Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-16 / 13. szám
Foglalkoztatási gondok. Gyomaendrőd nyolc és fél ezer munkaképes korú lakosából minden hatodik munkanélküli. Az állástalanok fele szakképzet- len. Ezek alapján a város Békés megye munkanélküliséggel leginkább sújtott települései sorában a negyedik helyen áll. A napokban tartott testületi ülésen Szöllősi Istvánná országgyűlési képviselő elmondta, kezdeményezésére a közeljövőben Gyomaendrődre látogat Kis Péter munkaügyi miniszter, hogy személyesen tájékozódjon a város foglalkoztatási gondjairól. Jelentős megtakarítás. A füzesgyarmati képviselő-testület még a novemberi ülésen úgy döntött, hogy az idei évi emelések előtt megvásárolja a diósgyőri gyártól az 1996-os évben esedékes útépítésekhez szükséges kohósalakot. A nélkülözhetetlen útalapanyag szállítását a napokban fejezték be. Ezzel az előrelátó lépéssel az önkormányzat jelentős pénzösszeget takarított meg. MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 16., kedd Vajon 1100 éve érkeztünk-e a Kárpát-medencébe? Arpádék akkor jöttek, de nem biztos, hogy ők voltak az elsők \ D. * Davinská Nová Vés (Dévényüjfaiu) R. * Radvaft riad Dunajom (Dunaradvóny) K. a Komarno (Komárom) ___________ Kései avar kori taleoülétferütel tüiwietk^e Az «vsr fennhatóság tóttétrtwert kiterjedés*? Szláv t? lepi# JfetMQM : RMMuefl ksoáfli Köáwmt Racionális központ a korszak Héjén Regioni!« központ a korszak vígér ÚJ Késő avar kori lelőhely Egyé) korabeli régészeti tetőben Magyarországon az 1996-os esztendő a millecentenáriumi ünnepségek jegyében zajlik. De vajon az Árpád vezetésével 895-ben a Vereckei-hágón a Kárpát-medencébe érkező magyar közösség volt-e az első magyar nyelvű népcsoport ezen a vidéken? A történészek többsége Árpádékat tartja honfoglalónak. S ha ez az elmélet a hiteles, akkor valóban „csupán” 1100 éve élünk itt Kelet-Kö- zép-Európában. A magyarság letelepülésére vonatkozóan viszont teljesen más teóriát állított fel a neves régész professzor, László Gyula. Tőle származik a kettős honfoglalás elmélete, amely a történelemtudomány mai állása szerint alapos érvekkel nem cáfolható, ám megnyugtatóan nem is igazolható. Az a tény régészetileg már bizonyított, hogy 670-700 táján új, nagy néphullám érkezett a Kárpát-medencébe, az úgynevezett „késő avarok”, Nyugaton őket is avarnak nevezték, mint a térség addigi lakóit, ám a bizánci kortársaiktól származó információkból tudjuk, hogy a széthullott onogur törzsszövetség egyik csoportja vetődött ide. László professzor kutatásai szerint az onoguroknak ez a Kárpát-medencébe költöző ága magyarul beszélt. Tehát tulajdonképpen velük kezdődött a magyar honfoglalás. Ennek a közösségnek az utódai jelentős számban megérték a második, az Árpáddal érkező hullámot. A továbbiakban a magyarság két csoportja egybeolvadt, s ezzel a magyar nyelvű személyek döntő többségbe kerültek az új hazában. László Gyula elmélete magyarázatot kínál számos megoldatlan problémára is. Például arra a különösen érdekes tényre, hogy az onogurok nevéből származik a magyarság összes idegen elnevezése (Hungarus, vengr és mások). Magyarázatot ad korai szláv jövevényszavaik eredetére is, mert ezek kölcsönzésének színtereként — nyelvészeti megfontolásokból -— legjobban a VIII-IX. századi Kárpát-medence képzelhető el. Mindezek ellenére, mint már említettem, nem állíthatjuk biztosan azt, hogy az első magyar népcsoport 670 körül érkezett — onogur néven — a Kárpát-medencébe. Ám az elméletnek mégis van valamennyi valóságalapja. Ezért most, az Árpád vezette magyarság honfoglalásának 1100. évfordulóján, a millecentenáriumi ünnepségek kapcsán, a mintegy 1325 éve idevetődött onogurokról is talán olykor említést tehetnénk. Magyari Barna Időutazás a pályázat sikere érdekében Művészeti munkaközösség műA középiskolai élet karikatúrája ködik Orosházán, a József Attila Általános Iskolában. Ennek vezetője, Horváth Endréné számolt be idei terveikről. — A honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából hirdettünk mi is pályázatot az általános iskolások részére. Az önkormányzat örömmel fogadta kezdeményezésünket, támogatta elképzeléseinket. A Petőfi Művelődési Központ kollektívája is mellénk állt, itt kapunk majd helyet a kiállítás megrendezésére. Egyébként azt szeretnénk, ha a gyerekek — bármely korosztályból és iskolából—megmutatnák, mire képesek ebből a témából, •hiszen itt a fantáziát kell megmozgatni némi időutazással együtt. A kollégák segítségére is számítunk, hogy ösztönözzék tanítványaikat az előadóművészi és a képzőművészeti kategóriákba való nevezésnél. Mint azt Horváth Endrénétől megtudtuk, a „Verecke híres útján jöttem én” címmel meghirdetett pályázat első kategóriájára március 15-éig lehet jelentkezni, a képzőművészeti alkotásokat pedig április közepéig kell eljuttatni a művelődési központba. Az elbírálás és a bemutatkozás várhatóan májusban lesz. Csete Ilona A tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium igazgatósága, az iskola névadója, Jankó János (1833— 1896) festőművész és grafikus emlékére, karikatúra-rajz- pályázatot hirdet középiskolás diákok részére. A pályázatra olyan karikatúrákat várunk, amelyek a rajz eszközével mutatják be az iskolai élet néhány fontosabb, érdekesebb pillanatát, eseményét. Az alkotások A/4-es méretben készülhetnek bármilyen rajztechnikával. A pályázók a rajzok hátoldalán tüntessék fel nevüket, életkorukat, lakcímüket, iskolájuk nevét, címét. Egy pályázó maximum 3 karikatúrát küldhet be. Beküldési határidő 1996. február 28. A rajzokat kérjük zárt borítékban az alábbi címre eljuttatni: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, 5490 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. A szakértőkből álló zsűri által a legjobbnak ítélt pályaművekből kiállítást szervezünk. Díjátadás a kiállítás megnyitásának napján, 1996. március 30-án. Díjak: I. díj 15 000 Ft, II. díj 10000 Ft, ID. díj 5000 Ft. A pályázattal kapcsolatban információ kérhető az iskola titkárságán a (68) 385-069- es telefonon. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük Clinton látogatásáról? Kovács György, 70 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Szerintem az amerikai elnök látogatása a javunkra szolgál. Ismertségünk, presztízsünk növekszik, Clinton idejövetele ezt megalapozhatja. A NATO-hoz való csatlakozást is segítheti az elnök „missziója”, és emellett az amerikai üzletemberek érdeklődését is felkeltheti a látogatás. Ez kedvező hatással lehet az ország gazdasági életére, és sokan megtudják, hogy egyáltalán hol található a térképen Magyarország. Elindulhatunk azon az úton, hogy hazánk Kö- zép-Kelet-Európa centruma legyen üzletileg. Hajdú László, 33 éves, békéscsabai árukiadó: — Pozitívan értékelem Clinton magyarországi látogatását, mert az idevonzza az amerikai üzleti befektetőket is. Arra midenki odafigyel a világban, hogy hol jelenik meg az USA elnöke. Az is jó dolog, hogy tartózkodik hazánkban egy olyan felkészült katonai erő, amely veszély esetén a védelmet garantálhatja. Figyelemre méltó, hogy Clinton miképpen tudta titkolni Magyarországra érkezésének pontos idejét. Szerintem ebben nem az időjárás, hanem a biztonsági szempontok döntöttek. Bártszki György, 52 éves, békéscsabai ejtőernyős: — Számomra meglepő volt az amerikai elnök taszári látogatása. Clinton biztonsági szolgálata jelesre vizsgázott, mert tudták, mikor, hol nem számíthat senki az elnök megjelenésére. Magyar szempontból fontos Clinton azon megnyilvánulása, hogy a béke- fenntartásban vállalt szerepünket kiemelte. Nem tudom behatárolni sem politikailag, sem pénzügyileg, hogy miképpen hatott az amerikai elnök látogatása, de valamit csak jelenthet, hogy személyesen tiszteletét tette Magyarországon az USA elnöke. Kovács Ottó, 34 éves, békéscsabai úszóedző: — Úgy gondolom, az amerikai elnök látogatása nem nekünk szólt. O a honfitársait jött megnézni, a nehéz, boszniai feladat előtt, lelket önteni az amerikaiakba — katonákba, békefenntartókba —, hozzáállásukat, lelkesedésüket növelni, erősíteni. Clinton ideérkezése nem jelenti azt, hogy amerikai „szempontból” többek lettünk, gazdaságilag támaszkodhatunk az USA-ra. Nem az elnöki látogatás fogja megalapozni a jövőnket, de a közeledés mindegyik fél számára fontos lehet. Munkába állt Dombegyház ty háziorvosa — Páger doktor Tervek, kinevezés előtt Dr. Páger Lajos szerint sok múlik a lelki egészségen FOTÓ: LF.HOCZKY PÉTER A dombegyházi képviselő-testület a közelmúltban zárt ülésen döntött az 1-es számú körzet háziorvosi állásának betöltéséről: a feladat ellátásával egyéves időtartamra dr. Páger Lajost bízta meg. A döntés előtt, miközben a testület még javában tanácskozott, Páger doktor készségesen nyilatkozott terveiről. — Tüdőgyógyász szakorvos vagyok, egy éve szakvizsgáztam a Országos Korányi TBC- és Pulmanológiai Intézetben. Ideke- rülésem előtt dolgoztam a gyulai József Szanatóriumban és Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. —Nem lesz nehéz megszoknia a vidéki körülményeket? — O, nem, hiszen innen származom, a szomszédból, Mezőko- vácsházáról. Hetenként-kétheten- ként eddig is hazajártam. Igaz, Dombegyházról nem tudtam túl sokat, de magának a vidéknek a problémái mindig is érdekeltek. S ez nem csak az egészségügyi ellátás helyzetére vonatkozik, nyitott vagyok a társadalomtudományok, a politika, az emberi értékek és a művészetek iránt is. Pesten nagy színházba járó voltam. Természetes, hogy a szakmát itt vidéken is magas színvonalon szeretném művelni. —S meglesznek ehhez a feltételek? — A főváros és a vidék közötti különbséget kár volna tagadni. Nem mondom én, hogy ott minden jobb, hogy ott az emberek sokkal boldogabbak. De azért egy budai villanegyed nem hasonlítható össze Békés megyével. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy nyu- - gáton, ahol kiegyensúlyozottabban ment végbe a városiasodás, nincsenek ekkora különbségek. Mindezek ellenére nekem az a meglátásom, hogy sok mindent lehetne itt szebben és jobban csinálni. — Ha a képviselő-testület hozzájárul az ön alkalmazásához, mit fog szebben és jobban csinálni?. — Én a beteg- és nem a betegségcentrikus medicinának vagyok a híve. Az Egészségügyi Világszervezet testi, lelki és szociális jólétként határozza meg az egészséget. Magyarán kell hozzá egy bizonyos életszínvonal, megteremtéséért az orvos vajmi keveset tehet Ugyanakkor a beteg megfelelő lelki vezetéséért annál többet. Ha a lelki bajok rögzülnek, elősegítik a valódi testí betegségek kialakulását... Ennek megakadályozását tartom egyik fő feladatomnak. — Hallgatom önt, s a régi , .mindenhez értő” falusi doktor bácsikra gondolok. — Magam is vallom, hogy a háziorvos tudjon minél többet a különböző szakterületekről. Tüdőgyógyász létemre belgyógyászati gyakorlatot is szereztem, s kialakítottam az előbb vázolt pszichológiai szemléletet. Ménesi György
