«

®- «n ..

o> s x

K. o O í L* *

O 01-I S'« -s*2

•2 SPS £-g

S® E o> 2 yE -SJ! °

't -2-gS s-ö

s N ö D

S £-2 c 5

JK S.~g>-Q *: o *» ”

C _v"j*í a> w"S o a>o — ki

Megyénkről számokban

A s/éles közvélemény úgy tartja, hogy a statisztika száraz tudomány. Pedig aki olvasni tud a számokból, annak egészen más a véleménye. A közel egy hónapja megjelent 1994. évi Békés Megyei Statisztikai Évkönyv az 1957 óta évente megjelenő' kiadványsorozat legfrissebb tagja. Az évkönyv minden évben bemutatja a megye előző évi társadalmigazdasági adatait.

Első fejezetéből az érdeklődő megismerheti a megye országon belüli helyzetét, valamint a fontosabb jelenségek 1980- ig visszatekintő adatsorait. Ebből megtudhatjuk, hogy

1994-ben itt élt az ország népességének 4 százaléka, s a megye a házasságkötésekből 3,6, a válásokból 4,3 százalékkal részesedett. Az összes élveszületések 3,7, a halálozások 4,1 százaléka itt következett be. Békés megyében gyártották az égetett cserép közel 60 százalékát, s innen került ki a vágott baromfi egyötöde, a főzelékkonzerv több mint egytizede. Az ország búzatermésének 12, a cukorrépa-termésének 15, a kukoricatermésének 8 százalékát a megye adta. A sertésállomány egytizede Békés megyében volt. A hosszú idősorokból látható, hogy az utóbbi 14 év alatt a megye lakónépessége folyamatosan csökkent: 1994-ben 405 ezren laktak itt, 30 ezerrel kevesebben, mint 1980-ban.

Az élveszületések száma évről-évre elmaradt a halálozásokétól, így — az elvándorlásokon kívül — természetes módon is fogyott a népesség. A csecsemőhalálozások száma egyre kedvezőbben alakult: 1980-ban 1000 élveszülöttre még 21,

1994-ben már „csak” 13 csecsemőhalálozás jutott.

1994-ben 1938 házasságkötést és 1006 válást regisztráltak, 35, illetve 13 százalékkal kevesebbet, mint 1980-ban. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második házasságkötésre jut egy válás.

A hosszú időszakra visszatekintő gazdasági adatok jól tükrözik a 90-es évek korábbiaknál jóval kedvezőtlenebb folyamatait. A volt szocialista piacok összeomlása, a hazai fizetőképes kereslet csökkenése, a tőkés piacokra való áttérés nehézségei mind országosan, mind a megyében az ún. „piaci” típusú ágazatok, vagyis az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményeinek jelentős csökkenéséhez vezettek. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaság szerkezeti átalakulása. A gazdasági életben szereplők száma megsokszorozódott, számottevő új változás jött létre, a régi típusúak zöme átalakult.

Az évkönyv 15 fejezete mutatja be részletesebben a megye népességének, gazdasági szervezeteinek, beruházásainak, az egyes gazdasági ágak tevékenységének, létszámának és keresetének

1994. évi adatait. Foglalkozik a szállítás, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom, a háztartások jövedelme és fogyasztása, a lakáshelyzet, a közműellátás, a környezet, az egészségügy, az oktatás és közművelődés legjellemzőbb adataival. Az „Egyéb” fejezetből megismerhetők az önkormányzatok bevételei és kiadásai, a közúti közlekedési balesetek, a tűzesetek, káresetek, az öngyilkosságok, az igazságszolgáltatás, az éghajlati jelenségek adatai. „A településhálózati adatok” című fejezet a megye legfontosabb társadalmi-gazdasági adatait településcsoportonként, kistérségenként, illetve településenként mutatja be. Ezek jó lehetőséget nyújtanak az egyes települések összehasonlításához. A két utolsó fejezet összefoglalóan közli a legfontosabb országos és megyesoros adatokat, mutatókat. Ezekből megállapítható, hogy Békés megye 1994-ben milyen fejlettségi szintet ért el a hasonló típusú, népességnagyságú vagy az ország más térségein fekvő megyékhez viszonyítva.

Az egyes fejezetek adataiban tallózva rengeteg információhoz jutunk szűkebb és tágabb környezetünkre vonatkozóan. E cikk keretében csak néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet. A megyében

— az országoshoz hasonlóan

— több a nő, mint a férfi. A népesség 10 százaléka a 70 éves és idősebb. Az összes házasságkötés közel egyötöde újraházasodás volt. A válások fele 10 és több éves együttélés után következett be. Az 1994- ben meghaltak átlagos életkora 70 év volt; ezen belül a férfiaké 67, a nőké 74 év.

A megyében 1994 végén 2109 jogi személyiségű éá" 2386 nem jogi szervezet működött, közel háromszorosa, illetve 3,5-szerese a négy évvel korábbinak. Az előbbiek mintegy háromnegyede 21 főnél kevesebb létszámot foglalkoztatott, s csaknem ugyanilyen aránya korlátolt felelősségű társaság. 1995 júniusában 24 761 munkanélkülit regisztráltak a megyében, egytizedük 20 éves és fiatalabb, 41 százalékuk 8 általánossal vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A megyében 1994-ben 68 716 személygépkocsi volt, átlagos életkoruk

11,6 év. Legtöbb a Lada, a Trabant, a Wartburg és a Dacia. A kereskedelmi szálláshelyeket összesen 104 ezer vendég vette igénybe, közel egynegyedük külföldi. Az év folyamán összesen 714 lakás épült a megyében, ezzel szemben 251-et megszüntettek. Egy háztartási fogyasztó havonta átlagosan 163 kWh-vil- lamos energiát és 128 köbméter vezetékes gázt fogyasztott. A megfigyelt szervezetekben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 29 403, nettó átlagkeresete 20 954 forint volt. Legtöbbet a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén foglalkoztatottak kerestek. A saját jogú nyugdíjasok átlagnyugdíja 1995 áprilisában 14 619 forintot tett ki. A nyugdíjasok több mint egyharmada rokkantsági nyugdíjas.

Az évkönyv a KSH Békés Megyei Igazgatóságán megvásárolható. A szép kivitelezésű, igényes megjelenésű évkönyv minden fejezetét grafikonok teszik szemléletesebbé.

István Tiborné igazgatóhelyettes, KSH Békés Megyei Igazgatósága

Teljesítmények és keresetek a MAV-nál

Forrás: KSH, MÁV Rt., Központi Számviteli és Statisztikai Hivatal Statisztikai Osztály

Gyorsul az autópályaépítés 1996-ban

Pénteken hatályba lép az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházáig történő továbbépítésével kapcsolatos koncessziós szerződés, s ez év tavaszán megkezdődhet a kivitelezés. A megvalósítás teljes költsége 377 millió ECU, ami 77 milliárd forintnak felel meg — tájékoztatta Murányi Miklós, a Koncessziós Autópálya Iroda vezetője az MTI-t tegnap. Elmondta: az M5-ÖS pályaszakasz megépítésére 1994. május 2-án jött létre koncessziós szerződés a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorciummal, amely a Sereg építővállalattal, az osztrák Bauholdinggal és a Magyar Aszfalt Kft.-vel később megalakította az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-t (AKA Rt.). A beruházás megvalósítását az AKA Rt. által befizetendő 12,8 milliárd forintos alaptőkéből és az EBRD,

illetve a Commerzbank és több kereskedelmi bank által nyújtandó, a beruházási költség csaknem 80 százalékát kitevő hitelből finanszírozzák. A pénzügyi zárás, vagyis a források előteremtésének határideje többszöri módosítás után végül 1995. december

11-e volt. A koncessziós társaság 1998. június 30-ára szeretné az M5-ÖS autópálya Kiskunfélegyházáig terjedő szakaszát megnyitni a forgalom előtt.

Jelenleg értékelik az M7-es autópálya MO-s csomópont és Balatonkeresztúr közötti szakaszának koncesszióban történő továbbépítésére ki írt pályázatra beadott három ajánlatot. A tenderbeadás határideje 1995. november 16-a volt. Ez év első fél évében várhatóan megkezdődhetnek a koncessziós szerződés véglegesítését szolgáló tárgyalások a két legjobb ajánlattevővel.

Tel./fax: (66) 454-524. (62) 361-811.