Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-29 / 304. szám
►BÉKÉS MEGYEI HlRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1995. december 29., pentek o Megkérdeztük olvasóinkat Hol töltik a szilvesztert? Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. „Vallomás a költészetről” Amikor a 60. életév felé közeledik az ember, szükségét érzi, hogy számot vessen önmagával. Megírja részletesebb önéletrajzát, s elkészíti megjelent publikációinak jegyzékét is, mintegy önmaga számára. így voltam én is, és ez késztetett Summa summárum című művem közreadására. Magam is meglepődtem, milyen gazdag publikációs múlt vart a hátam mögött, mennyiszer késztetett pedagógus múltam, irodalomtörténeti érdeklődésem, helytörténeti-honismereti „mániám” a sajtó nyilvánossága előtt való kitárulkozásra. Mindig szívesen írtam megyei lapunk hasábjaira is. Most, hogy az újság 50 éves jubileumához érkezett, magam számára is fel kell vetnem a kérdést: Mely írásaimra emlékezem a legszívesebben? Azt hiszem, a József Attila-téma kifejtése az első helyen áll. Amikor szerény kis irodalomtörténeti füze- tecském megírására éreztem elegendő hajlamot, részmunkálkodásom eredményeiről szívesen számot adtam a megyei újságnak. így kerülhetett sor a költő és Gyula, Mezőhegyes, Battonya kapcsolatainak bemutatására. Rendszeresen beszámoltam arról, amit budapesti találkozásaim alkalmából a költő legszemélyesebb ismerőseivel, elsősorban József Etelkával és Koncsek Lászlónéval lehetett részem, hogy a Békés megyében alkotó költőket egy csokorba gyűjthettem, egy-egy találó versük közreadásával. A cikkecske „keretét” József Attila önvallomás adta, melyet az Erdélyi Helikon felkérésére írt több társával együtt. Mondandóját ma is rendkívül aktuálisnak érzem, ezért idézek is (ismételten) belőle: „Nyűgös és alázatos kisbérese vagyok az eljövendő tisztultabb társadalmi berendezkedésnek, mert az igazság felismeréséhez idő és elmélyedés kell, és ma az emberélet kevés a napi gondok felsorolására is.” 1929-ben 23 éves korában állította ezt. És meggyőződésem, hogy bővebben kifejtett állítása ma, 1995- ben is igaz. Tanulhatunk tőle! Dr. Takács László Ruhagyűjtés Orosházán Kovács Norbert, 21 éves, szarvasi vállalkozó: — Házibuliba megyek a barátaimmal. Húszan-harmincan leszünk, összeszokott, jó társaság. Lesz kaja, pia, jó zene, meg pezsgőbontás éjfélkor. Kertes házban bulizunk, így a szomszédokat sem zavarjuk. Hogy mennyire lesz jó a hangulat, az csak utólag derül ki. Annyit azonban mondhatok, az én tavalyi szilveszteremnél csak jobb lehet. Akkor ugyanis angyalbőrben köszöntöttem az új évet. Varjú László, 16 éves, gyo- ntaendrődi tanuló: — A barátaimhoz megyek házibuliba. Tizenketten leszünk, fiúk, lányok vegyesen. A társaság nagyrészt a volt osztálytársakból verbuválódott. Megbeszéltük, mindenki hoz üdítőt, a zenéről pedig a házigazdánk ismerőse gondoskodik. Tévézünk, táncolunk, éjfél után pedig sétálunk egyet a városban, esetleg benézünk valamelyik szórakozóhelyre. Ez lesz a negyedik szilveszterem, amit nem családi körben töltök. Lustyik Gábor, 17 éves, szarvasi gimnazista: — Együtt bulizok a barátaimmal. Éjfél előtt pedig felkerekedünk, s mint sok helybéli, mi is kijövünk ide a Szarvas-szoborhoz, hogy együtt köszöntsük az új esztendőt. Korábban a Zebra-klubban hatalmas szilveszteri bulikat rendeztek, mi is ott voltunk mindig. Sok szarvasi fiatallal együtt máig sajnáljuk, hogy bezárták a Zebrát. Diszkó lenne, de azt nem szeretjük, így marad a házibuli. initmgggifinf r áSffl . ■ Czene Gyula, 38 éves, csa- nádapácai vállalkozó: — Családi körben, otthon szilveszterezünk. Három gyermekünk közül a legnagyobb már a barátaival tölti az estét. A rokonok mind távol laknak, rájuk nem bízhatjuk a háromesztendős és az egyéves csemeténket. Szilvesztereste is nyolc óra lesz, mire ágyba kerülnek a kicsik. Azután ha tetszik a műsor, tévézünk. Korábban amikor még nem voltak gyermekeink, mi is társaságban köszöntöttük az új évet. A geszti kisebbségért Geszten a cigány kisebbségi ön- kormányzat alakuló ülésén Balogh Sándomét választották meg a három tagú testület elnökévé. Az elnök és két képviselőtársa, Seres Mihályné és Balogh Barna úgy vélték, minél több helyi cigánylakosnak kellene közhasznú munkát végeznie. Ebben kérték a települési önkormányzat segítségét is. A kisebbségi önkormányzat mindemellett szorgalmazza a cigánylakosok továbbképzését. Erre mostanában Vésztőn van lehetőség, ahol varrásra, csőszerelésre és a lakatosmunkára tanítják a résztvevőket. A tanfolyamot Szerb József, Geszt polgármestere iskolapadokkal segíti. A kisebbségi önkormányzat álláspontja szerint hasznos lenne, ha a polgárőrség kőrútjain az etnikum is képviseltetné magát. Erre valószínűleg január elejétől lehetőség nyílik. Orosházán a Vöröskereszt a helyi rádióval közösen ruhagyűjtési akciót szervezett a közelmúltban. Ennek eredményéről Molnárné Németh Krisztina számolt be lapunknak: — A rádióban elhangzott felhívásra nagyon sok jó szándékú ember kereste meg szervezetünket és adott ruhaneműket, játékokat. Több zsák cipőt is hoztak az orosháziak. (Volt közöttük olyan, aki napjában többször is megfordult az Ady Endre utcai székházunkban és mindig hozott magával valamit.) Igyekeztünk mi is meghálálni a felajánlásokat, a 65 adakozó között könyveket, hanglemezeket sorsoltunk ki. Nagyon jól jött nekünk ez az akció, hiszen készleteink —- karácsony előtt—fogytán voltak. Mint megtudtuk, a több mázsa ruha a legjobb helyekre került: jutott belőle a hajléktalanoknak, a szociális otthonban élőknek, a nagycsaládosoknak, a cigány kisebbségi önkormányzatnak, a gondozási központnak. cs. i. A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1996. januárban befejeződő képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók Képesítés lakóhelye Javasolt munkakörök és feladatkörök JANUÁR Számítógépes adatkezelő 15 fő Békéscsaba, Békés, BRMKK- Kondoros, Újkígyós, bizonyítvány Mezőkovácsháza, Orosháza, Gyomaendrőd, Gerendás Számítógépes adatkezelő Szövegszerkesztő 16 fő Békéscsaba, Békés, BRMKK- Orosháza, bizonyítvány Medgyesegyháza, Kondoros, Méhkerék, Körösladány, Kétegyháza, Kaszaper Számítógépes ■ szövegszerkesztő További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ információs és marketingosztályán kérhető: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. Sri Lanka azt jelenti: fenséges sziget 2. Teaültetvények, ameddig a szem ellát Az elefánt, mint közlekedési eszköz A Siotour vendégei vagyunk itt, Srí Lankán. Újságírókat, idegenforgalmi szakembereket hoztak el, hogy megmutassák azt, amit a világ már tud. Itt az Indiai-óceán ölelésében novembertől áprilisig tart a nyár: ilyenkor a legcsendesebb a tenger vize, és a legszebb a napsütés. Májustól novemberig viharosabb a tenger, de fürdésre az év minden napján alkalmas, és a napfényből sincs hiány. Bizonyíték erre az, hogy a szállodák kihasználtsága a nem főszezonnak számító időszakban is körülbelül 75 százalékos. Az idegenforgalom a második gazdasági ággá lépett elő Srí Lankán a mezőgazdaság után. Az északi és a keleti partokat kivéve szinte szállodalánc öleli a szigetet, s az egyik legnagyobb szállodacég a Jetwing Travels, amely az Air Lanka légitársasággal és a Siotourral közösen a magyar utasok vendégfogadója is. A sziget 120 szállodát kínál, s benne 25 ezer ágy van. Az idegenforgalom itt 1970 óta számottevő. Előtte jobbára az angolok jártak a szigetre nyaralni. Tudatos és intenzív fejlesztés eredményeként ma világszerte kedvelt az itteni nyaralás. A vendégek 30 százaléka német, 20 százaléka angol, és 10 százaléka érkezik a skandináv országokból. A többiek Hongkongból, Szingapúrból és a Távol-Kelet többi államából. Srí Lanka azonban nemcsak a tengert kínálja, hanem a hegyeket is. A szelek itt délről hozzák az esőt, hogy aztán az ország közepén, a hegygerincen lecsapják azt. Bő vizű folyók rohannak innen a tenger felé, dús rizsföldek terülnek el a völgyben, a hegyoldalakon pedig az ország kincse, a tea. A teaültetvény olyan, mint egy angolkert. Az embernek miközben órák hosszat autózik, kapaszkodva a hegyoldalon, olyan érzése támad, hogy a kertészek állandóan nyírják a bokrokat' Pedig csak a teaszüretelők teszik a dolgukat. Hetente kétszer járják végig az ültetvényt, s a friss hajtásokat csípik le; a felső három, legfeljebb négy levelet. Izzasztóan nehéz munka ez. Figyelem a teaszedőket. A hátukon hatalmas zsák, ebbe gyűjtik a leveleket. A lábuk feszül, ahogy a domboldalra kapaszkodnak. És hát irgalmatlanul tűz a trópusi nap. Napcserzett, barna arcú emberek vakítóan fehér fogakkal. A „teagyárban” — merthogy az ültetvények között ott van a szinte mindenütt egyformára épített feldolgozó is—aztán szigorú a technológiai rend. A tea híressé tette az országot, és a minőség garanciáját a név is jelzi. A beérkezett friss leveleket tizenkét órán át fonnyasztják, aztán egy hatalmas darálógépen apróra zúzzák. Ezt követi a szárítás és az osztályozás, s a gépsor végén ládákba kerül a tea. Mutatják: melyik az első osztályú s melyik a semmire sem használható hulladék. Az első osztályú tea szinte fekete, a hulladék, amelyet kidobnak, barna. Közötte az árnyalatok minőségi osztályokat is jelentenek. Az üzemlátogatás végén mi más következhet: teakóstoló. Azt, hogy melyik minőségi osztályból főzték, soha nem tudom meg. Az ízét azonban azóta is érzem. Aranysárga volt és illatos. A felhők fölött járunk. Úgy kétezer méter magasságban a tenger szintjétől számítva. Itt már nem párás a levegő, és szikrázóan tisztán süt a nap. A hegyek kékek, mint a mesében. Ameddig a szem ellát, teaültetvények üde zöldje Ízelítő abból, hogy fenséges. Szigiryáról nekem három emlékem maradt: egy kényelmes szálloda, amely finom vacsorával várt és amely úgy simult az erdőbe, hogy földszintes házait akkor vettem csak észre, amikor már közöttük jártam. Egy meredek sziklafal, amelyet napfelkeltekor másztam meg, s föl a tetőre, ahonnan az egész trópusi erdő belátható volt, a kakaduk kiáltozásával együtt érkezett fel az első napsugár és a hajnali pára. Itt, ebben az erdei kavalkádban éreztem igazán, hogy mit jelent a szó: fenséges. A harmadik a fűszerkert, ahol életemben először láttam kakaót — engedéllyel termesztett — indiai kendert és borsot. Ebben a fűszerkertben egyébként hirtelen összeállítottak egy kókuszolajból és különböző természetes alapanyagokból álló kenőcsöt, s megmasszírozták vele a fájó hátamat. Szigirya Srí Lanka közepén fekszik, innen távoli már a tenger, és közeli a múlt. Ez az ország két és fél ezer éves városokkal dicsekedhet, és gyönyörű templomokkal, közülük alighanem a legkülönösebb Dambulla sziklatemploma, amelyeknek öt barlangszentélyében 143 Buddha-szobor van. Vagy Polonnaruwa, a hajdan volt főváros málló falú, de most is lenyűgözően szép palotanegyedével, kőtemplomával. Itt láttam egy gránittömböt, amelyből három Buddha-szobrot faragtak ki. Srí Lanka nemcsak a népek, a vallások találkozóhelye is. Az öt világvallásból négy tanítása formálta az itteni embereket. A szinga- lézek 70 százaléka buddhista. A tamilok a hinduizmus tanítása szerint élnek. A spanyolok közvetítésével gyökeret eresztett itt a mohamedán hit. A kereszténység pedig elsősorban Negombo környékén élő valóság: ennek a Colombótól 35 kilométerre fekvő kisvárosnak 15 katolikus temploma van. Kercza Imre (Folytatjuk)
