Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

1995. december 5., kedd HAZAI TÜKÖR Soron kívül a katonákról A szállás már készül, a szálláscsinálók még készülődnek Békefenntartók 400 szerelvénnyel Még tábori körülmények között, de már működik a számítógépes forró vonal fotó: feb/reuter Némi csalódást okoztak leendő házigazdáiknak tegnap az „amik”: hiába várakozott több mint száz riporter a taszári repülőtéren, az előzetes hírekkel ellentétben nem érkeztek meg a boszniai békefenntartó egységek amerikai előőrsei, a szálláscsinálók. A késedelem azonban sem Kaposváron, sem Taszáron nem hátráltatja az előkészületeket. Az Országgyűlés plénuma tegnap pótlólag napirendre vette annak a javaslatnak a megtárgyalását, amely sze­rint egy 500 fős műszaki alegység küldésével hazánk is hozzájárulna a délszláv béke- fenntartás sikeréhez. A tervezet szerint az alegységet legfeljebb 1996 végéig és csak egyéni (önvédelmi) fegyverzet­tel felszerelve küldenék ki. A tisztelt Ház egyébként is­mét több napirend előtti szó­párbaj színhelye volt. A pénz­ügyminiszter azzal a feltétellel maradt posztján - idézte fel Kónya Imre (MDF) -, hogy a kormány visszaszerzi gazda­ságpolitikai mozgásterét. Bok­ros maradt a székében, ez pedig Kónya szerint azt jelenti, hogy a kétharmados kormánytöbbség készen áll az Alkotmánybíró­ság megfegyelmezésére. Ami fenyegetés és nyomásgyakorlás Baljós előjelek árnyékolják be a személyi jövedelemadó jövő évi szabályainak megha­tározására hivatott mai or­szággyűlési szavazást. Bizo­nyos kérdésekben megosztott a koalíció, az ellenzéknek pe­dig látványos tiltakozó lépést javasol a KDNP. A Magyar Szocialista Párt par­lamenti képviselőcsoportja hét­fői ülésén több mint négyórás tanácskozás után úgy döntött: támogatja az Érdekegyeztető Tanács kormányzati és munka- vállalói oldala között született megállapodást. Azaz olyan személyi jövedelemadó-tábla bevezetésére voksol, amely 48 százalékra emeli fel a jelenlegi 44 százalékos felső adókulcsot. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a magasabban fizetett al­kalmazotti rétegre is kiterjesz- szék a 960 ezer forintos évi bruttó jövedelemhatárig járó adó-jóváírási lehetőséget. A Szabad Demokraták Szö­vetségének frakciója viszont egyhangúlag úgy határozott tegnapi ülésén, hogy fenntartja eddigi álláspontját a személyi jövedelemadó ügyében. Indo­kolatlannak ítéli a 48 százalé­kos kategória létrehozását. A testület meghallgatta Bok­ros Lajos pénzügyminiszter ér­veit, majd ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül határozott. A Koalíciós Egyeztető Ta­nács hétfő délutáni ülése sem oldotta fel az ellentéteket. Az SZDSZ ma reggel még foglal­kozik az üggyel. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi, hogy az ellenzék vonuljon ki az Or­formájában már el is kezdődött, s ezt az MDF visszautasítja. Kormánypárti képviselők és Csiha Judit igazságügyi állam­titkár hangsúlyozták: szó sincs az Alkotmánybíróság megtá­madásáról, a kormány tisztelet­ben tartja határozatait. Mint bármely testületről, az Alkot­mánybíróságról is lehet azon­ban beszélni, sőt a testülettel kapcsolatos hiányzó jogszabá-- lyokat éppen az Országgyűlés­nek kell meghoznia. Szó esett a Dunapack priva­tizációjának - az ellenzék által megkérdőjelezett - tisztaságá­ról is. Ennek kapcsán Suchman Tamás miniszter parlamenti vizsgálatot javasolt, hogy min­denki meggyőződhessék az ügy jogszerűségéről. Az esti órákban folytatták a vitát a Munkaerő-piaci Alap lét­rehozásáról, amelyet az ellenzék hevesen támadott központosító törekvései miatt. S. Á. szággyűlés ülésterméből a személyi jövedelemadóról szóló törvény keddi szavazása­kor - jelentették be a frakció hétfői tájékoztatóján. Elutasít­ják ugyanis azt a tárgyalási módot, amellyel a kormány ke­resztül akarja hajszolni a jog­szabályt a törvényhozáson. Helytelenítik, hogy a kabinet álláspontját nem a beterjesztett törvényjavaslat, hanem képvi­selői módosító indítványok tar­talmazzák. Ugyancsak kifogá­solják, hogy a koalíciós pártok között kirobbant vita miatt közvetlenül a szavazás előtt még nem ismeretes, hogy mit is akar valójában az előterjesztő. Nem készült széles körben hozzáférhető olyan elmélyült elemzés sem, amelyből a kép­viselők megismerhetnék, hogy az szja milyen terheket rak az állampolgárokra. Mindezek értelmében a tervezett szava­zást a kereszténydemokraták megalapozatlannak, felelőt­lennek tartják. A Fidesz-Magyar Polgári Párt azt a véleményét fejtette ki tegnap, hogy álságos az a vita, amely az MSZP és az SZDSZ között az adótáblákról folyik, mert csupán az egykori válasz­tási ígéretek elfedésére szolgál. Az MSZP azt ígérte, hogy az adósávokat az infláció mérté­kével évente korrigálja majd, de épp az ellenkezője történik. A keresők egynegyede kerül majd a legmagasabb adósávba, de általában is nő valamennyi réteg adóterhe. Ezért a Fidesz vagy név szerinti szavazást kér az adótáblákról, vagy az ellen­zék többi pártjával együtt kivo­nul az ülésteremből. Mint Bíró Béla altábornagy el­mondta: a magyar honvédség mindent megtesz a megfelelő fogadókészség és elhelyezés érdekében. Hogy milyen igényeknek kell megfelelniük a helybeliek­nek, arról némi ízelítőt ad az a riport, amely Taszárról a tegnapi The New York Timesban jelent meg. „A két­ezer lakosú, csöndes és békés faluban élő emberek, a lázas készülődés és várakozás elle­nére még csak nem is sejtik, mi vár rájuk” - írja sokat sejtetően a lap tudósítója. A sejtésnél Eldöntésre vár, hogy mikor kezdődik az új helyzetre való felkészítési idő. Legalább 300 napos türelmi időt kell ugyanis alkalmazni, hogy már „úton levő”, leendő újszülöt­teket ne érintse hátrányosan a jogszabály megváltoztatása. A később születendő gyerekre, s az utánuk járó juttatásokra a módosított szabályok vonat­koznak. A várandóssági pótlék he­lyett alanyi jogon, a jövede­lemtől függetlenül egyszeri, 10 ezer forintos anyasági tá­azért több ismerettel rendel­keznek a település lakói. Már nyilvánosságra került például, hogy a 20 ezer fős amerikai kötelék jelentős része itt fog keresztülutazni; a katonák zöme csupán néhány napig vagy hétig marad a kaposvári körzetben, ám egy hadtáp- törzsnek végig Taszár lesz a telepe. A békefenntartó csapatokat és a felszereléseket összesen mintegy 400 vasúti szerelvény szállítja a dél-magyarországi átrakodó és hadtáptámasz- pontra. mogatás illeti meg a szülő anyát. A terhességi-gyermek­ágyi segély biztosítási alapon jár, 24 hétig adható. Ha előző­leg az anya 270 napon át biz­tosított volt, a kereset 70 szá­zalékát, ha csak 180 napon át volt biztosított, keresete 60 százalékát kaphatja kézhez. A gyest az veheti igénybe, aki jövedelmi viszonyai alap­ján családi pótlékot is kap. A gyeshez nem szükséges előze­tes biztosítási idő, tehát az a kismama is jogosult rá, aki előzőleg egy napot sem töltött Amerikai részről olyan ada­tok is napvilágot láttak, hogy több mint száz harckocsi, két­száz páncélozott harci jármű, több tucat harci helikopter ér­kezése várható. A misszió tartózkodó és to- vábbvonulást biztosító szál­láshelye két kaposvári lakta­nyában, illetve Taszáron lesz. A helyszíneket alkalmasnak találták e feladat ellátására a NATO szakértői. Mindkét he­lyen több épületszámyat kiürí­tettek. Magyar részről létre­hoztak egy úgynevezett had- táp-igazgatóságot, amely az amerikai egységek igényeit közvetíti a különböző hazai cégekhez és szállítókhoz. A Kaposváron állomáso­zó amerikai katonák szá­ma egyébként várhatóan ezer­kétezer között lesz. munkaviszonyban. Összege a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével lesz azonos. Fokozatosan megszűnik a gyermekgondozási díj, de aki a türelmi idő lejártáig igénybe veszi, annak továbbra is kap­nia kell. A gyermeknevelési támoga­tás, a jövedelmi helyzettől függően, a legkisebb gyermek iskolába kerüléséig vehető igénybe a tervezett új szabá­lyozás szerint. Fontos: ha a család jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult a gyesre, a szülő a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. (lantos) Nukleáris szabályok. Hama­rosan a kormány elé kerül az atomenergia hasznosításáról szóló új törvény tervezete, ame­lyet megfelelőnek talált hétfői ülésén az Országos Atomener­gia Bizottság. Paragrafusai át­fogóan szabályozzák az atom­energia békés alkalmazását, meghatározzák a nukleáris hul­ladékok elhelyezésének és vég­leges tárolásának feltételeit is. Elutasítás. A Független Kis­gazdapárt országgyűlési képvi­selőcsoportja nem támogatja a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat elfogadá­sát, mert annak több pontjával nem ért egyet. Ezt hétfőn jelen­tették be. Egyebek kOzött elfo­gadhatatlannak tartják, hogy a törvény életbe lépése után csak zárt láncú televíziós közvetítés legyen az Országgyűlés ülés­szakáról. Azzal sem értenek egyet, hogy csak a 70 év fölötti állampolgárok kapjanak díjfize­tési mentességet. Vasútbénítók. Január 1-jére a MÁV Rt. teljes vonalhálózatára sztrájkot hirdet a Mozdonyve­zetők Szakszervezete - jelentet­ték be a hétfői küldöttközgyű­lés után. A munkabeszüntetést addig tervezik, amíg megszüle­tik a mozdonyvezetők számára is elfogadható bérmegállapo­dás. A mozdonyvezetők 1989- től összesen hét alkalommal sztrájkoltak, s akcióik végén kompromisszumos megállapo­dások születtek. Nyílt levél. A döntéshozókhoz fordult a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesülete. Mikulás­napi nyílt levelében az ellen emel szót, hogy az utóbbi évek kormányai „a gyermekek rová­sára kísérlik meg kezelni a rö­vid távú problémákat”. Egyút­tal arra kéri őket, hogy dönté­seikben tartsák szem előtt a fel­növekvő korosztályok érdekeit. Többletek. Jövőre 2,2 milliárd forintot kapnak a központi költ­ségvetésből feladataik megol­dására a kisebbségi önkor­mányzatok. Ez az összeg fél- milliárddal nagyobb az ideinél. Előreláthatólag 30-40 száza­lékkal nő a differenciált okta­tást segítő támogatás mértéke is. Mindez a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal szakmai ta­nácskozásán hangzott el. Felhívás. Társadalmi összefo­gást kezdeményezett Baja Fe­renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter a fenyő­fák illegális kivágása ellen. Sok szállító ugyanis védett, illetve frissen telepített vagy felújított erdőket tarol le azért, hogy gyorsan pénzhez jusson a kará­csony közeledtével. Ezért arra kérik az önkormányzatokat, a kereskedőket, illetve a családo­kat, hogy ellenőrizzék a fenyő­fák származási helyét. Megosztott a koalíció, kivonulást javasol a KDNP Metszéspontban az szja Változnak a családi támogatások Várhatóan csütörtöki ülésén dönt a kormány a családi támo­gatások rendszerében végrehajtandó módosításokról, és ezek bevezetésének időpontjairól. Az alkotmánybírósági döntés, illetve ajánlás többféle változást hoz az eddigiekhez képest. Kinder-tojásból 4000 pici játék. Fauszt Márton és Szepesi László nyolc éve gyűjti, és most a Hotel Tavernában kiállította a csokitojásokból előkerült számtalan meglepetést, a különféle ötletes játékfigurákat. , fotó: feb/hajdu andrAs Főnök a szakszervezeti tagság Készenlétben a „törvényen kívüli” sztrájkbizottságok Az év utolsó heteiben valószínűleg az eddiginél is kiélezettebb viták zajlanak majd az érdekegyeztetés különböző fórumain. Ma még megjósolhatatlan, hogy megállapodással vagy kenyér­töréssel zárulnak-e a tárgyalások; csak annyi bizonyos, hogy számos ágazatban megalakultak a sztrájkbizottságok. Munkatársunk arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi ezeknek a bizottságoknak a célja, rendeltetése, feladata.- Törvényi rendelkezések, így a sztrájktörvény paragrafu­sai nem szabályozzák a meg­alakításukkal vagy a működé­sükkel kapcsolatos kérdéseket - mondja dr. Kiss Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főta­nácsosa. - A törvénykezés tehát lehetővé teszi, hogy a más-más körülményekkel és feladatok­kal szembesülő érdekképvisele­tek maguk határozhassák meg a sztrájkbizottságok sajátos teen­dőit. Sémák nincsenek, mert ahogy eltérőek a sérelmek és követelések, eltérő az érdekér­vényesítés eszközeinek társa­dalmi hatása is. Hiszen - bár ez is, az is sokakat érint - nyilván nem mindegy, hogy munkabe­szüntetés miatt a fizikaóra ma- rad-e el az iskolákban, vagy a pályaudvaron a vonatok menet­rend szerinti indulása. Mint a szakszervezetek ille­tékeseitől megtudtuk, mind az egyeztetések, mind az esetleges munkabeszüntetések alkalmá­val kizárólag a szakszervezeti tagság véleménye mérvadó a sztrájkbizottságok számára. Jo­gosítványuk ennek megfelelően arra szól, hogy kikérjék, össze­gezzék és továbbítsák a tagság állásfoglalását a munkaadói és a kormányzati oldalhoz. Ha pe­dig a tárgyalások során nem születik megállapodás, szer­vezze a demonstrációt és végső esetben a sztrájkot. Egyik leg­fontosabb gyakorlati feladatuk egyébként a sztrájktörvényben megjelölt „elégséges ellátás” megszervezése. Az érdekérvényesítésért ví­vott küzdelem végén azután a sztrájkbizottságok befejezik működésüket, és fölszámolják önmagukat. (Cs. Benkő)

Next

/
Thumbnails
Contents