Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30-1996-01-01 / 305. szám

rliUlÉltÉS MHiYfl HÍRLAP­SZILVESZTER 1995. december 30., szombat-1996. január 1„ hétfő £ \ Béla Emesétől az Urbanik házaspárig Emlékezzünk száz év Békés megyei atlétikai bajnokaira! Nyár végén Csepelen felavatták az ország legújabb atlétikai műanyag pályáját, és emlékezetes ünnepség keretében megem­lékeztek 100 év magyar atlétikai bajnokairól. Forma—1 visszatekintés Schumacher újra a föld uralkodója Michael Schumacher, az idei év világbajnoka fotó: traco Az idei év a világbajnok Michael Schumacheré és a Benetton- Renault-é volt, és mindenkinek, aki másképp vélekedik, meg kellene tanulnia, hogyan is kell nézni az eredménylapokat. Miután tavaly a Forma—1 történetében az első német világbajnok lett, a fiatal kerpeni német pilóta idén újra beírta nevét a történelem- könyvekbe. Hiszen a világ legfiatalabb kétszeres világbajnoka lett és ugyanakkor azzal is, hogy Nigel Mansell 1992-es rekordját, a kilenc győzelem egy szezon alatt, ha nem is megdöntötte, de elérte. A csepeli pálya a háború előtt Európa egyik legkorszerűbb léte­sítményének számított. Az ötve­nes években 2000 méteres síkfu­tásban világcsúcsot javítottak a pályán, és itt nyerték az első kö­zépiskolás bajnokságukat össze­tettben a gyulai tanítóképzősök. 1896-ban rendezték Magyaror­szágon az első atlétikai bajnoksá­got — akkor csupán két verseny­számban —100 yardos síkfutás­ban és 1 angol mérföldön. Idő­közben a program fokozatosan bővült. Az idei, jubileumi pálya­bajnokságon 17 férfi és 16 női versenyszámban avattak bajno­kot. A nevezetes évforduló idősze­rűvé teszi, hogy méltóképpen megemlékezzünk 100 esztendő magyar bajnokairól. Békés me­gye jelentősen hozzájárult a ma­gyar atlétika fejlődéséhez. A si­keres versenyzők többsége fővá­rosi egyesületben érte el legjobb eredményeit, de szép számmal akadtak olyanok is, akik a kedvezőtlen körülmények elle­nére is hűségesek maradtak szü­lőföldjükhöz. Az első jelentős Békés me­gyei atlétikai sikereket a kétegy- házi születésű Mudin testvérek érték el. Az idősebb, Mudin Ist­ván nem nyert magyar bajnok­ságot, azonban öccsével, Mudin Imrével együtt részt vett az 1908. évi londoni és az 1912. évi stockholmi olimpián. Nemzet­közi szereplésükkel hozzájárul­tak a magyar sport kapcsolatai­nak fejlődéséhez és az atlétikai dobószámok népszerűsítéséhez. Mudin István volt a magyar csa­pat első olimpiai zászlóvivője (1908, London). És most nézzük, milyen ered­ményeket értek el a Békés me­gyéhez kötődő versenyzők a ma­gyar bajnokságokon. A futószámokban egyedül a békéscsabai Huszár János állha­tott a bajnoki dobogóra. A mezei futásban nem csak magyar bajno­ki, hanem Párizsban nemzetközi sikereknek is örülhetett. Gyaloglásban a Tatabányáról átigazolt Urbanik Sándor kétszer nyert békéscsabai színekben baj­nokságot a 20 km-es gyaloglás­ban. További hat bajnoki címét a Tatabányai Bányász tartja szá­mon. Olimpiai 8. helyezett (1992),edzőjeTóth Sándor. A magasugrás az egyik legsi­keresebb bajnoki versenyszám­nak számít. A sort Csema János, az egykori csabai FMG-s diák. Marék Endre tanítványa vezeti. Csema ifjúsági rekordját két évti­zedig nem tudták megjavítani. Egyetlen bajnokságát a Szegedi MÁV színeiben szerezte. Hagya István Lökösházáról került a fővárosba, majd a Bp. Dózsa szí­neiben háromszor nyert bajnok­ságot. Medovarszki János versenyzői pályafutása teljes egészében a megyéhez kötődik. Hat magyar bajnoksága mellé, csúcsjavítás, Universiade bronz­érem és kétszeres belügyi sparta- kiád győzelem járni (olimpiai bajnokveréssel). Christián Lász­ló és Túsz Ferenc kiemelkedő edzői tudása jelentette a sikerek legfőbb biztosítékát. A békéscsabai Szepesi Adám Medovarszkitól tanult magasat ugrani, majd 1972-ben a BEAC versenyzőjeként a magyar baj­nokság mellé Münchenben olim­piai 5. helyezést is szerzett (218 cm). Az egykosi gyulai diák, Kele­men Endre (Szigeti István tanít­ványa) a TFSE, majd az Újpesti Dózsa színeiben négy magyar bajnokságot nyert. Két fedettpá­lyás Eb-n dobogós volt, és szere­pelt a montreali olimpián is. A távolugrás is sikeres ver­senyszámunk. A KISOK-baj- nokságokon kitűnően szereplő gyulai gimnazisták, köztük Kiss István (Christián László tanítvá­nya) három bajnokságát a TFSE színeiben érte el. Testnevelő ta­nári diplomája mellé építész­mérnökit is szerzett a műszaki egyetemen. A Budapest Sport­csarnok tervezéséért és a kivite­lezés irányításáért 1991-ben ki­tüntette a Magyar Olimpiai Bi­zottság. A békési születésű Földessy Ödön, a Dózsa SE, a Bp. Dózsaés az Újpesti Dózsa színeiben kilenc magyar bajnokságot nyert. Olim­piai bronzérmes (1952) és Euró- pa-bajnoki aranyérmes verseny­zőnk (1954). Hármasugrásban Kiss István (TFSE) további két magyar baj­noksága gyarapítja dicsőséglis­tánkat. Az egykori orosházi diák, Nanon Drágán (Glázik Pál tanít­ványa) a TFSE és a Vasas bajnok­ságainak számát gyarapította egy-egy győzelemmel, és 1968- ban az olimpiai csapat tagjaként Mexikóban járt. Kiss István tízpróbában ötször nyert bajnokságot a TFSE színei­ben. Az egykori Christián-tanít- vány a hadifogság megpróbálta­tásait követően csúcsot javított tízpróbában, az olimpiai kikülde­tését azonban betegsége megaka­dályozta. Rendkívül sokoldalú és eredményes versenyzői pályafu­tása korán befejeződött, a Nép­stadion és a Budapest Sportcsar­nok tervezésével azonban a ma­gyar sport alapvető feltételeihez járult hozzá. A súlylökés a legeredménye­sebb Békés megyei dobószám. Mudin Imre, a MAC versenyzője kilenc bajnoki címet nyert ebben a versenyszámban. Az olasz fronton bekövetkezett hősi halála (1918) megakadályozta további sikerek elérésében. Bedő Pál a BEAC színeiben négyszer lehe­tett magyar bajnok. Az 1924. évi olimpiai kiküldetéséhez a kora­beli csabai sportláp gyűjtést kez­deményezett. A gyulai születésű, endrődi lakos, Varjú Vilmos a követke­ző a sorban. Tizenháromszoros magyar bajnok, kétszeres Euró- pa-bajnok, olimpiai bronzérmes súlylökő, 20,45 m-es országos csúcsát máig sem tudták megja­vítani. A Közért és az Újpesti Dózsa színeiben érte el kiváló eredményeit. Az egykori orosházi diák, Fa­ragó János (Gyetvai György ta­nítványa) a DVTK színeiben négyszer nyert magyar bajnok­ságot. Nagyon fiatalon eltávo­zott közülünk... Diszkoszvetésben is négy Békés megyei bajnokot tartunk számon. Mudin Imre (MAC) kétszer, Bedő Pál (BEAC) és Faragó János egy-egy alkalom­mal diadalmaskodott ebben a verseny számban. Gyuláról ke­rült a fővárosba Kulitzy Jenő, (Christián László tanítványa) a Kölcsey Gimnázium későbbi le­gendás hírű testnevelő tanára. Ót alkalommal nyert a BBTE színeiben, Európa-bajnoki hato­dik helyezett diszkoszvető. Ge­relyhajításban Mudin Imre (MAC) kettővel gyarapította bajnoki címeinek számát. Női bajnokaink listája kicsit rövidebb, mint a férfiaké. A mai bajnoki program hosszú fejlő­dés eredménye, és a megyében máig tapasztalható mostoha kö­rülményekkel nehezebben bir­kóztak meg, mint a férfiak. A békéscsabai Such Ida (BVSC) nem nyert magyar baj­nokságot, a fővárosba átigazol­va azonban tagja lehetett az olimpiai 7. helyezett 4x100 m- es váltónak (1964). Nevelő edzője Stefanik Mihály. Zsilák Ilona (Békéscsabai Dózsa) me­zei futásban szerezte első baj­nokságát, majd 15 évvel később (!) a Békéscsabai Előréhez visz- szatérve maratoni futásban ért el magyar bajnoki és nemzetközi sikereket. Edzője Pangert László, később Tóth Sándor. Urbanikné Rosza Mária (Békés­csabai Előre Spartacus, Békés­csabai Atlétikai Club) eddig öt bajnokságot mondhat magáé­nak a 10 km-es gyaloglásban. Olimpiai csapattag, az 1995. évi világbajnokságon 7. helyezett versenyző. Edzője Tóth Sándor. Magasugrásban a gyulai Béla Emese (Békéscsabai Előre Spartacus) kétszer állhatott a dobogó legfelső fokára. Kitűnő eredményt ért el fedettpályán, és győzött a Budapest Nagydíjon. Igen jó eséllyel pályázott az 1984. évi olimpiai kiküldetésre is, azonban a Los Angeles-i olimpiáról a kényszerű távolma­radásunk Béla Émese verseny­zői pályafutásának végét jelen­tette. Medovarszki Éva Békéscsa­bán kezdett atjétizálni, Varga József volt a nevelő edzője. A Kecskeméti SC színeiben a vá­ros első felnőtt női bajnoki aranyérmét szerezte a városnak hármasugrásban, 1994-ben. Laczó Ilona (Vörös Lobogó SE) gerelyhajításban nyert baj­nokságot. A szarvasi tanítókép­zős (Kunos Andrásné tanítvá­nya) a fővárosba kerülve 1954- ben lett válogatott és magyar bajnok. Összeállításunkkal 100 év Békés megyei atlétikai bajnoka­ira emlékeztünk. Terjedelmi korlátok miatt nem sorolhattuk fel a csapat- és váltóbajnoksá­gok, valamint a fedettpályás baj­nokságok eredményeit. Békés megye kitűnő eredmé­nyei, kiváló nevelőmunkája és a nemzetközi atlétikai versenyek rendezésében elért sikerei kö­vetkeztében megérdemelné, hogy Békéscsabán vagy Gyulán egyszer korszerű, műanyag pá­lya létesüljön. R V10: A siker kulcsa Az első tesztek bebizonyították, hogy Schumacher és a Benetton ütőképes kombináció lesz. Ez elég különleges dolog, hiszen a Benetton a Ford Zetec-R motor­ról átnyergelt a Renault motorjá­ra. Aligha volt eddig olyan élvo­nalbeli istálló, amelyik motorcse­re után a következő évben is sike­res lett volna. Az 1987-es évben világbajnok Williams kocsiknak meg kellett ezt tenni 1988-ban, amikor lecserélték Honda motor­jukat Juddra. Az eredmény: 0 győzelem, 0 pole position (első rajtkockáról való indulás) és csak egyszer érték el a leggyorsabb kör rekordját. A McLarennek is le kellett cserélnie motorjait 1992 végén megint, mikor a Hondának elege lett. A Ford motorjukkal sikerült 5 győzelmet elérni, de ez inkább Ayrton Senna vezetői ügyességének volt köszönhető, nem másnak. A Renault természetesen bol­dog lesz, ha látja, hogy motorja újra megnyeri a világbajnoksá­got. Ugyanakkor azt kell monda­ni, hogy az egyedüli igazi verseny csak a nyerő motorok közül ke­rülhet ki. Mivel a világ kettő leg­jobb istállója rendelkezik a Re­nault V10-es motorral, nagyon nehéz lenne nem egy Renault- pilótát megkoronázni az év végé­re. Valójában mind a négy Re- nault-pilóta a négy első helyen fe­jezte be a szezont. És mégis a Renaultnak nehéz dolga lesz, ha megpróbálja megszerezni egymást követő negyedik világbajnoki cí­mét. 1992-ben Mansell elhagyta a Forma—1-et és az IndyCar-ban kezdett versenyezni; 1993-ban Alain Prost úgy döntött, hogy ab­bahagyja a versenyzést, 1994- ben megnyerte a konstruktőrök bajnoki címét a Williamszel, de nem a pilóták bajnoki címét, és végül 1995-ben Schumacher a Ferrarihoz szerződött le. Herbert, Alesi, Coulthard: végül egy GP-győzelem 1995 is az „elsők” számáról lesz ismert. Ebben az évben Jean Alesi, Johnny Herbert és David Coulthard néha több, mint nor­mális adag szerencsével pályafu­tásuk első győzelmét érték el. Herbert, aki néhány évvel ezelőtti F3000-beli szerencsétlen balese­te után visszatért, kivette a részét a sikerből hazai pályán, amit olaszországi győzelme követett. Jean Alesinak sikerült megtör­nie balszerencséjét Kanadában, mikor mind a Benettonok, mind a Williamsek kiestek vagy lema­radtak műszaki okok miatt. Úgy tűnt, Alesi szárnyakat kapott, de a második győzelmét a zuhogó esőben tartott európai GP-n, a Nürburgringen elvette tőle Schu­macher, aki úgy döntött, hogy második hazai Grand Prix-jét éle­te versenyévé teszi, és semmi­képp sem állhat Alesi az útjába. David Coulthard első győzelmét Portugáliában érte el, ezzel is bi­zonyítva, hogy a szezon elején kijutott neki a balszerencséből. Eddigre azonban Frank Williams elvesztette türelmét és úgy gon­dolta, hogy nem egy új Schuma­cher található a skót pilótában. Coulthard a McLarenhez szerző­dött és azonnal két új pole positi- ont ért el, és mindennek tetejébe kétszer is dobogón végzett. Damon Hill: Összeomlott a nyomás alatt A második helyen végezni való­színűleg a legrosszabb zárása a világbajnokságnak, és Damon Hill tudta tavalyról, hogy ez mi­lyen érzés... 1994-ben nagymér­tékben „segítették” a döntésho­zók, akik kizárták Schumachert két Grand Prix-ről és felfüggesz­tették további kettőről; de Gra­ham (Hill) fia elmulasztotta ki­használni az alkalmat Ausztrá­liában. 1995-ben eldöntötték, hogy a csata korrekt lesz, és Hill újra vesztett a nyomás alatt. A német Grand Prix-n mindjárt az első körben kipördült és ugyanez történt később a Nürburgringen, akkor, amikor a „nyerj vagy törd a kocsit” volt a mottó. Kitolta Schumachert (és saját magát) a pályáról Monzában és leparkolt kocsijával a védőkorlátokban Su- zukában. Már valószínűleg Spában vilá­gos volt a világ számára, hogy ki lesz a következő világbajnok. A távoli 16. helyről indulva a rajt­rácsról, Michael Schumacher előretört, hogy hősi csatát vívjon Hill-lel, a német pilóta száraz, míg a brit esőgumikkal próbálko­zott. Ez nem csak egyszerűen egy harc volt két pilóta között, hanem harc két istálló között, amelyeknek el kell dönteni, hogy mikor hívják be pilótájukat a depóba és nűlyen gumikat rakjanak fel a kocsijaikra. S általában a Benetton személyzete volt a ravaszabb és lesz is még nagyon sok versenyen. Ferrari, McLaren, Mansell: csalódottak Általában több a csalódott ember egy bajnokságban, mint a boldog. A legnagyobb csalódás minden kétséget kizáróan Nigel Mansell visszatérése volt. Miután meg­nyerte a tavalyi bajnokság utolsó futamát, 1992 világbajnoka, a McLaren—Mercedeshez szer­ződött, miután Williams vissza­utasította. Williams inkább Coulthardot választotta Mansell helyett, ez valószínűleg egy ke­ményebb csatát jelentett volna Michael Schumachemek. De a tolókocsis ember, akinek a ver­senyzőkkel szembeni bánásmód­dal kapcsolatos ötleteit senki sem képes megérteni, nem választotta őt, így „Nagy Bajusz” végül egy McLaren kocsiban találta magát. Vagy legalábbis próbálta, mivel a kocsi—amit Hakkinenre tervez­tek, Mansell szerződtetése előtt — túl kicsinek bizonyult a nagy ember számára. Csak a szezon harmadik futamán tudott Mansell rajthoz állni, és mindjárt ß következő futamon úgy döntött, hogy az egészet abbahagyja. Á McLaren istálló a szezon alatt egyszer fent volt, egyszer lent. A Neil Oatley és Henri Du­rand által tervezett kocsi nagyon látványos volt, mikor bemutat­ták, de az eredmény nem hozta a várt sikereket. A „középső számy”-at hamarosan elhagyták, és Mika Hakkinennek és Mark Blundellnek nagyon nehezére esett a legjobbat kihozni a fenn­maradó dolgokból. A repülő finn kétszer is másodikként végzett, de a versenyzői jövőjét eléggé veszélyeztette az utolsó verseny előfutamán elszenvedett csúnya balesete. A McLaren az elmúlt négy évben négyszer cserélte le motorját (Hondával versenyzett 1992-ben, Forddal 1993-ban, Peugeot-val 1994-ben és Merce­desszel 1995-ben), és mégis, a Mercedes know how-jával és pénzügyi segítséggel még sok minden történhet a McLaren háza táján. Az eredményeknek min­denkiben csalódást kellett kelte­niük, különösen ha valaki tudja, hogy a Peugeot-nak könnyen aj­tót mutattak a sikerek elmaradása miatt. A McLaren—Peugeot pá­ros 1994-ben 42 pontot gyűjtött össze 16 futam során; a McLaren—Mercedes kettős 30- at 17 futam során. Nem kell géni­usznak lenni ahhoz, hogy levon­juk a következtetést. A negyedik tagja a „Nagy Né­gyek” csapatának a Ferrari, ugyancsak csalódott és 1996-nak kell lenni annak az évnek, mikor újra világbajnokok lehetnek. Mind a Fiat elnöke, Agnelli és a Ferrari elnöke, Luca de Monteze- molo is ugyanazon a véleményen van: Schumacherrel a kormány­nál nem lesz kifogás arra, ha 1996 végére nem lesz világbajnok a Ferrari. Ebben az évben Bergert és Alesit is gyakran cserbenhagy­ta kocsija, és Jean Todt fárasztó ütközetet vív azért, hogy betartsa ígéreteit. 1993-ban, mikor átvette az irányítást Maranellóban, egy győzelmet jósolt 1994-re, több győzelmet 1995-re és a bajnoki címet 1996-ra. Az 1994-es győzelem megvolt (nagyrészt a szerencsének köszönhetően Hockenheimben), de 1995-ben csak egy szerencsés győzelmet ír­hattak az ágaskodó Ló eredmény- listájához. Tehát 1996-ban... A lemaradók Általában a lemaradók mást fog­nak mondani a Forma—1-ről. A simtekes Nick Wirth azt fogja mondani, hogy nagyon kemény az üzleti környezet, miután a csa­pata csődbe ment a monacói Grand Prix után. A Forti Corse emberei azt fogják állítani, hogy az a néhány másodperc, ami elvá­lasztotta Pedro Dinizt a hatodik helytől Ausztráliában, a vagyo­núkba fog kerülni, mert így eles­tek a FOCA utazási támogatásá­tól. Jós Verstappen elmondja, hogy nem is olyan jó a Benetton tesztpilótájának lenni, míg Jean- Dennis Deletraz és Giovanni Lavaggi megpróbálnak meg­győzni, hogy joguk van a For­ma—1-ben versenyezni (főleg ha dollárokkal teli bukszával érkez­nek). ,Jules” Boullion minden kétséget kizáróan csalódott, mi­után a szezon elején a soviniszta francia sajtó „az új Alain Prost”- nak nevezte, majd Peter Sauber megköszönte szolgálatait a sze­zon befejezése előtt. Még mindig léteznek túrakocsik, Jules. Végül Katayama megerősítheti Laudát, aki a 70-es évek végén azt mon­dogatta: „Csak a repülő jobb”. Az 1996-os szezon pedig már elkezdődött, amikor Michael Schumacher és Eddi Irvine el­kezdte tesztelni a Ferrarit. Egy teljesen új labdajáték kezdődik 1996-ban, különösen most, mi­kor Schumachert rajtakapták sör­iváson! Békés megye magyar bajnokai Huszár János (Békéscsabai MÁV). 1962: mezei futás 30:08,4. Urbanik Sándor (Békéscsabai Atlétikai Club). 1994: 20 km-es gyaloglás 1:22:55; 1995: 20 km-es gyaloglás 1:25:00. Medovarszki János (Gyulai MEDOSZ, Békéscsabai MÁV, Bé­késcsabai Dózsa). 1958: magasugrás 200; 1962: magasugrás 203; 1963: magasugrás 200; 1964: magasugrás 199; 1965: magasugrás 204; 1966: magasugrás 200. Danovszkyné Zsilák Ilona (Békéscsabai Dózsa, Békéscsabai Előre Spartacus). 1968: mezei futás 5:41,8; 1983: maratoni futás 2:49:13. Urbanikné Rosza Mária (Békéscsabai Előre Spartacus, Békés­csabai Atlétikai Club). 1989: 10 km-es gyaloglás 46:20; 1990:10 km-es gyaloglás 45:08; 1993: 10 km-es gyaloglás 45:26; 1994: 10 km-es gyaloglás 44:55.1995:10km-es gyaloglás 44:24. Béla Emese (Békéscsabai Előre Spartacus). 1981: magasugrás 187; 1983: magasugrás 188.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents