Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-08 / 288. szám

1995. december 8., péntek GAZDASÁG Aki bérlő, fizethet(ne), de... APEH-tájékoztató a nyugtaadást biztosító pénztárgépek alkalmazásáról Jelentős változás következett be az önkormányzati lakásállo­mány tekintetében az utóbbi időben. Ez is indokolta, hogy az eddig érvényes lakbéreket felül­vizsgálják Orosházán. (Az ön- kormányzati bérlakások száma az értékesítés után 360-nal csök­kent és további 300 lakás vár új tulajdonosra.) A tervezett eme­lés körülbelül 700 lakást, illetve bérlőt érint. Az emelés indoklásaként az orosházi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén az is elhangzott, hogy ez az önkormányzat bevé­teleinek ésszerű növelése annak érdekében, hogy a lakásértéke­sítés következtében leszűkült, de szociálisan nélkülözhetetlen bérlakás-állomány felújítására, állagmegőrzésére pénzügyi for­rás legyen. De törekednek arra is, hogy a lakbérek és a tulajdo­nosi-bérbeadói költségek mind­inkább közelítsenek egymás­hoz. A rendelettervezet megalko­tói gondoltak a negatív kihatá­sokra is (hogy a bérlői réteg szá­mára a megélhetés tovább nehe­zedik), ezért lakbértámogatás­ban kívánják részesíteni az arra rászorulókat. Ám az előter­jesztést a komoly előkészítő munka ellenére sem fogadta el a testület, mondván, az emeléssel járó következményeket fel kell mérni a lakosság körében. cs. i. Az általános forgalmi adóról szó­ló ÁFA-törvény szerint 1995. év december 31. napjáig kedvez­mény vehető igénybe adóigazga­tási azonosításra alkalmas nyug­taadást biztosító pénztárgép üzembe helyezéséhez. A kedvez­ményt az APEH által engedélye­zett forgalmazó jogosult igénybe venni az első alkalommal a fel­használónak értékesített pénztár­gép, illetve taxaméter után. A kedvezmény összege annak a pénztárgépnek, illetve taxamé­ternek az ÁFA nélküli értékesíté­si árát csökkenti, melyet az arra jogosult adóalany szerez be. Kedvezmények A kedvezmény mértéke: pénztár­gép után 50 000 Ft/db, ha az szá­mítógép-alapú, PC kategóriájú, pénztárgép-funkcióval rendelke­ző, kiegészítő perifériákkal és egyéb eszközökkel (számlanyom­tató, hitelkártya-leolvasó stb.) bővíthető, 25 000 Ft/db, egyéb pénztárgépek esetében 20 000 Ft/ db taxaméter után. A kedvezmé­nyes beszerzés minden nyilván­tartásba vett adóalanyt (a mező- gazdasági tevékenységet folyta­tók kivételével) megillet és pénz­átvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri beállítására terjed ki. így, ha egy adóalany olyan értékesítő helyére — pénz­átvételi helyeire — szerez be pénztárgépet, ahová korábban azt még kedvezménnyel nem tette meg, úgy az ÁFA-törvényben biztosított kedvezményt igénybe veheti. A kedvezmény igénybe­vételi lehetősége tehát 1995. de­cember 31-ével megszűnik. E törvényi előírást feltehetően az érintettek többsége ismeri, de nem árt minden lehetséges alkal­mat igénybe venni a változás tuda­tosítására. Az adóhivatal egyébként az elmúlt időszakban több ízben felhívta az adózók figyelmét a kedvezmény megszűnésére. Az 1996. évtől érvénybe lépő, a pénztárgép alkalmazására köte­lezett kör bővülése miatt indokolt a kedvezmény igénybevételének 1995. december 31 -i határidejére különös figyelmet fordítani. Te­hát minden olyan üzletben, amelyben még nincs adóhivatal által jóváhagyott pénztárgép, cél­szerű azt beszerezni még ebben az évben. Választék Különösen fontos kiemelni, hogy az ÁFA törvény szerinti kedvez­ményes pénztárgép üzembe he­lyezéséhez vehető igénybe, tehát nem elegendő 1995. december 31 -ig -— a kedvezmény igénybe­vételéhez — a pénztárgépet meg­vásárolni, azt ezen időpontig üzembe is kell helyezni, azaz az adómemóriát a szervizzel el kell indíttatni („élesíteni”). Ennek el­mulasztása a kedvezmény elma­radásával jár. Az adóhivatal—a korábbi en­gedélyek megújítását is figye­lembe véve — mintegy 140-féle pénztárgéptípust hagyott jóvá. A kiskereskedőknek és vendéglátó­ipari üzleteknek is lehetőségük van választani mind az általános, mind a speciális rendeltetésű pénztárgépek között; több típusú hordozható (akkumulátorral mű­ködő) pénztárgép is engedélye­zett. A teljes lista az APEH ügy­félszolgálatain rendelkezésre áll. Kinek kötelező? Mint az közismert, az 1993. év elejétől hatályba lépett ÁFA-tör- vény 1993. július 1-jei hatállyal általánosan kötelezővé tette a számla- és nyugtaadást (kivéve a szerencsejáték-szolgáltatás és az újság-, folyóiratárusítás). A 6/1993. (II. 9.) PM rendelet pedig 1994. január l-jétől a taxiszol­gáltatásban, valamint meghatáro­zott üzletkörökben, a kiskereske­delemben és vendéglátó-iparban kötelezővé tette a pénztárgép (ta­xaméter) alkalmazását. További üzletkörök ugyanezen év július 1- jétől kerültek a kötelező haszná­lati körbe. A pénzügyminiszteri rendelet melléklete a kötelező pénztárgép-használatra megha­tározott üzletköröket a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékleteire hivatkozással álla­pította meg. Ezek az üzletkörök a következők: 1994. január l-jétől: kiske­reskedelem köréből az iparcikk­kiskereskedelem; járművek és gépek üzlete; elektronikai ter­mékek üzlete, vendéglátó-ipari üzletekből az italüzletek. 1994. július l-jétől: kiskeres­kedelem üzletköréből az élelmi­szer-kiskereskedelem, élelmi- szer-szaküzlet, élelmiszer jelle­gű vegyesüzlet, vendéglátó-ipa­ri üzletből a melegkonyhás ven­déglátó-ipari üzletek. 1994. július l-jétől: jövedéki terméket forgalmazó vala­mennyi kiskereskedelmi.és ven­déglátó-ipari üzletben, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valamint személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgép-já­ratot, vasúti étkezőkocsit, büfét is. A kötelező használatra több lépcsős fokozatban történő előírást 1995. évre továbbiak nem követték, pedig a kijelölt kör a kiskereskedelmi üzletek többségét nem ölelte fel. A kötelezéstől függetlenül az előző évben, valamint 1994. év folyamán számtalan üzlet vásá­rolt APEH-engedélyes pénztár­gépet, tekintettel arra, hogy 1990. évtől szabályszerű gépi nyugtaadásra már csak ezek vol­tak alkalmazhatók. A kedvez­mények mellett a pénztárgép­használat elterjedését előse­gítette az is, hogy a pénztárgép alkalmazása sokkal gyorsabb és kevesebb munkával jár, mint a kézzel írt nyugta, a tévedés lehetősége is kisebb. Változások 1996-ban Az 1996. január 1-jén hatálybalépő 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet újabb üzletkörökben teszi kötelezővé a pénztárgépek kötelező használatát, így 1996. január l-jétől: az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet (a továbbiakban KeM rendelet) I. számú mellékle­tében foglalt I. kiskereskedelem körébe tartozó valamennyi üzlet, a 72. üzemanyagtöltő állomás üz­letkörébe besorolt üzletek kivéte­lével. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. vendég­látó-ipari üzletekből a 2. cukrász­da üzletkörébe tartozó vala­mennyi üzlet. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt IV. szolgáltatás üzletköréből az 1. szolgáltató iroda és 2. informáci­ós iroda üzletkörébe tartozó vala­mennyi üzlet. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt V. kereskedelmi szálláshelyek (ide nem értve a fizetővendéglátó-he- lyet) üzletekből az I. szálloda üz­letkörébe tartozó valamennyi üz­let. A gyógyszertárak. A fenti üz­letkörök esetében az adóalany a pénztárgép leszállításáig, de legkésőbb 1996. március 31 -ig kézi nyugtaadást alkalmazhat, ameny- nyiben a pénztárgépet — a forgal­mazó által igazoltan — 1996. január 1-je előtt megrendelte, de az nem került leszállításra. » 1996. július l-jétől a KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. kiskereskedelemből a 72. üzemanyagtöltő állomás üz­letkörébe tartozó valamennyi üzlet. 1997. január l-jétől a KeM rendelet 1. számú mellékletében szereplő valamennyi üzlet, a IV. szolgáltatás üzletköréből a 3. egyéb hálózati egységek üzlet­körébe sorolt üzletek kivételé­vel. A megye szarvasmarha-állománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31.' 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 18,2 17,2 17,5 15,6 19,8 Szövetkezetek 23,8 20,8 22,2 22,6 22,3 Egyéni gazdálkodók 22,5­22,2 22,3 21,5 Mindösszesen 64,6 38,1 62,0 60,5 63,6 A megye juhállománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31. 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 1,6 U 2,3 1,7 2,1 Szövetkezetek 21,2 10,5 25,3 23,1 21,4 Egyéni gazdálkodók 34,7­32,5 11,7 10,8 Mindösszesen 57,5 11,6 60,1 36,6 34,4 A megye sertésállománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31. 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 78,9 79,7 80,2 77,8 77,0 Szövetkezetek 118,7 104,1 112,1 114,4 120,5 Egyéni gazdálkodók 315,4­287,7 326,4 379,5 Mindösszesen 513,0 183,8 480,1 518,6 577,0 Forrás; KSH Békés Megyei Igazgatósága Majdnem minden eladva! Az idei privatizációs bevétel meghaladja a 300 milliárd forintot, mert eredményes volt a gáz- és energiaszol­gáltatók értékesítésére kiírt versenytárgyalás. Az ÄPV Rt. sajtótájékoz­tatóján bejelentették, hogy hat áramszolgáltatóra, két erőműre és négy gázszolgál­tatóra sikerült vevőt találni. Az áramszolgáltatók és -erőművek részleges értéke­sítéséből 180 milliárd, a gázszolgáltatók eladásából 53 milliárd forint folyik be. Az új tulajdonosok két év után szerezhetnek többségi részesedést. Az öt gázszolgáltató kö­zül eddig négynél volt sike­res a magánosítás. A Tigáz már korábban az Italgas/ Snam konzorciumé lett, 23 milliárd forintért kelt el. Szerdán az ÁPV Rt. igazga­tósága a DDgáz, a Dégáz és az Egáz esetében döntött a vevőkről. A DDgáz többségi tulaj­donát a Ruhrgas-Vew kon­zorcium vásárolhatja meg, a Dégázt és az Egázt pedig a Gas de France. A befektetők vállalták, hogy tárgyalásokat kezde­nek a helyi önkormányza­tokkal a tulajdonukban lévő 20 milliárd forint értékű ve­zetékhálózat megvásárlásá­ról is. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,04 Osztrák schilling » 13,65 USA-dollár 138,32 ECU (Európai Unió) 176,94 Kormánystratégia készül a kis- és középvállalkozások támogatására Egymilliárdos alapítvány Fejlődő piacgazdaság, erősödő ország, feltörekvő polgári tár­sadalom. Ez a tétje annak a hazai kis- és középvállalkozásokat érintő 3-5 éves kormányprogramnak, amelyről Gulácsi Gábor ipari és kereskedelmi minisztériumi helyettes államtitkár tar­tott tájékoztatót. Az egymilliónál is több kis- és középvállalkozást általában jel­lemzi, hogy bár teljesítményük jelentősebben nőtt, mint a gaz­daság egészéé - tavaly például ipari termelésünknek több mint ötödét ők adták -, de még így is elmaradnak az EU-mércétől. Munkaerő-piaci hatásuk első­sorban a szolgáltatásban és a kereskedelemben érvényesül. Különösen a termelői ágaza­tokat érintette igen súlyosan a piaci visszaesés, a tőkehiány és a nagymérvű állami eladóso­dás. Tovább nehezíti a helyze­tet, hogy gyenge az őket támo­gató intézményrendszer. A kormány olyan stratégiai program kidolgozására törek­szik, amely a következő 2-5 évben kedvezőbb helyzetbe hozhatja a kis- és középvállal­kozásokat. A legfontosabb tennivalók közül kiemelte a helyettes állam­titkár az adóterhek csökkentését, a kedvezőbb hiteleket, a foglal­koztatási helyzet javítását, a szo­ciális és egészségügyi ellátás színvonalának emelését. Növelni kell az innovációs képességet, megfelelőbb infrastrukturális hátteret kialakítani, jobb külke­reskedelmi stratégiára van szük­ség, és ki kell dolgozni az intéz­ményrendszerben szükségsze­rűvé vált változtatásokat. A Magyar Vállalkozásfej-' lesztési Alapítvány pályázatai révén konkrét költségvetési tá­mogatás is társulna ehhez a szakképzésben, a tanácsadás­ban és az innovációban. E cé­lokra jövőre egymilliárd forint áll rendelkezésre. Szakmai és érdekképvisele­tek közreműködésével Vállal­kozásfejlesztési Tanács alakul, hogy segítsen a kormánynak kidolgozni a stratégiát. B. K. Változások a társasági adózásban A társasági adóról szóló 1991. évi törvény módosítása csupán kisebb változásokat hoz jövőre az eddigihez képest. A szigor jele az az új rendelkezés, amely a vállalkozási, illetve a bevétel- szerző tevékenységgel nem szorosan összefüggő ráfordítások­kal az adózás előtti eredményt növeli. A módosított törvényszöveg körülírja a szokásos piaci ár fo­galmát, illetve, hogy ezt mikor kell figyelembe vennie az adó­hatóságnak. Azok a vállalkozá­sok, amelyek tanulószerződés­sel vagy oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján foglalkoztatnak szakmunkásta­nulókat, jövőre havonta tanu­lónkét 3000 forinttal csökkent- hetik adóalapjukat. Amennyiben a szövetkezetek a szövetkezeti törvény alapján kiadott üzletrészeket visszave­szik, akkor a névérték és a visz- szavásárolt érték pozitív külön­bözeiét levonhatják adójukból. A törvény többféle adóked­vezményről is rendelkezik. Például az adózás előtti ered­ményt az adóalap számításakor csökkenti a műalkotásokra for­dított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházás értékének 2 ezreléke erejéig. A gazdaság fejlesztését, az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokat a hitel- és köl­csönkamatok bizonyos arányá­nak megfelelő adókedvez­ményben részesíti a módosított paragrafus. Az úgynevezett vállalkozási övezetekben a társaságok biz­tosított adókedvezmény mellett az amortizált gépek és épületek értéke alapján is jogosultak kedvezményre. A nagyvállalkozásoknak előnyös, hogy a beruházások öt évig 50 százalékos beruházási adókedvezményben részesül­nek, ha értékük meghaladja az egymilliárd forintot, és a cég előző évhez viszonyított ex­portárbevétele 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal nő a fejlesztés nyomán. A kiemelt térségekben és vállalkozási övezetekben a jö­vőre megkezdett beruházások­nál ötéves adómentességet él­veznek a termék-előállítással foglalkozó cégek, illetve a ke­reskedelmi szálláshely létesíté­sét szolgáló beruházások. A kedvezmény feltétele termék­előállítás esetén az árbevétel növekedése. Az öntözővíz iránt nagy az igény Orosházán a Dél-Békés Me­gyei Vízgazdálkodási Társu­lat látta vendégül azokat a tér­ségi szakembereket, települé­si vezetőket, akik a Mező­hegyes és Battonya környéki területek öntözésfejlesztési tanulmánya iránt érdeklőd­nek. A koncepciót a Vízpart Mérnöki, Gazdasági, Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. tervezője, Czirok Ferenc is­mertette. Elöljáróban el­mondta, hogy a fent említett területeken újabb öntözési igények jelentkeztek, de a reá­lis vízbeszerzési lehetőségek korlátozottak. Ennek érdeké­ben tárgyalások zajlottak a ro­mán vízügyi szervek kép­viselőivel. Lehetőség kínál­kozik a Szemlak térségében lévő marosi vízkivételi mű ál­tal kitermelt vízből a meglévő és létesítendő vízellátó rend­szeren keresztül öntözővíz beszerzésére. A jelenlegi ta­nulmánytervek célja a térség­ben az öntözés fejlesztésén belül az öntözendő területek kijelölése, a számbavehető felszíni vizek az egyes terüle­tekre történő elosztására ja­vaslat kidolgozása. A tervező a jelenlegi hely­zet értékelése során kitért a Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. területeinek vízigé­nyére, a pitvarosiakéra és a tótkomlósiakéra. A tájékozta­tóban szólt a fejlesztés lehető­ségeiről (jelenleg csak a Ma­ros folyó vízkészletére lehet alapozni, Szemlakról viszont van remény), az öntözővíz el­osztásáról (az importálandó vizet szállító csatorna külföldi nyomvonalát az országhatárig kijelölték, az öntözendő terü­leteket és a jelenlegi vízelosz­tást, valamint a területi adott­ságokat figyelembe véve ke­rült meghatározásra a fővonal, ami az országhatártól az Élő­víz csatorna átkötését jelenti), a megvalósíthatóság szem­pontjairól (a megvalósításhoz a befektetőknek és a leendő üzemeltetőknek a döntése szükséges), a várható költsé­gekről (először azt kell tudni, mit csinálnak és mennyiért). cs. i. Kevés az őszi árpa és a rozs Földben pihen már a jövő évi termés. Az őszi vetésű növé­nyek állapota - a novemberi minősítések' tükrében - lé­nyegesen gyengébb, mint az elmúlt öt esztendő -hasonló időszakában bármikor volt. A vetésnek csak 27 százaléka minősül kiválónak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium tájékoztatása sze­rint az idén őszi búzát a tava­lyinál 68 ezer hektárral na­gyobb területen, 1 millió 700 ezer hektáron vetettek a gaz­dálkodók. Csökkent viszont az őszi árpa és a rozs vetéste­rülete, ami 28 illetve 11 ezer hektárral kisebb a tavalyinál. Befejeződött a burgonya, a szója, a napraforgó, a cukor­répa, a rizs és a silókukorica betakarítása. A minisztérium­hoz érkezett jelzések szerint a terméseredmények lényege­sen jobbak a tavalyinál.U. G.

Next

/
Thumbnails
Contents