Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-23-26 / 301. szám
#BÉKEMfflJÉUPKARÁCSONY 1995. december 23-26., szombat-kedd Földilik volt. Ezen a napon született 1891-ben Gyulán Bródy Imre fizikus, a krip- tontöltésű izzólámpa feltalálója. A budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. 1917-ben doktori értekezésében elsőnek számította ki az egyetemes gázok kémiai állandóját kvantumelméleti módszerekkel, 1919-ben Kluphathy Jenő mellett tanársegéd a műegyetemen. A fehérterror elől Göttingenbe emigrált. Itt a Nobel-díjas fizikus, Max Born munkatársa volt. Hazatérte után, 1923-ban az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársa lett. Kutatásainak eredménye alapján Ajkán építették fel a világon az első gazdaságosan üzemelő kripton- gyárat. A kriptonlámpa 1937- ben jelent meg először a világpiacon és hatalmas sikert aratott. Bródy11944-ben a fasiszták elhurcolták. Róla nevezték el az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat évenként átadásra kerülő, 1950- ben alapított Bródy Imre-díját. Partnerek voltak. A franciaországban bevált agrár- vállalkozói képzés hazai adaptációja a francia földművelésügyi minisztérium támogatásával a közelmúltban öltött végleges formát. A program kimunkálásában öt magyar tanintézet vett részt, köztük a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola. A program leginkább a felnőttoktatásban alkalmazható. Egy-egy szakterületre vonatkozó, koncentrált ismeret- anyagot közvetít. További előnye, hogy „egyénre szabott”, a hallgatók tudásszintjéhez alkalmazkodik. Az Agrimill tulajdonosa szenet fejt Angliában, rózsát termeszt Kenyában, bulldózereket irányít Izraelben Kétszáz tehénnek (is) köszönhető Békés megyei befektetése Bemard Schreier. Neve ismerősen cseng többek között Angliában, Izraelben, Kenyában, Nigériában és öt esztendeje Magyarországon, sőt megyénkben is. Ó az Agrimill Rt. tulajdonosa. Karácsony környékén tavaly és idén is eljött Békéscsabára, hogy a cég 750 dolgozójának megköszönje munkáját. Mostani látogatásán meglepetéssel is szolgált, ugyanis egy 1 millió 300 ezer forintos csekket nyújtott át dr. Simon Imrének, a megyei közgyűlés elnökének, hogy a pénzt a rászoruló idősek és gyermekek javára fordítsa. Az üzletembert először erről a „tettéről” kérdeztük. Bemard Schreier: Ha valaki meg tudja engedni magának, hogy segítsen a hátrányos helyzetű embereken, akkor ezt kötelessége megtenni FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER —Milyen meggondolás vezette, amikor kitöltötte a csekket a rászorulók javára? — Elég gyakran megteszem ezt Angliában és máshol is. Úgy gondolom, ha valaki meg tudja engedni magának, hogy segítsen a hátrányos helyzetű embereken, akkor ezt kötelessége megtenni. Kifejezésre kívántam juttatni ezzel is, hogy értékelem azokat az embereket, akik itt élnek, és együttérzek azokkal, akiknek az élet kevesebbet adott. —Azt mondják, nálunk ez a mentalitás még gyerekcipőben jár, meggyőzés, adott jótékonysági akció nélkül nehezen mozdulunk. — Én ezt nem tudom, de úgy vélem: akik szerencsések, nyereségesek vállalkozásaikban, azoknak önként is áldozniuk kell arra, hogy a hátrányos helyzetűek életét egy kicsit megkönnyítsék. Ha ez nincs így, az helytelen, nagyon helytelen. Hozzátartozik ehhez, hogy Magyarországon hosszú ideig kommunizmus volt, és a kommunizmusnak nincs szüksége jótékonyságra. A kommunizmus valahogyan mindenkinek gondját kell, hogy viselje, nincsenek olyan emberek, akik megengedhetnék maguknak a jótékonyságot, az állam ad. Ügy gondolom, hazájukban is eljött az az idő, amikorra ez már gyökeresen megváltozott. — Kanyarodjunk vissza az üzlethez, hiszen tudomásom szerint ez önnél szinte kimeríthetetlen forrás. A világ számos pontján jelen van vállalataival, de miként jutott el idáig? — Kezdetben bányászati vállalatként, felszíni szénfejtéssel foglalkoztunk Angliában, polgári mérnöki vállalatként építkezési projekteket nyertünk el. Megjelentünk a széniparban, a kereskedelemben. Izraelben bulldózerekkel dolgozunk, majd az letakarított területeket be is építjük. Afrikában, Nigériában például vízvezetékrendszerünk, ugyanott, Katsinában szivattyúállomásunk működik, Nigériában és Kenyában a Motorola-telefonok ügynökei vagyunk, valamint kertészeti üzletágban veszünk részt. Virágokat, főként rózsákat termesztünk, és ezeket Angliában, Hollandiában értékesítjük. Magyarországra rátérve, a budapesti Ford márkakereskedést „visszük”. Egy szétforgácsolt tevékenységű, tönkretett céget vettünk át, és érdekes, hogy azóta ugyanazokkal az emberekkel jól működik a vállalat. —Mi a titka ennek? — Nincs titok, hanem újfajta működési rendszert vezettünk be, fegyelmet, modem megközelítést követelünk. — Nem beszéltünk még az Agrimill Rt.-ről. Miként került egyáltalán ön Békés megyébe, és ilyen szoros kapcsolatba a mezőgazdasággal ? — Kezdeném a kérdés második felével, egy személyes dologgal. Mindig is vonzódtam a mezőgazdasághoz, van egy farmom is 200 tehénnel. A következő kapocs: amikor a nyíltszíni szénfejtést befejeztük, a területet általában mezőgazdasági tevékenységre — például búzatermesztésre — tettük alkalmassá. Foglalkoztunk a gazdálkodáshoz szükséges gépekkel is. A kérdés első felére válaszolva: amikor eladásra hirdették meg az Agrimillt, Agrimpex-beli emberek tanácsolták a megvételét. Idén már a Bács-Kiskun megyei Viktória Rt.-ben is többségi tulajdonosok vagyunk. —- Számomra kicsit meglepő, hogy mindig többes számban beszél. — Ez természetes, hiszen egyedül, emberek nélkül, semmire nem lennék képes. Mindenütt ügyvezető igazgatók dolgoznak, akikben megbízom. — Mennyi embert foglalkoztat, és hogyan tudja áttekinteni vállalatait? — Hatezer emberrel dolgozom, és az áttekintést megkönnyíti a már említett működési rendszer. Angliában van a központi irodánk, havi rendszerességgel ide érkeznek a beszámolók mindenhonnan. Ez pénzügyi, vezetési ellenőrzést is magában foglal. Munkatársaimmal az anyagokat elemezzük, és ha kell, megtesszük a szükséges lépéseket. Tehát ez csapatmunka minden szinten. Általában egyébként ragaszkodunk embereinkhez, sokszor az irányelveket kell megváltoztatni. — Az Agrimill tevékenységét milyennek ítéli? — Lekopogom, eddig nagyon elégedett lehetek, hiszen jó a vezetés, jók az eredmények. — Mennyit utazik, hogy közvetlenül is betekintést nyerjen a vállalatokba? — Az elmondottak miatt nem kell túl sokat utaznom, évente úgy 8—10 hetet. A többiek utaznak, én úgymond a szálakat fogom össze. — Akkor a családjára is elegendő ideje marad? — Erről sajnos szó nincs. London mellett, Stanmore-ban lakom, van két felnőtt fiam, 8 unokám, de alig találkozom velük. —Mi jelent önnek a család mellett kikapcsolódást? — Szeretem a munkámat, emellett szívesen sétálok a kutyáimmal, bridzselek, társalgók a barátaimmal, általában politikai vitákat folytatunk. Természetesen legtöbbször ott lyukadunk ki: hogyan kellene megváltani, megváltoztatni a világot. —Ezen mi, magyarok is sokat rágódunk. — Magyarországnak nagyon nagy lehetőségei vannak, olyan folyamaton megy keresztül, amely jól vezetett országgá változtathatja. Én öt éve jöttem ide, és azóta óriási fejlődés ment végbe. Az előrelépés záloga lehet az is, hogy az emberek azt a kérdést tegyék fel maguknak: mit tehetnek ők Magyarországért, és ne azt, mit tehet Magyarország értük. Ez a mentalitás eredményezheti, hogy aztán Magyar- ország is többet tehet majd polgáraiért. Egyetlenegy kormány sem tud valamit megvalósítani. ha nincsenek tettre kész emberek. — Önnek vannak további olyan elképzelései, melyeket hazánkban kíván megvalósítani? — Nem akarok most minden lapot „kijátszani”, de időről időre gondolkozom ezen. — Köszönöm a beszélgetést. Nyemcsok László Béres csepp a tudomány tengerében „... afféle korán jött ember vagyok; amikor elindultam a pályámon a legtöbben nem is értették, miért választok ilyen különös, a szokásostól eltérő kutatási módszereket és irányokat, de az idő, a kor szelleme utolért engem: az, amit csinálok, ma már nem különcség, hanem követelmény.” (Részlet dr. Béres József egy korábbi nyilatkozatából) A Béres Részvénytársaság 1989-ben alakult meg, elsődleges célja az volt, hogy dr. Béres József kutatómunkájának eredményeit továbbfejlessze és a Béres Csepp Plusz gyógyszerré törzskönyvezéséhez szükséges vizsgálatokat elvégeztesse. A készítmény hazánkban jelenleg gyógytornák- ként, több országban azonban gyógyszerként kerül forgalomba. Előállítása korszerű, a nemzetközi követelményeknek is teljes mértékben eleget tevő gyógyszertári körülmények között folyik. Magyarországon gyógyszertárakban, illetve gyógynövény szaküzletekben forgalmazzák. Nagy várakozással indultunk a Béres Alapítvány sajtótájékoztatójára, a feltaláló dr. Béres József azonban nem volt ott, így fiával, ifj. dr. Béres Józseffel beszélgettünk. Korát évtizedekkel megelőzte a kisvárdai agrármérnök A feltaláló, dr. Béres József agrármérnök — Mi az oka, hogy édesapja nem jött el a találkozóra? — Csupán annyi a magyarázata, hogy 300 kilométerre innen él Kisvárdán és nemrégiben töltötte be a 75. életévét. Kicsit kímélni akartuk, hiszen egyébként is gyakran utazik. Betegeket otthon már nem fogad, három évvel ezelőtt elég súlyos infarktusa volt. Akkor visszafogtuk és azóta az ő személyének a helyettesítésére kiépült a Béres Részvénytársaság orvostanácsadó hálózata. Budapesten négy helyen van orvosi rendelésünk, sőt telefondoktoros tanácsadásunk és táplálkozási taKövetője, ifj. dr. Béres József vegyész kandidátus nácsadásunk, vidéken Sümegen, Szegeden, Kisvárdán találhatóak az orvosaink. A telefondoktor hétfőn fél tíztől fél kettőig hívható a 250-7444-es budapesti számon, a táplálkozási tanácsadás a Béres Rt.-nél működik Budapesten, a Szépvölgyi úton. Az előbbi telefonszámon lehet napközben ide bejelentkezni. — Önök most a cseppel és a pezsgőtablettával vannak jelen a gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban. Foglalalkoz- nak-e termékfejlesztéssel? — Nem szintetikus gyógyszerekkel, hanem csekély toxikus hatású, egészségmegőrző, betegségmegelőző szerek előállításával foglalkozunk. Ezek titka ugyancsak a nyomelemekben rejlik. Édesapám mezőgazdász, agrármérnök, a hit szerint a Béres cseppet ezért tartják gyógynövényeredetűnek. Reméljük újdonság lesz a jövő év elején megjelenő gyógynövények hatásán alapuló készítményeink családja. — Milyen betegségcsoportokat céloznak meg termékeikkel? — Az első készítmény alapvetően roborálószer (erősítő szer), hatása a gyógynövények összességén alapszik. Frontérzékenységet, ennek tünetcsoportjait hivatott enyhíteni, a cseppekhez hasonló kategóriájú törzskönyvezett készítmény lesz. A vitaminokkal és a nyomelemekkel foglalkozunk, bejelentett szabadalmunk van, együttműködésben fejlesztünk olyan készítményt, ami gyógyszer lesz. A nyomelemek intravénás, kórházi fel- használását jelenti majd. Ampullába kerülnek a közeljövőben és várhatóan a jövő év második felében biológiai vizsgálatuk is elkezdődik. Más betegségcsoportokkal, az anémiákkal (vérszegénység) ugyancsak foglalkozunk. A pezsgőtablettacsalád gazdagításán törjük a fejünket, minőség- javítással és választékbővítéssel. Saját magunk fejlesztünk termékeket, de mások által fejlesztetteket is megvásárolunk, gyártunk, forgalmazunk majd. — Ifjú doktor Béres József vegyész, a Béres Rt. alelnöke, a kémiai tudományok kandidátusa. Fiatal szakemberként hogyan értékeli édesapja találmányát? — A kutatási, fejlesztési csoport munkáját fogom össze. A Béres csepp hatástanát, biológiai vizsgálatát, fejlesztését végzem. Zseniálisnak tartom, amit atyám meglátott. Hiszen jelentős konkurenciánk a mai napig nem jelentkezett. Korát jelentős mértékben megelőzte, ez is volt a találmány érvényesülésének egyik nehézsége. Észrevett egy csomó biológiai problémát, a miértekre is kereste a választ és arra, hogyan oldja meg ezeket. Édesapám komplexen látta a gondokat és ha vannak is korlátái a találmányának és neki magának, mégis korszakalkotó, amit tett. — Milyen embernek látja Ön az édesapját, Béres Józsefet? (Percnyi csend után halk, meghatott a válasz) — Szerénynek... Bede Zsóka Pénzjutalmat kaptak a véradók A város pénzügyi helyzetének javítása volt a cél ebben az esztendőben, s ez sikerült is — hangoztatta Kosaras Béla polgármester a minap Szeghalmon tartott díjátadó ünnepségen. Először — a város érdekében kifejtett munkájáért—Gyebnár Mária, az 1. számú óvoda vezetője és Schultz László, nyugállományba vonuló tűzoltóparancsnok vehetett át díjat. A város azon véradói, akik legalább negyven alkalommal adtak vért, szintén elismerésben és szerény pénzjutalomban (a célra összesen 185 ezer forint állt rendelkezésre) részesültek. A legnagyobb jutalmat Kiss Gyula nyolcvanszoros véradó kapta. A Virágos Magyarország versenysorozat eredményeit dr. Tóth Imréné, a bizottság elnöke ismertette. Szeghalom legszebb utcája a Péter András sor és a Bethlen Gábor utca lett. A város szépítéséért az intézmények közül a Sebes György Általános Iskola tette a legtöbbet, a gazdálkodó intézmények és vállalkozók közül pedig a Layer Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft., a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ, valamint Gulyás Sándorné vállalkozó ért el első helyezést. Több mint húszán pedigA város szép portája kitüntetést vehették át. (Magyari)
