Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

ÍRÉKÉSMEGYEI HlRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. januar 4., csütörtök o Tiltakoznak. A Munkás­párt Békés megyei szervezetei és tagsága nevében az elnökség tiltakozik a magyar katonák Boszniába küldése ellen: a par­lament ez irányú döntése ellen­kezik a magyar kormányzatok és vezetők korábbi kinyilatkoz­tatásaival és a magyar nép jól felfogott érdekeivel. Nem vették figyelembe korábbi konfliktu­sainkat és a történelmi tapaszta­latokat. A magyar katonák hiá­nyos fegyverzettel való kiküldé­se — védelem hiányában — igen kockázatos vállalkozás. Egyes NATO-tábomokok kí­vánsága szerint felfegyverzett — páncélos járművekkel is ellá­tott — műszaki alakulat kikül­dése pedig nagyon is tragikus következményekkel járhat. SZKSZ-választás. A Szo­ciáldemokrata Keresztény Szö­vetség I. kongresszusa után a Békés megyei szervezet is meg­választotta vezetőségét. Elnök: Botyánszki György, főtitkár: Skumát István, alelnök: Pocsai Lajos, ügyvezető elnök pedig Szegedi György lett. Szerb karácsony. A battonyai szerb közösség január 7-én, vasárnap tartja hagyomá­nyos karácsonyi bálját a József Attila Művelődési Központban. A zenét az ifjúsági és a felnőtt tamburások szolgáltatják. A táncmulatságot megelőzően (19 órai kezdettel) a szerb általános iskola, a zeneiskola, valamint a Rozmaring tánccsoport műsorát tekintheti meg a közönség. Hoppon maradt betörők. Újév napján a fűtő fedezte fel, hogy hívatlan látogatók jártak a békésszentandrási iskola Szent László úti épületében. A betörők a felfeszített ablakon át jutottak be az iskolába. Ajtókat törtek fel és a páncélszekrényt, amelynek tartalma nyilván csalódást oko­zott, hiszen iratokon kívül mást nem őriztek benne. Az iskola munkatársai szerint a betörés nyomán nem tűnt el semmi. Frontális ütközés. Szarvas belterületén, a Vágóhíd úton, a Tüzéppel szemben tör­tént közúti baleset tegnap 8.30 órakor. Egy Opel személygép­kocsi kerékpárost előzve meg­csúszott, áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra, ahol frontálisan ütközött a szemből érkező Re­nault tehergépkocsival. A bal­eset során ketten súlyos, ketten könnyű sérülést szenvedtek. „A VILÁG LEGLAS­SÚBB FOLYAMATA: AZ ÉRZÉS MEGVÁLTOZ­TATÁSA A GONDOLAT ÁLTÁL.” (0syát Ernő) Hosszan elhúzódó védekezésre kell számítani a Körösökön Helyére kerül az első Larsen lemez fotó: kovács Erzsébet A meteorológiától érkező' hí­rek aggasztóak: a helyreállí­tási munkák a várható ke­mény fagyok miatt leállhat­nak, a napokban viszont a Körösök vízgyűjtő' területére nagy mennyiségű csapadék hullott. A jövó' hétre pedig újabb melegedést, olvadást jósolnak—ezért a tegnap Bé­kés megyében }ártHajós Béla helyettes államtitkár a mun­kák gyorsítását rendelte el a két szükségtározónál. Rendhagyó helyzetben rend­hagyó sajtótájékoztatót tartott a terület bejárása után Hajós Béla államtitkár a mályváéi tározó melletti gátőrházban. — Mai látogatásom célja a helyreállítási munkák megin­dításának ellenőrzése, és a kor­mány számára egy gyorsjelen­tés készítése. Az előrejelzések szerint hosszan elhúzódó véde­kezésre kell számítani, ezért mielőbb ki kell üríteni a két tározó területét. A mérgesi tá­rozónál mérlegelni kell a hely­zetet, Mályvádnál viszont na­gyon biztató a helyzet. — Sokan emlegetik: tartha­tatlan, hogy a Körösön átívelő három híd alja egy nagyobb ár esetén belelóg a vízbe, hogy Gyula városát egy százéves gát védi, hogy minden nagyobb áradás rendkívüli helyzetet te­remt a térségben... — Kétlépcsős helyreállítás­ban gondolkodunk, most első­sorban a napi feladatokra fi­gyelünk. Hosszú távon viszont át kell gondolnunk a teendőket, hiszen a legmagasabb vízszin­tek egy méterrel emelkedtek az elmúlt évtizedekben, egymást érik a furcsa természeti jelen­ségek. A gátakat nem lehet az égbe emelni, más megoldás pedig csak Romániával együttműködve lehetséges. Feltétlenül szükséges a Kettős-Körös jobb partjának kiépítése, erre a költségvetés eredetileg is szánt pénzt. A védelmi munkák két nappal ezelőtti összege 80 millió fo­rint volt, a tegnap hallott szám ezt nagyságrendekkel haladta meg — ennek jogosságát felül kell vizsgálni. A továbbiakról hamarosan a kormányülés fog tárgyalni — de az biztos, hogy az itt dolgozók rendkívül nehéz körülmények között álltak helyt és ezért mindenképpen köszö- netünket kell kifejeznünk. Ántal Gyöngyi Mindenki titkolódzik, csak az állattartók beszélnek Volt-e járványos sertésmegbetegedés az elmúlt hónapban Dévaványán? Dévaványáról néhány olva­sónk kétségbeesetten fordult lapunkhoz: december 11-e óta nem tudják értékesíteni hí­zósertéseiket (a saját használat­ra történő vágáshoz is állator­vosi engedély szükséges), ugyanis valamilyen járványra hivatkozva ekkor zárlatot ren­deltek el a községben. A zárla­tot mind a mai napig nem oldot­ták fel. Az eset érzékenyen érinti az álattartókat (mintegy 150-200 családot), hisz sokan a sertések áraiból akarták megoldani a ka­rácsonyi bevásárlást. Többen úgy vélték, könnyen lehet, hogy a járvány csak egy mes­terségesen gerjesztett folyamat eredménye. Mások azt felté­telezték, hogy az Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet­nél túl zsúfoltan helyezték el a malacokat, s azok a nem megfelelő körülmény miatt tüdőbajt kaptak. így a szövet­kezetnek érdekévé vált a jár­ványveszély terjesztése, hisz máskülönben nem juthatná­nak kártérítéshez. Az Aranykalász Mező- gazdasági Szövetkezettől származó információink szerint túlzsúfoltságról egyáltalán nem lehet beszél­ni. A szövetkezet állomá­nyából 2300 sertést kellett likvidálni, melyek közül 500-at úgynevezett techni­kai vágás révén még sikerült hasznosítani. A malacok egy részét háztáji állományból vá­sárolták, s elképzelhető, hogy onnan származtak a fertőzött állatok. Ám a veszély már el­múlt, január 8-án a zárlatot feloldják Dévaványán. A megyei állategészségügyi intézetnél dr. Ágoston József szűkszavúan kommentálta a helyzetet: — Dévaványán csu­pán a járvány gyanúja merült fel, s a vizsgálatok során ez a gyanú nem igazolódott be. Janu­ár 8-ától a zárlat feloldódik, s ettől kezdve minden állattartó ott értékesíti hízóját, ahol akar­ja. Magyari Barna „Amíg élek, előfizetőjük leszek!” Tisztelt Békés Megyei Hírlap! Szeretném megosztani Önökkel az én nagy-nagy örömömet. Nagyon szépen kérem, olvassák el levelemet, és tolmácsolják köszönetemet mindazoknak, akiknek részük volt abban, hogy AZ ÖNÖK ÚJSÁGJA ÉLETET MENTETT! Az én drága öcsém,Horváth László,45 éves budapesti lakos több mint 2 éve májrákban szenvedett. 1994 decemberében lehozta a nagyfia Battonyára, mivelhogy látni szeretett volna bennünket utol­jára. Az autóból úgy kellett bevezetni a házba, mondanom sem kell, majd megszakadt a szívem. Később, 1995. február 6-án (a dátumra akkor is emlékszem, ha álmomból ugrasztanak föl) olvastam az Önök újságában, hogy „Nem halálos betegség a rák!” Eljuttattam öcsémhez a lapot, de ő elkenődve mondta: rajta már csak a sárga föld segít. Biztatgattam, hogy olvassa csak el! Ez követően két hétre fölhívtam telefonon, hogy elolvasta-e. „Már a kúrát is elkezdtem!” — közölte. Azóta 10 hónap telt el, s az én öcsémnek teljesen eltűnt a daganata. Ő, aki annyit szenvedett, most jól érzi magát, dolgozik. Az ünnepek­ben itthon volt nálunk, megölelt, elsírta magát, és azt mondta: „Sohasem gondoltam volna, hogy Battonyára kell jönnöm azért, hogy meggyógyuljak.” Nagyon de nagyon szépen kérem, írják meg, hogy egyik előfizetőjük családjában életet mentett a Békés Megyei Hírlap. Ha nem lennék előfizetőjük, lehet, hogy nem olvastam volna a cikket. Ez nekem minden kincsnél többet ér, úgyhogy azt hiszem, míg élek előfizetőjük leszek. Kívánok az egész stábnak jó egészséget és együttlétet, hogy még nagyon sokáig szerkesszék az újságot. Maradok tisztelettel: Szerető olvasójuk Battonyáról (Név és cím a szerkesztőségben) Felkerestem levélírónkat, aki férjével együtt elmesélte Hor­váth László csodás gyógyulá­sának történetét. Elmondták többek között, hogy a kúra előtt budapesti rokonuk már morfiumkezelésre szorult, a haja is hullott. Most, az ünne­pek alatt megkóstolta a disz­nósajtot, és töltött káposztát is evett. Segített „betolni” a só­gor lerobbant autóját, a saját­ját pedig maga vezette Budapesttől Battonyáig és vissza. Ez viszont már nem tartozik a csodák világába, hi­szen Horváth László jelenleg taxisofőrként dolgozik a fő­városban. A család megígérte, értesítenek, ha a gyógyult férfi ismét hazalátogat. Akkor ol­vasóink is megismerkedhet­nek vele... Ménesi György Határidők vannak, csekkek még nincsenek Az emberek tanácstalanok. A posta január 2-ától nem fogadja el régi típusú befizetési csekkje­iket, újakkal pedig nem rendel­keznek. A „mi a teendő?” sok lakost hoz be a szerkesztő­ségünkbe. Utánajárunk a dolog­nak. Kotroczó Dezső, a békés­csabai 1 -es számú posta vezető­helyettese ad választ kérdésünk­re: — Az új csekkek beve­zetéséről a Magyar Nemzeti Bank intézkedett még a nyár kö­zepén. Eszerint 1996. január 2- ától csak új készpénzátutalási megbízáson kerülhet sor postai befizetésekre. Amikor minder­ről a posta értesült, a vezérigaz­gatóságunk és az elszámoló köz­pontunk felvette a kapcsolatot a számlakezelő bankokkal, azok központjaival. Megadtuk annak a 13 gyártónak a címét, ame­lyekkel a posta szerződést kötött az új készpénzátutalási megbí­zások elkészítéséről. Arról nincs információnk, hogy a bankok budapesti központjai mikor ér­tesítették megyei fiókjaikat a megváltozott helyzetről. Tény, hogy a számlatulajdonosoknak ettől kezdve el kellett volna ké­szíttetniük az új átutalási megbí­zásokat. A tapasztalatok azon­ban azt mutatták, hogy a számla- tulajdonosok jó része csak no­vemberben mozdult meg. A sok megrendeléstől a gyártók nyil­ván leterheltté váltak, és számos esetben nem tudták tartani a határidőket. Feltehetően voltak olyan számlatulajdonosok is, akik abban bíztak, hogy a Nem­zeti Bank elnöke majd módosí­tani fogja a január 2-ai határidőt. Ez azonban nem következett be, s emiatt alakult ki a jelenlegi állapot. Ä „mi a teendő ilyenkor?” kérdésre a postavezető-helyet- tes a következőket válaszolta: — Aki postán keresztül sze­retné vagy csak így tudja teljesí­teni a befizetéseket, és még nincs új készpénzátutalási meg­bízása, az feladhatja a pénzt az új típusú belföldi postautalványon is. Ennek egyetlen „szépséghi­bája”, hogy díja van. Ezen fel kell tüntetni a számlatulajdonos nevét, az új típusú számlaszá­mút, és rendeltetési helyként azt, hogy Budapest, 1910. —ria Javult az állapota Mint hírt adtunk róla, december 30-án este a gyulai Gy. Norbertét, az ott rendszeresen diszkót szer­vezők egyik „kidobólegényét” a 31 éves, helybeli L. Zoltán főbe lőtte az okányi Viharsarok ven­déglőben. L. Zoltán egy társával aznapi szórakozásuk „következ­ményeként” magukhoz vett egy átalakított légfegyvert, melyet korábban 22-es kaliberű kispus­kalőszer kilövésére tettek alkal­massá. A lövés Gy. Norbert arcát érte. Először enyhébbnek látszott a sérülés, majd a fiatalember rosszul lett. Életveszélyes sérü­léssel a gyulai kórházba szállítot­ták, ahol még aznap éjszaka mű­tétet hajtottak végre rajta. Ez eredményes volt, a sértett ma már saját lábán jár. L. Zoltán ellen emberölés kísérletének alapos gyanúja miatt eljárás indult. Őrizetbe vették, majd a bíróság január másodikán elrendelte elő­zetes letartóztatásba helyezését. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. plusz IBUSZ Bank Fúzió után - tovább erősödve Idei első „teljes üzemű” mun­kanapját töltötte tegnap — lé­vén január 2-a bankszünnap — az IBUSZ Bankkal történt egyesítés után a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Az új felállás­ról, a fúzióról kérdeztük Mag Istvánt, a békéscsabai fiók igazgatóját. A pénzintézet vezetője el­mondta: azzal a céllal történt a fúzió, hogy üzletileg tovább erősödjön a bank, költséget ta­karítsanak meg, és a párhuza­mosságokat felszámolják, hi­szen ez költségmegtakarítást eredményez. A megyeszékhe­lyen két IBUSZ Bank fiók tevé­kenykedett, ezek a Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. Békéscsa­bai Fiókjának kirendeltsége­ként működnek tovább. Ha­sonlóképpen a gyulai IBUSZ Bank fiók a gyulai Kereske­delmi és Hitelbank kirendelt­sége lett, Orosházán ugyenez történt, míg a szarvasi IBUSZ Bank fiók a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szegedi, dél-al­földi régióközpontjához ke­rült. — Milyen tartalmi változá­sokat hozott a beolvasztás? — kérdeztük Mag Istvántól. — Lényegi változás nem történt, a volt IBUSZ Bank fió­kok egyelőre könyvelésileg most még a volt budapesti köz­pontjukhoz kapcsolódnak, az pedig bankunk központjához. — Személyi változásokkal járt a fúzió? — Mindenki maradt a he­lyén, illetve az egyik volt IBUSZ Bank fiók éléről nyug­állományba vonult vezető he­lyébe új vezető lépett. — Az új évet milyen kilátá­sokkal kezdik? — A portfolió-tisztítás ta­valy megtörtént, a kétes hitel- állomány minimálisra csök­kent. Azt hiszem, minden ala­punk megvan ahhoz, hogy si­keres .évben bizakodva vág­junk 1996-nak. Jelenlegi gon­dunk székházat találni, hiszen most 4 helyen dolgozunk, ez pedig költséges. Tóth Ibolya 1100 év magyar építőművészete Vetélkedőre hívják a gimnazistákat Minden út Rómába vezet — a tudás útja is: egy római kirándu­lás a fődíja annak a nemzetközi vetélkedőnek, amelyet gimna­zistáknak írtak ki „1100 év ma­gyar építőművészete a Kárpát­medencében” címmel. A millecentenáriumi rendezvény- sorozat keretében hirdette meg számos szervezet, intézmény — többek között a magyarok Vi­lágszövetsége, a Duna televízió, az országos Műemléki Hivatal, Gyula város önkormányzata és a gyulai Erkel múzeum — a há­romfordulós vetélkedőt, mely­nek fő szervezője a gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közössé­gi Ház, Művészeti Iskola. A vá­logató és a középdöntők után 1996. negyedik negyedében Gyulán bonyolítják le a 2 napos országos döntőt. A vetélkedő célja a műemlé­kek népszerűsítése, a termékeny magyar építészet előtérbe állítá­sa, amely egyben a honismereti tevékenységet is szolgálja az if­júság körében. Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész a verseny védnöke, a szakmai zsűri elnöke pedig Finta József Ybl- és Állami-díjas építész. A gimnáziumi csapatok 1996. ja­nuár 15-éig nevezhetnek be a vetélkedőre, amelyről a gyulai Erkel művelődési házban (Gyu­la, Béke sugárút 35., telefon 166/ 463-544) lehet részletesebb in­formációt kapni.

Next

/
Thumbnails
Contents