Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-12 / 10. szám

Álomtöredékek. A gyu­lai Tourinform Iroda Kisgalériá- jában tegnap nyílt meg Nagy Zoltán „Álomtöredékek” című fotókiállítása, amely e hónap vé­géig tekinthető meg hétköznap 9-től 17 óráig. A kiállított fotók a helyszínen megvásárolhatók. Lesz gáz. Az idei évben meg­valósuló észak-békési gázprog­ramban Körösújfalu is érintett. A település önkormányzata a gázberuházás munkálataira a közelmúltban 1,5 millió hitelt vett fel. A tervek szerint legkésőbb szeptember 30-án Körösújfaluban is fellobbanhat a gázláng. Bibliai előadássorozat. Tavaly decemberben Czinkota András előadásával bibliai ren­dezvénysorozat kezdődött az eleki könyvtárban. Az idén hétfőnként 18 órakor kezdődnek az összejövetelek. Kedvcsináló­ként a január 15-ei, illetve 22-ei témakörök: „Ne ölj!”, „Ne légy házasságtörő!”. Az előadás után könyvvásárlás lesz kötetlen be­szélgetéssel. Munkában a képviselők. Orosháza képviselő-testülete ta­valy 14 alkalommal ült össze. Ez valamivel kevesebb, mint az előző testületé volt 1994-ben. Ám a munka jóval intenzívebb, mivel 38 rendeletét alkottak és 294 határozatot hoztak a város­atyák. Az előkészítő munka so­rán pedig 85 bizottsági ülésen vettek részt a tagok, ahol 224 napirendi pontot tárgyaltak meg. Állatpatika. Tótkomlósról sem kell elutazni az állattartók­nak, ha állatgyógyszerre van szükségük. A városban ugyanis megnyílt az állatpatika Komlós- VET Bt. néven. Itt megtalálha­tók az állattenyésztésben nélkü­lözhetetlen vitaminok, takar­mánykiegészítők. Megvásárol­hatók a krotáliák és az állatorvo­si műszerek is. Halálos ütközés. Az összeron- csolódott személygépkocsiból egy telekgerendási asszony holttestét a tűzoltók emelték ki tegnap délután Csorvás és Békéscsaba között, a 44- es főútvonalon, miután az autó egy traktorral ütközött össze. A baleset másik sérültjét, az asszony férjét a mentők kórházba szállították. Tűz a garázsban. Gyulán, az Epreskertben tegnap délután egy égő garázs tüzének oltásához riasz­tották a tűzoltókat. A lángok megfé­kezése lapzártánkkor még tartott. „CSALAN ALATT TE­NYÉSZIK A SZAMÓ­CA ” (Shakespeare) MEGYEIKÖRKÉP Eddig is fizették az érdekeltségi hozzájárulást Földtulajdon, vízgazdálkodás Az orosházi székhelyű Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat a közelmúltban kapta meg a földtulajdonhoz jutot­tak több ezres névsorát a kárrendezési hivataltól. Ezt követően a társulat ügyvezető' igazgatója, dr. Czecze Lajos levélben tájékoztatta a 10 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező új tulajdonosokat arról, hogy az érdekeltségi hozzájárulás változatlanul évi 85 forint hektáronként. En­nek esetleges megváltoztatása az 1996. december 31-éig összehívandó taggyűlés hatáskörébe tartozik. Dr. Czecze Lajos elöljáróban hangsúlyozza, hogy a levélnek valóban a tájékoztatás volt a legfőbb célja, s a tetemes pos­taköltség miatt húzták meg 10 hektárnál a határt. — A földprivatizációval 14 millió forintról kb. 8 millióra csökkent a befizetett hozzájá­rulás mértéke — mondja. — A mezőgazdasági szövetkezetek továbbra is fizettek, természe­tesen már csak a kezelésükben lévő termőföld után. Az új tu­lajdonosokat viszont egészen idáig sem mi, sem a megyék­ben működő másik két társulat nem ismerte. A magam ré­széről a változásokat megyei szinten összehangoltan tudom elképzelni, természetesen a társulati közgyűlések egyetér­tésével. —Sokan nem is sejtik, hogy vízgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeik is vannak. — Igen, s ezt az 1995. évi 57-es törvény szabályozza, mely 1996. január 1 -jén lépett hatályba. Az 1964. évi 4-es tör­vény korszerűsített, továbbfej­lesztett változata tartalmazza a vízgazdálkodással összefüg­gő állami, társulati, valamint a tulajdonosi feladatokat. — A tulajdonos azonban sok esetben nem azonos a földhasználóval. — A most postázott levele­inkben is leírtuk: a tulajdono­sokon keresztül szeretnénk megismerni a földhasználókat. Ez többek között azért fontos, hogy a későbbiek során min­den érintett féllel egyeztetni tudjunk például meliorációs vagy öntözési kérdésekben. —A témában járatlan em­ber úgy gondolná, hogy ez elsősorban a parti birtokosok ügye. — Nem egészen. A földtu­lajdon — Széchenyiig vissza­menőleg — vízgazdálkodás­sal összefüggő feladatokat is ró a birtokosokra. A meliorá­ciós művek az elmúlt évtize­dekben elkészültek Dél-Bé­késben. Csapadékos időszak­ban a belvizeket lehet szabá­lyozni, elvezetni vagy vissza­tartani. Társulatunk 182 ezer hektáros területén 4 vízgyűjtő öblözet, több mint 500 km társulati és mintegy 350 km állami kezelésű csatorna talál­ható. Ezek a felesleges vizet összegyűjtik, és a távolabbi fo­lyókba vezetik. S hogy így le­gyen, ebben minden tulajdo­nos, illetve földhasználó érde­kelt, ugyanakkor védekezési kötelezettség is terheli őket. — A kötelezettség bizonyos jogokat, előnyöket is feltételez. — Természetesen. Öntözés- fejlesztéssel, vízvisszapótlással csökkenthetők az aszálykárok, biztonságosabbá tehető a ter­melés. Erre nálunk is van lehetőség, igaz, egyelőre sokkal kisebb mértékben, mint más társulatok területén. — Mire fordítják hát az ér­dekeltségi hozzájárulásból (majdan) befolyó pénzeket? — Feltétlenül szükséges az 500 km-t meghaladó csatorna­hálózat 3-4 évenkénti iszapo­lása, évenkénti cseijézése, ga­zolása. Emellett el kell végez­nünk a műtárgyak, a szivattyú- telepek esedékes karbantartá­sát, felújítását is. A feladatokat mindig a társulat taggyűlése határozza meg, beszámolási kötelezettséggel is neki tarto­zunk. Egyébként a jelenlegi hektáronkénti 85 Ft csak mint­egy 25 százalékban fedezi a felmerült költségeket, így szükség van a nyereség befor­gatására, hitelfelvételre és ál­lami támogatásra is — mon­dotta dr. Czecze Lajos. Ménesi György / Uj szennyvíztisztító Gyulán Két évvel ezelőtt fordult Gyula városa céltámogatásért egy új szennyvíztisztító telep építésé­hez. A beruházás teljes költsége 560 millió forint, amelynek fe­lét, 280 millió forintot kapták meg erre a pályázatra' az állam­tól. Az összeg igénybevételének feltétele volt, hogy az építkezést még 1995-ben meg kellett kez­deni. Erről kérdeztük Lebenszky Attila polgármestert a szerdai, zárt ajtók mögött folytatott tes­tületi ülés után: — A testületi ülés témája a beruházás pénzügyi finanszíro­zása volt. Az új pénzügyi rendszerről a város pénzügyi ta­nácsadója, az OTP Consulting ügyvezetője tájékoztatta a képvi­selőket. Egy régebbi határoza­tunk szerint a költségvetésből nem szánunk erre a célra pénzt, a hiányzó 280 millió forintot át­adott pénzből kell fedeznünk. — Kik és milyen összegben adnak át pénzt erre? — Ilyen összeg a szennyvíz­csatorna-díjakból befolyó pénz többlete, valamint a két legna­gyobb szennyező, a Gyulai Hús­kombinát 40 milliója és a Tej­ipar 17 milliója. A Környezetvé­delmi Alapnál 150 millió forint­ra nyújtottunk be pályázatot, a hiányzó összeget pedig év végé­ig a Közüzemi Vállalat hitelként veszi fel. — Mikor kezdődik a beruhá­zás? — A munkák december óta folynak, az első kifizetés is meg­történt még az elmúlt évben. A befejezési határidő pedig 1997. június 30. Ezután az eddigi VI. kategóriás helyett a legjobb, I. kategóriás víz kerül majd ki a telepről. Antal Gyöngyi A régi szennyvíztelep helyén hamarosan napi 14 ezer köbmé­ter víz szűrésére alkalmas tisztítómű épül, így a jelenleginél lényegesen tisztább víz kerül majd ki a területről FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 1996. január 12., péntek / Amk-igazgatók Mezőhegyesen Magyarországon jelenleg 212 ál­talános művelődési központot (összevont közoktatási és köz- művelődési intézményt) tartanak nyilván. Döntő többségük falvak­ban, nagyközségekben, kisebb vá­rosokban működik. Az ámk-k csak­nem egytizede Békésben található. Megyénk ámk-igazgatói teg­nap Mezőhegyesen találkoztak. A vendégeket — köztük Csiba Gyulát, az Általános Művelődési Központok Országos Egyesüle­tének elnökét — Maczák And­rásáé igazgató tájékoztatta a he­lyi intézmény tevékenységéről, eredményeiről és gondjairól. —A Békés megyei ámk-igaz- gatók megerősítették azt a szán­dékukat, hogy munkaközösséget kívánnak alkotni — tudtuk meg Csiba Gyulától. — A rendszeres­sé váló találkozókon kimondot­tan ámk-s kérdések szerepelnek, melyek a törvénymódosítással kap­csolatos javaslatoktól a személyi ügyekig mindent felölelnek. Ma itt arról is döntöttek a megjelentek, hogy Maczák Andrásné kolléga­nőt delegálják az egyesület orszá­gos választmányába. — Maradva az egyesületnél, úgy tudom, hogy a november 4-ei közgyűlésük határozatban kérte az illetékesektől az ámk-kat érintő Mit kapnak a szó Szerdán a belügyi vezetés megál­lapodott az érdekvédelmi szerve­zetekkel, hogy — többek között — a tűzoltók 19 és fél százalékos béremelésben részesülnek. Ám a híradások „nagyvonalúan” nem tettek különbséget állami és ön- kormányzati tűzoltóságok kö­zött, s ez félreértésekre, bizonyta­lanságra adott okot. A helyzet tisztázására a BM Sajtó- és Kom­munikációs Főosztályát kértük meg. Lajtár Józseffel, a BM köz- gazdasági helyettes államtitkárá­val történt egyeztetés után el­mondták, hogy a bejelentés csak az állami — az országos és a megyei — parancsnokságokra vonatkozik, a tényleges tűzoltást végző helyiekre viszont nem. Ám az állam részükre is biztosította a 19,5 százalékos emelést, a szük­jogszabályi környezet felülvizs­gálását, a normatívák emelését. Felvetették az innovációs prog­ramok és a speciális pályázatok lehetőségét is. — Igen. Novemberben ki­mondtuk: az általános művelő­dési központ elnevezéssel illetett intézménytípus a közintézményi rendszer modernizációjának egyik stratégiai eleme. A határo­zatban felvázolt megoldási alter­natívákra már meg is jött a válasz az MKM Közművelődési Főosz­tályától. E szerint javaslataink egy része megvalósítható, az ámk-k biztonságosabb működé­sének —összefüggésben az okta­tási, illetve a közművelődési tör­vénnyel — megfelelő jogi garan­ciái lesznek. Sajnos a normatívák kiszámításánál jelenleg nincs mód a pozitív diszkriminációra, azaz a központi költségvetéstől külön normatív emelés nem vár­ható. Ennek ellenére van jövőjük ezeknek az integrált intézmé­nyeknek. Néhány hónap múlva a békési ámk-s települések polgár- mestereinek és intézményveze­tőinek fórumot rendezhetünk Mezőhegyesen. A gesztus értékű meghívásért köszönet illeti Kassai Béla polgármester urat. M. Gy. szerint tűzoltók? séges összegeket beillesztették a tűzoltóságot fenntartó önkor­mányzatok költségvetésébe. A BM javasolja majd az önkor­mányzatoknak, hogy adják meg a 19,5 százalékos emelést. Felmerülhet: mi van akkor, ha mégsem teszik meg? A válasz: akkor bizony a tűzoltóknak hely­ben kell megvívniuk bérharcu­kat. Ellenvetésünkre, hogy ezzel oroszlánketrecbe vetik a tűzoltó­kat (s tegyük hozzá: kockára te­szik a polgárok alkotmányon ala­puló jogát a biztonságos élethez), a főosztály képviselője elmondta: a tűzoltók erős érdekérvényesíté­si eszközökkel rendelkeznek. Sőt, nem tartanak attól, hogy bár­mely önkormányzatnak is eszébe jutna megrövidíteni a tűzoltókat. K. A.J. Vendégségben a vállalkozók Sarkad önkormányzata tegnap ünnepi pohárköszöntőre hívta a település vállalkozóit. A talál­kozón Tóth Imre polgármester tájékoztatta az egybegyűlteket a tavalyi esztendő eredményeiről és a város 1996-os terveiről. A népjóléti és a pénzügyi osztály kiegészítői után dr. Szabó László alpolgármester a város egészségügyi helyzetéről adott átfogó képet. Elmondta, hogy a település elöregedési folyamata felerősödött. Nagyon sok a talaj szennyeződésére visszavezet­hető fertőzések száma, s egyre több a szellemileg és fizikailag is gyenge 14 éven aluli fiatal. Hatványozottan szaporodik az idegileg kimerült felnőttek szá­ma, nő az öngyilkossági arány, és Sarkad kapuiban kopogtat a kábítószerezés is. Mindezekkel elsősorban a munkavédelmi kér­désekre kívánta felhívni a vállal­kozók figyelmét. Az eszmecse­rén a vállalkozók a megbízható munkaerőszerzés gondjairól szóltak, és azokról a terhekről, amelyek miatt nem tudnak tisz­tességes béreket felajánlani alkal­mazottaiknak. —ria A Dudás-ügyben tanúkihallgatással folytatódott a tárgyalás a megyei bíróságon Az üzlet gonddal járt MDF-felkészülés Az MDF március 2—3-ai, orszá­gos gyűlésére való felkészülés volt a témája a párt tegnapi békés­csabai, megyei választmányi ülé­sének. Dr. Varga István megyei elnök elmondta, hogy a közeljövőben helyi küldöttvá­lasztó gyűléseket tartanak, vala­mint február 24-én, Békéscsabán döntenek arról, hogy egy „másik vonalon”, a régióból — Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyéből — kiket delegálnak. Az elnök hangsúlyozta: az orszá­gos gyűlés összehívását főként az ország jelenlegi állapota teszi szükségessé, illetve kitérnek itt a lehetséges ellenzéki összefogás­ra, szövetségre, a tisztújításra, az alapszabály módosítására. A ter­vek szerint elfogadnak egy politi­kai nyilatkozatot is, melynek munkacíme: „Mit kíván a magyar nemzet? Mit kínál az MDF?” Ny. L. Dudás Zoltán élete végső szaka­szának mozzanatait, kapcsolat- rendszere fontosabb szálait ele­venítette fel, és nem utolsósor­ban a tanúk emlékezetét igyeke­zett felfrissíteni tegnap a megyei bíróságon Agostonné dr. Pfajf Mária büntetőtanácsa, amikor folytatta a tárgyalást a Dudás megölésével vádolt négy férfi — Gyányi Lajos, Pohner Má­tyás Attila, Kokavecz Pál és Salamun György — ügyében. Mint ismert, Dudás Zoltánl 1994. március 18-áról 19-cre virradóra Békéscsabán, a Lencsési lakótelep mögötti kiserdőben több pisztolylövés­sel, illetve fojtózsinórral meg­gyilkolták. A halála előtt nem sokkal Dudás elérhető közelségbe ke­rült ahhoz, hogy megtudja, ko­rábban ki tört be a lakásába. Egy találkozótól várta a hírt, amelynek körülményeiről be­szélt tegnap az egyik tanú. A másik, különös történet egy fi­atal lány szájából hangzott el, Dudás Zoltán és közötte ugyanis szoros baráti kapcso­lat alakult ki. A hiányos emlé­kezetű tanúnak a bírói tanács-, elnöke idézte a nyomozás so­rán tett vallomásait, közöttük azt, hogy 1991-ben ismerke­dett meg Dudással egy békési szórakozóhelyen. Ezután többször találkoztak, együtt vacsoráztak Gyulán, nem sok­kal később Debrecenbe, játék- automata-kiállításra utaztak (Dudás ott üzleti ügyben is tár­gyalt, legalábbis ezt mondta a lánynak). A gyilkosság előtt néhány nappal a gyulai piacra mentek, hogy Dudásnak edző­cipőt vegyenek, ám ott — a vallomás szerint — a férfi is­mét üzleti partnerrel találko­zott. A lány azt mondta, Dudás soha nem beszélt neki az üzletről, a tartozásairól, vagy arról, hogy neki tartoznak. Szintén a nyomozati vallo­másban rögzítették, hogy 1994. március 14-én Békés­csabán megnéztek egy mozi­filmet, a „Jó fiú”-t. Másnap a lánynak felmondtak a munka­helyén, Dudás azonban meg­ígérte neki, hogy alkalmazza. Március 18-án reggel a férfi idegesen, feszülten kereste fel a lányt, de nem árult el részle­teket, mindössze azt mondta: az üzlet gonddal jár. A lány a fél éjszakát a vőlegényével töltötte egy szórakozóhelyen, amely előtt egy gyanús, kopot­tas, sárga Mercedesre lett fi­gyelmes. A nyomozás idején a tanú úgy emlékezett, március 24-én hallotta, hogy Dudás meghalt, a tegnapi tárgyaláson viszont azt állította: másnap értesült a tragédiáról. A bíróság meghallgatta azt a tanút, aki együtt utazott Dudás­sal és Kokavecz Pállal Hollandi­ába, hogy Dudásnak autót vegyenek. A rendőrök erről há­romszor kihallgatták — állította —, de egyszer sem készítettek jegyzőkönyvet. Megjelent a bí­róság előtt két hatósági tanú is, akik jelen voltak, amikor a rendőrök Kokaveczet egy autó­hoz kísérték, melynek ülése alól a vádlott egy gázpisztolyt vett ki. A tárgyalást a bíróság foly­tatja. L. E. A jelölt: Kürtösi Kampányindító fórumra hívta tegnap este Mezőkovácsháza la­kosságát az MSZP helyi alapszer­vezete, ahol Csintalan Sándor országgyűlési képviselő, a párt ügyvezető alelnöke, valamint Tóth Sándor, a választókörzet ország- gyűlési képviselője is jelen volt. Végvári Sándor, az alapszerve­zet titkára bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy jelöltjükkel a városért tenniakaró, menedzser szemléletű szakembert szeretnének állítani, aki a képviselő-testület élén hosszú tá­von megállja a helyét. — Bár az MSZP jelöltségét fogadtam el, de mindenki polgár- mestere szeretnék lenni” — mondta Kürtösi Zsigmond jelölt. Tervei között a város régi rangjá­nak visszaszerzése, az idegenfor­galom fellendítése, a vállalkozá­sok támogatása, az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság megszilárdítása szerepel. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents