Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30-1996-01-01 / 305. szám

1995. DECEMBER 30., SZOMBAT-1996. JANUÁR 1. HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 305. SZÁM Szanazug a magasból —1995. december 29. ’ FOTÓ: kovács Erzsébet Az évszázad legveszélyesebb árvize „Mikor megépült a mályvádi tározó, nem gondoltam volna, hogy meg fogom élni a beüzemelését” — mondta még szerdán dr. Goda Péter a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) igazgatója. Tegnapra a helyzet megváltozott: a reggeli értekezleten már a mérgesi szükségtározó igénybevételéről, a hidak és lakott települé­sek védelméről, homokzsákok elhelyezéséről kellett dönteni. Hírek Clinton levele. Az Egyesült Államok elnöke le­velet intézett Göncz Árpád államfőhöz. Ebben kifejezi elismerését Magyarország közreműködéséért a délszláv béke megteremtésére irányu­ló erőfeszítésekben. Bili Clinton méltatja a magyar parlament és a kormány dön­tését a daytoni megállapodás végrehajtását biztosító NATO-erők logisztikai tá­mogatásáról, valamint a ma­gyar kötelék részvételéről. Példaértékűnek tartja Ma­gyarországnak az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet soros elnöke­ként az elmúlt évben végzett tevékenységét. Január elsején. Este nyolckor egy percre oltsuk le a villanyt, és gyújtsunk gyer­tyát a szolidaritás kifejezése­ként a magyar nyelv, a ma­gyar iskolák védelmében. A Magyarok Világszövetség­ének kezdeményezését a ro­mániai magyarok érdekvé­delmi szervezete, az RMDSZ is támogatja. Nyersanyagköltségek. Az élelmezési nyersanyagok árainak folyamatos emelke­dése szükségessé tette a nyersanyagnormák felül­vizsgálatát azoknál az intéz­ményeknél, ahol az idén még nem került sor a norma eme­lésére — hangzott el Oroshá­za város önkormányzatának testületi ülésén. Ez a bölcsődék, szociális intéz­mény és a kórház nyers­anyagköltségét érinti. így a következő év januárjától a bölcsődékben napi 83 forint­ra, a szociális intézménynél 170 forintra, míg a kórház­ban lévő fekvőbeteg-osztá­lyokon 190 forintra emelked­tek a költségek. A tíz órakor kezdődő védelmi bizottsági értekezlet elején dr. Goda Péter a következőkről tá­jékoztatta a jelenlévőket: — Az éjszaka folyamán a Fe­hér-Körös áradása — minded­dig megmagyarázhatatlan okból — 25-30 százalékkal nagyobb volt a vártnál, ezért éjjel fél négykor kiadták a parancsot a mályvádi tározó berobbantásá- ra. Ezt kedvezőbb vízállásnál akartuk megtenni, talán ez okoz­ta, hogy a 4 óra 8 perckor végre­hajtott robbantás nem hozta a várt eredményt. Bár a teljes föld­tömeg megmozdult, a víz nem tudta elsodorni a földet, ezért nem olyan nagy víztömeg folyik át, mint amit vártunk. Ezért ak­tuálissá vált a mérgesi tározó „beüzemelése”. A Fehér-Körös jobb partja van pillanatnyilag a legnagyobb veszélyben, itt a honvédség megkezdte a gátak magasítását homokzsákok se­gítségével. Érkezik a további se­gítség: Budapestről az Ár- és Belvízvédelmi Készenléti Szervezettől indult el egység Békés megye felé, a szegedi víz­ügyi igazgatóságtól pedig 150 gyalogmunkás érkezik a következő órákban Gyulára. A legfontosabb feladat a Fehér­Körös jobb partjának, és a négy körgáttal védett terület (Gyulavá­ri, Dénesmajor, Városerdő, és a Remetei Nevelőotthon) védelme. A mérgesi tározó 80 millió köb­méter víz kivezetésére alkalmas, ám ez korántsem olyan kiépített tározó, mint a mályvádi. Ennek megnyitása munkagépekkel tör­ténik a délutáni órákban. Gyurkovics Sándor államtitkár, kormánybiztos egyébként elin­dult a helyszínre, várhatóan dél­tájban Gyulára érkezik. Felme­rült a mályvádi tározó ismételt robbantásának gondolata is. (Folytatás a 3. oldalon) Gázosok elismerése Több éves hagyomány már, hogy a Dégáz Rt. Orosházi Üzemigazgatóságának vezetői az év utolsó munka­napján felkeresik az Oroshá­zi Rendőrkapitányságot, ahol az aznap szolgálatot teljesítő rendőröket megju­talmazzák. így volt ez pénte­ken délelőtt is, amikor dr. Szabó István üzemigazgató méltatta az állomány munká­ját, az idén kapott rendőri se­gítséget. Mint megtudtuk, több te­rületen is szükségük van a gázosoknak a rend őreire. — A gázszolgáltatás ve­szélyes üzem, jó kapcsolatra törekszünk azokkal, akik baj esetén segítségünkre lehet­nek. Szerencsére komoly üzemzavarunk (például: köz­területi gázömlés) az idén nem volt. Sajnálatos viszont, hogy fegyelmezetlen fo­gyasztóink a környezetre ko­moly veszélyt jelentő formá­ban vételezik a gázt. Ezek mi­att gyakran dolgozunk együtt rendőrökkel — mondta az igazgató. Csorvási adóterhek A két ünnep között tartották az idei év utolsó testületi ülését a csorvási képviselők. Napirend­jükön szerepelt a helyi adózás­sal kapcsolatos jogszabályalko­tás is. Ennek életeimében a vál­lalkozók kommunális adója évi 2 ezer forint; 500 ezer forint nettó árbevételig viszont a vál­lalkozók is az előző adónemet fizetik alkalmazottanként, tehát 2 ezer forintot évente. A félmil­lió forint felett pedig életbe lép az iparűzési adó, aminek mérté­ke a nettó árbevétel 6 ezreléke. Csorváson gépjárműadó címén minden megkezdett 100 kilo­gramm után 400 forintot kell fizetniük az autótulajdonosok­nak. Munkavédelem Az egészségügyben, a foglal­koztatásegészségügyben és a munkavédelemben számos változás történt az elmúlt idő­szakban. A változások kap­csán Telmerülő kérdésekről, feladatokról lesz szó a VII. or­szágos munkavédelmi ván­dorgyűlésen, amelyet 1996. január 23—24-én Gyulán, az Erkel hotelben rendez meg a Gépipari Tudományos Egye­sület Békés Megyei Szerveze­te Munkavédelmi Osztálya, a munkavédelmi központi szak­osztály, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Békés Megyei Intézete. A vándorgyűlés nyitó előadását dr. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium ál­lamtitkára tartja „Az egész­ségügy időszerű kérdései és a foglalkoztatásegészségügy” címmel. Soha többé 1995 Nem tudom, megrázó-e, hogy soha többé nem lesz 1995. Az emberiség történe­te akár a végtelenségig is el­tarthat, s a naptár legfőn- nebb fintorból írja ki újra ezt az évet. Nem is nagyon bá­nom, hogy politikai kalen­dáriumomban végleg elper- gett. Clinton elnökválasztá­si előkampányán kívül, azaz némely boszniai és közel- keleti tünettől eltekintve, alig történt jó az emberiség­gel. S a magyarsággal? Talán annyi jó, hogy rob­banás nélkül, de el nem fojtott zokszóval viseli el a szlovák nyelvtörvényt, a román okta­tási törvényt, s annyi mindent. Itt és ott. Nem biztos, hogy mindenki merő tisztességből, őszintén dicséri a magyar nép józanságát. S vajon igazán bölcs józanságról van-e szó? Olykor talán csak boldog gyá­vaság ez, béketűrő fásultság. Annak a fölismerése, hogy a történelem, a sors mindig túlerőben van velünk szem­ben. Persze jó, hogy nem me­gyünk fejjel a falnak, hisz elég sokszor menekültünk véres fővel. Jómagam nem azért csilla­podtam, mert megokosodtam, hanem azért, mert túl sokáig tartó kamaszkor után hirtelen megvénültem, szomorúan legyintős lettem, cselekedet- ben-észjárásban is lassú. Ezért hiszik némelyek, hogy végre higgadt lettem, bölcs... Nincs bennem lendület az új­évi jókívánsághoz sem. Tu­dom, a jövőt elviselni mindig fáradságosabb, mint elfelejte­ni a múltat. Nincsenek ok nélkül de­rűlátó és ok nélkül borúlátó nemzetek. Azt vallom: a dá­noknak több szerencséjük volt az albánoknál. És Kali­forniában többet süt a nap, mint Grönlandon. S van, ahol csak a halál jár szeren­csével. Örvendenék, ha legalább tizedannyian mindig marad­nánk Európában, mint mond­juk a németajkúak. Óh, per­sze, nem mennyiségi kérdés egy nemzet értelme, közérze­te, helye a nap alatt. De szeret­ném, ha nem csupán itt-ott, néhány kiemelkedő tehetség révén váltanánk meg helyün­ket a jövőben, hanem a ma­gyar „átlagember” gyümöl­csöző szorgalmával, lelemé­nyével, tudásával és örömko­vács készségével is. Jó lenne derűt látni. Bodor Pál A szilveszteri jó hangulat elengedhetetlen kellékei FOTÓ: IJtHOOZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents