Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-19 / 297. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 19.. kedd Az együttélés évszázadairól dr. Szabó Ferenc múzeumigazgató tartott megemlékezést FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Sok nyelven köszöntött nap A Viktóriával a legnagyobbak a malomiparban Agrimill: jó évet zárnak Sarusi új könyve. Sarusi Mihály Decebál Gyu­lán című kisregénye már tíz évvel ezelőtt elkészült, de a kiadó, amelynél megjelent volna, nemsokára megszűnt. A művet most kiadta a Felsőmagyarország Kiadó. Békési alkotók. A Békési Alkotók Egyesülete és a helyi művelődési köz­pont közös rendezésében ma 16 óra 30 perckor a művelődési központban nyí­lik a Békési Alkotók Egyesü­lete tagjainak közös kiállítá­sa. A tárlat január 8-ig, na­ponta 9—17 óráig tekinthető meg. Elhunyt Mészáros János. Életének 62. évében, decem­ber 18-án elhunyt Mészáros János nyugdíjas tanár, az eleki román kisebbségi ön- kormányzat elnöke. Temeté: séről később intézkednek. Zsadány címere. Zsa- dány nagyközség képviselő­testülete nemrég pályázatot írt ki a település címerének megalkotására. A felhívásra négy pályamű érkezett. Ezek közül háromhoz rajzot is mellékelt a pályázó, egy vi­szont csak írásos anyagot tar­talmazott. A település elöl­járói a napokban úgy döntöt­tek, hogy nem hoznak hatá­rozatot a témában, a végle­ges változat kiválasztását a címert megformáló grafi­kusra bízzák. A felhívásra a zsadányi gyerekek is elké­szítették rajzaikat, melyek az ők elképzeléseikben vázol­ják fel a település címerét. A gyermekrajzok közül hat al­kotást ezer-ezer forintos pénzjutalomban részesítet­tek. Környezetvédelem. A szarvasi önkormányzat három bányagödör rehabili­tációjára nyújtott be pályáza­tot a Környezetvédelmi Alaphoz. A Hősök ligeti, a kenderföldi és Krakó-város melletti bányagödrök rend­betételére nyolcmillió forin­tot kér a város. Ütközés. Tegnap 18,30 órakor Kondoros külterüle­tén egy személygépkocsi ka­mionnal ütközött. A baleset során egy személy könnyű sérülést szenvedett. „MIELŐTT ÍGÉRNÉL, GONDOLKOZZ, S MIU­TÁN ÍGÉRTÉL, CSELE­KEDJ!” (Seneca) (Folytatás az 1. oldalról) Az Égyüttélés évszázadai címmel dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumi szervezetek igazgatója tartott megemléke­zést, rámutatva, hogy a Békés megyei magyarság elfogult­ságtól mentes része sem a múltját, sem a jelenét és a jövőjét nem tudja másként el­képzelni, mint az itt élő, más nyelvű, kultúrájú honfitársak­kal. A történész legfőbb gon­dolata szerint megyénkben nincsenek olyan történelmi múltú hagyományaink, ame­lyek a kölcsönös, békés együttélés ellen hatnának. A meghívott vendégek—kö­zöttük dr. Alt Gyula, az országos szlovák kisebbségi önkormány­zat alelnöke, Karol Wlachovs- ky, a Szlovák Kultúra Háza igazgatója, Árgyelán György, Mennyi ideje marad a családnak gyermekeik élet- és egészség- védő, egészségnevelő funkciói­ra? Mindezeket kutatták a pályá­zaton munkálkodók. Jelentős még az iskola, a hivatalos és a karitatív szervezetek szerepe a veszélyeztető tényezők kiszűré­sében. A felmérés megállapítása szerint Békéscsaba fiataljainak esetében még van idő átgondolt megelőző, egészségnevelő munkára. Sürgős figyelmet kell irányítani viszont a diszkókban. ting Audit Kft. ajánlatát tartotta a legjobbnak. Érvénytelennek tekintették azonban a Szociális Foglalkoztató vezetői álláshe­lyére kiírt pályázatot, mivel nem érkezett be a kiírásnak megfelelő ajánlat. Szükség van azonban az intézmény élére át­meneti időszakra vezetőt vá­lasztani, ezt a döntést a testület lapzártánk utánra halasztotta. Hosszasan vitatták a Gyulai Városi Televízió ügyét, pedig az már az első percekben kide­rült: a képviselők legfeljebb az országos román kisebbségi önkormányzat alelnöke, Békés megye kisebbségi önkormány­zatainak vezetői, az anyanyel­ven igét hirdető egyházak, illet­ve az anyanyelven oktató isko­lák képviselői — ezután megte­kintették azt a műsort, amelyben a Békés megyében élő nemzeti­ségek iskolás korú tanulói szere­peltek. L. E. (Folytatás az 1. oldalról) Bacsa Vendel kitért arra, hogy idén az Agrimill 51 száza­lékban többségi tulajdonosa lett a Bács-Kiskun megyei Viktória Rt.-nek, és mivel jövő tavaszig megtörténik az Ágrimpex át­szervezése is, ez a vállalatcso­port hazánk legnagyobb malom­ipari cégeként funkcionálhat, a magyar malomipari kapacitás 17—18 százalékát birtokolhat­ja. A vezérigazgató elmondta: az idei évet 1994-ben alapozták meg a jól bevált OTP—Agrimill termeltetési konstrukcióval, melyet tökéletesítettek is. Örömmel jelezte, hogy kint­lévőségük nem származott eb­ből. Idén a termeltetési konst­rukció 18 ezer hektár őszi kalá­szost és 14 ezer hektár tavaszi vetésű növényt foglalt magában. Ugyanakkor a cég a takarmány­keverő üzletágban nem tudta megismételni tavalyi eredmé­nyét, mivel indokolatlanul csök­kent a nagyüzemi állattartás. Bacsa Vendel a felvásárlással kapcsolatban kiemelte: idén többek között 174 ezer tonna bú­zát, 10 ezer tonna árpát és 3200 tonna rizst vásároltak föl. A ku­koricafelvásárlás még zajlik, eddig 25 ezer tonna termés van a raktárakban. A terményfelvá­sárlásban a hallatlanul draszti­kus árrobbanás kártékony hatá­sait megérezte az Agrimill is. Malmászati termékeiket ugyan­akkor igen jó áron értékesítették bel- és külföldön egyaránt. A lisztértékesítésnél a vezérigaz­gató szólt arról: a békéscsabai tésztaüzem teljes kiszolgálása miatt a gyermelyi és ráckevei tésztagyárakba történő lisztérté­kesítést meg kellett szüntetniük évközben. A beruházásoknál megemlí­tette Bacsa Vendel, hogy végre tetőzete lesz az orosházi malom­nak, a békéscsabai István-ma- lom küllemében is reprezentálja azt az árut, ami belül készül, a gyulai kukoricamalom teljes ka­pacitással dolgozik, előreléptek laborműszerezettségben, felújí­tottak takarmánykeverőket és új nagykereskedelmi raktárakat nyitottak. Bemard Schreier beszámoló­jában megköszönte a dolgozók munkáját, majd az ünnepség vé­gén egy 1 millió 300 ezer forin­tos csekket adott át a megyei közgyűlés elnökének, hogy azt a hátrányos helyzetű gyermekek és idősek javára fordítsa. Hogyan alakulnak ki a szenvedélybetegségek? (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tisztifőorvos, dr. Kiss Viktória méltatta a pályázat je­lentőségét, majd hallottuk dr. Dénes Edit egészségnevelő fő­orvos összegző előadását a té­máról. Megyénkben példaszerű az együttműködés az egészség­nevelők, a pedagógusok, a fiata­lokkal foglalkozók és a bűnül­dözés szakemberei között a szenvedélybetegségek megelő­zésében, a drogok elterjedésé­nek megakadályozásában. Akcióban az új frakció Négy képviselő bejelentésével kezdődött tegnap a gyulai képviselőtestület ülése: Kondo­ros Mihály, Csóka János, Gyar­mati Sándor és Besztercei Lász­ló egy új frakció alapításával szeretnék a város érdekében fo­lyó tevékenységüket elmélyíte­ni — ezt egyébként már a tegna­pi gyakori felszólalásukkal is bizonyították. A könyvvizsgálói feladat el­látására érkezett 11 pályázat kö­zül a képviselő-testület a Laki Csaba által képviselt Consul­fiatal közösségek körében elő­forduló ajzószerek, beetető dro­gok kiszűrésére. A fiataloknak tisztában kell lenniük a veszé­lyekkel. A konferencián előadást tar­tott dr. Gácsér Magdolna gyer­mekpszichiáter főorvos, felkért hozzászólókként pedig dr. Tóth Jánosné, a pedagógiai intézet és Gátszegi Éerencné, a megyei önkormányzat munkatársa, a megyei drogellenes munkacso­port vezetője. Bede Zsóka ajánlatot tehetnek a — mostmár önálló kft-vé vált — televíziós társaság taggyűlése elé. Döntési joga ugyanis csak a taggyűlés­nek van, ezért Lebenszky Attila javaslatára a két legtöbb szava­zatot kapott nevet ajánlották fi­gyelembe: Domokos István és Kardos István ( a Gyula Rádió jelenlegi vezetői) pályázatát ta­lálták a legjobbnak. Ok eredeti­leg is jelezték: terveik közösek, a televízióban végzendő felada­tokat is közösen szeretnék ellát­ni. A. Gy. Ny. L. A kisebbség hálás támogatóinak Orosházán a cigány kisebbsé­gi önkormányzat hétfőn tartot­ta ülését, ahol napirendre ke­rült az éves munka, valamint az 1996. évi program. Lakatos Tibor elnök el­mondta, hogy tanuló hónapo­kat éltek át. A megalakult ön- kormányzat számára a törvény szűk teret biztosított a hatáskör gyakorlására. Ennek ellenére tartalmas és sokrétű munkát végzett az orosházi cigány ki­sebbségi önkormányzat. A hagyományőrzés, a kultúra és a szociális ellátás területén is igyekeztek jó kapcsolatot ki­alakítani a cigány lakossággal. Az egyik legértékesebb vív­mánya az az alapítvány, amit a rászoruló családok gyermeke­inek továbbtanulási támogatá­sára hoztak létre — tudtuk meg a beszámolóból. A testületi ülés végén az el­nök kitüntetést adott át Hetényi László pékmesternek és Asztalos László vállalkozó­nak, majd kezdetét vette a gye­rekeknek rendezett fenyőün­nep. Csete Ilona Kalotaszentkirály - Szeghalom Szeghalmon a helyi járatú au­tóbuszokon január elsejétől 42 forintba kerül majd egy busz­jegy. Az egyvonalas bérletért 940 forintot, a tanuló- és nyugdíjasbérletért 282 forin­tot kell fizetni az új eszten­dőben. A tanulók és nyugdíja­sok bérletét viszont 80 száza­lékban támogatja az önkor­mányzat, — döntött tegnap a város képviselő-testülete. A gondozási központ veze­tői álláshelyére kiírt pályázat­ra hárman (Czeglédi Józsefné, Mocsári Istvánná, Szabó Endre né) jeletkeztek, ám a tegnapi ülésen már csak ketten jelentek meg. A képviselő-tes­tület — azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül az állás be­töltéséhez szükséges végzett­séget megszerzi — Macsári Istvánnét nevezte ki a gondo­zási központ élére. Elhangzott: testvértele­pülési kapcsolat kezdeménye­zése céljából az erdélyi Kalo- taszentkirályon a közelmúlt­ban szeghalmi küldöttség járt. A szeghalmiak részt is vettek az ottani testület ülésén, mely megszavazta a testvérkapcso­latot, melyre tegnap a szeghal­mi képviselők is áldásukat ad­ták. Magyari Barna Metaker-ajándék szociális intézményeknek Száz-száz pár férficipőt és női csizmát ajándékozott tegnap a békéscsabai Metaker Üzletház a Mezőkovácsházi Pszichiátriai Betegek Otthonának és a me- zőberényi Humánsegítő Szociá­lis Szolgálatnak. A miértről Kárpáti József és Kiss Sándor, az üzletház tulajdonosai a követ­kezőket mondták: — Üzletünknek sokat jelen­tenek azok a vevők, akik nagy tételben vásárolnak tőlünk, és azok is, akik rendszeresen visszatérnek hozzánk. Ez a két intézmény ilyen. Az idősek­nek, rászorultaknak és a dol­gozóiknak küldött ajándéka­inkkal ezt szeretnénk megkö­szönni nekik. Az ajándéklábbeliket a me­zőkovácsháziak nevében Ka­nász Lászlóné intézményvezető és Major Andrásné főnővér vet­ték át. Mint elmondták, a Metakerrel ez év első felében alakult ki a jó kapcsolatuk, ami­kor az intézményük átadása előtt először vásároltak itt nagyobb tételben lakástextíliákat. Ä tu­lajdonosok — kérésükre — az­óta is bármit beszereznek, mé­retre vágnak és beszegnek. Hasonló megelégedettséggel beszélt az üzletházról Kovács Edina, a mezőberényi intéz­mény vezetője is, hiszen új. Ju­hász Gyula utcai szociális ottho­nukat mintegy 2 millió forint ér­tékben innen szerelték fel ágy­neműkkel, térítőkkel, paplanok­kal, párnákkal és egyéb textí­liákkal. — ria A szociális intézmények vezetői (balról jobbra) Kovács Edina, Major Andrásné és Kanász Lászlóné átveszik az ajándék­lábbeliket a Metaker tulajdonosaitól fotó: lehoczky Péter „Szolgálunk és védünk” A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság az 1995. december 15-én lezárt, kihelyezett középfo­kú rendőri képzéssel kapcsolat­ban az alábbi közleményt adja ki: A Békés Megyei Rendőr-fő­kapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság együtt­működési szerződést kötött 1995 évre rendőri szakmai képzésről. Ennek értelmében Békéscsabán 1995. május 2-ától hat szaktár­gyat magában foglaló középfokú rendőri iskola kezdte meg műkö­dését. A képzésben túlnyomó- részt a közrendvédelmi, illetve közlekedési állomány beosztottai vettek részt. Ezenkívül más szol­gálatok munkatársai is beiskolá­zásra kerültek. Az oktatás levele­ző formában folyt, vagyis a rendőrök mindennapi munkájuk mellett tanultak. Az iskola kibocsátó ünnepsé­gére aminap került sor, amikor 39 Békés megyei rendőr vehette át a középfokú szakmai képzettséget igazoló okiratot, az úgynevezett „rendőri szakmai mesterlevelet”. Mint azt dr. Gál László rendőr ezredes, Békés megye rendőr- főkapitánya kiemelte, az oktatók is munkából álltak a katedrára, ugyanis a kihelyezett tanfolyam óraadó tanárai a főkapitányság parancsnokai voltak. így önma­guk és beosztottaik számára ne­velhették kollégáikat igazi társsá. Ennek az oktatási formának másik nagy előnye, hogy a puszta elméleti képzésnél egy fokkal magasabb követelményt támaszt a rendőrökkel szemben. Békés megyében az elmúlt három évben mintegy 150 fő vett részt ilyen helyi képzésben. Ennek hatása­ként a megye lakossága remélhe­tően egyre inkább érzékeli az is­mert jelmondat. „Szolgálunk és védünk” valóra váltását.

Next

/
Thumbnails
Contents