Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 16., kedd Gazdajegyzők. A Magyar Agrárkamara a szervezésében dolgozó gazdajegyzők számára továbbképzést tart. Békés, Csongrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdajegyzői január 17-18-19- én Gyulán, a Park Hotelben vesznek részt háromnapos to­vábbképzésen, melynek témája egyebek között az agráriumot érintő jogalkotás, az 1996. évi gazdasági szabályok, a mezőgazdasági hitelezés. Orosz klub. Békéscsabán, a Megyei Könyvtár földszinti termében tartja következő összejövetelét az Orosz klub. Ezúttal „A karácsony és az új év az orosz kultúrában” címmel Si­mon Erika tart orosz nyelvű előadást a klubban, ahol mód van az orosz nyelv gyakorlására. Vevőtalálkozó. A Hidasháti Mezőgazdasági Rt., a Dekalb GmbH és a Magyar Tu­dományos Akadémia Marton- vásári Kutatóintézete vevő- találkozót szervez január 16-án, kedden lOórakoraHidashátiRt. muronyi központjában. A prog­ramra meghívták a nagyüzemek képviselőit, s azokat a kister­melőket, akik korábban vásárol­tak a hidashátiak által termelt vetőmagvakból. A vevőtalál­kozó résztvevői a fajtaajánlat keretében részletes tájékoztatót kapnak a hagyományosnak szá­mító és legújabb nemesítésű hibrid kukoricákról, azok tulaj­donságairól, valamint termesz­tési tapasztalatairól. Képviselői fogadóóra. Dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő január 23-án 15 órától fogadóórát tart a sarkadi város­házán a 28-as irodában. Sok baleset! A tegnapi na­pon igen sok közúti baleset tör­tént — szerencse a bajban, hogy kevés karambol járt súlyos kö­vetkezményekkel. Békéscsaba és Békés között személygépko­csi és autóbusz ütközött, a sze­mélyautó vezetője és utasa sú­lyosan megsérült. A 47-es úton, Békéscsaba külterületén, Für­jesnél egy személyautó árokba borult, egy személy súlyos sérü­lést szenvedett. További tizen­egy ( !) esetben fordult elő tegnap ütközés, árokba csúszás-, boru­lás, de könnyű sérüléssel, vagy sérülés nélkül megúszták a bal­esetet a kárvallottak. „A VÉGZET MAGÁVAL VISZI A BELEEGYE- ZŐT, A SZEMBESZE- GÜLŐT ELHURCOL­JA.” (Seneca) Ha a terv megvalósul, a Könd utcát nem kell többé lezárni fotó: lehoczky Péter Vásárcsarnok épül Orosházán A kereskedők szívesebben maradnának Orosházán a piacot az önkor­mányzat működteti, ami terü­letileg két helyen taláható: a napi élelmiszerpiac és a heti kirakodóvásár a Könd utcán, a heti állatvásár pedig a Csor- vási úti vásártéren. Az előbbi igen sajátos helyzetben van, hiszen kettős funkciót lát el: utca és közterület, ami az ott élőket, lakókat szolgálja ki, il­letve fontos szerepe van a vá­rosi közlekedésben. Hetente háromszor pedig lezárásra ke­rül a piac miatt. Ezeknek a fel­adatoknak viszont nem tud már megfelelni a bővítés elle­nére sem. A képviselő-testület is úgy határozott legutóbbi ülésén, változtat a jelenlegi állapoto­kon, megoldást keres az egyre növekvő igények kielégítésé­re. Természetesen szem előtt tartva a rendelkezésre álló te­rületet, az elkészült terveket, a pénzügyi lehetőségeket. Megoldásnak látszik a heti kirakodóvásárok kihelyezése a Kis István-gödör területére; a napi élelmiszerpiacnak vásár­csarnok formájában való ki­alakítása (a pályázat — belvá­rosi területre, napi élelmiszer- piac és vásárcsarnok céljára történő hasznosításra — cím­mel megjelent lapunkban is). Ha ezek megvalósulnak, a Könd utcát többé nem kellene lezárni, a város számára nem jelentkezne hetente háromszor a takarítási költség, munka- lehetőséget biztosítana a csar­nok sok embernek stb. Legfrissebb információink szerint aláírásokat gyűjtöttek a sátras kereskedők a maradás érdekében és ezzel keresték meg a minap Fetser János pol­gármestert hivatalában, aki is­mertette a vállalkozókkal a testület döntését és az indoko­kat is. Az érintettek abban ma­radtak, hogy az elkövet­kezendő hetekben még egyez­tetnek. Csete Ilona A békéscsabai baromfifeldolgozó az oroszokat is érdekelte A napokban hírt adtunk arról, hogy a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Rt.-t — az Állami Privatizációs és Vagyonkeze­lő Rt. Igazgatótanácsának ja­nuár 10-ei döntése nyomán — a Bábolna Rt. kapta meg. Mint ismert, a bábolnaiak gyakorol­ták korábban a cég felett a vagyonkezelői jogot. Árról, hogy a baromfifel­dolgozó iránt nem kis eséllyel más cégek is érdeklődtek, szintén köztudott volt. Szinte az ÁPV Rt. döntésével egy időben került a kezünkbe a moszkvai Kommerszant- Daily tavaly december 14-ei számának az a cikke, amely szerint az oroszországi Nem­zetközi Gazdasági Együttmű­ködés Rt. három nagyobb ma­gyar mezőgazdasági üzem, a Ceglédi Húskombinát, a Mis­kolci Hűtőkombinát és a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Rt. ellenőrző részvénypakett­jeit tervezi megvásárolni. Az Rt. elnöke ebben az ügyben Bu­dapesten többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel; az ipari minisztérium és az ÁPV Rt. illetékeseivel is tár­gyalt, mindannyiuk támogatá­sukról biztosították a vételt. A cikk megjegyzi, hogy az NGE Rt. — amely az olajüzle­tek során határozottan meg­erősödött —, a privatizáció után kifejezetten az orosz piac­ra tervez szállítani, amit a moszkvai és a szentpétervári önkormányzatokkal kötött hosszúlejáratú élelmiszerszál­lítási egyezményekkel garan­tál. Az NGE arra alapozva, hogy orosz tulajdonú a rész­vénytársaság, importvám­mentességet szeretne kapni a Magyarországon gyártandó termékeire Oroszországban. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy az ÁPV Rt. miért a bábolnaiak mellett döntött a ba­romfifeldolgozó eladása kap­csán. (A hír hallatán néhány Bé­kés megyei szakember megje­gyezte: a privatizációnak egy sajátos változata, amikor állami tulajdonból állami tulajdonba kerül egy vállalat.) Megbízható források szerint egyébként a bá­bolnaiak egy ideje kapcsolat­ban állnak az NGE Rt.-vei, ily’ módon az sem kizárt, hogy a jövőben hallunk még az orosz cégről a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Rt.-vel kapcsolat­ban. Tiszta (zacskós) vizet kér minden gyomaendrődi (Folytatás az 1. oldalról) — Nem értek egyet az aláírásgyűjtőkkel. Amit tesz­nek, felesleges hangulatkeltés­nek tartom — kommentálta dr. Frankó Károly polgármester a hírt. — Havonta 1100 liter okányi palackozású vizet ho­zunk a gyerekeknek, s csak en­nek a költsége is év végére eléri a 8—10 millió forintot. Síma, ott nyert víz, két liter 90 forintba kerül. Ennél még az ásványvíz is olcsóbb. Az ötliteres fejadagot egyébként is soknak tartom, hi­szen egy 70 kg-os ember napi folyadékszükséglete ennek felét sem éri el. A kérés teljesítése havonta másfél milliós kiadást jelentene. Ez olyan helyzetbe sodorná a várost, ami már az intézmények működőképes­ségét veszélyeztetné. Csath Róza Mit kell tudni az új családi pótlék rendszerről? (Folytatás az 1. oldalról) munkáltatónál működő kifizető- helyen kapják a családi pótlékot, a nyomtatványt a munkahe­lyükön kapják meg. Jövedelmi viszonyoktól függő családi pót­lék összege április 1-jétől is vál­tozó lehet. A nyomtatványok ki­töltéséhez és a nettó jövedelem­kiszámításhoz a formanyomtat­vány részletes tájékoztatást tar­talmaz. —Hol találják önöket az ügy­felek? — Azok az állampolgárok, akik a kitöltéssel kapcsolatban vagy egyéb konkrét családi pót­lék ügyben személyesen kíván­nak érdeklődni, kérjük, a Békés­csaba, Kazinczy u. 4. szám alatt a családi pótlék részlegünket felke­resni. (Tel.: 444-544/258. mel­lék). Levélcímünk: 5600 Békés­csaba, Luther u. 3. Pf. 117. B. Zs. Irakiak a gyulai várnál Négy iraki és két egyiptomi ál­lampolgár érkezett a minap a gyulai hátárátkelő mellett, a Fe­hér-Körös árterében hazánkba: az egyiptomiakat a gyulavári Körös-hídnál szolgálatot telje­sítő járőrök fogták el, az irakia­kat a Gyulai Várszínháznál sike­rült kézrekeríteni. Az utóbbiakat lakossági bejelentés nyomán fogták el a határőrök, az arabok éppen a középkori téglavárral is­merkedtek. Á január 10-i gyulai esetről hétfőn tájékoztatta a saj­tót az Orosházi Határőr Igazga­tóság. Az elmúlt héten az igazga­tóság területén 56 határsértővel volt dolguk a magyar—román határon Biharkeresztestől Nagy­lakig szolgálatot teljesítő határ­őröknek: tizennyolcán tőlünk, Magyarországról Romániába, harmincötén onnan ide igyekez­tek többnyire a határállomáso­kat messze elkerülve, három határsértőt pedig a szomszédos határőr igazgatóságok emberei csíptek el. „Lópofa” határ—eset „Lópofa” történettel lepte meg a vámosokat az elmúlt héten — egy ló. Igaz ugyan, hogy nem megyénk valamely határátkelő- helyén esett az eset, de azért megér pár sort. Amint a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Bé­kés megyei Parancsnokságának tájékoztatójában beszámolt ró­la, az elmúlt héten, pénteken Tiszaszigeten az átkelő zárása után egy jugoszláv „származá­sú” lovasszekér, egészen ponto­san a ló és a szekér indult neki a határnak, gazda nélkül. A szekér a sorompó alá szorult, mire a derék négylábú kiszabadította magát a fogatból, és „lelépett”, a lovaskocsit, mint talált tárgyat nyilvántartásba vették a vámhi­vatal munkatársai, és felvették a kapcsolatot a szomszédos határ­őrizeti szervvel. Nagylakon kevéssé volt vál­tozatos az elmúlt hét: egy olasz állampolgár cégének Romániá­ban bérmunkában feldolgozott konfekció-termékeivel jeletke- zett belépésre, de az áru egy részéről nem tett említést. A „ki­felejtett” tétel négyezer női fürdőruha volt, már az 1996-os szezon modelljei. A 2,6 milliós vámcsempészet miatt főhet az olasz feje —- ráadásul az árut lefoglalták. Egy bolgár állam­polgár a saját kamionján szállí­totta személygépkocsiját, de erről nem tett említést a nagylaki átkelőhelyen. A bejelentés el­mulasztása miatt 20 ezer forint pénzbírságot róttak ki a bolgár­ra. A török kamionsofőr pótko­csiját Budapesten rakták meg exportáruval. A vámzárat a ka- mionos úgy helyeztette rá, hogy azt sérülés nélkül meg lehetett bontani. A gyulai vámosok vám- ellenőrzés akadályoztatása mi­att indítottak eljárást, és 20 ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezték a török kamionost. Horgász közgyűlés Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes, s egyúttal az eltelt öt évet is értékelő vezetőségválasztó közgyűlését a több, mint hatszáz tagot számláló Körös-vidéki Sporthorgász Egyesület. Maros­vári Pál elnök számolt be az el­telt időszak munkájáról, s tett javaslatot az 1996. évi felada­tokra. A horgász egyesületek önállóvá válásával új alapsza­bályt és fegyelmi szabályzatot is megszavazott a közgyűlés. Sok kérdés és javaslat hangzott el a horgásztanya, a haltelepítés és.a horgász egyesület megyei szö­vetségének osztatlan közös tu­lajdonába került békéscsabai Fás-tóval összefüggésben. A közgyűlés elnöknek Végh Zoltánt, a felügyelő bizottság élére dr. Öllé Tibort, a fegyelmi bizottság elnökének pedig Tí­már Károlyt választotta meg. A folyó felett lebegett és látszott a tükörképe a vízen UFO követte az autót a Bodrog mellett Ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el, ha mástól hallom, azt monda­nám hazudik, mindenesetre nagyon megijedtünk — me­sélte hétfőn az MTI tudósító­jának Kvassingér László, 36 éves olaszliszkai mezőgaz­dasági vállalkozó a legújabb UFO-történetet. Egy sárospataki főiskolás lányt pénteken késő este vit­te haza Patakról autón a ba­rátja, olaszliszkai otthonába. Bodrogolaszinál jártak 10 óra 30 perc körül, amikor az autó jobb oldalánál megje­lent egy hatalmas, köralakú, erős, de nem éles fényt su­gárzó, mintegy 30-40 méter átmérőjű „valami”. Amikor a 37-es útról a Bodrog irá­nyába letértek a fiatalok, a fénylő ismeretlen tárgy irányt változtatott, s követte a kocsit a folyó felőli olda­lon, többször a folyó fölött lebegve úgy, hogy tükörképe látszott a vizen. Hazahajtot­tak, majd a lány édesanyja rémületében a szomszédban lakó Kvassingér Lászlótól kért segítséget. A szabadba siető szomszéd, a felesége, majd az édesanyja is látták a némán pulzáló fényes jelen­séget. A vállalkozó — elmondá­sa szerint — óráján megmér­te: 10 másodpercig világí­tott, majd 20 másodpercig el­tűnt a fény. A közepén egy igen erős központi fényfor­rás volt látható, körülötte egy nagyobb egységes fény­gyűrű, majd a külső körön, a 35-40 méteres sávban 12 önálló erős fényforrás for­gott nagy sebességgel. A szemtanúk szerint az isme­retlen jelenség mintegy 20 méter magasságban követte a kocsit, majd mintegy 80 méterre eltávolodva lebegett a Bodrog felett. A jelensé­get, annak éjjel két óra előtti eltűnéséig hatan látták. Kvassingér László fény­képezőgépén megörökítette a jelenséget. Jegyzők a közigazgatási reformért Két éve alakult meg a Jegyzők Országos Szövetsége. Az egyre terebélyesedő szervezet első köz­gyűlését tavaly rendezték. Az el­nökség mellett felálltak a bizott­ságok is. Az egyik legfontosabb, a Közigazgatási Bizottság január 9-én, Csanádalbertiben tartotta alakuló ülését. (E bizottság példá­ul véleményezi az önkormányza­tokat érintő jogszabály-terveze­teket, javaslatokat tesz a közigaz­gatás fejlesztésére, gondozza a jegyzők szakmai továbbképzé­sét) Dr. Nánási Éva gödöllői jegyző, a JOSZ elnökségi tagja mellett részt vett a tanácskozáson dr. FürchtPál,& BM önkormány­zati főosztályának vezetője, aki elmondta: az önkormányzatokra zúdított joganyagot csak a jegy­zők hatékony közreműködésével lehet feldolgozni. Kritikusan megjegyezte: gátat kell vetni a túlbuzgó és túlfűtött jogalkotás­nak. A bizottság tagjai (az ajkai, a kimlei, az oroszlányi és a tamási jegyző) a Mezőhegyesen élő, Ambrózfalván és Csanádal­bertiben élő társukat, Kovács Józsefné körjegyzőt szemelték ki elnöküknek, ám ő nem vállata a feladatot, mivel úgy útélte meg, hogy kistelepülési infrastruktúrá­val a feladat nem oldható meg eredményesen. így a végleges döntésig dr. Schutzbach Ferenc tamási jegyző elnököl. Az ülésen kidolgozták a BM-mel, a JOSZ elnökségével való kapcsolattar­tás módját, véleményezték „A te­rületi államigazgatási szervek re­formjának fő irányai” című kor­mányhatározatot, illetve bekap­csolódtak az alkotmány szabá­lyozási koncepciójának előkészí­tésébe. Abban is egyetértésre ju­tottak, hogy a JOSZ közigazgatá­si bizottságának szigorúan szak­mai talajon kell maradnia.

Next

/
Thumbnails
Contents