Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-29 / 304. szám

Megkérdeztük olvasóinkat Hol töltik a szilvesztert, kérdeztük olvasóinkat, köztük Kovács Nor­bert szarvasi vállalkozót (5. oldal) Buszmenetrend-változás Mérsékelten szerepeltek... Olvasóink kérésére közöljük a megyeszékhelyen Az NB III-as labdarúgó-bajnoksá­1996. január 4-től érvényes helyi autóbusz-menet­gon a Szarvas és a Mezőberény is ¥ y* W rendet (7. oldal) szerepel a számok tükrében (8. oldal) ­1995. DECEMBER 29., PÉNTEK ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 304. SZÁM Ezen a gátszakaszon nyílhat meg az út a Körös vize előtt — előkészületek a mályvádi tározó megnyitására FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gátrobbantás Mályvádnál? Vízügyesek, katonák, rendőrök, polgárvédelmisek a védekezésben Tamáshida határában, a Fekete-Körös romániai szakaszán szerdán este megnyitották az új, 22 millió köbméter víz befoga­dására képes szükségtározót. Ennek következtében az eddigi intenzív áradás feltehetó'en megszűnik a Körösök magyarorszá­gi szakaszán, ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt a veszély. Minderről, és a tegnapi, valamint a mára tervezett további intézkedésekről az ár- és belvízvédelmi területi és helyi védelmi bizottság tegnap délelőtt Gyulán, a KÖVIZIG székhá­zában megtartott együttes ülése után sajtótájékoztatót tartottak az illetékesek. A délutáni órákban pedig lapunk munkatársai a helyszínen jártak, többek között a mályvádi tározó megnyitásá­ra kijelölt gátszakaszon, ahol felkészültek a szakemberek az esetleges robbantáshoz. A figyelőszolgálat folyamatosan működik Influenzát nem tapasztaltak — Az influenzafigyelő szol­gálat adatait figyelembe véve megyénkben még nem jelent meg tömeges méretekben sem az influenza, sem az inf­luenzaszerű megbetegedések sokasága—tájékoztatott teg­nap a megyei tisztiorvosi szolgálatnál dr. Ibos István járványügyi laborvezető főorvos. — Igyekezzenek minél több vitamint, egészsé­ges folyadékot fogyasztani, a szabad levegőn tartózkodni, a náthás betegek látogatásától tartózkodni — tanácsolta ol­vasóinknak. Az önkéntes influenza elle­ni védőoltást még mindig kér­hetik az emberek háziorvosuk­tól, van elegendő oltóanyag is, de ingyen csak kevesen juthat­nak hozzá. Az ingyenesség fel­tételeit, szociális, életkori, kró­nikus betegség, meghatározott munkahelyeken dolgozók ese­tén járó kritériumait jól isme­rik a háziorvosok. Az oltó­anyag külön A és B típusú ví­rusok elleni védelmet biztosít fél évig. Az oltások között leg­alább két hétnek kell eltelnie. Természetesen lázas betegek­nek nem adható be. A sztómaviselők gyulai klubja várja az új tagokat is Emberek a kártya mögött Hírek Honismeret. A XXIII. Honismereti Akadémián, Szombathelyen több Békés megyei muzeológust és hely- történészt kitüntettek, illetve a honismereti mozgalom or­szágos testületéibe választot­tak —adta hírül a Honismeret legutóbbi száma. A Honisme­reti Szövetség Notitia Hun­gáriáé Emlékplakettjével tün­tették ki dr. Dankó Imre mu­zeológust, a gyulai Erkel Fe­renc Múzeum egykori igaz­gatóját és a mezőkovácsházi születésű Oltvai Ferencet, a Csongrád Megyei Levéltár nyugdíjas igazgatóját. Honis­mereti Emléklapot kaptak: Kiss Horváth Sándor, Ples- konics András és Takács László helytörténészek. A Honismereti Szövetség tiszt­újító közgyűlésén elnökhe­lyettessé és a szövetségi ala­pítvány kuratóriumának tag­jává választották dr. Havassy Pétert, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatóját. Vidovszky-gyűjtemény. A gyomaendrődi Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjte­mény az idén új képekkel gaz­dagodott. De felújítva várja a látogatókat Vidovszky legna­gyobb méretű alkotása, a Do- berdói csatakép is, amelyet Fabó Éva restaurátor gondo­zott. A kép rendbehozatalá-- hoz a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium kilencven­ezer forinttal jámlt hozzá. Agrárstratégia. Vár­hatóan a jövő év közepéig megszülethet a nemzeti ag­rárstratégia. Ennek feltétele: a főbb kérdésekben létrejöjjön a politikai és szakmai egyet­értés —jelentette ki Nagy Ta­más. A Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének elnöke ki­fejezetten kevesellte az agrár- támogatásokra jövőre jutta­tandó 81 milliárd forintot, mi­vel az nem elegendő az ágazat hatékony működéséhez 1996-ban. Az ár- és belvízvédelmi területi és a helyi védelmi bizottság együttes ülését követően dr. Goda Péter, a KÖVIZIG igaz­gatója, dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke (aki egyben a két bizottság vezetője is), és dr. Gál László rendőr ezredes, me­gyei rendőrfőkapitány tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a kiala­kulthelyzetről: — A mostani vízszinthez kö­zelített az 1970-es áradás, amely árhullám gyakorlatilag egy nap alatt levonult ezen a szakaszon. Most azonban már december 23-a óta terheli a gátakat a víz­nyomás, ráadásul a Tisza is telí­tett, így rövid időn belül nincs hova elfolynia az érkező árhul­lámnak — mondta előzetesen dr. Goda Péter. A bizottsági ülésen kialakult vita legnagyobb kérdése az volt: leengedjék-e a Kettős-Körösön az érkező árhullámot, kockáz­tatva ezzel egy esetleges várat­lan gátszakadást, vagy igénybe vegyék a mályvádi tározót. A döntésről dr. Simon Imre tájé­koztatta a jelenlévőket: — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem érdemes kockáztatni: egy nem várt gát­szakadás sokkal nagyobb bajo­kat okozhat. Ezért a kormány- biztosnak javasoljuk a szükség- tározó beüzemelését és kértük a Fekete-Köröstől felfelé eső tel­jes szakaszra a rendkívüli árvíz- védelmi készültség elrendelé­sét. A Hódmezővásárhelyről ér­kezett katonák ezzel egy időben megkezdték a gát magasítását. Folyik a vagyonértékelés, ami a későbbi kártérítési felméréseket segíti majd. A tározóban vadvé­delmi dombok épültek, ennek ellenére valószínűleg jelentős károkat okoz majd a víz, főként a vadállományban. (Folytatás a 3. oldalon) A sztómások olyan állapotban lévő emberek, akiknek — fo­galmazzunk egyszerűen — bélkivezetése egy műtétet követően hasfalukra kerül. Természetesen teljes értékű életben lehet(ne) részük, ha a társadalom is úgy akarja. Mi­ként az áhított Nyugat-Euró- pában vagy még nyugatabbra teszik. Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy két éve Békés megyében is megalakult klub­juk, a gyulai egészségügyi főiskolán működő ILCO klub. Ennek elnökével. Hack Gab­riellával beszélgettünk mai helyzetükről. — A gyulai főiskola diplo­más ápolóképzést végez — mondta Hack Gabriella. — Hallgatói egyebek mellett ápo­láskutatást is tanulnak. Ennek keretében felkeresték a megye valamennyi háziorvosát, s igye­keztek kideríteni, hogy vajon hány sztómás él Békésben. Saj­nos sokan — a közel 190 házior­vos közül húszán — nem foglal­koztak velük, a többiek közül nem mindenkitől sikerült besze­rezniük információt. Főként azért nem, mert a háziorvosok egy része nem tudott ilyen — például általunk ismert — betegekről. Marad az újságírói „okosko­dás”: miért lenne orvosi titok az, hogy egy háziorvos körzetében összesen hány sztómás él?! S vajon a biztosítási kártyák le­adásakor a háziorvosok feltér- képezik-e kellő körültekintéssel a páciensük egészségügyi álla­potát? Akárhogy is van, a sztó- másokat illene észrevenni... — A gyulai ILCO klubnak 88 tagja van, ők aktívan el is járnak, velük folyamatos a kapcsola­tunk —- folytatta a klub elnöke. — A hallgatók a nehézségek el­lenére is 199 sztómaviselőt ta­láltak a megyében. Annak sem örültünk, hogy kiderült: a házi­orvosok egy jelentős része nem tudott arról, hogy működik ame- gyében ILCO klub. Aki viszont hallott már róla, szerencsére lehetőségei szerint propagálja. Legutóbb karácsony alkalmából jöttünk össze, s nagy örömmel érzékeltem, hogy végre egymás­ra is figyelnek tagjaink. (Folytatás a 3. oldalon) Pótadatfelvétel a tb-igazolványokról Az egészségbiztosítási pénztár tájékoztatja az érdekelteket, hogy az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztáráltal központilag elkészített és postázott társada­lombiztosítási igazolványokkal és hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos pótadatfelvételi el­járás befejezésének határideje módosult. így, akik nem vagy hibás igazolványt, hatósági bi­zonyítványt kaptak, 1996. janu­ár 31-ig intézkedhetnek azok pótlására, javítására a megyei egészségbiztosítási pénztárnál (Békéscsaba, Luther u. 5/B.) vagy a gyulai kirendeltségnél (Kossuth u. 2.). 1995. december 31-ével a munkaügyi kirendeltségeken az ügyfélfogadó helyek megszűn­nek. Ne gyertek a vetésre, halak! Mint mindannyian, én is szo­rongva figyelem a Tiszáról, a Körösökről érkező híreket. Emlékezetemben fel idéződ­nek az „öregek” történetei a 40-es évek elején pusztító árvízről. Akkor — elmondá­suk szerint — a Maros lépett ki a medréből, vize tengerként hullámzott a kunágotaí határ­ban. A vész elmúltával átme­netileg tavacskák keletkeztek a kisebb-nagyobb laposok­ban. Annyi volt azokban a hal, hogy állítólag kassal hordták haza őket! így volt vagy sem, fogalmam sincs róla, minden­esetre gyermeki fantáziámat megmozgatta a cirokföldi ha­lásztörténet. Később, iskolás koromban én is megismer­kedtem a pesti és a szegedi „történelmi” árvizekkel. A palotásodó Pestről például ilyesmit olvashattam: 1838 márciusában „a város utcáin gyakran lehetett látni a jeges ártól elpusztított falvak menekülőinek szomorú cso­portjait, gyermekekkel, egy- egy megmentett tehénkével, s a hű házi kutyával a nyomuk­ban. Arra, hogy a Duna Pestet is elboríthatja, nemigen gon­dolt senki. Csak a szakembe­rek sejtették...” Aztán márci­us 14-én éjjel átszakadtak a gátak. Az előkelőségek éppen palotáikban szórakoztak. Még szerencse, hogy akadt közöttük... egy árvízi hajós! Nos, emlékszem, mennyire fölháborított a főrangúak szó­rakozása, s mennyire magával ragadott báró Wesselényi hőstette. Ami a szakemberek sejté­sét és az illetékesek „szórako­zását” illeti, arról ma is sokat lehetne beszélni! A másfél év­század alatt folyamatosan ma- gasítgatott, hagymahéjszerű töltéseket alaposan megvisel­te az évek óta tartó aszály. „Addig amíg mindenütt meg­felelő magasságú és meg­felelő szelvényű nem lesz a Körös-töltés, nem beszélhe­tünk teljes biztonságról” — mondja a szakember. Ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy most az egy­szer még megússzuk, hogy to­vábbra is csak az idősek elbeszéléseiből és a történe­lemkönyvekből hallunk szán­tóföldre tévedt halakról, árví­zi hajósokról. Ménesi György Képviselők és lakosok „randevúja” Méhkeréken Karácsony után Méhkeréken közmeghallgatást tartott az ön- kormányzat. Dr. Rúzsa György polgármester nagyító alá tette az idei költségvetést és beszélt a jövő évi költségvetési koncepci­óról. Ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy szerencsére óvo­dát, tornatermet, tantermeket nem kell már építenie a község­nek, így az eddigieknél is jobban előtérbe kerülhet a munka szín­vonalának emelése. A polgár- mester külön szólt a folyamat­ban lévő pályázatokról. A tervek szerint a szociális otthon építé­sét 1997-ben kezdhetik el. Pá­lyázatot nyújtottak be egy új szennyvíztisztítási technológia tervkészítésére is. A lakosság részéről fogalma­zódott meg az igény, hogy még több szilárd burkolatú út kelle­ne. A község vezetői azzal nyug­tatták meg a kérdezőket, hogy a méhkeréki határátkelő megnyi­tása után Romániából olcsó zú­zalékkövet tudnak áthozni, amelynek segítségével meg­szüntethetik a földutakat. Töb­ben felszólaltak az új temető ügyében, ahol hiányzik a parko­ló és a hűtőkamra. Az önkor­mányzat ezt a felvetést is „előjegyzésbe” vette. Ezután szó esett a helyi adókról, ame­lyeknek sem a mértékét, sem a számát nem kívánja emelni a testület. Sőt, a gépjárműadó nagyságát is alapszinten hatá­rozzák meg az elöljárók. —ria

Next

/
Thumbnails
Contents